Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-29 / 17. szám
8 1998. április 29. Népszavazás Párkányban és Szentgyörgyön „Nem Afrikában élünk!” Kamoncza Márta, Gaál László Az ismert előzmények után érthető, hogy április 19-e esős, hideg vasárnapján már a kora reggeli órákban hazai és külföldi újságírók tucatjai érkeztek Párkányba. Ján Oravec polgármester közlése szerint még Japánból is jelezték toliforgatók részvételi szándékukat. Vasárnap reggel a városházán megtudtuk: a választási bizottlével, akik annak ellenére az urnákhoz járultak, hogy a referendum előtt különböző módon fenyegették őket. A népszavazás ellenzői azzal riogatták a munkanélkülieket, hogy ha elmennek szavazni, elveszítik a segélyre való jogosultságukat. A nyugdíjasokat pedig azzal ré- miszgették: ha részt vesznek a referendumon, nem kapnak majd nyugdíjat. Mindezek ellenére a határ menti városka lakói nem hátráltak meg. Április 19Ján Oravec polgár- mester elégedett volt a párkányiak részvételével, akik minden megfélemlítés ellenére elmentek szavazni. ság 75 tagja közül szinte az utolsó pillanatban tízen (valamennyien az államigazgatásban dolgoznak) egészségi és egyéb, személyes okokra hivatkozva „visszavonultak”. Helyettük póttagokat kellett jelölni. Hasonló probléma merült fel a szavazóhelyiségek esetében is. Stefan Verseghy, az Érsekújvári Járási Hivatal oktatási osztályvezetője a polgár- mesterrel levélben közölte: mivel a népszavazás kiírása fövénybe ütközik, az iskolákban és az óvodákban nem tarthatnak szavazást. Az önkormányzat kénytelen volt póthelyiségeket kijelölni. Mindezek ellenére vasárnap pontosan hét órakor mind a tizenegy választási helyiség kinyitott. A bizottságokban zömében a magyar politikai erők: az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt, valamint a Demokratikus Baloldal Pártja képviseltette magát. A zuhogó eső és a sorozatos megfélemlítések ellenére a szavazásra jogosult 10 308 polgár 47,81 százaléka, azaz 4933 személy élt azzal a lehetőséggel, hogy kifejezze véleményét a NATO-csatlakozásról, illetve a közvetlen államfőválasztásról. Bár a népszavazás érvényességéhez 222 szavazat hiányzott, Ján Oravec polgármester így is elégedett volt a polgárok részvéteén ország-világnak megmutatták: Párkányban polgárok élnek. Öntudatos, jogaikat ismerő és velük élni tudó polgárok. Amikor vasárnap délelőtt beléptünk a szentgyörgyi városi hivatal esketőtermébe, vagyis az itt kialakított választóhelyiségbe, egy nyugdíjas férfi, kezében papírlapot lobogtatva, éppen magyarázott valamit az asztal mögött ülő, az akadozó nyelvű „előadót” elnéző mosollyal hallgató választási bizottságnak. Néhány mondat után számunkra is világos lett, hogy a helybeli nyugdíjas a szlovák nyeiv értelmező szótárából kiírt idézettel hadonászva azt próbálja megmagyarázni: a referendum az egész országot érintő politikai kérdés, ezért ezt csupán a városban kihirdetni törvényellenes. Miután a nyugdíjas bácsi, Ján Kebro az udvaron keresett magának további hallgatókat, Dusán Frano, a szavazóbizottság elnöke ma- gyarázólag fordult hozzánk.- Szemléltető példáját láthatták, hogy mindenhol élnek furcsa emberek is, de ez csak a szabályt erősítő kivétel. Valójában ellenkező a helyzet, az emberek szép számmal jönnek, hogy szavazatukkal támogassák a kezdeményezést. A bizottsági elnök aztán megmagyarázta, hogy az okoskodó polgártárs azért nyelvészkedett a referendummal kapcsolatban, mert a helyi képviselő-testület az akció kiírásakor úgy döntött, nem az idegen „referendum” kifejezést használja, hanem a szlovák „hlasovanie” (szavazás) megjelölést, de egyébként u- gyanolyan referendum ez is, akár a párkányi. A párkányi kezdeményezést követően kb. egy héttel a szentgyörgyi 18 tagú képviselő- testület rendes ülésén a jelen lévő 15 városatya közül 11-en szavaztak a népszavazás mellett, és döntésükön azután sem változtattak, hogy a járási ügyésztől ugyanolyan elítélő határozatot kaptak, mint a párkányiak. Beszélgetésünket egy idősebb hölgy szakítja félbe, aki aziránt érdeklődik, hogy szavazhat-e itt, Szentgyörgyön, ha Pozsonyi lakos, majd sajnálattal veszi tudomásul, hogy idegenként csak szóban fejezheti ki támogatását. - Tucatjával jönnek az emberek más falvakból, városokból azzal, hogy náluk senki nem szervezett hasonló akciót, pedig ők is szeretnék kifejezni a véleményüket. Sajnos, őket el kell utasítanunk, hiszen a törvény szerint csak helybeli lakos szavazhat. - Dusán Franótól azt is megkérdeztem, mi a véleménye a párkányi népszavazásról. - Á nemzetiségi kérdés miatt csináltak olyan nagy ügyet a ottani referendumból, amit a mi esetünkre nem tudnak ráfogni, hiszen Szentgyörgyön manapság mindössze négy-öt magyar ajkú lakos él. Persze nem mindig volt ez így, valaha minden szentgyörgyi beszélt magyarul meg németül, és nagyon keveAz elnök délelőtt még annak örült, milyen szép számban jönnek szavazni az emberek, főleg a véleményformáló értelmiségiek; az esti összegzésnél aztán 444 szavazatot számláltak össze. A hasonló országos referendumot támogató tavalyi petíciós akció során jóval többen mondtak véleményt, akkor a város 3200 szavazópolgára közül ezerkétszázan írták alá a petíciós ívet. A szentgyörgyi népszavazást egy helyi petíció lebonyolítására is kihasználták, a szavazóhelyiségben felállított asztalnál a lakosok olyan petíciós ívet írhattak alá, amelyben a városon keresztül vezető országút forgalmának korlátozását követelik. A népszavazás mindenféle incidens nélkül, nyugodt légkörben zajlott, főleg a két délelőtti szentmise után nőtt meg a szavazóhelyiség forgalma. Előbb az evangélikus, tizenegy után pedig a katolikus hívők jöttek szép számban a templomból egyenesen a szavazóhelyiségbe. Tizenegy óra tájban Ján Budaj, a Demokrata Unió alelnöke is megjelent, hogy átadja a Szlovák Demokratikus Koalíció támogató üzenetét.- Hogyan akarja, hogy válaszoljak, magyarul vagy szlovákul? - kérdez vissza a férj, amikor egy idős házaspárnak az Új Szó riportereként mutatkozom be. - Tudja, mi régi pozsonyiak vagyunk, és azért jöttünk el ide, mert kíváncsiak voltunk, hogyan zajlik a szavazás, mekkora az érdeklődés. Nálunk, sajnos, nem tartanak referendumot, pedig jó volna, ha Párkányhoz és Dusán Frano, a szavazóbizottság elnöke: jó példáját látták annak, hogy mint mindenütt, Szentgyörgyön is élnek furcsa emberek. set szlovákul, mert ahelyett az úgynevezett „szentgyörgyi” tájszólást beszélték. Ä párkányi polgármesterrel munkatalálkozón beszélgettünk, és képtelennek tartom a vádat, hogy régóta előkészített „irredenta akcióról” volna szó. Szentgyörgyhöz hasonlóan mindenütt megtartanák. Hogy mi a véleményem arról hogy a párkányiakat irredentizmussal vádolják? Ugyan kérem, ki gondolna ilyesmire most, a huszonegyedik század küszöbén?! Elvégre nem Afrikában élünk! Számos hazai és külföldi fői csoport volt jelen a párkány A polgármester és a városi szavazási bizottság tagjai a népszavazás ideje alatt naprakészen, profi módon tájékoztatták az újságírókat. Április 19-én Párkány lakói példát mutattak öntudatból és higgadtságból. A választópolgárok csaknem fele (47,81%) nem hagyta magát megfélemlíteni, és az urnákhoz járult. A szavazók túlnyomó része (97,2%) a közvetlen elnökválasztásra voksolt. Mindössze 1,11 százalék vélekedett úgy, hogy az államfőt a jövőben ne közvetlenül a polgárok válasszák. A referendum eredménye azt mutatja, hogy a szavazók jelentős hányada (89,4%) támogatja a NATO-hoz való csatlakozást.
