Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-06-17 / 24. szám

1998. június 17. Sport Oliver Bierhoff, az olasz labdarúgó-élvonal gólkirálya a világbajnokságon német címeres mezben célozza az ellenfelek kapuját Aki nem próféta a hazájában Szabó Zoltán Az 1996-os Európa-bajnokságig nem nagyon jegyezték Oliver Bierhoff nevét a nemzetközi fut- ballbörzén. Az angliai konti­nensviadalon azonban megtör­tént az áttörés: mindössze száz­tizenegy percet töltött a játékté­ren, mégis nemzeti hősként tá­vozott a szigetországból. A cse­hek elleni döntőben csak 0:l-es állásnál kapott lehetőséget, ám cserejátékosként is kétszer Kouba kapujába talált, ezzel a Nationalelf fordított az eredmé­nyen. A hosszabbításban szer­zett aranygóljáról máig sokat beszélnek a szurkolók. Azóta a német válogatott szinte elkép­zelhetetlen nélküle, a világbaj­noki selejtezőkön is sorra lőtte a gólokat... Ki is ez a futballista? Harminc esztendővel ezelőtt Karlsruhé- ban született, de sohasem szere­pelt az égjük helyi csapatban sem. Essenben kezdte pályafutá­sát, édesapjával ellentétben - aki egykoron kapus volt - kezdettől fogva találataival hívta fel magá­ra a figyelmet, akadt olyan idény, hogy negyvenöt alkalom­mal zörgette meg az ellenfelek hálóját. Nem csoda, hogy beke­rült a Berti Vogts által irányított ifjúsági válogatottba, tagja volt az Eb-bronzérmes együttesnek. A hóri- horgas támadó feje­seire nem találtak el­lenszert a védők és a kapusok, a tollforga- tók meg arról cikkez­tek, hogy megtalálták a fejelőgépnek neve­zett Horst Hru- besch utód­ját. De az­tán min- d e n más­képp a 1 a - kult... Tizenhét évesen leigazolta az Uerdingen, tizenkét hónappal később aláírta élete első profi­szerződését, akkor mindössze négyezerötszáz márkát keresett havonta... Bemutatkozása re­mekül sikerült, a Stuttgart elle­ni kupameccsen Feldkamp edző 0:3-nál küldte pályára. Bierhoff két ízben feliratkozott a góllis­tára, s végül csapata 6:3-ra nyert. Ezután törés állt be a labdarúgó pályafutásában: megsérült, s mire rendbe jött már más mes­ter ült a kispadon, aki koránt­sem kedvelte. „Gyakran meg­esett: szinte az egész meccs alatt melegítettem, mégsem jutottam egy percre sem szóhoz” - emlék­szik a Bayerben töltött időszak­ra. A klub vezetői nyolcvan­nyolcban könnyű szívvel le­mondtak róla. Erich Ribbeck, a Hamburger SV akkori sport- igazgatója látott fantáziát ben­ne, s leigazolta. Ő azonban az edző tudta nélkül szerződtette a csatárt. Willi Reimann ezt kép­telen volt megemészteni, addig nem nyugodott, míg az új szer­zemény nem távozott a klubtól. Tizennyolc hónap után - ez idő alatt mindössze hatszor volt eredményes - Bierhoff vette a kalapját. A Mönchengladbach lett a következő állomása, ám ott is legtöbbször a kispadot koptatta. „Nagyon rosszul döntöttem, mikor igent mondtam a Borussiának. A hat hónap során egy­szer sem sikerült a halóba találnom, lelkileg szinte teljesen összeroppantam. Irigyeltem az alacsonyabb osztályban játszó bará­tomat; már azon töprengtem, hogy szögre akasztom a futball- csukát.” Már ko­rábban jelent­kezett Németországban nem kedvelték a hórihorgas csatárt Bierhoff Rada ölelésében táncol, hogy néhány másodperc múlva megcélozza a cseh kaput a kilencven- hatos Eb-döntő döntő pillanataiban Archív felvételek a hageni közgazdasági egye­temre, s ez még jobban közre­játszott abban, hogy mellőzték. „Egyetlen szakvezető sem sze­reti, ha védence tanulmányai miatt kihagyja a gyakorlásokat. Én azonban fejembe vettem, hogy idővel nem edzőként, ha­nem más területen érvényesü­lök majd.” Igyekezett bizonyíta­ni a zöld gyepen, az edzéseken keményen dolgozott, ám nem sikerült gyökeret ver­nie a csapatban. „Né­metországban a mes­terek nagy hibája, hogy türelmetlenek a hórihorgas labdarú­gókkal, Hrubesch, Buchwald és az én példám is mutatja, a magas játékosok ké­sőn érő típusok. Ne­kem hazámban senki sem adott elég időt” - így kommentálta, hogy a Bundesligában finoman szólva mellékvágányra került. Nyolc esztendővel ezelőtt, ami­kor a német futball világbajnoki aranyérmét ünnepelte, Oliver szerződés nélkül maradt. A munkanélküliségtől a Salzburg mentette meg. Hazájában akko­riban csak falábúnak hívták, rosszakarói azt híresztelték ró­la, ha lehetne, még a büntetőt is fejjel végezné el. Ausztriában viszont feltámadt, a szurkolók kedvencévé vált, huszonhárom góllal második lett a mesterlö­vészek listáján. Ezután jelentkezett érte az Internazionale, és hárommillió márkáért szerződtette. Német­országban hitetlenkedve fogad­ták a mezcseréről szóló jelen­tést. „Az a falábú lesz az isteni Klinsi csatárpárja” - mondogatták a ké­telkedők. Nem lett, mert akkor még nem volt Bosman-ügy, így egy csapatban csak három légiós szere­pelhetett, s az Internéi a Matthäus, Brehme, Klinsmann német világbajnoki trió nélkülöz­hetetlennek tűnt. Ezért kölcsönadták a második vonalbeli Ascolinak. Először egy évre szólt a ven­dégjáték, aztán négy lett belőle, és Bierhoff sohasem öltötte ma­gára a milánói fekete-kék mezt. Az első idényben különösebben nem jeleskedett. Később aztán formába lendült, s a következő szezonban húsz találattal a má­sodik vonal gólkirálya lett. Ösz- szesen száztizenhét bajnoki mérkőzésen negyvennyolc al­kalommal iratkozott fel a gól­listára. Jól érezte magát a klub­nál, mivel azonban az Ascoli kiesett a II. ligából, búcsút in­tett a csapatnak, és elfogadta az Udinese ajánlatát. Kétmillió márkáért szerezték meg Bier- hoffot, akkoriban többen azt nyilatkozták: közel sem ér annyit. Hamarosan bebizonyo­sodott, igazuk volt a vezetők­nek, amikor leigazolták: futó­szalagon gyártotta a gólokat. Berti Vogts fülébe is eljutottak a csatár feltámadásáról és rendkívüli eredményességéről szóló hírek, a kapitány már régóta kereste Klinsmann meg­felelő csatártársát. Nem sajnál­ta az időt, a fáradságot, több­ször is Olaszországban figyelte a játékost. Öt hónappal az Eb előtt, huszonnyolc esztendő­sen Portugália ellen öltötte magára először a címeres Neve: Oliver Bierhoff Született: 1968. május 1-jén, Karlsruhéban Testi adottságai: 192 cm/90 kg Családi állapota: nőtlen; menyasszonya Klara Sza- lantzky, a müncheni kosár­labdacsapatjátékosa, aki ma­nökenként is tevékenykedik Gólok a címeres mezben: 15 mezt, s mesterlövészhez mél­tóan góllal mutatkozott be. A szigetországi seregszemlén az­tán bizonyított, sorsdöntő talá­latait még ma is gyakran emle­getik. Aranygóljáról csak ezt mondta: „Háttal álltam a kapu­nak, nem tudtam, mit kezdjek a labdával. Vaktában kapura rúgtam, magam is meglepőd­tem, hogy a labda Kouba mögött kötött ki.” De a kétkedőknek még ez sem volt elég, azt rebesgették, az egész csak a véletlen műve volt. Bierhoff azonban a világ- bajnoki selejtezőkön is igazolta klasszisát, nyolc találkozón hat gólt lőtt. Belfastban az észak­írek ellen l:0-s hazai vezetés után küldték pályára, hét perc alatt mesterhármast ért el! Már az Európa-bajnokság után megkereste a Juventus, az In­ternazionale, a Leeds, a Parma és a Blackbum, ám az Udinese vezetői eltanácsolták a kérő­ket. Jól tették, az 1997/98-as bajnokságban Bierhoff huszon­három találattal gólkirály lett, olyan sztárokat utasított maga mögé, mint Ronaldo, Del Piero. Májusban jelentkezett az AC Milan, és huszonötmillió márkáért három évre szerződ­tette. ,A Juventus, a Parma és a Milan közül azért választot­tam az utóbbit, mert két honfi­társam, Lehmann és Ziege is ott légióskodik, és mert a veze­tők elmondták, a csapat táma­dójátékát rám építik.” Féltik is a milánóiak a csatárt, ötvennyolcmillió(l) márkára biztosították a világbajnokság idejére. Ha sérülés miatt be kellene fejeznie pályafutását, akkor hétmillió márka kártérí­tést kapna. A német szurkolók a sokáig mostohagyerekként kezelt légióstól várják a meg­váltást Franciaországban. Iga­zolja az elvárásokat? Válogatott-találkozók száma: 25 Eddigi egyesületei és góljai: Uerdingen (1986-1988, 4) Hamburg (1988-1990,6) Mönchengladbach (1990-1991,0) Salzburg (1990-1991,23) Ascoli (1991-1995, 48) Udinese (1995-1998, 53) AC Milan (1998-?) Tizenhét évesen le­igazolta az Uerdingen, egy év múl­va profi­szerződést írt alá. Névjegykártya Kuriózumkosár Száz kommandós őrzi az Eiffel-tornyot Hatezer rendőr mellett egy ezernyolcszáz főből álló kü­lönlegesen kiképzett alaku­lat is biztosítja a labdarúgó­világbajnokság helyszíneit. A terrorista akciók megelő­zésére és elhárítására kikép­zett egység valamennyi vb- mérkőzésnek otthont adó városban segíti a rendőrség munkáját. A párizsi Eiffel- torony biztonságát száz kommandós őrzi, külön biz­tonsági emberek figyelik a fontosabb rádió- és tv- adókat, a telefonközponto­kat és a műemlékeket. Wiberg adótartozása Adóbefizetés elmulasztásá­val gyanúsítja a svéd pénz­ügyi hivatal a sikeres alpesi sízőnőt, Pernilla Wiberget. Az Aftonbladet lap értesülé­sei szerint a Világkupa tava­lyi győztesének hatmillió svéd korona adóhátraléka van. Az összeg annak a jö­vedelemnek az adója, ame­lyet Wiberg a brit Man szige­ten nyitott számlájára utalt át. A sízőnő az 1992-95 kö­zötti időszakból származó bevételeivel nem tud elszá­molni. Akkor ugyanis Stock­holm elővárosában, Lidingőben lakott, keresetét azonban az adóparadicsom­nak számító angol szigetre utaltatta át. Számláját köz­ben az NMS társaság keres­kedelmi képviselőjének ne­vén vezették, aki viszont postafordultával saját jöve­delmét bérként küldte vissza Svédországba. Rendfenntartó katonák Összesen nyolcezer-ötszáz francia katona segíti a rend­őrséget, hogy a mintegy két és fél millió szurkoló a lehe­tő legnagyobb biztonságban élvezhesse a századvég utol­só kiemelkedő világméretű sporteseményét. A foci-vb-n a katonák feladata, hogy biztosítsák az összes nagy forgalmú helyszínt: a stadio­nokat és környéküket, a ki­kötőket, a repülőtereket, a főbb közlekedési útvonala­kat, a nagyvárosok „érzé­keny” pontjait, a francia lég­teret, és hogy logisztikai tá­mogatást adjanak a rendez­vényekhez. Ha a rendbontót azonosítják... Egy-egy igazságügyi tisztvi­selő tevékenykedik a francia igazságügyi minisztérium megbízásából a labdarúgó­világbajnokság mérkőzései­nek helyet adó tíz városban. A megbízottak feladata az, hogy a stadionokban és kör­nyékükön esetleg előforduló kihágásokra azonnali válasz­lépéseket kezdeményez­zenek. Ha egy rendbontót a videofigyelő rendszer segít­ségével azonosítanak, a rendfenntartó erők rögtön közbelépnek. Az igazságügyi tisztviselő utasítására a vétkes szurko­lót a stadion rendőrségi szo­bájába vezetik, esetleg egy éjszakára ott is tartják, mie­lőtt másnap a bíróság elé ál­lítanák. A vétlen szurkolók­nak azonban nincs mitől tar­taniuk, mivel a rendfenntar­tó erők célja nem a futball- ünnep elrontása, hanem az, hogy a közönség biztonsá­gosan szórakozzon. Június 5-én hozta forgalomba a Magyar Posta Rt. a foci-vb al­kalmából kibocsátott 140 fo­rint össznévértékű bélyegsort. Összesen 25 bélyegpár (felvé­telünkön az egyik látható) je­lent meg. összpéldányszámuk 250 000.

Next

/
Thumbnails
Contents