Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-06-17 / 24. szám
Politika 1998. június 17. Hét nap a belpolitikában: június 4-10. Korrupció, tiltakozás... Madi Géza _________________ Korrupció. N em mondhatja a Szlovák Demokratikus Koalíció, hogy lezárult az új ságíró-lefizeté- si botrány, felejtsük el. Annak ellenére sem, hogy az ellenzéki koalíció kampánystábja előbb felmondta az Adriana Hosfovecká ügynökségével kötött szerződést, majd lemondott Jozef Paczelt kampányfőnök. A korrupció szele ugyanis már megcsapta azokat a politikusokat is, akik arra kívántak rámutatni a választások előtti politikai csatározások során, mennyire korrumpálódtak a jelenlegi hatalom képviselői és mindenre kapható kiszolgálói. Nagyon kevés jó pontot jelent a szlovák ellenzék térfelén, hogy kiderült: az állítólag lefizetett újságírók listája hamisítvány, s az állami sajtóiroda primitív titkosszolgálati játékot játszott. Mindenesetre az SZDK- nak meg kell erőltetnie magát, hogy szeptemberig visszaszerezze azt a népszerűséget, amelynek eddig örvendett.Vajon sikerül-e? Üres iskolák a Komáromi járásba n. Az arrogancia nem ismer határokat. Szlovákiában ez kétszeresen is érvényes, főleg azóta, hogy a Meciar-féle DSZM és a Lupták vezette munkásszövetség mellett a Slota irányította SZNP is bekerült a kormánykoalícióba, s megkaparintotta a tanügyi tárcát is. Az elmúlt négy évben aztán a kabinet úgy módosítgatta a jogszabályokat, hogy a Komáromi Járási Hivatalt felkereső nemzeti párti parlamenti képviselő terroristáknak minősíthette a sorozatos igazgatóleváltások és az oktatási törvény módosítása ellen til... a hatalmi szervek tudták, mit miért csinálnak... takozó szülőket. Sajnos, a hatalmi szervek tudták, mit miért csinálnak. Ám a búcsiak és a bátorkesziek tiltakozása is mutatja, hogy nem szabad meghátrálni. Még akkor sem, ha állítólag már vízágyúkat is készenlétbe helyeznek. Lehet, az ellenállás most még hiábavalónak tűnik, de... Jelöltállítás. A Magyar Koalíció vezetőit az utóbbi napokban még mindig a parlamenti választásokon induló szövetségi párt jelöltlistájának az összeállítása kötötte le. Sok időt töltöttek el vele, és a közös politikai erő június 21-ére tervezett alakuló közgyűléséig is bizonyára még hosszú órákat töltenek el azon törve a fejüket, hogy a három jelenlegi szubjektum jelöltjei milyen sorrendben és - főleg - milyen arányban szerepelnek a listán. Az MPP Országos Választmánya már meghatározta a sorrendet... Atomerőmű-indítás. A mohi beruházással ugyanaz történt, mint bősi „testvérével”. A szlovák kormányzat a szakmai kérdésből politikai problémát kreált. Meg presztízskérdést. Ráadásul Mohit illetően a kabinet ugyanazt a politikát követte, mint sok más ügyben, s ez megint megbosszulta magát. Pozsony az atomerőműben keleti technológiát vegyített nyugati biztonsági előírásokkal. A szlovák kabinet Magyarország, Csehország és Lengyelország után most Ausztriával is ösz- szerúgta a patkót. Az ötödik szomszédos ország, Ukrajna még hátravan... Oktatási törvény. Noha a parlament alkotmányjogi bizottsága nem tudott határozni a Szlovák Nemzeti Párt által előterjesztett és első olvasatban elfogadott jogszabály-módosítás ügyében, Ján Cuper, a DSZM képviselője mégis védelmébe vette a Vladimír Me- ciar által is alkotmányellenesnek minősített javaslatot: olyan „módszertani útmutatónak” nevezte, amelynek szellemében „a nemzetiségileg vegyes területeken működő iskolákban kell majd eljárni”. Szerinte ezekben az intézményekben csak az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyveket kellene használni, mivel „az adófizetők pénzéből tartják fenn őket”. Az enyhén szólva szokatlan kijelentéseiről ismert Cuper most sem hazudtolta meg önmagát. Az iskolák finanszírozását illetően ugyanis nem az a legfontosabb szempont, hogy a gyermekek milyen könyvekből tanulnak. Úgy tűnik, Ján Cupert a magyar tankönyvek iránti ellenszenve teljesen elvakította. Akadnak jóval súlyosabb, főleg anyagi problémák is, amelyeket meg kellene oldani. Ha a kormányzat erre fordítaná figyelmét, nem pedig a magyarországi tankönyvek kiirtására, akkor az oktatás is jobb helyzetbe kerülhetne. Dél-Szlo- vákiában is... Az önálló Csehországban majdnem hatéves fennállása óta e hétvégén tartanak első ízben idő előtti parlamenti választásokat. Klaus tavaly őszi lemondása óta átmenetilegJosefTosovsky ban kár vezette a megalakult kabinetet, majd Havel elnök rendkívüli választásokat írt ki. Most ismét nagyon szoros eredmény várható a baloldal és a jobboldal között, de megfigyelők többsége arra számít, hogy a választások győztesei a Milos Zeman vezette szociáldemokraták lesznek, akik most ellenzékben vannak. CTK-felvétel Dömötör Ede felvételei Frontáttörést jelenthet, hogy Bauer Győzőt az MTA rendes külföldi tagjává választották Magyarként is elérhető a tudomány csúcsa P. Vonyik Erzsébet ________ El ső ízben történt meg, hogy Bauer Győző személyében szlovákiai magyar tudósembert választottak meg a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. Azokat a szakembereket érheti ez a megtiszteltetés, akik magyarok, és jelentős eredményt értek el világviszonylatban is. Mikor és hol érte a hír? Tavasszal Japánban voltam, és ott tudtam meg, hogy MTA- tagságra javasoltak. Tagságom jóváhagyása megjelent az MTA közlönyében, s ettől kezdve már nem volt titok. Az indoklás szakmai részében az volt, hogy a gyógyszerkutatásnak az a területe, amellyel foglalkozom, aránylag közel áll ahhoz a területhez, amellyel a budapesti Orvostudományi Kísérleti Intézetben is foglalkoznak. Van egy sereg közös kutatási pont is, és ezt szeretnénk hosszú távon még hasznosabbá tenni. Magánemberként és tudósként miként fogadta az elismerést? Ez egy fantasztikusan nagy mértékű elismerése az eddig végzett munkámnak. Az első elismerés 1987-ben ért, ekkor választottak meg az SZTA levelező tagjává, s úgy éreztem, hogy a szlovák szakmai közvélemény elismert, és azok közé sorolt, akik a szlovák tudományért jelentősét tettek. Úgy érzem, sikerült infikálnom egy sereg embert, akik velem kutatnak, s ez a munka meghozta a gyümölcsét. Intézeti kollégái zömmel szlovákok. Mit szóltak az ön külföldi elismeréséhez? Itt a hír nem terjedt el, mert nem szóltam róla. Majd az év végén fog kiderülni, amikor minden intézet összefoglalja éves tevékenységét, és kimutatja, hogy kik szereztek szakmai elismerést, egyebek között külföldi akadémiai tagságot. Az intézet megítélésében az én elismerésem egy pozitív pont. Végül is ez is olyan kritérium, amelynek alapján megítélhető, hogy egy intézmény hogyan dolgozik. Mindig az élén vagyunk, s ez is az oka, hogy szlovák kollégáim, annak ellenére, hogy magyar vagyok, s a Csemadok elnöke is voltam, mégsem próbálták kitekerni a nyakamat. A Glatz Ferenc akadémiai elnök által képviselt szemléletnek köszönhetem, hogy az MTA tagja lehettem, aki megpróbálja a MTA kisugárzását túlvinni a határon. Mi a tagság gyakorlati haszna? Az MTA-tagság révén az ember közelebb kerül ahhoz, hogy ki mit kutat a magyar tudományos műhelyekben. Végül a tagsággal az is jár, hogy évente két hetet tölthetek ottani kutatóintézetekben, ingyen vagy olcsón kapok akadémiai publikációkat, ám anyagi juttatásokkal nem jár. MTA-tagságából fakadóan miben segítheti a szlovákiai magyar professzorok klubjának munkáját? Amikor úgy döntöttem, hogy nem vállalom tovább a Csema- dok-elnökséget, mert a Csemadok alapszabályát akarták módosítani, hogy harmadszor is elnök lehessek, elhatároztam a magyar professzorok klubjának létrehozását. Kb 120 emberről van névsorunk, akik professzorok, docensek és a tudományok doktorai, de többel még nem sikerült személyesen beszélnem., ám tudjuk róluk, hogy magyarok. A klubnak van egy nagyon fontos tudományosközösség- alkotó feladata: kialakítani az itteni, magukat magyarnak vagy magyarnak is valló tudósok közösségét. Azok, akik egydül nem elég bátrak ahhoz, hogy felvállalják magyarságukat, ha többen vannak, köny- nyebben megy nekik. A közvélemény felé pedig el kell juttatnunk, hogy van itt egy sereg ember, aki magyar iskolába járt, mégis megállta a helyét az egyetemen, vezető oktatók és kutatókiettek. Tehát nem igaz, hogy nem lehet anyanyelven tanulva eljutni akár a csúcsig is. S amit a legfontosabbnak tartok: mindent meg kell termi azért, hogy a magyar értelmiségiek számaránya elérje a többségi nemzet számarányát. Most ez a különbség kétszeres a hátrányunkra. Meg kell értetni az emberekkel, nem igaz, hogy a magyar iskolából kikerülő diák jobb, ha nem is próbálkozik az egyetemmel. Ezért fontos, hogy megmutassuk az itteni magyarságnak, hogy vannak díszpintyei, akik a saját erejükből küzdötték fel magukat. Amikor 90-ben szóba került a Jókai Egyetem ügye, az első nagy gondot az okozta, hogy kik is taníthatnának. Ki kell alakítani egy szaktekintélyekből álló kört, hogy ha egyszer valóság lesz az akár egynyelvű magyar, akár kétnyelvű egyetemünk - mert meggyőződésem, hogy a világ ide fog fejlődni -, akkor legyenek olyan emberek készenlétben, akiknek megvan a szakmai felkészültségük ahhoz, hogy magyar nyelven oktassanak. Tagságomból kifolyólag elintézhető, hogy egy sereg könyvtár elérhetővé váljék, anélkül, hogy fizetni kellene. Elérhetőbb a tucatnyi pályázati rendszer, ezeket el lehet ide juttatni, s az akadémián sokkal több információhoz juthatok. Van-e esély arra, hogy újabb itteni magyarral gyarapodik az MTA tagsága? Hiszen az ön bejutása frontáttörést jelentett. Elképzelhető, hogy a következő választáson egy következő szlovákiai magyar is bekerül az MTA tagjai közé. Beválasztásom biztosan húzóerő is, s jómagam legalább négy olyan magyart tudnék mondani, akik MTÁ- tagságra érdemesek. The Guardian USA: húzódozás A múlt heti brit lapok egyöntetű véleménye szerint a NATO a légifenyegetésre helyezi a hangsúlyt a koszovói vérontás megállítására szánt cselekvési programtervében, miután jelentős szárazföldi bevetéshez egyetlen nyugati térségbeli hatalomnak sem fűlik a foga. A The Guardian vezető londoni napilap szerint főleg az USA húzódozik attól, hogy komoly szárazföldi erőt küldjön Koszovóba, s inkább a NATO-jelenlét fizikai érzékelhe- tőségére - például a szomszédos országokkal közösen tartandó gyakorlatokra - összpontosítana. Diplomáciai véleményeket idéző elemzése szerint a legközelebbi jövőben semmiképp sem várható nyugati katonai akció a tartományban. Financial Times Koszovó csalódott A mértékadó londoni politikaigazdasági napilap a koszovói válság mélyebb okait kutatva arra a következtetésre jutott, hogy a koszovói albánok korábban békés ellenállása a boszniai szerbekkel kapcsolatos nyugati politika láttán torkollt fegyveres erőszakba. A boszniai szerbek, akik a balkáni háború idején az elképzelhető összes atrocitást elkövették, kivívták helyűiket a tárgyalóasztalnál, s onnan a Bosznia közel felét kitevő, gyakorlatilag független saját államuk birtokában távozhattak. A koszovói albánok azonban, akik Ibrahim Rugóvá elnök Gandhi által ihletett békés ellenállási stratégiájának jegyében példás magaviseletét tanúsítottak, semmit sem kaptak, sőt meg sem hívták őket a daytoni rendezési tárgyalásokra. Nem meglepő, hogy sokan hátat fordítottak Rugovának, s gerillaharcba kezdtek, pontosan előre kiszámítva, hogy a szerbek várható válaszcsapásának féktelensége végre rányitja a világ szemét a a koszovói helyzetre.
