Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-03-25 / 12. szám
Politika 1998. március 25. 3 A lecke fel van adva: a választási törvénybe rengeteg „banánhéjat” építettek be Prikler László felvétele A választási törvénytervezete már ismert, de még mindig sokismeretlenes az egyenlet Választások - ködben P. Vonyik Erzsébet __________ Az 1989 utáni mindhárom parlamenti választásokon a magyar képviselet bekerült a szlovák törvényhozásba. 1990-ben az Együttélés és az MKDM alkotta Magyar Koalíció a szavazatok 8,66 százalékát szerezte meg. A mai MPP elődje, az FMK a Nyilvánosság az Erőszak Ellen listáján indulva jutott be a parlamentbe. Két évvel később a kettes Magyar Koalíció változatlan összetételben 7,7 százalékot ért el, az egyedül induló MPP 2,29 százalékkal nem jutott be. Az 1994-es választások új játékszabályok szerint zajlottak: a kettes és hármas koalícióknak már 7 százalékot kellett elérniük. A háromtagúra bővült Magyar Koalíció, az Együttélés-MKDM- MPP hármas fogat az összes szavazat 10,18 százalékát szerezte meg. Akkor, négy éve három hónappal a szeptemberi választások előtt született meg a szerződés a hármas koalícióról. Létrejöttét felforrósodott légkörű fórumok előzték meg: a szavazópolgárok szinte kikövetelték, hogy a három párt együtt induljon. Most, kereken fél évvel az újabb szavazási erőpróba előtt összehasonlíthatatlanul bonyolultabb a helyzet. Ezt a káoszt a kormány- koalíció szándékosan idézte elő azzal, hogy a feje tetejére állította az érvényes választási törvényt, pedig az új közigazgatási felosztásnak megfelelően csak a választási körzetek módosítására lett volna szükség. A napokban már belepillanthattunk a választási törvénytervezetbe, amelyet nyolc DSZM-es, illetve független honatya terjesztett be, így kizárt, hogy gyorsított eljárással már az áprilisi ülésen elfogadják. Jó, ha a nyár első felében ismertté válik, így a pártoknak nem is lesz módjuk arra, hogy hozzáigazodjanak. A pártok máris mérlegelik, mi az, amit feltétlenül meg kell tenniük, hogy alkalmazkodni tudjanak az új játékszabályokhoz. Egyesek szerint nem szabad szolgaian igazodni hozzájuk és passzívan várni a végleges törvényt. Az elemzők többsége úgy véli, hogy alkotmányellenes és emberi jogokat korlátozó jellege miatt a tömeges tiltakozástól sem szabad visszariadni. A törvénymódosítással a Meciar- kormány két legyet akar ütni egy csapásra: saját pozícióját igyekszikerősíteni, politikai ellenfeleit pedig adminisztratív eszközökkel akarja kigolyózni a parlamentből. A Magyar Koalíció is lépni kényszerül, mivel nem tudja tizenöt százalék fölé tornászni a támogatottságát. A három pártelnök rádiós vitája után bizoA magyar parlamenti képviselet biztosítása a lényeg. nyos, hogy nem fogják választás elé állítani a magyar szavazókat. Duray Miklós szerint a legkevésbé támadható megoldást kellene megtalálni. A. Nagy László úgy vélte, nem az a vita tárgya, hogy miként egyesüljenek, hanem hogyan biztosítsák a magyar parlamenti képviseletet. Bugár Béla úgy fogalmazott: feszültségeket okozhat a dunaszerdahelyi, komáromi és újvári alapszervezetek kezdeményezése, a nagy- keszi felhívást pedig korábban politikai kalózkodásnak minősítette. Az MKDM elnöke úgy vélte, hogy a koalíción belül vannak olyanok, akik nem a három lehetséges megoldásról folyó tárgyalásokat segítik, hanem nyomást gyakorolnak a többiekre a lapokban megjelent nyilatkozataikkal is. Az MPP elnöke fájlalta, hogy Meciar elérte, amit akart: a szerinte példaértékűen működött Magyar Koalícióban feszültségek vannak. Kitért annak megválaszolása elől, hogy in- dulna-e MKDM-listán, mert ez szerinte részletkérdés. Hangsúlyozta: a szlovákiai magyarság érdekeinek kívánja magát alávetni. Duray Miklós, aki korábban zsákutcának minősítette a választási pártot, nem tudja elképzelni, hogy ezt támogassa, mert „felelősségérzete nem engedi, hogy olyasmire mondjon igent, ami a szlovákiai magyarság kaNégy éve kikövetelték a hármas koalíciót. tasztrófáját jelentené”. Bugár Béla végső soron nem zárkózott el a szövetségi párt gondolatától sem: ez is a Koalíciós Tanácson elfogadott megoldások között van, s bármelyik megvalósítható, aszerint, hogy a választási törvény függvényében melyikre lesz szükség. S hogy mire is lesz szükség, most sem tudni még pontosan, hiszen a törvényjavaslatot képviselői javaslatok alaposan módosíthatják, s még kedvezőtlenebb lehet az ellenzékre nézve. A koalíciók esetében is pártonként öt százalékos küszöb mellett a kormány- koalíció érdeke, hogy benne maradjon az a kitétel, miszerint koalíciónak minősül az a lista, amelyen akár egyetlen függetien jelölt is van, továbbá, hogy a választásokon az a párt indulhat, amelynek tízezer tagja van, vagy ennyi támogató aláírást gyűjtött össze, valamint az a megkötés, hogy az illető szubjektumnak egy önálló parlamenti frakciója legyen. A múlt héten bejegyzését kérő Magyar Koalíció Pártjába tömörülő három pártnak márpedig két klubja van. De nemcsak ezen, hanem akár más csekélységen is elbukhat a bejegyzés és az egész képviselet. Vajon ki viselné a netán egyéb, végzetes következményekkel járó melléfogásokért az esedeges politikai felelősséget? Magyar-magyar integráció „Hazasejtekből” felépülő régiókat! BOTLIK JÓZSEF _____________ A valaha királyi és kormányzói kastéllyal büszkélkedhető Gödöllő immár második alkalommal rendezte meg a magyar polgármesterek világtalálkozóját. Kilenc országból - elsősorban a Kárpát-medence államaiból - 863-an vettek részt a háromnapos rendezvénysorozaton. A találkozó egyik fontos tanulsága: az ilyen és hasonló rendezvények élő, mindennapi kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé a települések, a kistájak és a régiók között. Ez a gazdasági fejlődésen kívül kedvezően hat a közös kultúrára, a hagyományok ápolására és erősíti az összetartozás érzését. Nem véletlenül jelentette ki Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke: Magyarország európai integrációja előtt meg kell teremteni a magyar-magyar integrációt, elkerülve ezzel egy újabb szakadást. A gazdaság, a kultúra, az oktatás, az anya- nyelwédelem és az önkormányzati kapcsolatok hálójával kell elérni a kis magyar globalizációt. Kelet-Közép- Európában a kilencvenes évek fő kérdése az autonómia, s míg Szlovákia, Ukrajna, Bosznia, Horvátország megvalósította ilyen törekvéseit, a koszovói albánok is ezt szeretnék elérni. Az autonómia csupán néhány határon túli önkormányzatnál valósult meg részlegesen, de ezekből, mint legkisebb „hazasejtekből” felépülhetnek a régiók, amelyek még egy idegen országban is otthont adhatnak. Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint a világtalálkozó elsődleges célja a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítése. Figyelmeztetett: Magyarország EU- csatlakozása óriási veszélyt jelenthet a több mint hárommillió, határon túl élő magyar számára, mert félő, hogy településeik, régióik lemaradnak a fejlődésben. Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy regionális önszerveződéseket kell létrehozni, amelyek az EU-csatlakozási tárgyalásokon is tudják képviselni érdekeiket. A gyáriparosok szövetsége hamarosan elkészül átfogó gazdaságfejlesztési programjával, amiben tizenkét megaprojektet dolgozott ki. Ezt elfogadásra javasolja a nyáron hivatalba lépő új magyar kormánynak. Ezek megvalósításában - gépjárműgyártás, lakásépítés, egészségügy, ipari parkok stb. - a GYOSZ aktívan közreműködik, és az ezekhez való regionális kapcsolódással szeretne segíteni a határon túli magyar vállalkozóknak és ön- kormányzatok- nak is. Kurucz Gyula régióelnök bejelentette, hogy az MVSZ hét országra kiterjedő kárpát-medencei információs hálózatot hoz létre. A Délvidéken, Kárpátalján és a Felvidéken már öt központ működik, amelyek föltárják az adott körzetek gazdasági lehetőségeit, elemzik a beruházások várható hatásait, az adózási, a bérezési helyzetet, az információkat pedig adatbankokba gyűjtik. A fórumon felvetődött a határokhoz közeli régiókban fekvő települések közötti kapcsolatrendszer fontossága. A már létező ilyen együttműködéseknek a bemutatása része lehetne az EU-integráció stratégiájának, mert igazolná: a helyi kezdeményezések a határoktól függetlenül is képesek előmozdítani a gazdaság fejlődését. Debrecen és Nagyvárad, Szeged és Újvidék, Nyíregyháza és Ung- vár, valamint Kárpátalja területei között már kialakult ilyen jellegű, gyümölcsöző együttműködés. Kárpátmedencei információs hálózat létesül. Vonal alatt Kritikák kereszttüzében Szűcs Béla A Meciar-kormány újra a kritikák kereszttüzébe került. Politikáját nemcsak ismert személyiségek, hanem európai szervezetek, intézmények is szigorúan bírálják. Mikor a miniszterelnök átvette az államfői hatáskörök jelentős részét, azonnal érvénytelenítette az exelnök által április 19- ére kitűzött népszavazást, és amnesztiát adott az ifjú Kovác elrablóinak. Azóta szinte naponta záporoznak Pozsonyra a szemrehányások. Ezek értelmi szerzői azt követelik, hogy a kormány tartsa tiszteletben az emberi jogokat, a jogállam normáit, és ami bennünket különösen érint: a kisebbségi jogokat. Közben az elnökkormányfő visszautasít minden bírálatot és bizonygatja, hogy az alkotmány és a törvények szellemében cselekszik, s a nyugati vádak alaptalanok. Akik ezeket megfogalmazták, tájékozatlanok, sőt Szlovákia rosszakarói és felülnek az ellenzék propagandájának. E bárgyú érveket nem lehet komolyan venni. A Pozsonyban állomásozó tapasztalt amerikai és nyugati diplomaták ugyanis nagyon jól látják, mit művel a szlovák kormány. Az Európa Parlament 226 képviselője megszavazta a pozsonyi kormány politikáját elítélő hétpontos dokumentumot. Ők mind analfabéták lennének, akik képtelenek megérteni Meciarék zseniális intézkedéseit? Sajnos az a helyzet, hogy a mai szlovák vezetés egyszerűen nem veszi figyelembe a világközvéleményt, amelyről már nemegyszer cinikusan kijelentette, hogy „csak mondják a magukét, mi pedig úgy teszünk, ahogy jónak látjuk”. De kinek a nevében cselekednek így? A legutóbbi felmérések szerint az uralkodó pártot a szavazóknak valamivel több mint az egyötöde támogatja. Az utóbbi hetek eseményei azt bizonyítják, hogy Szlovákia előtt nyitva van az európai intézmények kapuja, azonban a kormány újabb és újabb akadályokat gördít a belépés útjába. Szerencsére, a Nyugat bölcsen különbséget tesz a többség és a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó kisebbség között. Az európai intézmények is remélik, hogy a szeptemberi választásokon olyan új kormány kerül az ország élére, amely következetesen ragaszkodik a demokratikus elvekhez. Az addig hátralévő fél évben a hatalom minden eszközzel igyekszik majd befolyásolni a választásokat, hogy kiszorítsa a felmérések szerint ma még győzelemre álló ellenzéket. Az Európa Parlament említett dokumentumából sem hiányzott a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény követelménye. Nemrég nálunk járt három európai intézmény küldöttsége, hogy a zsákutcába jutott kérdés megoldását elősegítse. Szlovák álláspont szerint az eddigi különféle rendelkezések lehetővé teszik a magyarok nyelvhasználatát a hivatalokban. Azonban a nyelvtörvénnyel hatályon kívül helyezett 1990-es államnyelvtörvény sok gondot okoz. Noha az anyanyelv használata lehetséges a bíróságokon, azonban a hivatalos ügyintézésben lépten-nyo- mon problémák vannak. Az alkotmány is arra hivatkozik, hogy a kisebbségek nyelv- használatát más törvény szabályozza, ez viszont hiányzik. Pedig a szlovák kormány több vezetője megígérte, hogy külön törvényt hoznak a nemzetiségek nyelvhasználatáról, de ehelyett összetákoltak egy memorandumot. Ez azonban elégtelen és az európai szakértők szerint is az elszabotált törvényt minél előbb el kell fogadni. A szakértők tovább dolgoznak és egyes szlovák politikusok szerint nem kizárt, hogy valamilyen formában megszülessen a nyelv- használati törvény. Közben olyan kifogások is elhangzottak, miszerint a szlovák hivatalnokokat nem lehet arra kötelezni, hogy megtanuljanak magyarul. Ugyanakkor magyar értelmiségiek, akik tökéletesen tudnak szlovákul, DSZM-tagság híján nem kaphatnak helyet a közigazgatásban és más hivatalokban.
