Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-11 / 6. szám
Modern élet 1998. február 11. 5 Az elektromagnetikus szmoggal foglalkozni kell, mert káros az egészségre Amerikai fiatalok jövőképe A mobiltelefon csapdája Balajti Árpád _______________ „E gy ausztráliai rákkutató bejelentette, hogy az agydaganatok és a mobiltelefonok között bizonyos összefüggés tételezhető fel. Dr. Andrew Davidson azt állítja, hogy 1982 és 1992 között Nyu- gat-Ausztráliában 50%-kal növekedett az agydaganatos megbetegedések száma. A tudós szerint feltételezhető, hogy az említett megbetegedések számának növekedése összefüggésbe hozható a mobiltelefonok rohamos terjedésével. Az ausztráliai Telstra Corp. telekommunikációs társaság szóvivője elmondta, hogy a mobiltelefonok hálózata által kiváltott elektromagnetikus hullámok szintje jelentősen az alatt a szint alatt volt, mint amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapított. (SME, 1998.1. 9.) Sándor András mérnök, a Nyitrai Állattenyésztési Kutató- intézet Szenei Pszichotronikai Laboratóriumának vezetője mobiltelefonok tesztelésével is foglalkozik. Olvasta a fenti hírt? Igen, de hangsúlyoznám, hogy minden mobiltelefon-gyártó vállalat piacra dobás előtt alaposan leteszteli a készüléket. Valamennyi nálunk forgalomba hozott mobiltelefon megfelel az egészségügyi előírásoknak. Méréseim során ugyanakkor meggyőződtem arról, hogy az üzemkész állapotban lévő mobiltelefon elektromagnetikus szmogot gerjeszt. Földgolyónkat - egyéb burkok mellett - elektromagnetikus tér öleli körül. Ha pedig ez megsérül, geopatogén zóna keletkezik, olyan környezet, amelyben az ember biotere is deformáló-- dik. Ez alvászavarokkal, stresz- szel, idegességgel jár együtt; megbomlik az immunrendszer, betegség lép fel. A természetes anomáliákon (rendellenességeken) kívül vannak mesterségesen gerjesztettek is. Ez a mobiltelefonok esetében ún. antropogén (ember által létrehozott) eredetű. Mi a természetes és a mesterségesen gerjesztett geopatogén zónák felkutatásával is foglalkozunk. A minap olvastam, hogy a magasfeszültségű távvezetékek emberekre gyakorolt hatását is tanulmányozzák. Egyes források arra figyelmeztetnek, hogy a távvezetékek rákos megbetegedéseket okozhatnak... A svédországi epidemiológusok, Anders Ahblon és Maria Feych- ting 1960 és 1985 között olyan svédeket figyeltek, akik maximum 300 m-re éltek a magasfeszültségű távvezetékektől. 430 ezer megvizsgált egyén közül 142 rákos megbetegedésben szenvedett, ebből 39 esetben a diagnózis leukémia volt. A svéd tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy azok a felnőttek, akik gyermekkorukban bizonyos erősségű elektromagnetikus térhatásoknak voltak kitéve, gyakrabban betegedtek meg, szenvedtek fehérvérűségben. Esetükben a leukémia rizikója 2,7-szer magasabb volt, mint a más helyen élőknél. Egy föl O: ES át SS] ____J tea 2 AH iT—A 3 \ __ fs & %___■ k Á f f nis= ,, 4; Munkaeszköz vagy élettárs? másik tanulmány szerzője, Brigitta Floderus 104 férfi esetében figyelt meg limfatikus leukémiás esetet. A két tanulmány megjelenését követően új fogalom jelent meg a tudományos életben: az eletromagnetikus szmog. Ezek után már nemcsak a magasfeszültségű távvezetékekkel kapcsolatban merültek fel kételyek, hanem a mobiltelefonokkal, a radarokkal, a számítógépek képernyőivel és más elektromagnetikus kisugárzást kibocsátó berendezésekkel kapcsolatban is. Térjünk vissza a mobiltelefonokhoz. „Adva van” az elektromagnetikus tér és az elektromagnetikus szmog... Mind a régebbi típusú mobiltelefonok (NMT - 450 MHz), mind az újabbak (GSM - 900 MHz), sőt a leadok is megfelelnek az egészségügyi normáknak. A leadó teljesítménye 7-8 W. Ez is a normán belül van. A másodlagos rezgések azonban, amelyek a működtetéskor keletkeznek, 50 m-es körzetben mesterséges geopatogén zónát hoznak létre, Dömötör Ede illusztrációs felvétele ez pedig káros az élő szervezetre. A mobiltelefonok milyen hatósugarú körzetben fejtenek ki kedvezőtlen hatást? Másfél méteres körzetben. Például, ha egy mobiltelefon-tulajdonos ül mellettünk a villamoson, és be van kapcsolva a készüléke, ki vagyunk téve a mobiltelefon káros hatásának. Olyan ez, mint a dohányosok és a passzív dohányosok „kapcsolata”. Létezik-e már olyan készülék, amely kiküszöböli vagy semlegesíti a mobilok káros hatását? Kifejlesztettem egy apró rezonátort. A neve: TELESAN. Méretei: 2x1x1 cm. A tesztelés jelenleg is folyik, élő szervezeteket vizsgálunk, s az eredmények biztatóak. A rezonátor, melyet ráerősítünk a mobiltelefon-készülékre, kompatibilis lesz az emberi szervezettel. Célunk, hogy harmonizáljuk az ember és a mobil- telefon kapcsolatát, mert akarjuk vagy sem, a mobiltelefonok egyre szaporodnak. Borúlátóak, de... Két amerikai fejlődéslélektankutató, Pamela George és James Gallagher vizsgálatainak tanúsága szerint a tehetséges gyerekek sokkal kevesebbet várnak a jövőtől, mint átlagos képességű társaik, ugyanakkor már fiatalon inkább keresik a megoldási lehetőségeket, mint amazok. Az USA déli államaiban néhány száz hatodikos és hetedikes gyerek részvételével .jövőkutató” felmérést végeztek: a gyerekek fele kiváló képességű, fele átlagos tanuló volt. Először arra kellett válaszolniuk, hogy szerintük ötven év múlva jobb vagy rosszabb lesz-e az élet, mint ma? A választ meg is kellett indokolni. Az eminensek több mint fele borúlátónak bizonyult, míg az átlaggyerekek mindössze 28 százaléka pesszimista. A leggyakrabban említett problémák: a bűnözés további terjedése, a pénzromlás, az élelmiszer- és nyersanyag- készletek csökkenése. A következő „menetben” húsz jóslatról kellett eldönteni, hogy teljesülnek-e vagy sem. Például: „2000-ben minden olyan embernek lesz munkahelye, aki dolgozni akar.” A jóslatok elbírálásában a két csoport meglehetősen egyhangú szavazatokat adott, de a jobb képességű gyerekek pesszimizmusa itt is megmutatkozott, például a környezetszennyeződés és a jövő iskolai helyzetének kérdésében. Végül az ifjú Jövőkutatóknak” olyan elvont kérdésekre kellett válaszolniuk, mint: „Mi lenne, ha minden ember éppen száz évig élne?” Ebben a kérdéstípusban még kevesebb különbség mutatkozott a tehetséges és az átlagos gyerekek között, csak éppen az előbbiek több javaslatot tettek a várható nehézségek elhárítására. Míg az átlaggyerek az életkor kitolódásának problémájára csupán így reagált: ,Akkor a társadalomnak rosszabb lesz”, tehetségesnek minősített osztálytársa ezt válaszolta: „Ha több öregember lesz, akkor több szociális otthont kell majd építeni.” George Gallagher rámutatott, hogy a tehetséges gyerekekben éppúgy megvan az alkotó probléma- megoldás képessége, mint a felelősség felismerése. Indíttatást éreznek arra, hogy ha felmerül egy probléma, akkor igyekezzenek azt megoldani, míg a többi gyerek egyszerűen feladja a játszmát: „Nincs jövő!” Ennek fényében nem lehetetlen, hogy a kábítószeresekből és a többi, a társadalomból kilépő fiatalból egyszerűen a probléma- megoldás képessége hiányzik. A vizsgálatból egyébként kiderült, hogy a gyerekekre is érvényes az a felnőtteknél már kimutatott tendencia, hogy minél sötétebben látja valaki az emberiség jövőjét, annál reményteljesebben ítéli meg a sajátját. „Ha több öregember lesz, több szociális otthont kell építeni.” Archív-felvétel A világ leghosszabb függőhídj a Azl998-ban elkészülő, Dániát és Svédországot összekötő Storebaelt híd a maga hét kilométerével a világ leghosszabb függőhídja lesz. Négysávos autópályán, a tengerszint felett hatvanöt méter magasan robognak majd az autók, s percek alatt megteszik azt az utat, ami kényelmetlen kompozással több mint egy óráig tartott. A híd lelke az autópályát tartó acélkábel, amelynek átmérője nyolcvankét centiméter, s amit több mint tizennyolcezer vékony sodronyból fontak. Csak maga a fonás öt hónapon át tartott kétszáz, speciálisan felkészített szakember közreműködésével. Miért tartósít a cukor? Azért, mert szárít, és a tartósítandó élelmiszer víztartalmát annyira csökkenti, hogy a baktériumok képtelenek megélni benne. így aztán a cukorral (vagyis szirupban) eltett befőtt tovább eláll a cukor nélkül üvegbe gyömöszölt gyümölcsnél. Persze, a tartósítás más kémiai módszereinek is megvan a maguk titka. Az alkohol a mikrobákat pusztítja, éppúgy, mint a só, amely szintén vízelvonó. A füstölés, a pácolás is szárít, csökkenti a húsok víztartalmát, és mivel a víz bomlaszt, a szárítás, aszalás mindig tartósít. A savak a mikroorganizmusokat pusztítják, ennek köszönhető, hogy a könnyen romló uborka és paprika ecetben egy esztendeig vagy tovább is friss marad, és a citrommal eltett befőttben a gyümölcs még a színét is megőrzi. A régi háziasszonyok persze a maiaknál is több tartósító fogást ismertek. Például vízüvegben (vízben oldódó nátrium- vagy káliumszilikát) tárolták a tojást, mivel tudták, hogy ez a mészvíznek is nevezett folyadék eltömi a meszes tojáshéj pórusait, így a mikrobáktól elzárt tojás belseje hónapokig élvezhető marad. Viselhető műalkotások A maroktelefon és a mobil számítógép korában az új-zélandiak piacra dobták a „viselhető műalkotásokat” is. Nelsonban rendezték meg a hordható műalkotások első fesztiválját, amelyre a világ minden részéről érkeztek divattervezők. Nem volt éppen mindegyik elegáns és ízléses, ezért néhány résztvevőnek azt ajánlotta a kritikus zsűri, hogy inkább csináltasson magának egy rendes ruhát.
