Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-15 / 15. szám

Lb 1998. április 15. Villanófényben Németh Szilárd, a kassai 1. FC gólzsákja A tigrisek nyolcasa nem sztárfocista J. Mészáros Károly Egy nappal az Inter - 1. FC Kosice Mars szuperligás mér­kőzés (2:0) előtt találkoztunk. A szenei tó partján készülődő kassaiak főhadiszállásán ép­pen a délutáni pihenő tartott, amikor Németh Szilárdot ki­csaltam a szobából. Készsége­sen válaszolt kérdéseimre. Ab­ból, amit mondott, még sejteni sem lehetett, hogy másnap alapos hideg zuhany éri a lista­vezetőt Pozsonyban. És a tigri­sek nyolcasa néhány felvilla­nása után úgy eltűnik a sárga­fekete mezesek rengetegében, mint a magányos vadász a fák­kal teli erdőben. Pedig ő annak a körzetnek a tavaszi mesterlö­vésze. Amióta a klubtulajdo­nosok a prágai Spartából Kas­sára irányították, teljesen megújult, megtalálta góllövő cipőjét, góljaival meghatározó szerepet vállalt abból, hogy a bajnok feltornázta magát a ta­bella élére. Korábbi érdemei­ből egyetlen félresikerült mér­kőzés nem vonhat le sokat. Tündöklésedhez képest nem szerepelsz sokat a honi sajtó sporthasábjain. Nem érzed, hogy keveset írnak rólad? Igaz, hogy jól megy a játék, gó­lok is vannak, de ez alighanem kevés. Elárulom, nem zavar, hogy nem írnak rólam. Máskor, amikor jöttek a gólok, majd­nem minden héten interjúz­tam, most nem. De mondom, nem is hiányzik, nyugodtan ké­szülhetek a következő mérkő­zésre. Magyarázaton nem töp­rengtem még, de nekem úgy tűnik, a kassaiakat nem nagyon szereti a sajtó. Szinte nincs olyan bajnoki mér­kőzés, amikor ne találnál a há­lóba, esetenként kétszer is eredményes vagy, s erőtelje­sen nyomulsz fel a góllövőlis­tán. Kimondottan csak gólokat vár tőled Pecze edző? Nem csak gólokat. Ugyanúgy Kozlej eredményességére is épít, de neki most nincs annyi szeren­cséje. Örülök, hogy nekem megy a játék, de biztosan jönnek majd olyan mérkőzések is, amikor nem sikerül gólt rúgnom, s re­mélem, pont akkor meg csatár­társam talál a kapuba. Szerencsét emlegettél. Abból sok kell a góllövéshez? Annyi feltétlenül kell, hogy ott legyek, ahova jön a labda. De még akkor értékesítenem is kell a helyzetet... Minden mérkő­zésre úgy futok ki, hogy gólt akarok szerezni. A háló meg- zörgetése ugyanolyan érzés számomra, mint a kapusnak a tizenegyes hárítása. Hullámvölgyre mindig számí­tasz? Erre most egyáltalán nem gon­dolok. Kedvem van a játékhoz, a góllövéshez. Mi adta vissza a játékkedve­det? Szerintem az, hogy a Spartában csak a kispadon ültem. Az alatt a három hónap alatt jobbára csak edzettem, mérkőzések nélkül. Kiéheztem a focira. Kas­sán sikerült a téli felkészülés, a sérülések elkerültek, s megy a csapatnak is. Találataid egyediek, mindet más-más módon szerzed. Mi a legfontosabb a góllövésnél? Hogy le tudjam rázni magam­ról a védőmet, és amikor ez si­kerül, jöhet a pontos átadás. Egyedül már könnyebb boldo­gulni a tizenhatoson belül vagy a környékén, mint úgy, hogy a nyakamon lóg a hátvéd. Ha megy neked, nagyon köny- nyedén mozogsz a pályán. Ez miből ered? Abból, hogy nagy kedvem van a játékhoz. Nem számít a moz­gás, ha kedvvel csinálom, nem pedig kényszerből. Előretolt csatár létedre nem kevés gólpasszod is akad. Utó­lag nem sajnálod, hogy nem te lőtted rá? Ilyesmi fel sem merül bennem. Kassára érkezésemkor Kozlej alig volt lemaradva Luhovy mö­gött a góllövőlistán. Akkor úgy éreztem, s erről magam döntöt­tem, hogy nekem kellene több­ször helyzetbe hoznom csatár­társamat. Azóta úgy alakultak a dolgok, hogy én rúgom a gólo­kat. Az ideális persze az lenne, ha mindketten rendre betalál­nánk a kapuba. Gólöröm Németh Szilárd módra Mit gondolsz, mostanában pil­lanatnyi képességeidnek meg­felelően játszol? Úgy érzem, még több van ben­nem, mint eddig mutattam. Két-három fordulón belül meg­érkezhet a csúcsforma. A mér­kőzésen kiadok magamból mindent, hogy utána azt mond­hassam: ennyire tellett. Klubszinten kiválóan játszol, de a válogatottban még nem megy annyira. Legutóbb Jan- kech edző sem volt elragadtat­va észak-írországi negyvenöt perces teljesítményedtől... Igazi okát ennek még nem lá­tom, de tudom, hogy sokkal könnyebb játszani, ha egy edző bízik a kiválasztottjában. A Jankech-Németh kapcsolat­ban ez nem áll fenn. Ezért ha meghívást kapok a váloga­tottba, ilyen-olyan kedvvel fo­gadom. Álmaidban nem szokott vissza­térni a balszerencsés őszi prá­gai kitérő? Néha-néha. Nekem tetszett a prágai élet, szép volt minden, csak az volt a baj, hogy nem ját­szottam. Valóban csak Rezeséknek kö­szönheted, hogy visszakerültél Szlovákiába, vagy magad is tettél valamit érte? Nekik köszönhetem. Elhívtak egy pozsonyi ebédre, felvázol­ták a helyzetet, s döntenünk kellett. Mind a három szlováki­ai focista a távozást választotta. A maradás fel sem merült ben­nem. Komáromi srác létedre sztárfo­cistaként hogyan érzed magad Kassán? Egyáltalán nem vagyok sztárfo­cista, olyan játékos vagyok, mint a többi kassai. Szerintem azért is vagyunk elsők, mert kollektív játékot produkálunk, nem pedig az egyéniségekre dolgozunk a pályán. Felröppent az a hír, hogy eset­leg újra visszamennél a Slo- vanba. Erről a lehetőségről már végleg lemondtál? Jelenleg Kassán vagyok, még közel másfél éves szerződés köt a bajnokhoz. Személyesen nem szólított meg senki, de ha jön­nének utánam a Slovanból, most nemet mondanék. Kül­földről az utóbbi időben nem kaptam ajánlatot. Mi jelentene nagyobb boldog­Név: Németh Szilárd Született: 1977. augusztus 8-án, Komáromban Családi állapota: nőtlen (már nem sokáig) Kedvenc időtöltése: tévéné­zés, moziba járás Legnagyobb öröme: hogy a futballt választotta, amely M. Nagy László felvételei ságot számodra: a bajnoki cím megszerzése vagy kezdő­emberré érni a válogatott­ban? A Jankech edzőhöz fűződő vi­szonyom miatt mindenképpen a bajnoki aranynak örülnék jobban. Ehhez még gólkirály is szeret­nél lenni? Nincs ilyen célom. Erre nem is gondolok, a még akkor sem gondolnék, ha a góllövőlistán Luhovy elé kerülnék. Ősszel Prágában bokasérülés is kínzott. Azóta teljesen rend­ben van a lábad? Végül is nem mentem német- országi kezelésre. A prágai bo- kainjekciózás nagyon segített, rendbe jöttem, nem érzek fáj­dalmat. Jelenlegi legnagyobb játékos­vágyad? Hogy bajnokok legyünk! egyben hobbija és foglalko­zása Legnagyobb csalódása: nagy csalódás még nem érte Kedvenc politikusa: (felne­vet) nincs, a politikával nem foglalkozik Kedvenc sportolója: Michael Jordan A labda még csak közeledik, de már ketten lihegnek mellette Névjegykártya Kuriózumkosár Rios a tizennegyedik világelső Marcelo Rios Key Biscayne- ben aratott tornagyőzelmével megfosztotta Pete Samprast világelsőségétől. Az amerikai százkét hétig uralta a férfi te­niszezők mezőnyét. A huszon­két éves chilei fiú a tizenne­gyedik férfi teniszező, akit vi­lágranglista-vezetőként je­gyeznek a sportág történeté­ben. Rios 1975. december 26- án született Santiago de Chi­lében, tizenhárom éves korá­ban megfogadta szüleinek, hogy a világ legjobb tenisze­zője lesz. Rendkívül gyorsan került be az élvonalba, hiszen kilencvennégy végén 107. volt a világranglistán, egy évvel később 25., 1996-ban 11., 1997 végén 10. Igazi alapvo­nal-játékos, de az utóbbi idő­ben adogatásai erősödtek, s kidolgozott ütések után egyre gyakrabban megy a hálóhoz pontot csinálni. A Key Biscayne-i volt a nyolcadik ATP-tomaelsősége. Ő az első dél-amerikai játékos, aki vi­lágelső tudott lenni, s Ivan Lendl óta az első teniszező, aki úgy lett a világranglista ve­zetője, hogy előtte Grand Slam-tornán nem diadalmas­kodott. Eddig 3,7 millió dollár pénzdíjat nyert, ebből ebben az évben több mint egymilliót. Idén (április hatodikáig) még csak a cseh Kordától, az auszt­rál Philippoussistől és az új-zé­landi Bret Steventől kapott ki. Vajon hogyan folytatja? Med­dig marad világelső? Fülműtét után - aranyérmek Még hetvenháromban történt. Veszélyes fülbetegséget kapott Haszan Iszajev bolgár szabad­fogású birkózó, az az évi tehe- ráni világbajnokság ezüstér­mese. Párizsban egész belső fülét kicserélték. A szívós sportoló azonban nem adta fel; tovább készült, s meg is lett az eredménye: hetvenöt­ben világbajnok lett, majd egy múlva Montrealban olimpiai aranyérmet akasztottak a nya­kába. A pilóta futósikerei Furcsa módon az 1920-as ant­werpeni nyári olimpián egy harminchat éves angol sporto­ló, Albert George Hill aratta a legtöbb futósikert. A szigetor­szági versenyző az első világ­égés alatt pilótaként tevékeny­kedett eredményesen, és utá­na visszatért a sportba. Ant­werpenben megnyerte a nyoícszáz és az ezerötszáz mé­teres síkfutást és, mezeifu- tásban ezüstéremhez segítette az angol csapatot. Ezerötszá­zon honfitársa, Philip Noel- Baker, későbbi neves társadal­mi személyiség ezüstérmet szerzett. Ötvenkilencben No- bel-békedíjat kapott. Székesfehérvári edzőkeringő Immár két esztendeje dúl a klub vezetőségén belüli ha­talmi harc a labdarúgó NB I- es Videotonban, s ennek a je­lek szerint a székesfehérvári csapat és a közönség issza meg a levét. A kispadon is egymást követték az edzőcse­rék. Csongráditól Csongrádi­ig Kusztudis, Disztl, Szabó, újra Disztl és Vágó volt szak­vezető a Sóstói stadionban. Most tehát újra Csongrádi Ferenc lett az NB I alsóházá­ban tanyázó gárda edzője: „Van bennem némi félsz, hi­szen nyilván ez most nem az a helyzet, amikor ugrálhat az edző.” A hét fotója, avagy amikor az el­lenfél a labda helyett a tar kopo­nyát szorongatja CTK-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents