Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-02-25 / 8. szám

2 1998. február 25. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 72 sor A győzelem árnyékában Kövesdi Károly V. M. lesz az elnök Szlováki­ában. Ha nem lesz, akkor „csak” az elnöki jogköröket veszi át a kormány elnöke­ként. V. M.-et kétszer levál­tották, harmadszor is vissza­jött. Most már úgy megszer­vezte a jövőt, hogy akármi is történjék Szlovákiában, az ő kezében a megoldás kulcsa. Csak az történhet, amit ő akar, illetve annak árnyala­tai. V. M. az önmaga alterna­tívája lett. Vagy elnök lesz, vagy elnöki miniszterelnök. Vagy jóváhagyat egy új vá­lasztási rendszert, vagy nem. Vagy megvesz pár képvise­lőt, vagy nem. Vagy kiírja az új elnökválasztást, vagy nem. Vagy elnök is lesz s pártvezér is, vagy nem. Ahogy az úri jókedve diktál­ja. Hanem hol vannak a de­mokraták Szlovákiában? Nem a politikai ellenzékre gondolok, mert attól még nem demokrata valaki, hogy a kormányt szidja, de kor­mányra jutva maga sem vi­selkedne demokrataként. A szlovákiai ellenzék nagy ré­sze csak V. M.-mel szemben demokrata. (Rossz nyelvek szerint, mert kihagyták a pri­vatizációból.) Vannak itt de­mokraták? Vagy csak V. M.- ékkel szemben álló, szintén a hatalmat akaró csoportok? Soroljuk baklövéseiket? Mi­ért akkor melegítették fel új­ra az elnökválasztásról szóló népszavazást, amikor már nyilvánvalóan késő? Ha a polgári princípiumok oly fontosak, miért nem fonto­sak nekik a magyar polgárok jogai is? Szülőfalumban, amely tiszta magyar község, öt iskolaköteles gyermekből négyet szlovák iskolába írat­tak a drága jó szülei. Mit szólnak ehhez a szlovák de­mokrata urak? Szerintük is így természetes? Vagy e bal­ga emberek helyett is én szé­gyelljem magam? De ne bántsuk őket, adjuk meg ne­kik az esélyt. Vak tyúk is ta­lálhat szemet. Ám a politiká­ban félő, nem a vak tyúkoké a jövő. A demokratákról könnyen kiderülhet, hogy nem is demokraták, csak ké­kek, zöldek, vagy csíkosak. Esetleg zebrapintyek. Most már bármi elképzelhető. Az is, hogy Szlováldában az idén márciusban lesz előad­va a győzelmes február nevű oratórium. V. M. fogja vezényelni. Vendégkommentár Idill és egyenlőség Soóky László ____________ Re ngeteg előnnyel járna, ha én lennék a Szlovák Köztár­saság elnöke. Nem is értem, hogy a legfőbb felelősöknek miért más jutott az eszébe. Vagy ha már más, akkor mi­ért nem én. Azt is el tudom képzelni, hogy ketten len­nénk köztársasági elnökök. Hogy ki lenne a másik, arra nincs ötletem, mint ahogy arra sincs, hogy mik lenné­nek a fent említett előnyök. Persze az is előny, hogy ke­vés a hátrány. Például nem zárkóznék el. Garantálnám, hogy télen tél, nyáron nyár lesz. Nem foglalkoznék a makroökonómiával és nem kérnék 91 szavazatot. Elég lenne mondjuk a Duna je­gén, közfelkiáltással. Esélye­imet latolgatva kinézek az ablakon, balra lesve Magyar- országot látom, a Vértes büszke ormait, jobbra nézve Szlovákiát az Öregheggyel s az alatta elterülő Tündér­kerttel. Idilli ez a kép, itt sze­retnék élni, halni. A túlolda­lon elhúz egy Cmelák típusú műtrágyaszóró repülőgép Grósze Moravia felségjellel. Ezek itt a gyökereink. Ebből táplálkozik a kultúránk és az én esélyegyenlőségem. A szerző prózaíró, Marcelháza polgármestere Tisztelt Olvasóink! Mivel az Olvasói levelek rovat terjedelme behatá­rolt, nem tudunk minden, a Hang-Kép műsormellék­letére vonatkozó véle­ménnyel foglalkozni, illet­ve közölni kritikus észrevé­teleiket. Olvasóink megnyugtatá­sára közöljük, hogy a heti tévéműsor javításának ügyében megtesszük a kel­lő lépéseket. Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Fotó: Dömötör Ede Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. eme­let, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfel­dolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Kül­földi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, KoSická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. En­gedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. Ä VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Attól tartok, uram, hogy az ön leendő kocsiját biciklinek hívják... Rajz: MS-Rencín Mi, magyarok, olykor határozottabb fellépést vártunk volna tőle Szlovák Sziszüphosz P. Vonyik Erzsébet Michal Kovác, ötéves elnöki mandátumának leteltével egy hét múlva, március 2-án kiköl­tözik a Grassalkovich-palotá- ból. Másnap már a jogköreinek egy részét átvevő kormány Vla­dimír Meciarral az élen bevo­nulhat a patinás épületbe (nemrég Klestil osztrák elnök látogatásakor már tartott egy rövid „háztűznézőt”), március ötödikén pedig a parlamentben Q Pozitív volt a tevékenysége O Nem volt jó elnök lezajlik az újabb elnökválasztá­si forduló. Az alábbiakban arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan vélekednek az eredeti­leg a Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom sorait erősítő Michal Kovác elnöki pályafutá­sáról a szlovák parlament kép­viselői? Mivel bennünket a mindenkori szlovák politika kisebbségi vo­natkozásai hangsúlyozottan ér­dekelnek, válaszadóink több­sége magyar. Duka Zólyomi Árpád, Együttélés: a Öt éve nem támogattuk, ^ mert oszlopos tagja volt a DSZM-nek. Rájött, hogy lehet él­ni az alkotmányos jogkörökkel. Emiatt kezdődtek ellentétei a kormányfővel, s végül jobban megértette magát az ellenzé­kiekkel, mint saját pártjának képviselőivel. Számos kérdés­ben európai, demokratikus né­zeteket vallott. A magyar nem­zeti közösség jogbiztonságát ille­tően főleg a kialakult légkörben határozottabb fellépést vártunk volna el tőle. Voltak meglepő megnyilatkozásai, elfogadta pél­dául azt a véleményt, hogy a szlovákiai magyarságnak átla­gon felüli jogai vannak. Csáky Pál, MKDM: a Megítélésénél figyelembe v kell venni, hogy nehéz idő­szakban töltötte be az elnöki tisztséget. Egészében véve meg­állta a helyét, még akkor is, ha számos lépésével és kijelentésé­vel nem tudtam egyetérteni. Ké­pes volt önálló politikai véle­ményt kialakítani, több esetben ezt nagyon nehéz helyzetben képviselte. Aktív politikai lépé­seket tett, hogy az országot az integráció felé segítse. Másfelől több esetben tétovázott, voltak tévedései, s nem tudom elfelej­teni azokat a kijelentéseit, mi­szerint a kisebbségi jogokat Szlovákiában tiszteletben tart­ják. Összességében pozitívnak tekinthető államfői ténykedése. A. Nagy László, MPP: A Nagy fejlődésen ment át. w Az akkori kormánypárt ja­vasolta elnöknek, ma pedig ez a párt a legnagyobb ellensége. Az elnök felismerte, hogy álla­mot csak demokratikus elvek szerint lehet szervezni. Öt év alatt megteremtette a demok­ratikus köztársasági elnök tra­dícióját, így van mire építeni. A magyar közösség felé gyakorolt kevés gesztussal elérte, hogy a szlovákiai magyarok rokon­szenveztek vele. Olyan lépése­ket is tett, amelyek a kormány­pártok és a szlovák ellenzék nemtetszését is kiváltotta. A nemzetiségi kerékasztalokra gondolok: ezekkel megalapoz­ta közkedveltségét a magyarok között. Ezen az sem rontott, hogy aláírta a nyelvtörvényt és néhányszor olyan kijelentést tett a szlovákiai kisebbségek sorsáról, amely nem fedte a va­lóságot. Összességében végig állta a küzdelmet az antide­mokratikus erőkkel. Ivan SIMKO, KDH: a Az elnök úr képes volt túl- ^ lépni párthovatartozásán. Őszinte volt az a szándéka, hogy minden polgár elnöke le­gyen, s ezt sikerült megvalósí­tania. Végül is azok közösítet­ték ki maguk közül, akikhez ko­rábban tartozott, sőt bizalmu­kat is megvonták tőle, mert arra számítottak, hogy a kormány­garnitúra érdekeit képviselő el­nök lesz. Szlovákiának ez nem tett jót. Nehéz időszakban volt elnök, de emberként és politi­kusként egyaránt helytállt. Alica Bieliková, DSZM: O Jól ismerem az elnök urat, újságíróként számos külföldi útjára elkísértem. Po­zitív szerepet játszott addig, amíg a Szövetségi Gyűlés elnö­ke és a DSZM tagja volt. Ám el­nökjelöltként meg kellett sze­reznie a többi párt támogatá­sát is. Cserébe valamit ígérhe­tett az elnök, és ezeknek az ígéreteknek később eleget kel­lett tennie. Túlságosan az egyik tábor pártjára állt, így nehezen állítható róla, hogy minden polgár elnöke volt. Fő­szerepet játszhatott ebben az, hogy az elnöki iroda munka­társai ellenzéki beállítottságú­ak, s ők voltak rá ilyen hatás­sal. Külföldön sokszor nagyon kellemetlen helyzetben vol­tunk, amikor magyaráznunk kellett, hogy nálunk demokrá­cia van, mert az elnök azt állí­totta, hogy nincs. Olvasói levél Ne szítsuk a kedélyeket! A „Jelenlétvesztés” (Hajtman Kornélia) és a „Mégsem jött el...” (Gyökér János) olvasói íráshoz lenne hozzászólni- valóm. Nagyon elkeseredett lehet Kornélia, pedig nem így ismerem őt. Én még ma is hi­szem, hogy lesznek Ilonkák, Erzsébetek, de Istvánok és mások is. Hisz sok múlik raj­tunk, mit engedünk, mit nem, hogyan neveljük a fiatalságot. Igaz, egyre nehezebb talpon maradni. Az élet során megta­nultam, hogy ha padlóra is küldtek, igyekeztem újból fel­állni és visszaütni. Most is ezt kell tenni, vagyis nem szabad megijedni, még ha úgy is néz ki, hogy az ellenfél erősebb. Nem értek egyet Gyökér János lévai olvasó írásával. Olyan dolgokról ír, amit talán hívő létére maga sem hisz, ha vi­szont úgy gondolja, hogy amit leírt, igaz, akkor ezeket azon­nal megcáfolom. Sajnálom, hogy a cikk írója, talán a saját háza ajtaját sem lépi át, mert különben Léván is több helyen, de Verebélyen, Zselízen és még Pozsonyban is nagyon sok helyen találkozna a magyar üzleti nevekkel. Vagy miért írja azt, hogy a ma­gyar neveket már be sem írják, vagy nem lehet használni?! Pedig ez sem igaz, mert ami­kor az új személyi igazolvá­nyomat készítették, megkér­dezték (Nyitrán!), hogy a régi igazolványomban Stefan volt, akarom-e, hogy Istvánt írja­nak. A „nép meg van félemlít­ve”, írta Ön! Én nem féltem ki­jelenteni, hogy Istvánt írjanak. És csodák csodája, eljött a mi országunk. A személyi igazol­ványomban azóta is István van beírva, és minden hivatalos le­velezésem ilyen névre érkezik, 1996 óta. Tehát kedves hozzá­szólás-író, jól gondoljuk át először, mit írunk a papírra, és mi az, amit a nagy nyilvános­ság elé akarunk tárni. Felesle­ges szítani a helyzetet. Vagy kiállunk az igazságunkért és harcolunk érte, vagy ne bor­zoljuk fel az úgyis háborgó tenger vizét! Az igazság győz­ni fog, de ebben magunknak is segíteni kell. Sinkovics Péter Csiffár

Next

/
Thumbnails
Contents