Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-06-10 / 23. szám

Modern élet 1998. június 10. 5 Az ismeretlen kis gyógyszergyár a Wall Street legkeresettebb árucikke lett. Valóban megtalálták a rák gyógyszerét? A csehek „méterre” isszák a sört. Hűs kortyok Ha erről a rettenetes betegség­ről hallunk, kiderül, hogy mi­lyen határtalan az ember félel­me. A rák a világ legkegyetle­nebb gyilkosa: évente mintegy ötvenmillióan esnek áldozatá­ul. Csak Szlovákiában húszez­ren betegszenek meg benne minden évben. A férfiak eseté­ben a leggyakoribb a tüdőrák, második helyen a bőrrák áll, majd a vastagbéldaganat és a prosztata rosszindulatú elvál­tozásai következnek. A nők esetében a mellrák fordul elő leggyakrabban, majd a bőr-, a vastagbél- és a végbélrák kö­vetkezik. Az érintettek és csa­ládtagjaik valószínűleg minde­nüket odaadnák azért, hogy végre gyógyítható legyen ez a gyűlöletes kór. Nem csoda, hogy dr. Judah Folkman, a hatvanöt eszten­dős orvosprofesszor ezrével kapta a leveleket, miután a New York Times interjút közölt vele, a lap címoldalán pedig öles betűk hirdették: „Két év múlva gyógyítható lesz a rák!” Sok beteg önként jelentkezett, hogy alávesse magát a profesz- szor által kikísérletezett gyógy­szer klinikai próbáinak. Azt kérték, azonnal dobják piacra a szert. A fejlesztésen dolgozó Entre- Med nevű, eddig ismeretlen kis gyógyszergyár pár óra alatt a Wall Street legkeresettebb árucikke lett. Az egész világ lelkesedett, pontosan úgy, mint akkor, amikor az emberi­ségnek végre sikerült leküzde- nie a tuberkulózist. Félre a rák­kal! Végre itt van az orvosság! A hangzavarban egészen elsik­kadt a többi információ. Az amerikai rákkutató intézetben befejezték annak a tamoxi- fenom nevű szernek a tesztelé­sét, s a szer hatásos­nak bizonyult a mellrák megelőzé­sében. A raloxinene nevű szer kísérleti eredményei is ké­szen voltak már. Ez a mellrák gyógyítá­sában és az áttétek kialakulásának megakadályozásá­ban bizonyult hatá­sosnak. Két héttel később hírül adták, hogy e két anyag kombinálásával mellékhatások nél­kül gyógyítható mindenfajta rosszindulatú da­ganat. íme a szenzáció! Természetesen mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. A csodaszer ugyanis egyelőre nem létezik. Mindössze az angiostatin és en- dostatin nevű anya­got sikerült előállí­taniuk, amelyek se­gítségével valóban sikerült meggyó­gyítani a kísérleti állatokat - ebben az esetben az egere­ket. Dr Folkman munkatársa, dr. Richard Klaus-ner a szenzációhajhász újságíró kérdésére rezignáltan csak annyit válaszolt: „Ha ön egér, birto­kunkban van az or­vosság, amellyel kigyógyíthat­juk a rákból.” Az egerek szerve­zete másként reagál a beteg­ségre és a terápiára is, mint az emberé. Egyáltalán nem biz­tos, hogy az ember esetében is hatásos lesz a szenzációs cso­daszer. Ráadásul dr. Klausner szerint a kísérletek sem két, hanem a legjobb esetben is csak tíz év múlva hozhatnak eredményt, és mindez körül­belül félmilliárd dollárt emészt majd fel. Az új gyógyszer valóban forra­dalmasíthatja a rákkutatást. A lényege, hogy nem magát a da­ganatot sorvasztja el, hanem az azt ellátó véredényeket. Dr. Folkman már 1971-ben elin­dult ezen a nyomon, a nyolc­vanas években pedig hangot adott nézetének, hogy a sugár- kezelés és a kemoterápia nem a helyes út. A rákos daganat­nak ugyanis megvan az a tulaj­donsága, hogy idővel ellenál­lóvá válik ezekkel a kezelések­kel szemben, képes alkalmaz­kodni, megváltozni. Az angio­statin és az endostatin kombi­nációja viszont hosszú távon is hatásosnak bizonyult a mell­rák, az agydaganat, a proszta­tarák, sőt a leukémia és a csontvelőrák esetében is. Dr. Judah Folkman reméli, hogy egy éven belül elkezdődhet­nek a klinikai kísérletek. Ez at­tól függ, milyen gyorsan képes előállítani a kellő gyógyszer- mennyiséget az EntreMed. A Plus 7 dní nyomán A kánikula reggel támad, déltől estig őijöngve tombol, estére és éjszakára viszont már csak elvi­selhetetlen. Többféle módszer lé­tezik, amellyel csillapítani lehet a nyári szenvedést. Kinyithatjuk a hűtő ajtaját, és elé állíthatjuk a nyugányat. Esetleg eszkimó nőt veszünk feleségül, és a forró hó­napokban meglátogatjuk az anyósékat, valahol túl a sarkkö­rön. Ha egyik változat sem ro­konszenves, akkor még mindig becsobbanhatuk a víz hűs habjai közé - vagy éppenség­gel leengedhetünk a torkunkon egy jéghi­deg sört. Minden évszaknak megvan a maga itala. A télé például a forralt bor. Köztudomású, hogy sokkal jobban csúszik tőle a szánkó. Nyáron viszont a sör- fogyasztás ugrik meg hirtelen. Nem is csoda: üdít, hűsít, és a jelentős folyadékveszteséget va­lahogy pótolni kell. Az emberiség csaknem hatezer éve oltja a szomját sörrel. Az ital egyidős a civilizációval. A szakértők úgy gondolják, hogy mint annyi min­den másra a sör előállításának módjára is véledenül jöttek rá eleink. Valószínű, hogy az egyik ősanya készített először „folyé­kony kenyeret”. Nem véletlen az elnevezés: a kicsírázott gaboná­ból kenyeret sütöttek, ezt felen­gedték vízzel, és egy napig erjed­ni hagyták. Aztán valamelyik ős­apa megszomjazott, megkóstolta a kenyér levét, néhány perc múl­va pedig egészen felvidult. Az ókori Mezopotámia sumér lakói már sörrecepteket véstek az agyagtábláikra. Ők árpából er­jesztették a nedűt, és vallási ün­nepeken söráldozatot mutattak be isteneiknek. A hivatásos sörfő- zők fontos kiváltságot élveztek: nem kellett bevonulniuk kato­náskodni. Amelyik kocsmáros vi­zezte a sört, azt vízbe kellett fojta­ni, amelyik pedig más módon ha­misította, azt a saját sörével itat­ták halálra. Az egyiptomiak pe­dig egyenesen a létü­ket köszönhetik a megerjedt árpalének, mert amikor az embe­rek fellázadtak az is­tenek ellen, Hathoris- tennő bosszút eskü­dött, és véres pusztí­tásba kezdett. Ré napisten viszont meg akarta menteni az emberiséget, ezért hétezer korsó sert főzetett, és kiöntötte a föld­re. Háromarasznyi magasan állt az özönsör, és mire azt Hathor is­tennő megitta, örömében megfe­ledkezett a világrontó szándéká­ról. Manapság pedig már értékes alkotóelemek is találhatók a sör­ben. Például hétféle B-vitamin, kalcium, nátrium, magnézium úszkál az üvegben. A vérképzés­hez elengedhetetlen vas és réz is megtalálható benne. Nem csoda tehát, hogy a csehek méterre isz- szák a sört, egymás mellé állítják a korsókat, és a sörsor hosszát mérik le. Németországban pedig egy év alatt kétmilliárd sörösku­pakot préselnek. Dr. Judah Folkman. Lehet, hogyő lesz az emberiség megmentője? Archív felvétel „Ha ön egér, birtokunk­ban van az orvosság, amellyel kigyógyít­juk a rák- bók” Az egyipto­miak a létü­ket köszön­hetik a sörnek. Mozaik fel a brit rádiózás és televízió­zás fennállása óta. A dolog pi­kantériája: a hölgy története­sen az angol miniszterelnök, Tony Blair felesége. Márpedig a Blair-kormány annak idején éppen azt ígérte a választási hadjáratban, hogy keményen visszafogja az állami cégek vezetőinek csillagászati fize­tését. Charlie Booth egyébként munkajoggal foglalkozik, s ebbéli minőségében aligha kell munkanélküliségtől tar­tania, miután ilyen fejedelmi összeghez jutott. Csodajárgány Újságot olvasni autóvezetés közben - az álmoskönyv sze­rint jót nem jelent. De ma már Haló por papíron Elhamvasztották, aztán halotti porát nyomdafestékbe kever­ték, s most bármelyik képregényrajongó kézbe vehe­ti: ez a sorsa Mark Gruenwald földi maradványainak. Az ötlet magától az elhunyttól szárma­zik, aki grafikusként készítette a füzetes tömegművészetet. A neje, Catherine már az esküvőn hallotta az ötletet a férjétől, de akkor nem vette komolyan. A végrendelet záradékában azonban pont ez szerepelt, részletezve a gyakorlati végre­hajtást. Persze nem minden ha­mu került a füzetregényekbe, csak néhány kanálnyi. A többit gyászszertartással kísérve szór­ták a nyomda mögötti folyóba. Az özvegynek is van egy példá­nya a Squadron Supreme eme morbid kiadásából, és ha fella­pozza, eltöpreng, vajon melyik testrésznél tart. Végkielégítés Charlie Booth jogásznő a leg­nagyobb végkielégítést vette ez sem lehetetlen, ugyanis Ka­liforniában olyan automata autópályát terveztek, amelyre felhajt az ember, bekapcsolja fedélzeti számítógépét, majd elégedetten hátradől az ülé­sen, előkapja a reggeli lapokat, és máris belemerülhet a tőzs­dei hírek vagy a legfrissebb pletykák böngészésébe. A hu­szonegyedik század csodája már csak karnyújtásnyira van, de addig nem árt figyelni az utakon.

Next

/
Thumbnails
Contents