Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-09 / 285. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 9. KOMMENTÁR Bécs túl messze van GORFOL ZSUZSA Ez a hét ismét az Európai Unió bővítésének jegyében zajlik: a szakértők országértékeléseit hétfőn tárgyalták Brüsszelben a tizenöt tagállam külügyminiszterei, a hétvégén pedig Bécsben a kormányfők tiszte lesz kimondani a végső szót. Pozsony jó szóra vár, de az éjszakába nyúló hétfői viták után már biztosra vehető, hogy, sajnos, többet is kap az egyeden, hőn vágyott „igen"-nél. Biztatásban nem lesz hiány, dicséret is akad majd, de mindez együtt azt fogja jelenteni: nem. Szlovákia még nem kezdheti meg a csadakozási tárgyalásokat, még nem érett a tagságra. Gazdasága gyengébb, mint bárki is gondolta volna - ez már kiderült. Es az újjáéledő demokráciáról is könnyen kiderülhet, hogy nagyon gyengécske - vélik Brüsszelben, pedig ott nem is látják a parlamenti közvetítéseket. Az állampolgár előnyben van: saját szemével győződhetett meg arról, hogy demokráciánk bizony még csetlik-botlik, s itt-ott jól pofára esik - velünk együtt. Ha most a bécsi EU-csúcson kimondanák, hogy Szlovákia jövőre megkezdheti a tényleges csatlakozásról szóló tárgyalásokat, akkor a kormány bizonyára nagyon boldog lenne. Pedig meg kellene rettennie, hiszen ez azt jelentené, hogy nem ősszel, hanem már tavasszal egy újabb országértékelés készülne, s erre igencsak ráfáznánk: a tervezett gazdasági megszorító intézkedések feltehetően altkor robbannak be az élet minden területére, és a szociális elégededenség megnyilvánulásai sem kizártak. Sokkal jobban járunk, ha fogcsikorgatva végiggürcöljük az évet, s edzett kormánnyal, izmosodó gazdasággal kopogtatunk a brüsszeli kapun. Ne azt nézzük, hogy az Európai Unió itt van a szomszédban, s mi mégsem tartozunk hozzá. Pozsonynak most még Bécs is messze van. A két várost nem hatvan kilométer, hanem ötven év választja el egymástól: a túlpart Európa, ez itt pedig egy posztkommunista-posztmečiarista dagovány, amelyből csak összekapaszkodva mászhatunk ki. JEGYZET Ne kiálts farkast! TÓTH MIHÁLY Meg nem erősített hírek szerint mind Ján Slota pártjában, mind a Vladimír Mečiar nevével fémjelzett mozgalomban külön megfigyelőcsoportot hoztak létre a Mikuláš Dzurinda vezetésével működő kormánykoalíció bomlása első jeleinek tanulmányozására. Az ellenzéki hűtőszekrényben tárolt pezsgőből a Čarnogurský kontra DBP ügy kibontakozásakor már bontottak néhány fiaskóval. Az igazi nemzeti muri azonban még várat magára. Erre majd akkor kerül sor, ha a pártszövetség három tagjának képviselői közül valaki persze, piruló orcával - asztalra teszi a magyar kártyát. A négyeskoalíció vezető politikusainak becsületére válik, hogy a kormány megalakulása óta nem került elő olyan kártyapakli, amelyben akárcsak egy árva hetes is „magyar" lett volna. Miközben mindenki, aki Dzurinda kormányának szilárdságában bízik, azt reméli, hogy a Čarnogurský-úgy által felborzolt kedélyek megnyugszanak, a magyarok abban reménykednek, hogy az egyesült magyar párt távoltartja magát mind a szlovák kereszténydemokraták két szárnyának, mind a szlovák kereszténydemokraták és a demokratikus baloldaliak csetepatéjától. Nem arról van szó, hogy ne legyen véleményünk. Politikai előrelátása és ízlése szerint minden magyar véleményt formál arról, bölcs cselekedet volt-e Ján Čarnogurskýtól a „koalíciós asztal" egyik lábának megkurtítása, illetve hogy illendő-e a DBP részéről úgy nyilatkozni, mintha már napirenden volna a miniszteri bársonyszékek újraosztása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltédenül állást kell foglalni egyik vagy másik pereskedő mellett. A mai helyzetben csak politikai öngyilkosjelöltek gondolhatják komolyan a kormánykoalíción belüli viszonyok cseppfolyósítását. Bugár Béla tegnap sejtetni engedte: tudomása van róla, hogy a Demokratikus Baloldaliak tárgyalásokat folytatnak a HZDS-szel. Ez: állásfoglalás. A mesebeli pásztorfiút juttatja az ember eszébe, aki szórakozásból „farkast kiáltott". Segítségére siettek, kiderült, hogy vaklármázott. Másodszor is megismételte. Amikor harmadszor is „farkast kiálltott", már senki sem hitt neki. A mi esetünkben még az is előfordulhat, hogy nem is farkas ólálkodik a nyáj körül, hanem hiéna lapul a nyájban. Ne feledjük, hogy a koalícióból kik szavaztak együtt Lexával és társaival. Egy hírlapíró néha megengedheti magának, hogy „meg nem erősített hírekre" hivatkozzék. Nem olyan időket élünk, hogy ugyanezt a magyar párt elnöke is megteheti. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), -kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bradslava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk • Hát nem jobb itt, a spanyol tengerparton, miközben a szétlopott céget otthon lassan belepi a hó (Peter Gossányi karikatúrája) Életbe lépett a teljes csendrendelet, aki beszél, etikátlanul cselekszik Hallgat a vasmű A Kelet-szlovákiai Vasmű Holdign Rt. várva várt nyilatkozatából nem igazán derül fény semmire. Szűkszavúan beszámol arról, hogy a vasmű és a hitelező pénzintézetek képviselőiből alakult koordinációs bizottság tárgyalásai „pozitív irányba haladnak". 1UHÁSZ KATALIN ,A helyzet stabilizálásának érdekében a vállalat bizonyos írásbeli ígéreteket tett", melyeket a hitelezők kértek, A vezetőség titokzatos londoni útjáról is csak annyit tudtunk meg, hogy több problémát megtárgyaltak és „a részt vevő felek pozitívan értékelték a tárgyalást." Továbbá, hogy „A vasmű képviselői megegyeztek a bankok koordinációs bizottságával a VSŽ Holding pénzügyi helyzetének felülvizsgálásában és a további restrukturalizációs terveket illetően." A vállalat sajtóosztálya kiadott egy másik nyilatkozatot is, melyben a vezetőség közli, hogy ezentúl csakis a vállalat szóvivője tekinthető információs forrásnak, minden más, „a vasmű vezetéséhez közeli, magát megnevezni nem kívánó" informátor nyilatkozata etikátlan és félrevezető szándékú. Magyarán: életbe lépett a teljes csendrendelet, aki beszél, etikátlanul cselekszik. A helyi sajtóban ennek ellenére több érdekes információ is napvilágot látott, a szivárgást tehát nem igazán lehet elállítani. Mindenekelőtt egy osztrák konkurens, a Voest Alpine társaság neve bukkant fel, mint potenciális vásárlóé. Rajtuk kívül egy holland kohászati vállalat, a Hoogevens is érdeklődik, de ezekről a vasmű szóvivője természetesen semmit sem tud. OLVASÓI LEVÉL Mennyit ér az adott szó? A szó elszáll, az írás megmarad. Ezért szokás a szerződéseket írásba foglalni. így van ez az ez évi parlamenti választások után koalícióra lépő négy párt szerződése esetében is. Elég sok időt igényelt a Szlovák Demokratikus Koalíció, a Demokratikus Baloldal Pártja, a Magyar Koalíció Párlja és a Polgári Egyetértés Pártja közötti koalíciós szerzőMint ahogy arról sem, hogy Alexander Rezes szívesen beülne a részvénytársaság elnöki székébe, a bankok viszont nem szívesen látnák ott. A másik önjelölt székfoglaló állítólag a DBP-hez közeli körökből jött. A fejek hullására péntekig kell várni, akkor ül öszsze a vasmű közgyűlése. Egyébként ennek a testületnek kellett volna döntenie öt éwel ezelőtt négy másik fej sorsáról is, csakhát a nagy sietségben elfelejtették betartani a protokollt, és az akkori felügyelő bizottság tagjai zárták ki soraikból Zoltán Berghauert, Marián Šarišskýt, Stanislav Polkát és Dionýz Kunderát, vagyis azon rebellis elemeket, akik nem hajtottak fejet a DSZM előtt. A trónra lépő Rezesbanda gyors, de nem eléggé alaAlexander Rezes szívesen beülne az elnöki székbe. pos munkát végzett: ötéves jogi huzavona után e hét elején a kassai kerületi bíróság, a legfelsőbb bíróság döntése alapján kimondta, hogy ezt a négy embert bizony jogtalanul menesztették. Időközben csak Šarišský maradt játékban, a többi felperes visszalépett. A politikamentes vasműért harcoló volt bizottsági tag elmondta, ma már akkor sem menne vissza, ha hívnák, persze ez nem fenyeget. Jozef Marko szóvivő szerint egyébként a vállalatjogászai górcső alá veszik a bírósági végzést, és megfontolják, érdemes-e fellebbezni az ügyben. Šarišský mosolyogva tárja szét a kezét: felőle akár újabb öt évig pereskedhetnek, ha van kedvük. A vállalat jelenlegi helyzetét szerinte a politikailag „megfelelő", szakmaüag kevésbé rátermett vezetők hibái és dés megszerkesztése. Egy ilyen fontos szerződésben minden lehető és leheteden eshetőséggel számolni kell. Elég hamar meg is mutatkozott, hogy ez az elővigyázatosság nem volt hiábavaló. Még meg sem száradt a tinta a szerződésen, melyben a szerződő felek kötelezettséget vállaltak például arra, hogy Rudolf Schuster, a PEP elnöke lesz közös jelöltjük a köztársasági elnök posztjára, amikor František Mikloško, az SZDK képviselője, más jelöltről kezdett beszélni. S ez az eset nem egyedi. Ján Čarnogurský, a KDM elnöke, a irreális, logikátlan lépései eredményezték. Felmerül a kérdés: mi lett volna, ha... Ha marad a Berghauer-féle vezetés, ha nem a hatalmon levő politikai mozgalom álomhajójaként működött volna a vasmű. Šarišský szerint a hazai ipar zászlóshajója épp abban az időszakban nyitott az acélgyártás, turizmus és sport felé, amikor Európa-szerte összehúzta magát a kohászati ipar, takarékossági intézkedéseket foganatosítottak, minden fillért megrágtak, és még így is el kellett bocsátani egy csomó munkást a hatékonyabb termelést szolgáló új technológiák miatt. Oroszországban és Ázsiában ugyancsak új szelek kezdtek fújni, a vihatjelzést már a régi vezetés is észrevette, utódaik azonban megvárták, amíg Európát elárasztotta az olcsó orosz és ázsiai termékek áradata. Ekkor, mint a rossz meteorológus, fejcsóválva konstatálták a tényeket, mondván, hogy ezekkel aztán tényleg leheteden versenyre kelni. A bankhiteleket, melyeket felvettek, nem a kohászatra költötték, hanem valamiféle államon belüli állam létrehozásának szándékával, szinte minden egyébre, többek közt a cseh labdarúgó liga élénkítésére. A Sparta Praha esetében egyébként állítólag korántsem lesz akkora az eladási ár, amekkora befektetést igényelt a csapat fenntartása, de mint tudjuk, Rezešék nagy focidrukkerek, így „kellett egy csapat". Jeien helyzetben az egyetlen megoldás, ha az állam garanciát vállal a takarékossági intézkedések betartására. Állami segítség nélkül nem boldogul a vasmű. Tudvalevő viszont, hogy mindig az diktál, akinél a pénz van, így a külföldi bankok szabják a feltételeket. Hogy milyeneket, azt egyelőre nem tudni... Dzurinda-kormány igazságügyminisztere, a demokratikus közvélemény legnagyobb csodálkozására a kormányprogram ellen szavazott. Párt- és egyéni érdekeit előnyben részesítette a koalíciós, a többségi érdekekelőtt. Tette ezt a mai ellenzék (DSZM, SZNP) legnagyobb örömére, akiknek leghőbb vágya e soksejtű koalíció minél előbbi megbontása. így nem is lehet csodálkozni azon, hogy a koalíciós szerződés másik három aláírója nemtetszését fejezte ki magatartása miatt. Enyhén szólva szokadan, hogy a kormány tagja ne PRAVDA Ivan Šimko, az SZDK képviselője az öt pártból létrejött politikai szubjektum jövőjét illetően nyialtkozott a baloldali lapnak. Elmondja, nem lenne jó megoldás, ha visszatérnének az eredeti öt párthoz, mert ez az SZDK megszűnését jelentené, s olyan következményekkel járna, amelyeket ma még nem lehet felmérni. Šimko az SZDK jogi és politikai önállóságának megőrzését szorgalmazza. Erre több megoldás kínálkozik, például egy unió létrehozása, ami már több országban bevált gyakorlat. „Tudatosítani kell, hogy az SZDK tagjai viselik a felelősséget a politikai program megvalósításáért. A választók az ötpárti szubjektumnak szavaztak bizalmat" - véli Šimko, ugyanakkor azt vallja, nem kell elsietni a párt átalakítását. N.EyE.KRONENZEiTUNG A Global 2000 osztrák környezetvédelmi szervezet óvatos derűlátással üdvözölte az Európai Unió külügyminisztereinek brüszszeli határozatát a közép- és kelet-európai atomerőművek biztonságának javításáról. Lothar Lockl szóvivő szerint ugyanakkor a legjobb az lenne, ha bezárnák az összes közép- és kelet-európai atomerőművet. Az osztrák bulvárlapban megjelent nyilatkozatában Lockl úgy vélte: az alapprobléma megmarad, egyetlen atomerőművet sem lehet valójában nyugati biztonsági színvonalra emelni, mivel teljesen elavult szovjet technológiával készültek. A további berendezések beépítése nem növelné ezeknek az erőműveknek a biztonságát, csak az élettartamukat hosszabbítaná meg. Az Európai Unió milliárdjait inkább a leállításukra kellene fordítani - ajánlotta. A Global 2000 szóvivője azt reméli, hogy az unió döntése nyomán Közép- és Kelet-Európában átgondolják az eddigi elképzeléseket, s megáll az atomenergetikai ágazat további kiépítése. KOMMERSZANT DAILY Az orosz gazdasági napilap szerint az elnöki hivatalban végrehajtott tisztogatás oka elsősorban az, hogy Jelcint már leírták legközvetíenebb munkatársai. A lap szerint az orosz államfő teljesen kikelt magából a Kremlben hétfőn tartott tanácskozáson: Jelcint legutóbb az 1996-os választási kampány idején látták ilyen energikusnak a megbeszélés résztvevői. Jelcin 40 percen át beszélt megállás és papír nélkül, csak egyszer akadt meg, amikor köhögnie kellett. Határozottan és keményen foglalt állást, s a személycserékkel most talán lélegzetvételnyi szünethez jutott. Figyelemre méltó, hogy az elnöki hivatal új vezetője, Nyikolaj Borgyuzsa vezérezredes; vele kapcsolatban a Kremlben többször is hangsúlyozták, hogy háromcsillagos tábornokról van szó. Borgyuzsa olyan tábornokadminisztrátor, aki eddig is rendkívül fegyelmezett és kötelességtudó katona volt, de szédületes karrierjét az apparátusi munkájával érdemelte ki. a kormányprogramra szavazzon. A választópolgár négy év tűrheteden politikája után változást akart (és szavazataival ki is vívta), de egészen biztosan nem így képzelte el az általa megválasztott képviselők magatartását. A fentebb említett urak végre tudatosíthatnák, hogy nem babra megy a játék. A bizalmat nagyon nehéz megszerezni, ám könnyű eljátszani. A koalíciós partnerek türelme is véges. Ezért nem kellene unosuntalan próbára tenni. Tomanovics Zoltán Pozsony