Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-14 / 2. szám
10 1998. január 14. Kópé A táplálkozás tízparancsolata Életünk folyamán 50 000 kilogramm élelmet eszünk meg. Az emberek egészségét és életkorát az étkezés jelentősen befolyásolja. A táplálkozásnál az egészség védelmére is oda kell figyelnünk. Gyerekkorban kell megtanulni az egészséges életmódot. így majd sokáig és betegség nélkül élhetsz. Jegyezd meg a legfontosabb tudnivalókat: 1. Egyél változatosan, tehát sokfélét! Nagyon sokfajta étel van, érdemes mindet megismerni, és okosan teszed, ha minél többfélét eszel. 2. A reggelit sohase felejtsd el! Sokan nem szeretnek korán felkelni, és ezért a késést a reggeli elmulasztásával próbálják behozni. Rosszul teszik, ez árthat a gyomornak. 3. Inkább többször egyél, de keveset! Szervezeted azt szereti, ha folyamatosan, de nem túlerőltetve működhet. Ezért ne egyél ritkán! Leghelyesebb az ötszöri étkezés: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora. Az étkezések között ne egyél, mert az elhízást okozhat. 4. Az étkezések után mindig moss fogat! A szájban, a fogak között maradt ételmaradék fogszuvasodáshoz vezet, és rossz szagú lesz a leheleted is. Emellett a lyukas fogak nagy fájdalmat okoznak. Az ép fog az emberi arc szépségének fontos része. 5. Kerüld a zsíros ételeket! A szalonnafélék, a zsíros húsok és levesek és még sorolhatnám, nemcsak kövérséget, de az erek károsodását is okozhatják. Jelenleg hazánkban a legtöbb ember szív- és érbetegségekben hal meg. 6. Egyél minél több rostos ételt! A zöldségek és a gyümölcsök, a hüvelyesek, a korpás és barna kenyerek nagyon egészségesek: tisztítják a bélrendszert. 7. Korlátozd a cukorfogyasztást! A cukorka, a csokoládé, a sütemény sok gyerek kedvence. De ne feledd, hogy a túl sok hizlal, árt a fogaknak és az egész szervezetnek. 8. Ne sózd az ételeket! A túl sok só emeli a vérnyomást, ezért idősebb korra súlyos betegségeket okozhat, pl. agyvérzést. 9. Ne egyél túlsütött (megégett) és forró ételeket! A feketére égett pirítósban, húsban sok rákokozó anyag van. A túlságosan forró ételek is egészségtelenek. 10. Ne legyél túl kövér! A kövérség nem szép, és nem is egészséges. A kövér emberek általában sokféle betegségben szenvednek, és emiatt rövidebb ideig élnek. Gondolkodom, tehát... Találós kérdések Életiben fán fut, holta után lop. Mi az? (^ojpdoq) Elföldelik, eltemetik - a föld alatt sokasodik. Mi az? (ijdrnnj)! v) Lába nincs, mégis sebesen fut. Mi az? (1?ZS V) Báránynak nevezik, bár nem béget soha, nincs gyapjú a hátán, nincs szája, sem foga, lába sincs, és mégis vándorol a nyájban tavasszal és ősszel, s akkor is, ha nyár van. Mi az? (oqpjÁUBjpa V) Nyertesek A 49. és az 50. számunkban közölt fejtörők megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Zsoldos Ákos, Vásárát; Nedela Patrik, Ipolybalog; Őrlik Piroska, Bény; Daróczi Marcella és Marek, Nagykövesd; Szabó Adrián, Párkány. Benedek Elek Az aranyfonál Hallottátok-e hírét Kolcvámak? A szép Hátszeg völgyében, magas hegy tetején tündökölt ez a vár. Messze földön nem volt szebb ennél. A Kendeffy családé volt ez a vár, s abban az időben, mikor az a szörnyű tatárjárás volt, egyedül lakott e várban Kendeffy Ilona. Egyedül, mert az apja, a testvérei s a jegybéli mátkája műid a tatárok ellen harcoltak. Várta, várta szegény Kendeffy Ilona, mikor jönnek vissza, de hiába várta. Egyszer csak halála hírét hozták az apjának, halála hírét a bátyjainak, de a mátkájáról még hír sem jött, él-e, hal-e, elhurcolták-e magukkal a tatárok, vagy nem: senki lélek nem tudta azt. Telt-múlt az idő. A tatárok már rég visszamentek a hazájukba, s Kendeffy Ilona mátkája még mindig nem tért vissza. Egy este Kendeffy Ilona kint üldögélt a vár erkélyén, s amint ott ült, elnyomta az álom. Csodálatos álma volt. Előtte állott a jegybéli mátkája, s mondta neki.- Ha azt akarod, hogy a tied legyek, annyi aranyad legyen, amennyi odáig ér, ahol én most sínylek szomorú rabságban. Felébred Ilona, gondolkozik az álmon, s felsóhajt:- Istenem, Istenem, vajon mit jelenthet ez az álom?! Ha rabságban van a mátkám, csak nagy Tatárországban lehet rabságban, s kinek van annyi aranya, hogy odáig érjen? Másnap este megint kiült az erkélyre. A csendes esti szellő álmot hozott a szemére. Mostan egy angyaljelent meg előtte. Mondta neki az angyal:- Ne búsulj, Kendeffy Ilona. Vedd elé a guzsalyodat, fonj éjjel-nappal, s majd meglátod, annyi aranyad lesz, hogy éppen nagy Tatárországig ér, ahol sínylik a te mátkád szomorú rabságban. Fölébred Ilona, gondolkozik, tűnődik az álmán, s felsóhajt:- Istenem, Istenem, nem értem, hogy lehet! Hiszen ha ítélet napjáig fonok, akkor sem szerezhetek annyi aranyat, hogy elérjen nagy Tatárországig. De hiába gondolta ezt, nem volt többet nyugodalma, elővette a guzsalyát, kiült este az erkélyre, pörgette az orsót, s szép csendesen eregette a fonalat. S hát uramteremtőm, mi történt? A fonál, mit eregetett, mind színarannyá változott, s amint eregette, szépen, csöndesen szállott az aranyfonál tovább nagy Tatárország felé, s nem telt belé egy hét, az aranyfonál elért nagy Tatárországba, Kopócs Tibor illusztrációi nagy Tatárországban tömlöc ajtajába, tömlöc ajtaja kinyílt, s ím egy este, mikor Ilona ott ült az erkélyen, és fonoga- tott szép csöndesen, ott áll előtte jegybéli mátkája... Kakukkleső lányok (szlovák népmese) Két lány együtt ment ki az erdei tisztásra szénáért, s amikor már jó batyut kötöttek, lepihentek egy terebélyes tölgyfa árnyékában. Ahogy ott pihengetnek, megszólal benn az erdőben a kakukk, s mindkét lány egyszerre odakiált neki:- Kakukk, kakukk, hány év múlva visznek esküvőre? A kakukk csak szólt, mintha sohasem akarná abbahagyni, s Kati odaszól Ör- zsének:- Neked kakukkol! De Örzse se hagyta magát, és dühösen visszavágott:- Éppen hogy neked! A két esküvő után áhítozó lány a kakukkszón szépen hajbakapott, miközben a kakukk tovább jövendölte az éveket, elszámlált talán már százat is. Kati meg Örzse cibálták egymás haját, összekarmolászták egymás képét, s mikor végre hazaindultak, rongyosan, tépett gúnyában, vérző arccal, bőgve ballagtak a falu felé. Kati azonban föltette magában, hogy ő bizony nem hagyja annyiban a dolgot, keszkenőjébe kötött egy ötgarasost, és ment a bíróhoz panaszra, hogy Örzse szénaszedéskor összekarmolászta és megtépte a ruháját. Örzse sem volt rest, ő is fogott egy ötgarasost, és iramodott a bíróhoz, hogy panaszt emeljen Kati ellen. Abíró jólelkűen elfogadta mindkettejük ajándékát, zsebre vágta, harmadnapra a bakterrel hívatta mindkét panaszost, és szépen sorjában elmondatta velük, hogyan kaptak hajba a kakukkszón. Aztán kitette maga elé a két ötgarasost, s imigyen hirdette ki az ítéletet:- Jól figyeljetek, lányok! Az a kakukk nem szólt se neked, Örzse, se neked, Kati, hanem csakis énnekem! Zsebre vágta a két ötgarasost, és hazazavarta a lányokat. Tél a költészetben Weöres Sándor Száncsengő Éj-mélyből fölzengő- csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - tél öblén halkan ring. Földobban két nagy ló- kop-kop-kop - nyolc patkó. Nyolc patkó - kop-kop-kop - csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő- csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - tél öblén távol ring. A cinke és a vadrózsabokor Cinke pittyen, csipkegallyra száll: ily bogyóra vágyakoztam jóideje már. Szegény cinke, ha bogyóra lel: csipkerózsa kis szívével talán áttelel. Rácz Noémi illusztrációi
