Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-07-01 / 26. szám

Tanácsadó 1998. július 1. Júliusi védelem a kertben A babot júliusban, ha rajta atkák jelenlétét tapasztaljuk, akari- cidekkel (atkaölő szerekkel) kell permetezni. Erre a célra alkal­mas a Mitac 20 EC 0,2%-os, az Omite 0,05 és az Omite 30 W 0,1%-os oldata. A Mitac eseté­ben az egészségügyi várakozási idő 28, az Omite mindkét fajtájá­nál pedig 14 nap. Az Omite használata tilos, ha ezt a zöldségfélét zöld- vagy vajbab formájában kívánjuk fogyaszta­ni, konzerválni. A káposztafélé­ken a káposzta-levéltetű elleni beavatkozás lehet időszerű. Per­metezni ellenük csak akkor kell, ha a jelenlétüket tapasztaljuk. Pusztításukra egytucatnyi szer áll rendelkezésünkre. Ilyenek például a Croneton 500 EC (0,05%), Dimecron 50 (0,1%), Dimecron 50 SCW (0,1%), Hostaquick 50 EC (0,1%), a Pirimor különféle vál­tozatai (DG és a DP 0,075%-os, Pirimor 25 WG 0,15%-os olda­ta). A paradicsomot most is veszé­lyezteti a szeptóriás levélfoltos­ság. Ellene Dithane DG és M 45 0,2%-os, Kuprikol 50 0,6%-os, NovozirMN 80 0,2%-os, Perozin 75 B 0,4%-os oldatával védekez­hetünk. A Kuprikol kivételével - melynek egészségügyi várako­zási ideje 7 nap - valamennyi szer használata után 21 napot kell a fogyasztással vámunk. Ha állományunkat az altemá- riás levélfoltosság veszélyezteti, akkor Rovral 50 WP-t (0,1%) vagy Rovral Flo-t (0,2%) juttas­sunk ki. I. d. Gyökérkefe és szivacs A gyökérkefe vagy súrolókefe a lovak hosszú szőrének (az üs­tök, a sörény, a farok és a csüd- szőrök) és a patának a tisztításá­ra szolgál. Használat után a ke­fét egy erős drótszállal rendsze­resen takarítsuk meg, mert az eltömődött kefe használhatat­lan. A szivacs és a nedves, puha ruha a szem, az orr-, a szájnyílás, a végbél és a nemi szervek min­dennapi tisztításához szüksé­ges. Csak így lesz mindig kifo­gástalanul ápolt a lovunk. A nagy méretű, száraz, tiszta, pu­ha rongy ahhoz kell, hogy az ál­lat szőrét szép fényesre töröl­jük. Ez a kefélés után mindig szőrmentében történjen, egé­szen a lábvégekig, mindaddig, míg nem ragyog a szőr. K. L. Nyári virágágyak, kertek égszínkék díszei A szarkalábfélék A gabonatáblák ma is eléggé gya­kori kísérőnövénye a kék virágú közönséges szarkaláb. Míg a gaz­dák elsősorban gyomot, a füves­emberek gyógynövényt láttak benne. Mivel oly jól esett a szem­nek, ha kék szirmain a tekintet megpihent, elsősorban szemba­jok ellen javallottak. Virágait ösz- szezúzva és rózsavízzel keverve „vérvörös, dagadt szemek mosá­sára, sőt kötésére” ajánlották. A néphiedelem szerint a szarkaláb­ból fonott, fejre helyezett koszo­rú erősítette a látást. Mai ismere­teink szerint a növény alkaloidja vémyomáscsökkenést, légző- központ-bénulást idéz elő. Ma a szarkalábnak - a vadon élő Az őszi vetésből ki­kelt növényeket ta­karni nem kell, jól elviselik a fagyokat. fajból kinemesített fajtáknak, hib­rideknek- elsősorban díszítőérté­két becsülik. Megfelelő helyre te­lepítve kedvelt színfoltjai ker­tünknek. Elsősorban csoporto­san telepítve, sötét lombú tűleve­lűek előterében érvényesülnek. A természetben vadon élő fajok elsősorban sziklakertekbe valók. A különféle fajták, hibridek, vál­tozatok pedig virágágyakban, s vázába téve vágott virágként is közkedveltek. Ma már számos faj­tájukat, változatukat termesztik. Virágágyásokba ajánlhatók a Delphinium x cultorum csoport­ba tartozó gazdagon virágzó, ma­gas növésű kultivarok. Rövid ide­ig vágott virágként is alkalmaz­hatók. A Berghimmel nevű válto­zat égszínkék, a Gute Nacht teljes sötét lila, a Zauberflöte pedig ra­gyogóan kék szirmaival díszíti kertünket. A Pacific csoportba tartozók Kaliforniából származ­nak, nagy, félig teljes virágúak; a szirmok színe a kék és a lila kü­lönböző árnyalatai, de akadnak fehér virágú változatok is. A Belladonna csoportba tartozók kevésbé robusztusait, mint az x cultorum csoport tagjai; keve­sebb a viráguk is. A Delphinium nemzetségnek vannak egynyári és évelő fajai (hibridjei) is. Az éve­lők 6-8 évig nevelhetők ugyan­azon a helyen átültetés nélkül, il­letve az egynyáriak ugyanoda vethetők. Az élőhely kiválasztásá­ban a fényviszonyok a döntők. A szarkalábak kedvelik a napos he­lyeket, de a kisebb árnyékot még elviselik. Ne kerüljenek viszont széljárta helyre, mert itt, főleg eső után, állományuk megdől, ami je­lentősen rontja díszítőértéküket. A szarkalábfélék magvait ta­vasszal vagy ősszel vessük el. A növények fejlődésének, virágba borulásának legjobban a hu­muszban és nitrogénban gazdag talajok felelnek meg. Eléggé ned­vességigényesek is. A fajták, hib­ridek nagy részének virágzási idejét meghosszabbíthatjuk, ha az elvirágzott szárakat a magok beérése előtt visszametsszük arasznyira a föld fölött. p .r. A részleges elhalás a fa egy-egy vázágára terjed ki Levélhullás fiatal fákon Fiatal, 2-6 éves vagy idősebb, 8-12 éves cseresznye- és együltetvényekben gyakori a te- nyészidőszakban szembetűnő részleges vagy teljes fapusztulás. A tünet levélhervadással kezdő­dik, majd jellegzetes, a hajtás al­só részéről felfelé haladó levél­hullással folytatódik. Az esetek többségében hajtáscsúcson a legfiatalabb levelek a fán marad­nak. A levelek hervadását, hullá­sát nem mindig követi a fertőzött gallyak elhalása. Ezek a követke­ző évben nagyrészt teljesen ki­hajtanak, de nem ritka, hogy ki­sebb fás részek, hajtásvégek el­száradnak. Nyáron a lombja- vesztett vesszők rejtett rügyei gyakran kihajtanak. A beteg ágak faszövetében egy-egy év­gyűrűre kiterjedő fekete elszíne­ződés látható. Ezt a betegséget a Verticillium dahliae és a Ver- ticillium alboatrum gombák okozzák. A két gomba a talaj­ban él, és a gyökérsebzéseken keresztül fertőzi a fiatal oltvá­nyokat a felszedéskor, a kiülte­téskor vagy azután. A betegség fiatal ültetvényekben cserebogárpajor vagy pocok gyö­kérkártétele után gyakran fellob­ban, és nagy járványt okozhat. Egyes alanyok fogékonyabbak a fertőzésre. A fák 1-3 éves ko­rukban a legérzékenyebbek, 5-6 évesen már ellenállók a be­tegségekkel szemben. A verticillium elleni védelem is a faiskolákban kezdődik, majd folytatódik a telepítés előtt és után. Minden esetben meg kell tartani a higiéniai rendelkezése­ket. A kórokozó a beteg növény­maradványokon fertőzőképesen él, ezért el kell őket távolítani. Lágyszárú gazdanövényeit (pl. a paprikát, a paradicsomot, a bur­gonyát) sem a faiskolában, sem a gyümölcsösben nem szabad elő- veteményként termeszteni. Talajfertőtlenítésre ditiokar- bonát, dazomet és formalin ha­tóanyagú készítmények alkal­masak. A talajlakó kártevők, cserebogarak ellen is védekez­ni kell, mert a megrágott gyö­kerek fertőzési kapuk a gomba számára. K. Sz. Megkérdeztük a szakértőt Létezik az 1-5. öröklési ág? N. F.: Az édesapámnak volt egy testvére, aki 1967-ben halt meg. Kétszer is házaso­dott, de utódja nem volt, tehát örököse sem. A nagybátyám felesége 1989-ben halt meg. A nagybátyámnak csaknem két hektár földje volt a szövetke­zetben, ezért én póthagyatéki tárgyalást kértem. A bíróság úgy döntött, hogy a nagybá­tyám után a felesége örökölt. Mivel örököst nem hagytak maguk után, az a bizonyos két hektár föld az állam tulajdoná­ba (!) szállt át. Engem most az foglalkoztat, hogy létezik-e 1-5. öröklési ág. A bíróság döntése ebben az ügyben alighanem megkérdő- jelezheteden, hiszen az öröklés mindig az örökhagyó halálá­nak napján érvényes jogsza­bályok szerint történik, mert a hagyatékot az örökhagyó halá­lával szerzi meg az örökös. 1967-ben egy olyan öröklési jogi szabályozás volt érvény­ben, amely a törvényes örökö­söknek csupán három csoport­ját ismerte el (Ön az öröklési ágakon nyilván a törvény sze­rinti örökösök csoportjait értet­te). Az első csoportba tartoztak az örökhagyó gyermekei és há­zastársa, a házastárs azonban önállóan nem örökölhetett. Ha nem örököltek az örökhagyó leszármazói (mondjuk, azért, mert nem voltak gyermekei), a házastárs a második csoportba tartozó örökösökkel együtt örökölhetett, azaz az örökha­gyó szüleivel együtt, valamint azokkal együtt, akik az örökha­Fekete Marian jogász gyóval annak halála előtt leg­alább egy évig közös háztartás­ban éltek, és akik ebből az ok­ból gondoskodtak a közös ház­tartás vezetéséről, vagy eltartá­sukkal az örökhagyóra voltak utalva. Az örökösök harmadik csoportjába tartoztak az örök­hagyó testvérei, akik viszont csak akkor örökölhettek, ha az örökhagyó leszármazói, házas­társa vagy szülei nem örököl­tek. Az örökösök negyedik cso­portját már 1990. után törvé­nyesítették, visszatérve a kom­munizmus előtti szabályok­hoz, mert ugye felháborító volt, hogy a törvényes örökö­sök ilyen szűk körű szabályozá­sa az állam „öröklési” jogát szorgalmazta. Jelenleg a tör­vényszerinti örökösök negye­dik csoportjába tartoznak az örökhagyó nagyszülei, illetve azoknak gyermekei. Ötödik csoportról még nem született törvényhozói döntés. Ez azon­ban ebben az esetben gyakor­latilag érdektelen, mert 1967- ben csak a nagybátyja felesége örökölhetett, és Ön a nagynén­je után csak egy, az Ön javára szóló végrendelet alapján örö­kölhetett volna. Grafológia Jelige: „Inkarnáció, karma” A befelé sírás olyan mély érzel­mekből fakad, melyeknek gyökere: a BÁNAT. Nincs könny a szemünkben, de a bá­nat tompa fénye a lélek tükrét elhomályosítja. A TAPASZTA­LÁST - a vágy, az önzés, a sze­relem gyúlékony és illékony folyamatában - NEM KERÜL­HETJÜK EL! Azért nem, mert ideavilágunkhamis. Olyannak látunk mindent és mindenkit, amilyennek szeretnénk, nem pedig olyannak, amilyen. A legmélyebb bánat nem Bartalos Mária grafológus könnyekben nyilvánul meg. Ne akarjon bőgni minden­áron! A könnyek akkor jönnek elő, ha hittel és bizalommal az Önben élő. Szexposta Jelige: „Aggódó”. 50 éves férfi vagyok, kb. fél éve vannak prob­lémáim. Szeretkezéskor a hím­vesszőmben szúró fájdalmat ér­zek, ez a fájdalom magömléskor nagyon felerősödik. A fájdalom­tól való félelmemben szinte hó­napokig nem vagyok képes sze­xuális kapcsolatra. Kérem, ad­jon tanácsot, mi lehet az oka? Kedves .Aggódó”! Nem ír sem­mit arról, hogyan kezdődött a problémája, volt-e valami meg­fázásos tünet az elején, esetleg apró baleset, sem arról, hogy a közösülés során érzett fájdal­mon kívül van-e még valami, ami eltér a sokéves átlagtól. Le­veléből az sem derült ki, hogy próbált-e már aktívan tenni va­lamit, volt-e orvosnál, vagy pró­bálkozott-e esetleg valami házi gyógymóddal. Az Ön panaszai véleményem szerint az idült prosztatagyulladás kórképéhez állnak a legközelebb, bár a kór­kép nem teljes. Elképzelhető az is, hogy a többi tünet a fájdal­mak mellett teljesen eltörpül. Ennek a betegségnek szerves ve­lejárója a szexuális apetenda csökkenése, sőt idővel a mereve­déssel is lehetnek problémák - a szervezet így védekezik a fájda­lom ellen. Mielőbb menjen el a körzeti orvosához, aki kivizsgál­tatja a vizeletét, és beutalja uro­lógushoz. Ne halogassa a dolgot, mert minél később kezdődik el egy betegség kezelése, annál ne­hezebb és hosszadalmasabb. Jelige: „Sürgős” és „Miért pont én?”. Egy 16 és egy 17 éves fia­Dr. Somodi Judit talember fordult hozzánk azo­nos problémával. Mindketten fi­zikailag Jól fejlettek, sportolnak, nagyon fiatal koruk óta végez­nek önkielégítést, éjszakánként erekcióval ébrednek. Ezt eddig többé-kevésbé rendben is talál­ják. A probléma abban van, hogy mindkettő igyekszik sze­xuális kapcsolatot teremteni a barátnőjével, de a döntő pilla­natban oda az erekció. Ez hétről hétre fokozódik, nő a feszült­ség, szorongás, kezdenek kiala­kulni a gátlások, kisebbségi ér­zések, erekciójuk már csak önkielégítés közben van. Kedves fiúk! Egyikük levelében sincs semmi említés a pszichés faktorokról, melyek igen nagy szerepet játszhatnak. Nem írtak semmit a családi háttérről, mi­lyen a kapcsolatuk a szüleikkel, milyen a szülők közti kapcsolat, kaptak-e valamilyen szexuális felvilágosítást a szülőktől, volt-e valamilyen kellemetlen élmé­nyük az önkielégítéssel kapcso­latban, éreznek-e emiatt bűntu­datot. Irodalmi források szerint azok a fiúk, akiknek ilyen nehéz­ségeik támadnak az első szexuá­lis kapcsolat létrehozásánál, ál­talában testvér nélkül nőttek fel, rendezett családi körülmények között, a szülők közül az anya a dominánsabb egyéniség, aki nagy szeretettel uralkodik a félje és egyetlen fia felett. A fiúk spor­tolnak, jó tanulók, érzékenyek és intelligensek, nagyon jó a kapcsolatuk a szüleikkel, főleg az édesanyjukkal. A családban a szex tabutémának számít, az önkielégítés elítélendő. Az ilyen légkörben felnövő fiatalember­nek nehéz dolga van. Hiába érik be testileg, a körülmények nem engedik meg, hogy pszicho- szexuálisan is beétjen, és képes legyen megfelelő partnerkap­csolatot létesíteni. Általában ke­zelés nélkül is rendbe szokott jönni a dolog, akkor, amikor a pszichoszexuális érettség utol­éri a testi fejlettséget, és a fiatal férfi már tudja vállalni a saját szexualitását, nem kell többé bujkálni, titkolózni. Ez az idő­szak általában egybeesik a szülő-gyermek kapcsolat kvali­tatívváltozásával, mikor a szülő elismeri, hogy a gyermek immár felnőtt. Néha a katonaság okoz­ta kényszerű elválás, továbbta­nulás távolabbi városban vagy a munkába állás és az ebből kö­vetkező anyagi függetlenség hozza meg ezt a változást. Ked­ves fiúk, nincs értelme siettetni a dolgokat, a fejlődésnek meg­vannak a szakaszai, amelyeket nem lehet átugrani, nincs értel­me erőltetni semmit. Szervi ba­juk valószínűleg nincs, és a problémák pszichés eredetűek, el fognak múlni.

Next

/
Thumbnails
Contents