Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-21 / 3. szám
4 1998. január 21. Háttér A Kelet-szlovákiai Vasmű igazgatótanácsa az utolsó pillanatig halogatta a döntést a szerződés aláírásáról A kassaiak és a diósgyőriek frigye A kassai vasmű madártávlatból. Stefan Kacena felvétele - TK SR Peredi Ágnes _____________ A borsodi térségben, sőt magyar szakmai körökben is azt várják, hogy végre nyugvópontra jut a Diósgyőri Acélmű (DAM) sorsa azután, hogy aláírták a privatizációs szerződést a Kelet-szlovákiai Vasmű, valamint a magyar Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. között. Az észak-magyarországi kohászati központ alig néhány éve még harmincezer embert foglalkoztatott, most már csak néhány ezret, miközben sikeresen keresztülvitték a technika korszerűsítését. De nagyon sok buktatóval és fölösleges kitérővel jutott el idáig az egykori patinás nagyüzem, olyannyira, hogy volt időszak, amikor a csőd veszélye is fenyegette. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején lezajlott változások, amelyek egész Ke- let-Európa gazdaságát megrendítették, nem maradtak hatástalanok Magyarországon sem. A korábbi piacok összeomlása jelentősen visszavetette az ipar alapanyagigényeit, és a kohászat válságba jutott, amiből csak a technológiák megváltoztatásával, a termékek korszerűsítésével és jelentős létszámleépítéssel tudott kilábalni. Ám a Nyugaton hosszú éveken elhúzódó folyamat a keleti térségben Jaroslav Bilik, a kassai VSZ Rt. igazgatótanácsának tagja, az Rt. alelnöke az aláírás után kifejtette: nagyon örül, hogy a politika és a vállalkozás ez esetben ugyanazon az oldalon áll. Jelezte, hogy rövidesen összehívják a DAM Rt. közgyűlését, személycseréket hajtanak végre az igazgatótanácsban és a vezér- igazgatói posztokon, s nem elhanyagolhatónak nevezte a pénzügyeket sem, hiszen súlyosabb formában és gyorsabban zajlott le. Ezt Magyarországon is érzékelték, ám miközben az egyik kohászati központ, a dunaújvárosi Dunaferr Rt. sikeresen tudott alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, az észak-magyarországi borsodi térség kohászatában ez sokkal nagyobb megrázkódtatásokkal járt. Kialakult ugyanakkor egy határozott koncepció, miszerint a diósgyőri üzemben a korszerűsítés útja a nemesacélgyártás erősítése legyen. Ennek érdekében leállították a régi nagykohót és jelentős beruházással, több milliárd forintos fejlesztéssel 1996-ban elindították a modern elekt- rokemencét. Nem volt kérdéses, hogy az államtól nagy anyagi áldozatot kívánó fejlesztést azért is határozták el, mert ebben a térségben különösen súlyos gondokat okozott a munkanélküliség növekedése. Azt pedig szakmai körökben is jól tudják, hogy egy kohász munkahely két további munkahelyet is magával hoz más szakterületen. Az is világos volt, hogy a gépiparnak és az építőiparnak szüksége van a Diósgyőrben gyártott, úgynevezett hosszú termékekre, a rúd- és idomacélokra, a sínekre és főleg jó minőségű nemesacélokra. Az állami szerepvállalás nagy harminc napon belül 400 millió szlovák koronának megfelelő összeggel kell a kassaiaknak hozzájárulniuk a tőkeemeléshez. A szlovák partner azt tervezi, hogy a termékek hetven százaléka a magyar piacon kerül értékesítésre, a fennmaradó hányadot pedig exportálják. Éva Mitrová, Szlovákia budapesti nagykövete szerint a tranzakció pozitív jelentőségű és annak a bizonyítéka, költségei még inkább előtérbe hozták a privatizáció szükségességét. A Diósgyőri Acélművek Rt. ebből a szempontból is sok megpróbáltatáson ment keresztül. Minden nehézség ellenére érzékelhető volt azonban, hogy ez a vállalat vonzó a befektetők számára. Nem véletlen, hogy az 1997 végén lezajlott utolsó privatizációs pályázaton is éles verseny alakult ki. Erre a fordulóra az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. öt pályázót hívott meg, olyan cégeket, amelyek már korábban kifejezték érdeklődésüket a DAM iránt. Hárman tettek ajánlatot, köztük két német cég. Egyikük, a Max Aicher AG, amely korábban már megvásárolta az Ózdi Acélműveket. A másik német társaság a Georgsmarienhütte, GmbH volt. A harmadik pályázó a Keletszlovákiai Vasmű volt, amely egy korábbi fordulóban már szinte karnyújtásnyira volt attól, hogy megszerezze a Diósgyőri Acélműveket. Ám a szerződés- kötés előtti részletek tárgyalása akkor zsákutcába vezetett. Ennek fő oka hírek szerint az volt, hogy a diósgyőri cég nagyobb veszteséget halmozott fel, mint amennyire számítottak a pályázat kiírásakor, és ennek a teherviselése körül alakult ki a vita. A magyar kormány segített feloldani a konfliktust, amikor hozzájárult: az új pályázatot már olyan feltétellel írják ki, hogy a vevő által felajánlott tőhogy a szlovák-magyar kapcsolatokban megmutatkozó komoly nehézségeket kölcsönös jóakarattal mindkét fél hasznára meg lehet oldani. A nagykövet asszony szerint Szlovákiáról ugyan azt suttogják, hogy nem támogatja túlságosan a regionális együttműködést, s ez valóban igaz is, mert az SZK tényleg nem híve a formális és nem tartalmas regionális együttműködésnek. keinjekcióval azonos mértékű összeget invesztál a cégbe a magyar állam is. A verseny egyik szempontja az volt, hogy melyik pályázó tud olyan ajánlatot tenni, amely a diósgyőri cég fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges tőkeemelést optimális mértékben vállalja. A kassai ajánlat egyik erénye az volt, hogy 4,5 milliárd forintos tőke- injekciót kínált fel, ugyanekkora magyar részvétel mellett. Szakértők szerint ez a 9 milliárdos tőkeemelés már megfelelő az üzem működése szempontjából. Az érvényes ajánlatot adó német pályázó, a Georgsmarein- hütte GmbH saját 7,1 milliárd forintja mellé további 7,1 milliárdnyit szeretett volna kapni az államtól. Max Aicher ajánlata érvénytelen volt. A kassaiak az ajánlat szerint a diósgyőriek részvényeiért és a cég korábbi tartozásaiért névlegesen 1-1 dollárt fizetnek. Ám a szerződés aláírásától számított 30 napon belül 2 milliárdot, 180 napon belül 1 milliárdot és 15 hónapon belül további 1,5 milliárd forintot tesznek a cégbe. A magyar állam egy aranyrészvényt tart meg, és ugyancsak 4,5 milliárd forinttal járul hozzá a DAM tőkeemeléséhez. A szerződéskötés előtti hetek azonban meglehetősen viszontagságosak voltak, mert bár a magyarok a szlovák ajánlatot nyilvánították a legjobbnak, hírek röppentek fel arról, hogy a szlovák vállalatnak pénzügyi gondjai vannak. A sajtó célzott arra, hogy ezek a pénzügyi nehézségek - amelyek a kassaiak érdekeltségébe tartozó IRB bank csődje miatt merültek fel - meghiúsíthatják a szerződés aláírását. Az, hogy a kassai cég igazgatósága is halogatta a döntést az utolsó pillanatig, jelezte, hogy bonyolult a helyzet. A 24. órában, vagyis a szerződéskötésre meghatározott 30 napos határidő utolsó előtti napján mégiscsak megszületett a döntés, és így sor kerülhetett 1998. január 9-én az aláírásra. Németh József, a DAM vezér- igazgatója üdvözölte a döntést. Azt várják a szlovák befektetőktől, hogy elsősorban a nemes- acélgyártást erősítik, amire a magyar és a nemzetközi piacon egyaránt igény van, és ami a szlovák cég érdeke is, hiszen a Kelet-szlovákiai Vasmű nem gyárt ilyen termékeket. A két cég termékválasztéka jól kiegészíti egymást. A diósgyőri vezérigazgató szerint a közös beszerzés és értékesítés is erősítheti mindkét cég piaci pozícióit. A szlovák ajánlatban kitértek a foglalkoztatási kötelezettségekre is. A pályázat feltételeit elfogadták, amely szerint az első évben a mai diósgyőri létszámnak legfeljebb az 5 százalékát lehet lecsökkenteni, és a következő két évben is csak 15-15 százalékos létszámleépítésre kerülhet sor, ha egyáltalán erre szükség lesz. Ma a Diósgyőri Acélműnek 2500 alkalmazottja van. Azt az ígéretet is nagyon komolyan veszik Diósgyőrben, hogy a szlovák befektető vállalta: legalább tíz évig fenntartja a termelést az acélműben. (A szerző a Népszabadság munkatársa) Három cég tett privatizációs ajánlatot. Vélemények az üzletről Hírek röppentek fel a kassaiak pénzügyi gondjairól. Közlemény Pályázati felhívás! Az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma 1998-ra pályázatot hirdet a Szlovákiában élő magyar közösségek önazonosságának megőrzésére, fejlődésére és megerősödésére irányuló programok támogatására. A pályázatok benyújtásához szükséges űrlapokat az egyes járásokban a Csemadok Területi Választmányainak titkárságain lehet beszerezni. Pozsonyban az Illyés Köz- alapítvány Szlovákiai Alkurató- riumának irodájában (tel.: 07/322 807) szintén rendelkezésre állnak. Mindegyik űrlaphoz egy TÖRZSLAPOT is szükséges kitölteni. A Törzslapot az űrlapokkal együtt kell igényelni. A pályázatot két példányban szükséges benyújtani. Ez vonatkozik a TÖRZSLAPRA is. Pályázati díj: 300,- Sk A pályázati díjat banki átutalással a következő bankszámlára kell átutalni: Komeröní banka, p.s. Bratislava, 1100002251/8100. A pályázati díj postautalványon is befizethető. Az „A” jelzésű postautalványt az űrlaphoz mellékelt minta szerint kell kitölteni. A befizetés bizonylatának másolatát (csekkszelvény vagy átutalási utasítás) a TÖRZSLAPRA fel kell ragasztani a megjelölt helyre. A jogi személyek pályázata esetében kérjük másolatban csatolni a szervezet bejegyzésének igazolását. A TÖRZSLAPON kérjük feltüntetni a pályázati szakterületet, illetve témakört jelölő kódszámot. FIGYELEM! A pályázati felhívás nem vonatkozik a könyvkiadás támogatására, a magyarországi oktatási intézményekben folytatott tanulmányok és az ottani pedagógus-továbbképzés támogatására, valamint a magyar- országi anyanyelvi, közművelődési, művészeti és szakmai táborozásokon, nyári egyetemeken való részvétel támogatására, mivel ezekre a célokra más magyarországi szervezetek különítettek el forrásokat. Az Illyés Közalapítvány Szlovákiai Alkuratóriuma csak a pályázati űrlaphoz mellékelt ÚTMUTATÓ szerint kitöltött, a megkövetelt mellékleteket tartalmazó, eredeti pályázati űrlapokon benyújtott és a pályázati díj befizetésének igazolásával ellátott pályázatokat bírálja el. A pályázatok beküldésének határideje: 1998. február 15. (a postára adás utolsó napja) A pályázatokat a következő címre kérjük beküldeni: SPOLOŐNOSf ZOLTÁNA FÁBRYHO P.0. BOX 247 810 00 Bratislava Pályázni a következő szakterületekben, illetve témakörökben lehet: I. OKTATÁSÜGY 1. Kód 11. A magán- és egyházi iskolák, valamint óvodák infrastrukturális és nem infrastrukturális fejlesztésének támogatása (célpályázat). 2. Kód 12. Szlovákiai magyar egyetemi oktatók tudományos képzésének és tudományos kutatásainak, valamint tehetséggondozó tevékenységének támogatása (célpályázat). 3. Kód 13. A magyar tanítási nyelvű óvodákba és alapiskolákba való beiratkozást elősegítő országos, regionális és főként helyi projektek támogatása (célpályázat). 4. Kód 14. Oktatással foglalkozó szlovákiai magyar szakmai szervezetek központi és területi szervei, valamint tagszervezetei által benyújtott programok támogatása. 5. Kód 15. A magyar tanítási nyelvű óvodák és iskolák infrastrukturális és nem infrastrukturális fejlesztése, valamint a városi egyetemek nem infrastrukturális támogatása. 6. Kód 16. Tehetséggondozó programok támogatása. II. KULTÚRAMŰVELŐDÉS 1. Kód 21. Hivatásos és félhivatásos színházak művészeti tevékenységének támogatása (célpályázat). 2. Kód 22. Közösségépítő, valamint művelődési és ismeretterjesztési kulturális egyesületek, klubok és módszertani tevékenységet folytató szervezetek és rendezvényeik támogatása (célpályázat). 3. Kőd 23. Nem hivatásos művészeti csoportok (irodalmi színpadok, amatőr színjátszók, folklórcsoportok, kórusok, zenekarok, ének- és tánccsoportok, iskolai művészeti csoportok) működésének támogatása. 4. Kód 24. Művészeti tevékenység (képzőművészeti rendezvények, kiállítások, tárlatok, ének-zenei szervezetek és rendezvények, táncművészeti tevékenység, alkotótáborok) támogatása. 5. Kód 25. Ifjúsági szervezetek és szerveződések tevékenységének támogatása. III. EGYHÁZAK ÉS HITÉLET 1. Kód 31. A keresztény-keresztyén értékrendet és nemzettudatot továbbító közösségépítő programok támogatása, különös tekintettel az ifjúság nevelésére, valamint a nagycsaládosok önszerveződésének elősegítésére (célpályázat). 2. Kód 32. A történelmi egyházi szervezetek támogatása (infrastruktúra- építés, lap- és könyvkiadás, működési költségek fedezése, felsőoktatás támogatása). 3. Kód 33. Egyházi épületek javítási vagy építési költségeihez való hozzájárulás. IV. C S E M A D 0 K- SZERVEZETEK 1. Kód 41. A Csemadok-szerveze- tek országos és regionális rendezvényeinek támogatása. 2. Kód 42. A Csemadok-szerveze- tek, valamint központi és területi szervei működtetésének és beruházásainak támogatása. V. LAPKIADÁS 1. Kód 51. Szlovákiai magyar pedagógiai szaklapok kiadásának támogatása (célpályázat). 2. Kód 52. Folyamatosan megjelenő országos terjesztésű szlovákiai magyar lapok és folyóiratok, kiemelten a gyermek-, ifjúsági és irodalmi lapok támogatása. VI. TUDOMÁNY 1. Kód 61. A szlovákiai magyarságot érintő kutatási témák és tervezetek támogatása, ide értve az alapkutatásokat, interdiszciplináris tervezeteket, empirikus felméréseket, valamint a forráskiadást és dokumentációt is. a/ A szlovákiai magyar tudományos intézmények keretében folyó, közösségi hasznú tudományos tevékenységek (kutatási tervek) támogatása (beleértve a dokumentációs tevékenységet is), b/ A szlovákiai magyar tudományos intézmények jól megalapozott tevékenységtervezettel alátámasztott minimálisan szükséges fenntartási, működési és beruházási célú támogatása. c/ Tudományos konferenciák, tanácskozások, valamint tudományos eredményeket publikáló kiadványok támogatása, d/ Intézményekhez nem kapcsolódó közérdekű, egyéni kutatási tervek megvalósításának támogatása. Kk-21
