Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-08 / 14. szám
____________________________Nagyvilág_____ Még ma is megtörténik, hogy bírói tévedés folytán ártatlan ember kerül a vesztőhelyre 1998. április 8. 7 Megelőzés vagy a társadalom bosszúja? Atéma az „asztalon” hever - a közeljövőben ismét terítékre kerül Archív-felvétel Kósik Andrea Befejezés az előző számból A halálbüntetés mellett ágálok gyakran érvelnek azzal, hogy a bűnözés elleni harc megerősítése érdekében elengedhetetlen ennek a büntetésnek az alkalmazása. A lengyel Egyetértés Centrum (PC) nevű politikai tömörülés szerint önáltatás és álhumanizmus azt állítani, hogy más eszközökkel is visszaszorítható a bűnözési hullám., ,A bűnözőnek vannak jogai, de ettől még nyugodtan bűnözőként lehet kezelni. Nem lehet kibúvó a halmozottan hátrányos helyzet és a fiatal kor sem, hiszen vannak olyan alapvető emberi és erkölcsi normák, a- melyeket senkinek sem szabad túllépnie” - hangoztatta Antoni Tokarczuk, a párt elnöke. Oroszországban és Ukrajnában a halál- büntetés szimpatizánsai vannak többségben. Az ottani emberek nagy része azt a nézetet vallja, hogy a halál- büntetés a bűnözőket féken tartja. Eltörlését az oroszok és az ukránok csupán 10%-a támogatja. , A jövőben a halálbüntetés úgy marad meg az emberek emlékezetében, mint a barbárság megnyilvánulása” - véli Oleg Minorov, az orosz parlament jogalkotási bizottságának tagja. Úgy látja azonban, a képviselőknek a valós helyzetet kell figyelembe venniük, nemcsak a bűnözés, de a közvélemény vonatkozásában is. „A nyilvánosság soha nem támogatja a halál- büntetés eltörlésének szükségét hangoztató képviselőt.” Míg Oroszország és Ukrajna államfőivel, Borisz Jelcinnel és Leonyid Kucsmával - akik átmenetileg eltörölték a halálbüntetést - a képviselők nagy része és a közvélemény szemben áll ebben a kérdésben, Azerbajdzsán egy jelentős lépést tett az Európa Tanácshoz történő csatlakozás felé. Parlamentje épp a közelmúltban döntött a halálbüntetés eltörléséről. Az is gyakran elhangzik a kivégzéseket helyeslők részéről, hogy a halálos ítélet végrehajtása kevesebbe kerül az adófizető polgároknak, mint az életfogytiglani börtön- büntetésre ítélt bűnöző eltartása. Sokak szerint ez a cinikus megállapítás nem állja meg a helyét. Az USA-ban például a halálcellában töltött egy esztendő finanszírozása ugyanis 34 200 dollárt tesz ki egy személyre, az ítélet kihirdetésére és végrehajtására fordított kiadás pedig általában milliós összegre rúg - be kell számolni a védelemre fordított pénzösszeget, a rendőri kivizsgálást, valamint az újabb és újabb bírósági tárgyalásokat. A halálbüntetés ellenzői azokban az országokban is kikezdhetőnek találják e büntetés visszaállítását, ahol ellenkezik a büntető törvénykönyvvel, melynek meghatározása szerint a büntetés célja: az átnevelés. Sokan azt tartják, nem bizonyítható, hogy a halálbüntetésnek elrettentő hatása lenne és befolyásolná a gyilkosságok számának csökkenését. (Georgia államban például a gyilkosságok száma 1983-ban 20%-kal nőtt, éppen akkor, amikor visszaállították a halálbüntetést.) Többen inkább a társadalom bosszúját látják e büntetési formában, mintsem az átneve- lésre való hajlandóságot. „Meg vagyok róla győződve, hogy a barbárság csak barbárságot szül. A halálbüntetést elvadult és erkölcstelen tettnek tartom, mely aláássa a társadalom jogi és erkölcsi alapjait” - hangoztatta Andrej Szaharov akadémikus, a halálbüntetés egyik nagy ellenzője. A hozzá hasonlóan gondolkodók azt hangsúlyozzák, senkinek sincs joga elvenni más ember életét. Gyakran mutatnak rá a bírói tévedések lehetőségére is, amikor ártatlanok kerülnek vesztőhelyre. Bár ennek a valószínűsége elég kicsi, mégis a mai napig előfordulnak ilyen esetek. Az Amnesty International adatai szerint 1900 és 1985 között az Egyesült Államokban 23 ártatlan embert végeztek ki! A halálbüntetés ellenzői úgy vélik, az erőszak erőszakot szül, ezért arra kell törekedni, hogy minél erőszakmentesebb és emberibb társadalmat alakítsunk ki. Hogy melyik tábornak van igaza, továbbra is nyitott kérdés marad. Várható azonban, hogy a közeljövőben újra terítékre kerül a téma. Az Egyesült Államok tagállamában, Texasban április 20-án ismét egy nő kerül vesztőhelyre. Ezúttal a 24 éves Erica Sheppard vénájába szúrják a méreginjekciót... ♦ ♦♦ Akivégzés általában este hatkor történik. Létezik egy olyan törvény, mely szerint ha a halálraítéltet sötétedésig nem végzik ki, az ítélet végrehajtását másnapra halasztják. A kivégzés előtt az elítélt megvacsorázhat az általa kért menüből, majd búcsúnyilatkozatot intézhet a jelenlévőkhöz. Az üvegfalakon keresztül ugyanis a kivégzést végignézhetik nemcsak a gyilkos szülei, hanem a meggyilkoltak rokonai és hozzátartozói is. Az elítéltet először leszíjazzák, majd a vénájába szúrják a csöveket, melyeken keresztül a méreg a szervezetébejut. Magát a mérgező anyagot automata méregadagoló gép fecskendezi az elítélt vérébe, aki először rendes kórházi altatót kap, majd izombénító mérget, végül szívbénító keveréket. Az adagolás mindössze másfél percig tart, de az elítélt már öt másodperc után elveszti az eszméletét. Kivégzési statisztika ♦ Az USA-ban 1977 és 1997 között a végrehajtott halálos ítéletek száma 1-ről 71-re nőtt. ♦ A Dealth Penalt Information Center szerint 1996-ban 45 halálraítéltet végeztek ki az Amerikai Egyesült Államokban, s ezzel az USA a 7. helyen állt annak a 10 országnak a sorában, ahol a legtöbb halálos ítéletet hajtották végre. ♦ A kivégzések számát tekintve Kína vezeti a világstatisztikát (4173 személyen hajtottak végre halálos ítéletet), majd Ukrajna következik 167 kivégzéssel, a harmadik helyen pedig Oroszország áll 140 halálos ítélet végrehajtásával. A további sorrend: Türkmenisztán 123, Irán 110 és Szaúd-Arábia 69 végrehajtott ítélettel. ♦ 1996-ban 39 országban legkevesebb 5300 elítéltet végeztek ki (ebből 3500-at Kínában) . Az Amnesty International adatai szerint 76 országban a bírósági eljárások 7107 vádlott esetében végződtek a legsúlyosabb büntetés kiszabásával. Az USA halálcelláiban abban az évben 3150 elítélt várt kivégzésre. Andrej Szaharov: „A halál- büntetést elvadult és erkölcstelen tettnek tartom.” Vasárnapi pletykák Nagy sztárok - kis titkok Miért visel Karl Lagerfeld örökké sötét szemüveget? Mire vágyik Brigitte Nielsen? Miért jár a temetőbe Katja Riemann? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ ad a Németországban a közelmúltban megjelent „Entertainment Almanach ’98” kiadvány. Nagy sztárok vágyairól, szokásairól, korábban titkolt tetteiről „árulkodik”. Jack Nicholsonról, az immár háromszoros Oscar-díjas hollywoodi szupersztárról például kiderül, hogy rendkívül szórakozott ember. „Ha távozom otthonról, néha huszonötször is visszarohanok a házba, mert valamit elfelejtettem, mert nem emlékszem, hogy becsuktam-e az ablakot, leoltottam-e a villanyt, kikapcsoltam-e a sütőt.” Brigitte Nielsen (35) szeretne még egy gyereket szülni, s reméli, hogy négy fia után egy kislány következik majd. Férje, Roul Meyer (36) nem támaszt kifogásokat. Karl Lagerfeld sosem mutatkozik napszemüveg nélkül a nyilvánosság előtt. „Érzékeny ember vagyok, Nicholson szórakozott és feledékeny Archív-felvételek gyakran elsírom magam”- állítja a a híres német divat- tervező. Könnyeit tehát a szemüveg mögé rejti. Arról azonban egyelőre nem nyilatkozott, hogy mit takargat az ugyancsak elmaradhatatlan legyezővel. Ki hitte volna, hogy Nastassja Kinski büntetett előéletű? 1976-ban öt napot töltött rács mögött, mert jegy nélkül, feketén utazott a metrón. „Mit számít, így is sztár lettem”, mondja Kinski. Katja Riemannt, a németek kedvencét gyakran látni az egyik berlini temetőben. Csak a temetői nyugalomban, csendben tud tanulni, konBrigitte Nielsen és férje, Roul: mostanában ritkábban mutatkoznak partikon, fogadásokon... centrálni a forgatókönyvekre. Gloria von Thurn und Taxis ugyan nem látogatja oly gyakran a temetőket, viszont igencsak furcsa hobbija van: újságokban megjelent halálhíreket és halottakról készült fotókat gyűjt. „Különben minden olyan gyorsan feledésbe merül” - állítja a fiatal özvegy hercegnő. A kiadvány említést tesz Hannelore Kohlról, a német kancellár feleségéről is, aki imádja a focit. Az egyes meccsek eredményeiről és eseményeiről faxon tájékoztatják Hannelore asszonyt, aki „szaktudásával” kápráztatja el a futballrajongókat.