Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-10 / 286. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 10. Bagdadi incidens Bagdad. Dolgavégezeden hagyta el az ellenőrzésre kiszemelt egyik helyszínt Irakban az ENSZ fegyverzetellenőrző csoportja, miután nem engedélyezték számára a belépést a kormányzó Baath párt irodájába. Iraki vélemény szerint a csoport előzetes bejelentés nélkül, „meglepő és provokatív módon" akart behatolni a kormányzó Baath párt egyik helységébe. Egy illetékes ekkor arra kérte az ellenőröket, hogy írásban közöljék, mit keresnek, amit azok elutasítottak, és távoztak. (MTI) Női elnöke van Svájcnak Bern. Ruth Dreifuss személyében, Svájc történetében először, nő lett az ország elnöke. A kétkamarás parlament tegnap a szociáldemokrata belügyminiszter asszonyt választotta az államszövetség soron következő államfőjének. Dreifuss a 210 érvényes szavazat közül 158-at kapott. Az 58 esztendős Ruth Dreifuss, aki öt év óta tagja a hét főből álló szövetségi tanácsnak (a kormánynak), és idén alelnöki tisztet is betölt, a kereszténydemokrata Flavio Cotti külügyminisztertől veszi át az elnökséget. (MTI) Egy évig Ruth Dreifuss lesz Svájc elnöke. (ČTK/AP) Mary Robinson támogatja Washington. Egy állandó nemzetközi büntetőbíróság lenne a legalkalmasabb fórum arra, hogy ítélkezzék a népirtásért felelős bűnösök felett, és hogy elrettentse azokat a vezetőket, akik egyébként nem haboznának a ruandai, boszniai, koszovói tömeggyilkosságokhoz hasonlót elkövetni - jelentette ki Mary Robinson. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden, a népirtás elleni nemzetközi egyezmény életbe lépésének ötvenedik évfordulója előestéjén tartott beszédet a washingtoni Holocaust Emlékmúzeumban. Kijelentette: a nemzetközi közösségnek éberen kell figyelnie azokra a korai jelekre, amelyek esetleg tömeggyilkossággá fajuló helyzetre utalnak, és tevékenyen fel kell lépnie az Uyen válságok megállítására. (MTI) Súlyos baleset Indiában Újdelhi. Busszal ütközött egy olajszállító tartálykocsi tegnap India északi részén, Bihar államban. Az ütközés következtében felrobbant a tartálykocsiban levő kerozin, és a robbanás legalább 50 ember halálát okozta a járművekben. Az áldozatok többsége megégett. (MTI) Jelcin tegnap elhagyta a Kreml-kórházat Merénylet híre kelt A palesztin rendőrök bemutatták tudásukat amerikai kollégáiknak, akik a hétvégén Gázába Játogató Clinton elnök biztonságáért felelősek. (ČTK/AP) Tizenkilenc palesztin tüntető sebesült meg a tegnapi összecsapásokban Az Intifáda még él Gáza/Tel-Aviv. A megszállt palesztin területeken tegnap zárva maradtak a boltok és az iskolák az Izrael elleni népfelkelés, az Intifáda 11. évfordulója alkalmából. MTI-HÍR Palesztin fiatalok tegnap több helyütt kővel megdobálták az izraeli rendőrök járműveit. Összetűzések voltak Betlehem, Rámalláh, Jerikó, Hebron és Kelet-Jeruzsálem utcáin. Az izraeli katonák könnygázgránátokkal válaszoltak és gumiköpenyes acéllövedékekkel lőttek a tüntetőkre. 19 palesztin megsebesült. Az izraeli hadsereg - az évforduló alkalmából nagyobb megmozdulásoktól tartva - erősítést küldött a megszállt ciszjordániai területekre. A palesztin foglyok miatt már több öszszetűzés volt a héten a palesztinok és az izraeli karhatalom között. A palesztinok a Wye Plantation-i egyezmény megsértésének tekintik, hogy Izrael köztörvényes palesztin foglyokat engedett szabadon a politikai elítéltek helyett. Az izraeli hadsereg tegnap beengedte a Gáza-övezetbe azt a több tucat cementszállító teClinton jogászai fél napon át győzködték a honatyákat: nem kell impeachment Az atyák nem ezt akarták MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. A Fehér Ház jogászai kedden 11 órán keresztül érveltek a képviselőház igazságügyi bizottsága előtt amellett, hogy Bili Clinton - bár vétkes magatartást tanúsított a Monica Lewinskyval folytatott viszonyának leplezése során - nem követett el olyasmit, ami indokolná az alkotmányos felelősségre vonást, végső esetben a hivatalából való eltávolítást. Az elnök jogászai hangsúlyozták, hogy Clinton őszintén megbánta tetteit, az okozott fájdalmakat és károkat. Jogi érvelésük főként azt igyekezett alátámasztani, hogy az alkotmányos felelősségre vonás (az úgynevezett impeachment) intézményét az alkotmányozó atyák a közéleti szereplők politikai jellegű „kilengéseinek", hatalmi túlkapásainak - vagyis a hatalmi ágak közötti egyensúly megbontására irányuló támadásoknak - a megfékezésére szolgáló eszközként fogták fel, és nem ezzel szánták megtorolni a magánéleti bűnöket. Egyelőre nem lehet felmérni, hogy a jogi szaktekintélyeket is felvonultató fehérházi védekezés mennyire tántorítja el a republikánus képiselőket az elnök elleni eljárás továbbvitelétől. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap kiiratkozott a Kreml-kórházból, ahol november 22. óta kezelték tüdőgyulladását, s átvonult a Moszkvától száz kilométerre levő Rusz rezidenciára. Itt orvosai tanácsára utókezelteti magát. Közben tegnap két lap is beszámolt arról, hogy a biztonsági szervek a hét végén őrizetbe vettek egy 29 éves szaratovi fiatalembert, aki állítólag Borisz Jelcin, illetve Dmitrij Ajackov szaratovi kormányzó ellen készített elő gyilkos merényletet. Az őrizetbe vett férfi pszichikailag nem teljesen egészséges, büntetett előéletű, s már jó ideje nincs állása. A Kommerszant Daily tudósítása szerint a hatóságok azt állítják, hogy az őrizetbe vett fiatalember rendszeresen eljárt a szaratovi kommunisták gyűléseire, s a párt helyi vezetőinek is felajánlotta, hogy „segít megszabadulni a bűnös rendszer vezéreitől". Figyelemre méltó, hogy a házkutatás során a fiatalember lakásán ugyanakkor nem találtak sem fegyvert, sem pedig robbanószert. A gazdasági napilap egyébként nem tekinti elég fajsúlyosnak az ügyet, s úgy véli, hogy a helyi biztonságiak a leleplezéssel „saját magukat akarták megajándékozni", hiszen az orosz „csekisták" december 20-án tartják szakmai ünnepüket, s ilyenkor általában kitüntetésés csillageső várható. Az őrizetbe vett fiatalemberre pedig - amennyiben a bíróság bizonyítottnak tekinti a vádpontokat - akár életfogytig tartó börtönbüntetés is várhat, habár valószínűbb, hogy a törvényszéki orvosszakértők nem tekintik majd beszámíthatónak, s kényszerkezelésre küldik. Külügyminiszterek a NATO-orosz együttműködésről Stabil nézeteltérések herautót, amelyet 24 órán át várakoztatott a határon, megtorlásul, amiért a palesztin rendőrség 48 órán át nem engedett be három építőanyag-szállító teherautót a Gáza-övezet egyik zsidó telepére. A palesztin vezetés a kolóniákon folytatott építkezéseket a Wye Plantation-i egyezmény megsértéseként értelmezi. Ugyancsak tegnapi hír, hogy éhségsztrájkot kezdett Ahmed Jaszin sejk, a Hamász szellemi vezetője, együttérzését kifejezendő az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinokkal jelentette be a Hamász egyik vezetője. MTI-TU DÓSÍTÁS Brüsszel. A NATO és Oroszország akkor is együtt tud dolgozni, ha nem értenek egyet bizonyos témákban - jelentette ki tegnap Javier Solana szövetségi főtitkár a két felet képviselő külügyminiszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón. Solana azután közölte ezt, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszter megerősítette: az elmúlt másfél évben nem változott Moszkva ellenző álláspontja a NATO keleti bővítésének témájában. Az orosz-NATO miniszteri ülésen ezúttal nagy teret szenteltek a hagyományos fegyverzetek leszereléséről szóló szerződés adaptációjának. Megerősítették azt a közös igényt, hogy a szerződést a lehető legkorábban aláírják. A NATO kedden úgy nyilatkozott, hogy legkésőbb ajövő novemberi EBESZ-csúcstalálkozóra el kíván jutni az aláíráshoz. A NATO új stratégiai elképzeléseit kommentálva Ivanov leszögezte, hogy Oroszország nem tartja elkerülhetőnek az ENSZszabályok mellőzését a nemzetközi jogalapok közül a jövendő akcióknál. Hozzátette, hogy Moszkva kész minden témáról konzultálni a NATO-val. Helmut Zilk lezártnak tekinti a prágai botrányt Havel bocsánatot kért MTI-HIR Prága. Helmut Zilk volt bécsi polgármester Václav Havel cseh államfővel való találkozásával a maga részéről lezártnak tekinti azt a botrányt, amelyben azzal vádolták meg, hogy a hatvanas és a hetvenes években együttműködött a csehszlovák kommunista titkosszolgálattal. Ennek következtében októberben végül is nem kapta meg Prágától a korábban beígért magas állami kitüntetést. „Václav Havel tájékoztatott arról, hogy a vizsgálat során nem HfftHÁTTER találtak olyan dokumentumokat, amelyek az ellenem felhozott vádakat bizonyítanák. Ezért elégedett vagyok, a cseh féltől nem várok semmiféle újabb bocsánatkérést" - jelenette ki Zilk tegnapi sajtóértekezletén. Ugyanitt „rendkívül szívélyesnek" minősítette Havellel kedd este, az államfő magánvillájában lezajlott találkozóját. Elmondta, Havel annak ellenére, hogy ő maga soha nem nyüatkozott negatívan Zükről, mégis bocsánatot kért a kellemetlenségekért, amelyeket hivatalának alkalmazottai okoztak. Jogaink máig érvényes összefoglalása MTI-PANORAMA Az ENSZ Közgyűlése Párizsban tartott ülésén 1948. december 10én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyüatkozatát. A Nyilatkozat kidolgozásának jogi alapját az ENSZ Alapokmányának azon rendelkezései teremtették meg, amelyek előírják, hogy a tagállamok kötelezettséget vállalnak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására, együttműködve az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Az 1946-ban megalakult Emberi Jogok Bizottsága - melynek akkor 18 tagja volt - Eleanor Roosevelt, az egykori amerikai elnök özvegyének vezetésével két éven keresztül csaknem kizárólag a Nyilatkozat szövegezésével foglalkozott. Mintegy 1400 szavazási forduló után, melyek során csaknem minden szóról és vesszőről külön szavaztak, került sor a Nyilatkozat Közgyűlés általi elfogadására. A közgyűlési szavazás során az ötvennyolc akkori tagállamból negyvennyolcan szavaztak mellette, nyolcan tartózkodtak, két küldöttség pedig nem vett részt a szavazásban. A Nyilatkozat bevezetőből és 30 cikkelyből áll. A korábbi emberi jogi dokumentumok eredményeire építve a dokumentum korszerű, máig érvényes összefoglalását adja az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok legfontosabb elveinek, rögzíti az emberi méltóság védelme és a demokratikus jogállam legfontosabb ismérveit. A Nyilatkozat széles körű nemzetközi összefogás eredménye, és tartalmában az emberiség egyetemes értékeit tükrözi. A Nyilatkozat elfogadása óta eltelt idő bebizonyította, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok nemzetközi védelme nem tekinthető egy-egy állam kizárólagos belügyének és az a nemzetközi közösség legitim aggodalmára és figyelmére tarthat számot. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának bevezetője megállapítja, hogy az emberiség családjának minden egyes tagja méltósággal és elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik, és ezek tiszteletben tartása szavatolja a szabadságot, az igazságot és a békét a világon. Hivatkozik az ENSZ-tagállamok Alapokmányban vállalt kötelezettségére az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozóan. Utal arra, hogy e dokumentumban foglalt jogok és szabadságjogok érvényesítését fokozatosan kiépülő belső és nemzetközi jogszabályok úiján kell érvényesíteni. A Nyüatkozat első rendelkezései az egyén jogállásával és a megkülönböztetés tilalmával foglalkoznak. Rögzítik, hogy az emberi jogokat bármely megkülönböztetés, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármilyen más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül érvényesíteni kell. A további cikkek rögzítik az élethez, a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a független bírói eljáráshoz, az ártatíanság védelméhez, a magánélet tiszteletben tartásához, az állampolgársághoz, a tulajdonhoz, és az üldözés elől más országban történő menedék kéréséhez való jogot. A Nyilatkozat a továbbiakban az alapvető szabadságjogokat, és azok gyakorlásának főbb módozatait sorolja fel, mint a mozgásszabadság, lelkiismereti és vallásszabadság, vélemény- és sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési szabadság. Kuril-szigetek Moszkva makacs Moszkva. Az orosz elnök egyértelműen nemet mondott Tokiónak arra a kezdeményezésére, hogy a határokat a Kuril-szigetek négy vitatott tagjától északra húzzák meg, de a terület egyelőre maradjon orosz közigazgatás alatt. Ezt egy név nélkül nyilatkozó magas rangú orosz diplomata közölte tegnap az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel az orosz—japán külügyi konzultációk kapcsán. A kiszivárogtatás szerint a novemberi orosz-japán csúcson, Obucsi Keidzo japán miniszterelnöknek átadott válaszában Borisz Jelcin teljesen elvetette Tokió áprilisi javaslatát - amelyet hivatalosan ugyancsak nem tettek közzé, csak a sajtó szivárogtatta ki -, s azt hangsúlyozta, hogy az erőfeszítéseket a békeszerződés kidolgozására kell összpontosítani, s e dokumentumot lehetőleg az ezredfordulóig aláírni. (MTI)