Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-08 / 14. szám
Modern élet 1998. április 8. 5 Hasonmások futószalagon? LaczaTihamér ______________ A múlt évben nagy feltűnést keltett és meglehetősen ellentmondásos reakciókat váltott ki az a bejelentés, hogy lan Wilmuth brit kutatónak és munkatársainak sikerült emlős kiónt létrehozniuk. Teremtményük egy Dolly névre keresztelt bárány volt, amely nem a hagyományos módon fogant, hanem egy sajátos eljárás eredményeképpen. Kevesen tudják, hogy efféle kísérleteket már korábban is végeztek, csak nem emlősökön, hanem alacsonyabb rendű állatokon. A hetvenes években Gurdon békapete- sejtbe ültetett be testi sejtből származó sejtmagot és bebizonyította, hogy így teljes értékű új egye- dekjöhetneklétre. Ez elvileg semmiben sem különbözött a brit kutatók nagy szenzációt keltő kísérletétől, csupán a kísérlet alanya nem emlős, hanem egy kétéltű volt. Csaba György orvosprofesszor egyik cikkében némi iróniával meg is jegyezte: „a világvezetői a brekegésre nem reagáltak, a bégetés azonban felriasztotta őket, s lázas igyekezettel próbálják fékezni az emberen történő alkalmazást”. Mert ugye az senki számára nem lehet kétséges, hogy amit egy báránnyal meg lehetett csinálni, az elvileg az emberen is végrehajtható. Az elmúlt hónapokban a világ több országában is akadtak szakemberek, akik bejelentették, hogy vállalkoznának az ember klónozására. Egy amerikai orvos azokon az embertársain szeretne ily módon segíteni, akiknek nem lehetne máshogyan saját gyerekük. Ajánlata természetesen nagy felzúdulást keltett, és Clinton elnök olyan törvény megalkotását sürgette, amely megakadályozná az embereken végzett klónozási kísérleteket. II. János Pál pápa hasonlóan vélekedett a kérdésről, s természetesen más államférfiak is elítélték az efféle kutatásoknak még a gondolatát is. A klónozás elvileg lehetővé teszi, hogy egy már létező egyedet lemásoljunk, vagyis létrehozzuk a többé-ke- vésbé azonos kópiáját. így futószalagon gyárthatnánk kiváló szellemi képességekkel megáldott embereket, hatalmasra megnőtt, bivalyerős testőröket, vagy éppen engedelmes és lojális alattvalókat. Bizonyos elvárásokat kielégítendő, létrehozhatnánk az alkalmas biológiai nyersanyagot. Ez a gondolat nem újszerű. Aldous Huxley angol író Szép, új világ című utópisztikus regényében arra kereste a választ, hogyan is működne egy olyan társadalom, amelyet különböző módon előállított emberek népesítenének be. Huxley végkövetkeztetése egyértelműen lesújtó, de vajon elegendő muníció lehet-e ez a felelőtlen kísérletezők elleni harcban? Olvastam már olyan elképzelésekről is, hogy a kiónokat tulajdonképpen pótalkatrész-forrásként kellene alkalmazni, mert szerveiket a kilökődés kockázata nélkül be lehetne ültetni genetikailag azonos szülőjük testébe. Ez azonban óhatadanul felvetné a kérdést, hogy milyen emberek is a kiónok? Tekintsük őket másodrangú lényeknek csupán azért, mert nem a hagyományos módon fogantak? Elvégre szervezetük felépítése és működése semmiben nem különbözne a többi emberétől. Ugyanolyan gondolkodó és érző lények lennének, mint mi, akkor pedig senkinek sem állhatna jogában, hogy akár gyógyítási célra is feláldozza őket. A klónozás azonban az etikai kételyek mellett egy sereg biológiai problémát is felvet, amelyek mindenképpen óvatosságra intik a kutatókat. Itt van mindjárt a petesejt citoplaz- májában található mitokon- driális DNS-molekuláknak az öröklődésben játszott szerepe. Ezek a gének kizárólag az anya tulajdonságait örökítik át az utódba, tehát a klón csak akkor lehet genetikailag teljesen azonos az anyjával, ha a megtermékenyítésnél a petesejtbe ültetett testi sejtmag is ugyanattól a személytől származik, mint akié a petesejt. Ha a sejtmagdonor egy másik személy, például a megtermékenyítésre valamilyen okból képtelen félj, akkor a megszülető utód túlnyomórészt (kb. 99 %- ban) az ő genetikai anyagát örökölné. Talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ő késve megszületett ikertestvére lenne. Egypetéjű ikreknek csak azért nem tekinthetnénk őket, mert két eltérő petében fejlődtek ki. Ezzel kapcsolatban máris felvetődik egy újabb kérdés: a petesejtet kizárólag csak az a faj szolgáltathatja-e, amelynek a kiónját létre kívánjuk hozni? Nem lehetne-e például egy majom vagy éppen egy bárány petesejtjébe egy ember testi sejtjéből származó magot beültetni, majd az így megtermékenyített petesejtet visszahelyezni az állatba? Dolly csak a 277. próbálkozásra fogant meg, és ez arra figyelmeztet, hogy a klónozás ha- tásfoka egyelőre meglehetősen csekély. S végül még egy elgondolkodtató körülmény. A testi sejtekben, ellentétben az ivarsejtekkel, egyfajta óra ketyeg, amely jelzi, milyen korú a szervezet, amelyből a szóban forgó sejt származik. Tehát a klón kilátásait, esetleg várható élettartamát nagymértékben meghatározhatja, milyen idős szervezetből emelték ki azt a sejtmagot, amellyel osztódásra bírták a petesejtet. A kiónokat pótalkatrész -forrásként kellene alkalmazni? Szlovákiai esetekről még nem tudunk Féljünk vagy ne féljünk? Nemrégiben egy új típusú Creutzfeldt- Jakob-kór ütötte fel a fejét. Elsősorban fiatalok körében jelentkezik, a tizenévesektől a harmincasokig. A lefolyása lassúbb magatartás-változással kezdődik, a szellemi leépülés csak később társul hozzá. Eleinte súlyos járászavarok és különféle alsó végtagi érzékzavarok jelentkezhetnek. Pánikra semmi okunk, hiszen eddig kizárólag Angliában észlelték az új típusú Creutzfeldt-Jakob-betegséget. De azért most tanácsos az egyébként nagyon finom vesevelő, vagy rántott velő fogyasztását elkerülni. Éva Mitrová, aki Szlovákia rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete volt, a lassú vírusos, neurotikus infekciók laboratóriumát vezeti Szlovákiában. A téma nemzetközileg is elismert szaktekintélye elmondta, hogy Svájcban, Németországban és Franciaországban is diagnosztizálták már a szarvasmarhák betegségét, de szlovákiai esetekről még nem tudunk. Ami az új típusú betegséget illeti: egyetlen esetben fordult elő nálunk a gyanúja. Egy éveken át külföldön pincéres- kedő, huszonkilenc éves nőnél merült fel a gyanú, hogy ebben a betegségben szenved, de még nincs végleges diagnózis. A klasszikus Creutzfeldt-Jakob- betegség bizonyos mutatójának több gócpontját is felfedezték Szlovákiában: Árva, valamint Losonc, Nagykürtös és Rimaszombat környékén. Állatvédők a medvebőr kucsma ellen Le a kalappal! Ezúttal a királyi gárdisták által viselt és minden Nagy-Britanniá- ról szóló filmben, fotón látható medvebőr fejfedőkről van szó. A brit védelmi minisztérium beszerzési főnöke, Lord Gilbert ugyanis elrendelte: meg kell vizsgálni, hogy valódi állatbőr helyett miféle műszőrmével lehetne a kucsmák anyagát helyettesíteni. A hadsereg vezetése viszont szkeptikusan nyilatkozott az ötlettel kapcsolatban, mondván: korábban már mindenféle műszőrme-variációt kipróbáltak, de - főleg esőben - mindegyik olyan szánalmasan nézett ki, mint a több hónapja nem mosott emberi haj. A brit védelmi minisztérium szóvivője szerint egyébként a kanadai fekete medve bőréből készült fejfedők hallatlanul tartósak - a most használatosak között akad százötven éves darab is. A kanadai fekete medve máskülönben nem számít védett állatfajnak. Igen sok állat ugyancsak prózai módon végzi: Ontario autópályáin ütik el őket az autósok. Ä brit királyi gárdánál manapság kétezer ilyen kucsma van használatban, és évente alig százötven új kell a kiszolgált darabok pótlására. Ehhez mindössze ötven állat szőrméjére van szükség. A királyi gárdisták a Waterlooi csata óta viselnek medvebőr kucsmát Mozaik Miért villog a fény? A fiatalok manapság szívesen tartózkodnak a félhomályos diszkókban, ahol viliódzó tarka fények forognak körbe-körbe, és a padló dobogó ritmustól vibrál. Vajon miért éreznek ellenállhatatlan vonzódást e környezet iránt? Dr. Gerhard Munsch nyugatnémet pszichológus meglepő, de logikus magyarázattal szolgált. Régebben a gépjármű-vezetői alkalmassági vizsgán erős villogó fényt alkalmaz- tak-mondja. Ezáltal a rejtett agyi károsodásokat jól fel lehetett ismerni. A villogó fény és a rezgések ugyanis átterjednek bizonyos agyi mezőkre, amelyeknek - mélységüktől függően - más és más a bioáramuk. Ha a fény vagy a rezgés ritmusa, valamint a bioáramok valamelyike fedi egymást, egyeseknél ez tudatkiesést, szélsőséges esetben epileptikus rohamokat vált ki. Hasonló hatást nem csupán villogó fénnyel lehet elérni, nemcsak a szemünk, hanem valamennyi érzékszervünk „fogja” az ilyen hatásokat, így a fülünk is - ezért ér célt a diszkók fülsiketítő zenéje. Már az egészen kis gyerekek is ismerik ezt a jelenséget: addig forognak körbe-körbe, amíg el nem szédülnek, és addig körhintáznak, míg csak rájuk nem tör a hányinger. Ezzel az eksztázissal eltompíthatjuk félelmeinket, kikapcsolhatjuk értelmünket, és ideiglenesen kimenekülhetünk a valóságból. Márpedig - legalábbis dr. Munsch szerint - a serdülőkor tulajdonképpen nem más, mint kiűzetés a gyermekkor paradicsomából, és ez gyakran bizony fájdalmas folyamat. E heti számunkban megkezdjük az Új Szó és a Vasárnap közös tavaszi játékához tartozó szelvények közlését. A szelvényt kéijük, vágja ki, és ragassza fel az előzőleg közölt játéktervben a kijelölt ábra helyére. A Vasárnapban közölt virágokat a virágok, az Új Szóban közlendő esőcseppeket az esőcseppek helyére. Felhívjuk a tisztelt olvasók figyelmét, hogy a játéktervet az összes szelvény felragasztása után a megadott időpontig (május 7-ig) küldjék el a a kiadó címére. "TJtrut cáaÁ Kty-eii&jeL, tíüíd^c! Érvek és ellenérvek kereszttüzében. A klónozás etikai kérdései.
