Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-03-18 / 11. szám
8 1998. március 18. Ri por A bürokrácia útvesztői ellenére is fejlődik a falu, tartást és hitet adva az itt élőknek Muzslán várják a vándort Zalaba Zsuzsa Muzslára érve lázas izgalommal tölt el egykori iskolám patinás épületének látványa, a szomszédságában létesített lenyűgöző park, a falu életét vigyázó hatalmas templom és a káprázatos, vadonatúj háromcsillagos szálloda, melyet egy német házaspár épített hat kerek esztendőn keresztül. Az emlékek és a gyorsan szépülő falu mai arculata egyszerre járja át szívemet. Drapák Károly polgármester tapintatosan meg is jegyzi: - A szülőföld fogalmát csak az értheti igazán, aki az elődei által létrehozott értékek gyarapítását erkölcsi kötelességének tartja. Lapozgatom a vaskos fotóalbumot, s kirajzolódik előttem Muzsla ütemes fejlődése. A falu aktív, teremtő élete nemcsak az itt élőknek ad tartást és hitet, hanem minden idelátogató vendégnek és vándornak is.- Óriási munkálatokba kezdtünk az elmúlt években. Fehér téglákból emelt fallal kerítettük el a temetőt, és rendbehozattuk a régi sírokat is. Csak most derült ki, hogy a kiskápolna melletti sírhalom, amelyen hosszú évekig tapostunk, azé az Endrődy Józsefé, aki a tizennyolcadik század második felében negyvenkét évig papként szolgálta a falu lakosságát. A temető rendbehozatalával együtt megkezdtük a falu szimbólumainak felkutatását is. Megszületett Muzsla címere, zászlaja és pecsétje. Ez utóbbival nem volt nehéz dolgunk, mert hozzájutottunk ahhoz az 1763-ból származó pecsétmintához, amely nyomviaszba öntve egy eredeti okiraton található a helyi plébánián. A heraldikai bizottság érvényesítésével még hivatalos okmányokon is használhatjuk a pecsétet. Időközben megkezdtük a Muzsla című településtörténeti ismertető könyv összeállítását, amely tavaly szeptemberben jelent meg. Belekezdtünk a kultúr- ház korszerűsítésébe, a mozin és a tánctermen kívül fitnesscent- rummal, fodrászattal és kozmetikai szalonnal gazdagítottuk a felső szintjét, az alagsorban pedig szaunát és rehabilitációs központot szeretnénk építeni. Fontosnak tartom, hogy falunk együttműködjön a főutcánkon található Montanara Szálló üzemeltetőivel, hiszen az itt megszálló vendégek a falu életét is felpezsdítik - kezdi a számadást a muzslai polgármester. - Újraindítottuk a közétkeztetési szolgáltatást, elsődleges feladatunk az egyedül álló emberek és a kisnyugdíjasok, illetve a rászorultak étkeztetése. Vásároltunk egy videót és egy nagy képernyőjű televíziót, huszonöt ismeretterjesztő videokazettát, s mindezt tetszés szerint és ingyen igénybe veheti a helyi alapiskola és az óvoda is. Az egyházi életet tekintve szaporodnak a kezdeményezések, a templomban hangverseny, valamint a falu szimbólumainak avatása zajlott, s a deportáltak emlékére megrendezett ünnepség szerves részét képezte az ünnepi szentmise is. A közelmúltban avattuk fel a központi parkot, amely a falu szívében fekszik, s ezt díszíti az I. és II. világháború áldozatainak emlékére emelt szobor, Nagy János szobrászművész alkotása. A szarvasmotívum csodálatos: az idős, sebzett állat haldoklik, ám ölében ott csüng menedéket kereső kicsinye, aki egyúttal tovább viszi ősei sorsát és örökségét. Muzsla hosszú évek óta baráti, sőt testvéri kapcsolatot alakított ki Brusnóval, s e barátságot a magyarországi, többségében szlovákok lakta Pilisszentlászló és a színmagyar Kápolnásnyék is megerősítette. A négy település gyermekei cserekirándulások keretében ismerkednek egymás falujával, városával, közös sítúrákon és egyéb rendezvényeken vesznek részt. Muzslán húsz év szünet után a szüreti felvonulás hagyományát is felelevenítették, s már második éve rendezik meg a népviseleti bált. A polgármester úr elkísér a káprázatos Montanar Szállóba, s a rövid sétán beszámol a falu szociális programcsomagjá- róL Minden muzslai újszülöttnek tekintélyes összegre kiállított bankkönyvet adományoznak. A család első gyermeke ötezer, a második négyezer és minden további gyermeke háromezer koronát kap a falu önkormányzatától. Az építkezni szándékozó fiatal házasoknak pedig tíz ár telket kínálnak fel, ingyen! Ennek egyetlen feltétele az érvényes építkezési engedély, de ha egy család kész házat illetve lakást szeretne vásárolni Muzslán, akkor a tízáras telek árának megfelelően egyszeri anyagi támogatásban részesülhet. A nyugdíjasok és a rokkantak támogatását is újraértékelték, minden nyolcvanon túli idős, valamint az összes súlyosan testi fogyatékos embernek értékes ajándékokat juttatnak. Pokrócot, törülközőt, illetve olyan dolgokat, amelyekkel valóban könnyítenek a terheiken. A szociális kiadásokra megszavazott összeg példaértékű kezdeményezése a Muzslai vezetőségnek. Az oktatás színvonalának javítása céljából még egy alapítványt is meghirdetett a polgármester „Jövő 2000” néven. A középiskolás és egyetemista diákok tandíjához szeretnének ezzel hozzájárulni. A tehetségeket is támogatjuk, jelenleg például két olyan gyermeket, akik kántorképző oktatásban részesülnek - magyarázza Drapák Károly polgármester. Odaérünk az impozáns szálló elé, s a gyepszőnyegre lépve kigyulladnak mellettünk az udvari lámpácskák. Ez mindmind Muzsla, tűnődöm el a német stílusú, virágos erkélyekkel díszített „házikón”, s még be sem lépünk az ajtaján, eláll a lélegzetem. Alfred és Doris Senne, a szívélyes német házaspár mosolyogva beljebb invitál, s a gőzölgő bécsi kávé mellett visszakalandozunk a múltba: „Harminc évvel ezelőtt voltunk először Párkányban, s mivel nem találtunk ott megfelelő szállodát, egy ismerős családnál sátoroztunk le. Tizenkét évvel ezelőtt ugyanez megismétlődött, ekkor döntöttünk úgy, hogy panziót nyitunk a környéken. Hat év múlva megvalósítottuk az álmunkat, s bár az eredeti terveink szerint Párkányban akartunk építkezni, a véletlen mégis Muzslára vetett bennünket. A legfőbb ösztönzést a feleségemnek köszönhetem, hiszen évek óta a vendéglátóiparban dolgozik. Stuttgart mellett a mai napig is van egy vendéglőnk. Én gépészként, konstruktőrként dolgoztam, a szálloda kivitelezése azonban szigorúan az én elképzeléseim szerint történt. Több családi házat terveztem már Németországban is, így nem volt nehéz papírra vetni az elképzeléseimet. A muzslai Gróf Ervin úrnak rengeteget köszönhetek, az ő közreműködése nélkül a szálló talán még ma sem működne. Nem tudom, lehet, hogy egész Szlovákiára jellemző, mindenesetre Érsekújvárban beteges a bürokrácia. Itt inkább köveket gördítenek az utunkba, ahelyett, hogy segítenének. Hat hónapig vártunk az építkezési engedélyre, időtlen időket az épület kollaudációjára, nem akartam elhinni, hogy errefelé a hivatalok így játszogathatnak az állampolgárokkal és a vállalkozókkal. A „nem ők vannak értem, hanem én vagyok őértük” aranyszabályt még nem fogták fel az itteni bürokraták. Nos, végül tavaly december tizenötödikén megnyitottuk a Montanara Szállót. Mivel a nyugati tőkések hozzájárultak a párkányi papírgyár működéséhez, a külföldi alkalmazottak igényelték a színvonalas elszállásolást. Magától értetődik, hogy ajánlottuk magunkat, és biztosítottuk számukra a pazar környezetet, a nyugodt kikapcsolódás lehetőségét.”- A férjem tavaly szeptemberben ünnepelte a hatvanadik születésnapját - árulja el Doris, majd így folytatja: - Egy autóbusznyi német vendég érkezett a Montanarába, kibéreltünk egy lovas kocsit, s megmutattuk nekik Muzsla szépségeit, műemlékeit, természeti kincseit. Ezt szeretnénk megvalósítani a nyári turistaszezon idején is. Felemelő élmény hintóból megtekinteni a tájat. Tíz vendégszobánk van, húsz személyt tudunk elszállásolni, s nyárig még bővíteni fogjuk szolgáltatásainkat. Minden újszülöttnek tekintélyes összegről------------?---------sz óló betét- könyvet adományoznak. Felkutattuk a falu szimbólumait, megszületett Muzsla címere, zászlaja és pecsétje. Alfred és Doris Senne német házaspár figyelemre méltó kezdeményezést indított útjára Szlovákiában, a dél-szlovákiai régió csücskében, Muzslán. Minden vágyuk, hogy a turizmus számára épített európai bicikliút Muzsla mellett haladjon el, s hogy vendégeik a nyár folyamán parádés hintóbán ülve gyönyörködhessenek a mesés tájban. „Kosicén”, kassai magyarok között, 1980-ban Boross Zoltán A város életrajza Egykor volt a német többségű Kaschau. Követte az elmagyaro- sodott Kassa. Ma színehagyott, szlovák többségű Kosice. Egykor a Haltenbergerek, Grosschmie- dek és Bauernénebelek városa, patrícius polgároké. Kassát a „Magyar Museum”, Batsányi János és Kazinczy Ferenc forradal- misága és II. Rákóczi Ferenc hazatérése karakterizálja. A Trianon utáni Kosice a Kassai Naplót olvasók városa, ahol a Thököly utcai Tüzérlaktanyában Anton Marek cseh légionista tüzérőmagy a magyar nyelv tanulására serkentette a tiszti iskola legénységét. Snejdárek generális lányát pedig Trunda őrmester magyar káromkodások mellett tanította meg lovardánkban a lovat szárban tartani. Korzó volt, és együtt élt magyar, szlovák és a bevándorolt kultúrcseh. A színházban magyar és szlovák előadások váltották egymást, s minden reggel megjelent a Kassai Újság a „Mayerlingi titok” befejezhetet- len regényével. Márai Sándor figyelte a polgárság „utóéletét”, Kocka Sándor vicceket faragott a Schalkházban, és dr. Simái Béla lakásán - Madzsar Lili társaságában - Kánaán-jövőről álmodoztunk. Szervezkedett a Párt és olvasott volt a Kassai Munkás. Kassa „visszatérésekor”, 1938- ban írta címemre Fábry Zoltán: „Timeo Danaos et dona feren- tes” (az ellenség szívességét, előzékenységét gyanúval kell fogadni). Halottak napján keltezte. Történelmi igazságot reprezentálnak a sorok, annak az ellentétjét, amit 1919 májusában fegyverrel fejezett ki a néphatalom - Kun Béla szavaival élve - „a dolgozó nép társadalmi felszabadulását, a népek testvériségét, a nemzeti függetlenség védelmét”. Hat évre Kassa újból Kassa, de Kassai Munkás nélkül és roppant társadalmi nyűgökkel. Végső akkordban véres terror, akasztott emberek a Bánkon, sihederek papot gyilkolnak - Toszt Lászlóval végeznek -, és még a vicckirálynak, Koczka Sanyinak sincs irgalom. A második Kosice az elsőnek fattyúhajtása. Történelmi gaztettek színhelye. Elhurcolnak 5000 magyart, értelmiségit és puritánt - nemzetisége címén. A Donyec-medence szénbányáiban lelik halálukat. Megérkezik Közép-Európa legnagyobb politikai vigéce, Benes Eduárd és hogy megnyerje a klérofasiz- mustól átitatott, bigott katolikus szlovák tömegeket, 1946. április ötödikén meghirdeti a legembertelenebb politikai programot Hitler után: a „kassai kormány- programot”. Ekkor alázzák meg a várost és Szlovákiában a zsidók, a csehek után „Freivogel” lesz az őslakos magyar. Most ősz hajú emberek, öregek és fáradtak, ülnek barátom házában 1980 pünkösd napján. Minderről tudnak, de hallgatnak. Mert a benesi program bevált, még ha változott formájában is. Harmincnégy év után az indusztrializáció jegyében elnyelni látszik Kassát a városra leereszkedett szlovák dolgozók könyörtelenül vaskos hulláma. Kosicének látszik a város. Eltűnt a kecsessége, a finomsága, derűje - a Furcsa-erdő felől lágy szellők helyett gyári füstöt hord a szél, és nem jelenik meg magyar újság. Vasárnaponként kiül város, felszívják az északra vő hegyek egykori lakóikat kor a régi Kassa árnyékát Iá a református templom zsúf hangos Dávid magyar nyel1 zsoltáraitól és a dómban is ségben az ősi nép, még ha ; századok gyümölcseként v; németből magyarrá. Mindezt tudják az öregek. A vendéglátó ház és gazdá Szürkére kopott emeletes f város közepén. Már maguk lak és a vaskos, tömör ajtói beszédesek. Múltat hívogai kényelmes, nagyméretű bú rok, tömött íróasztal, köny tői zsúfolt polcok, kellemes detlenség. Patina és kényei Szomszédságában a Thália
