Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-21 / 3. szám
8 1998. január 21. Riport Felvidéki polgármesterek is támogatást ígértek a gyimesközéploki egyházi gimnáziumnak Állítólag különös vírus fertőz Erdélyben... Gaál László A polgármesterek közül a legtöbben már régi ismerősként üdvözölték egymást Budapesten a Nyugati pályaudvaron, ahonnan a Brassó felé induló gyorsvonaton lettek útitársak. Nemcsak a felvidékiek és a magyarországiak voltak ismerősök, hanem az útközben hozzánk csatlakozó kárpátaljaiak is, Erdélyben pedig az ottaniak régi barátokként fogadták az érkezőket. Nincs ebben semmi különös, hiszen többen közülük már sokadszor vettek részt a kárpát-medencei magyar polgármesterek és önkormányzati szakemberek konferenciáján, amelynek a nyolcadik „fordulójára” került sor december 9-11-én, ezúttal a hargitai megye- székhelyen, Csíkszeredán. A Határon Túli Magyarok Hivatala jóvoltából a legutóbb, néhány hete Tatabányán, szeptember elején pedig a jelenlegi helyszíntől alig több, mint félszáz kilométerre lévő Székelyudvarhelyen is sokan ott voltak a mostani résztvevők közül. A HTMH részéről Törzsök Erika, a hivatal elnöke látta el a házigazda szerepét, s irányította az eredetileg háromnaposra tervezett, de programváltozás miatt kétnaposra szűkült konferenciát. A résztvevők a programváltozás ellenére is sok tapasztalatot gyűjthettek, hiszen nemcsak az előadóteremben hallgattuk az előadásokat, hanem a környékbeli látványosságokat meglátogatva a helyszínen is meggyőződhettünk az itteni életről - amint azt a konferencia címe is jelzi -, „az önkormányzatok szerepéről egy hátrányos helyzetű megyében”. Tapasztalhattuk, mennyivel más az ottani emberek élete, mint a mi régiónkban. Szemlélteti ezt az egyik gyimes-völgyi község, Gyi- mesközéplok polgármesterének beszámolója is. Nagy Imre egyebek között felsorolta, hogy a község 1800 hektár községi legelővel, 3800 hektár hegyi legelővel és 3400 hektár kaszálóval rendelkezik, a lakosság fő foglalkozása az állattenyésztés. 3200 szarvas- marhája, 2000 juha, 1500 sertése és több mint 1000 lova van a községnek. Leginkább talán ez utóbbi adat szemlélteti a különbséget, hiszen míg nálunk legfeljebb ha lovassport céljából tartanak egykét paripát egyik-másik faluban, addig Erdélyben a ló még mindig fontos közlekedési és munkaeszköz. Az is meglepő volt, amikor a polgármester felsorolta, hogy a községben tíz iskola és kilenc óvoda működik. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez nem ugyanaz, mintha nálunk egy faluban működne tíz iskola, mert Gyimes- középlok községet kilenc falu alkotja. Arrafelé ugyanis a község kifejezés a mi felfogásunk szerint inkább körzetnek felel meg. A két nap alatt látottak közül a legérdekesebb a gyimesközéploki egyházi gimnázium volt. Az igazgató, Bernász Lajos atya már az utóbusznál fogadott bennünket, majd egy fából épült, alig befejezett épület felé vezetett, amit a legtöbben modern templomnak néztünk. Hamarosan kiderült, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett ötnyelvű katolikus líceum épülete felé tartunk. Bernász atya elmondta, hogy annak létrejötte tulajdonképpen a közeli csíksomlyói búcsújáróhellyel függ össze. Még jó pár évvel ezelőtt történt, hogy debreceni zarándokok vetődtek Gyimeskö- zéplokra, és ők érdeklődtek a plébánosnál, hogy ha legközelebb szervezetten jönnének, kaphatnának-e szállást a faluban, mert innét a csángókkal együtt szeretnének Csíksomlyóra zarándokolni. Bernász atya közbenjárására a következő évben már a faluban, magánházaknál fogadták be éjszakára a magyarországi zarándokokat. Akkor egy autóbusszal érkeztek, a következő évben kettővel. Az azt követő, a debreceni „keresztalja” (ahogyan itt a zarándokcsoportot nevezik) pedig már három autóbusznyi hívőből állt. Akkor kezdtek azon gondolkodni, mi lenne, ha egy házat építenének Gyimesközéplokon, ahol minden csíksomlyói búcsú idején megszállhatnának a debreceni zarándokok. Az ötletet tett követte, és 1993 májusában letették a ház alapkövét. Közben felvetődött a gondolat: mit kezdjenek az épülettel télen, amikor nincs zarándoklat? Ez adta a következő ötletet: valamelyik Csíkszeredái gimnázium kihelyezett osztálya működjön az épületben, ahol azok a csángó gyerekek tanulhatnának, akik nem bírják fizetni a bennlakást a városban. Kiderült, ilyesmit nem engedélyeznek, csak egy önálló líceumot létesíthetnének. így alakult meg ezelőtt négy esztendővel az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő ötnyelvű gimnázium, amelyben a magyaron és a románon kívül angol, német és latin nyelven folyik az oktatás. Az új épületbe csak tavaly költöztek be, addig a helyi tanács biztosított számukra helyiségeket, az idén júniusban azonban már az új líceumépületben lesz a Gyimes-völgy történetében először ballagás és érettségi. A találkozó nemcsak előadásokat és kirándulást jelentett a polgár- mesterek számára, hanem konkrét kapcsolatfelvételre is szolgált. Ezt bizonyította Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke is, aki kifejtette, hogy szövetségük a különböző régiókban működő kereskedők és gazdasági tényezők összekötő kapcsa, s mindjárt az első napon több résztvevővel fel is vett ilyen kapcsolatot. Elmondta, hogy Hargita megyében gyakorlatilag már nincs állami tulajdonú vállalat, s jelenleg folyik a kampány azért, hogy a száznál kevesebb embert foglalkoztató, részben állami tulajdonú vállalatokat magánosítsák. Mindjárt fel is ajánlotta a jelenlévőknek: ha érdeklődnének a székelyföldi magánosítás iránt, szívesen fogadják őket. A kamarai elnök a következőképpen fejezte be a helyi adottságokról tartott beszámolóját: „Nem tudom, figyelmeztették-e Önöket arra, hogy itt nagyon veszélyes helyen járnak. Mert itt a levegőben van egy veszedelmes vírus, vagy baktérium, vagy gomba, vagy valami, de aki egyszer ide jön, azt ez a valami megtámadja, beleivódik a vérébe, és soha többé kigyógyítani nem lehet. Ennek a különös vírusnak van egy furcsa hatása: aki megkapta, mindegyre vissza akar ide jönni. Mondhatják, hogy a táj teszi ezt, vagy az itteni emberek, vagy a népviselet, én ezt ennek a vírusnak a rovására írom, de valami mindenképpen visszahúzza ide az idegeneket.” A mondottak szó szerint igaznak bizonyultak. Útban hazafelé nem is egy polgármester szájából hallottam, hogy ha törik, ha szakad, ide mindenképpen vissza kell jönnie. Van, aki a családját akarja elhozni, hogy ők is lássák a havasok gyönyörű fenyveseit, amilyet nálunk még a Magas-Tátrában sem látni, né- hányan a júniusi ballagáskor jönnek vissza az ötnyelvű líceumba, hogy akkor adják át az adományként megígért színes tévét és videót, vannak, akik már a gyerekek csereüdültetését tervezgetik. Akadt olyan felvidéki polgármester is, aki komolyan elhatározta, hogy hétvégi telket vásárol a Hargita lábánál. Valóban igaz: valami különös vírus fertőz Erdélyben. Ha érdeklődnek a székelyföldi magánosítás iránt, szívesen várják őket. Az idén júniusban lesz a Gyimes- völgy történetében először ballagás és érettségi. A gyimesi néptáncegyüttes fi losan járja a táncot, pedig a fiatalabb tagja is negyvenn; éves, a legidősebb pedig he nen is túl van. A csíki táncok! Az itteni hangulat olyan hatással volt a polgármesterekre, hogy elhatározták, ők is segítik a líceum működését. A felvidéki polgár- mesterek videót, színes tévét adományoznak a gyerekeknek, mert az igazgatótól megtudták, hogy oktató jellegű videokazettáik lennének ugyan, csak nincs min lejátszaniuk azokat. Az udvardi polgármester, Száraz József hazafelé jövet mindjárt listát is készített, ki szállna be a támogatásba, és a megszólítottak közül egy polgármester sem akadt, aki ne ígért volna segítséget. Egy magyarországi kollégájuk pedig tányérantennát ígért, hogy magyar nyelvű műsorokat is nézhessenek a székely nebulók. Tavaly vo „Kicsit furcsa az angol kiejtésük” Ozogány Ernő Az 1926-os év sorsdöntő életében: először megszerzi vegyész- mérnöki oklevelét, majd Fejér Li- pótnál doktorátust szerez a halmazelméletről írt, alapvető jelentőségű munkájávaL Hamarosan Hilbert mellett találjuk, ekkor dolgozza ki a részecskefizika számára nélkülözheteden Neu- mann-féle operátorelméletet, amely Wigner értékelése szerint „kiemelkedő helyet biztosít számára a jelen elméleti fizikájában”. A zajos siker bizonyítéka, hogy az 1932-ben németül írt munkát hamarosan angolul, franciául és spanyolul is kiadják. Hazájával soha nem szakadt meg a kapcsolata: rendszeresen részt vesz az Ortvay Rudolf által szervezett kollokviumokon, többször megkísérel otthon munkát szerezni, sikertelenül. A szíve is hazahúzza: szerelme, Kövesi Marietta várja. Végül 1929 végén elfogadja a prince- toni egyetem meghívását, Mariettát feleségül veszi, áthajózik az Újvilágba. Itt folytatja az operátorokról megkezdett munkásságát, kidolgozza az operátorgyűrűk elméletét, amelyet tiszteletére Neumann-matematikának neveznek el. Mivel eredeti foglalkozását tekintve mérnök volt, élénken érdeklődött az alkalmazott matematika iránt. Erre kitűnő alkalmat nyújtott a gyerekcipőben járó számítógép-elmélet. Nem került sok idejébe, hogy megalkossa az ún. huzalozott gépek máig használt utódját, a programvezéreit számítógépet. Azt már talán mondani sem kell, hogy ezt Neumann-féle gépnek keresztelték el. Ez irányú tevékenysége elismeréseképp 1945- ben kinevezik az Electronic Computer Project igazgatójává, e tevékenységét haláláig folytatta. Ha csak ennyit tett volna, a legnagyobbak között van már a helye. Csakhogy őt a vészhelyzet emberfeletti teljesítményre sarkallta. Az idő a második világháborúval ért be, amikor reális veszélyt jelentett a világuralomra törő hitleri Németország. Tudós ember Arkhimédész óta nem foglalkozott egyidejűleg annyi elméleti és gyakorlati kérdéssel, mint a háború hat éve alatt Neumann János: matematikus, elméleti fizikus, stratéga, konstruktőr, alkalmazott matematikus és mérnök lesz egy személyben. Ahol megjelenik, meghatározó résztvevője az eseményeknek. A háború alatt megépíti a hadsereg számára az első használható számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator and Computer). Zsenijére jellemző, hogy a gép kipróbálásakor átnyújtanak neki egy lezárt borítékot, hogy a feladott matematikai problémát a számítógéppel versenyezve próbálja megoldani. Természetesen ő a gyorsabb. A világ első nagy teljesítményű gépének elkészülte után, amely harminc tonna tömegű volt és százötven kilowatt energiát fogyasztott, megépíti a következő számítógépet, amelyet tiszteletére JOHNNLAC-nak neveznek el, keresztnevének angol változatából. A háború alatt a chicagói egyetemen Enrico Fermi vezetésével működik az a tudóscsoport, amelynek feladata a plutónium előállításának a vizsgálata volt. Az atommáglya felépítésének matematikai számításait Neumann János végezte. Közben az atombomba kifejlesztésébe is bekapcsolódik. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a bomba egyáltalán nem akar csak úgy felrobbanni. I véletlen az atomelmélet na; öregjének, Ernest Rutherfoi ez irányú véleménye, misze holdkóros, aki az atomener hasznosításában hisz. Nos, mann zseniális ötlete, a rák ses módszer kifejlesztése ke ahhoz, hogy olyan nagy ny< és hőmérséklet keletkezzék elegendő a láncreakció beii lásához. A háború alatt kezd foglalk meteorológiával, aerodinai val, áramláselmélettel, hidi namikával és a lökéshullán kai. A logisztikában jártasa ják, hogy ez a hadviselés m iskolája. Ugyanis a másodil lágháború alatt már öt kilo magasságból szórták le a re lök a bombákat, ráadásul o
