Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-01 / 278. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 5. RÉGIÓ 3 5 A napokban felmerült: a magyar kormány összevonná a Duna Televíziót és a Magyar Televíziót Közszolgálat két csatornán Felröppentek az első „kísérleti" hír-léggömbök: a magyar kormány összevonná a Duna Televíziót és a Magyar Televíziót. Sok a tíz és fél milliós országnak három közszolgálati csatorna. BERNÁTH LÁSZLÓ Szó, ami szó, van ebben a megállapításban valami, és persze nem is először merült fel ez a gondolat. Annak idején, a médiatörvény sokéves előkészületeinek végeláthatatlan vitáiban többen is megfogalmazták ugyanezt. Csakhát ugyanaz a javaslat 1998-1999-ben nem ugyanazt jelenti, mint 1992ben. Emlékezhetünk rá, annak idején MDF-eS körökből indult az ötlet, amit egy huszárvágással - némileg tán a törvényesség útjait is megkerülve - hozták létre azt az alapítványt, ami a Duna Televízió megszületéséhez vezetett. Az első kuratórium összetétele is jelezte, hogy milyen politikai körök bábáskodtak a csatorna születésénél. Amikor tehát először felmerült a „maradjon csak két köztévé" ötlete, a legélénkebben éppen a Duna Televízió oldaláról érkeztek a tiltakozások, azt bizonygatva, hogy a határon túli maUgyanaz a javaslat 1998-1999-ben nem ugyanazt jelenti. gyaroknak szükségük van egy önálló csatornára. A hazafiatlanság vádját aztán egyik párt sem merte vállalni. Nem szerették volna, ha valaki rájuk fogja, hogy nem viselik a szívükön az Európában, Magyarország határain túl élő talán három, talán ennél is több millió magyar ember sorsát, jövőjét, anyanyelvük megőrzésének gondját. A médiatörvény azután - anyagilag kissé nagyvonalúan - a három csatorna mellett döntött. Most azonban merőben más a helyzet. A Duna Televízió nagyjában, egészében elfogadható anyagi körülmények között műSára Sándor, a Duna Televízió elnöke még nem nyilvánított véleményt, pedig korábban éppen Duna tiltakozott a legélénkebben az esetleges összevonás ellen. (Méry Gábor felvétele) ködik - nem cipelnek magukkal régi adósságokat, és nem felduzzasztott a létszámuk -, és munkájuk Magyarországon éppúgy, mint a határon túl sok elismerésre adott okot. Ezzel szemben az MTV már nem a csőd szélén egyensúlyoz, hanem nyakig benne áll az adósságok mocsarában. Ráadásul - s ez is a médiatörvény bűne - a közpénzen létehozott MTV 2 földi hálózatát elvették az országlakosoktól, száműzték az égbe, így az előfizetőknek csak egy kis hányada képes a műsort kábelen vagy lavórantennákkal nézni. A korábbi lehetőségeket odaajándékozták magáncsatornáknak. Akik tehát most a „legyen két csatorna, három helyett" ödetével előállnak, mintha a Duna tévébe szeretnék olvasztani a nehezen kezelhető, kuratórium nélkül működő, kétségtelenül lomha mozgású MTV-t. Ami azért 40 év alatt annyi értéket hozott létre, hogy egyre inkább már csak a múltjából tud megélni. S amelyikről a mai magyar kormány pártjaiból sokan azt gondolják - jórészt alaptalanul -, hogy az MTV „szociálliberális beállítottságú." Az egyik csatorna semmiféle reklámot nem adna. Pedig ha ezeket a politikai felhangokat el lehetne felejteni, s a tévék valóban (közöttük a Duna Televízió is) pártsemleges közszolgálati adók maradnának, akkor tényleg elég lenne két állami, közpénzen fenntartott csatorna. Két önálló vezetésű csatorna, amelynek csak a gazdasági adminisztrációja, technikai apparátusa - részben - közös, de amelynek két valóban önálló intendánsa, elnöke, vezérigazgatója (bárhogy elnevezhetjük) és főleg önálló műsorkoncepciója van, és ehhez különálló alkotói gárdája. Mert az MTV 2-es adó ma is a művészeti értékek közvetítésének, széles értelemben a közszolgálatnak, rétegműsoroknak a csatornája. Ez pedig nagyon könnyen összeegyeztethető azzal, amivel a Duna tévé a külföldön élő magyaroknak szolgálni kíván. Egy ilyen összevont 2-es csatornába nagyon beleférnének azok a műsorok, amelyek nagy mértékben építhetnének a határon túli magyaroktól is érkező információkra. A hazai nemzetiségi hírek nagyon összecsengenének a külföldi magyarság életét sokszínűen bemutató programokkal. S persze magyar filmekkel, színházzal, képzőművészeti, zenei műsorokkal, amelyek nem képesek annyi reklámbevételt összegereblyézni, mint manapság a Duna Televízió és az MTV 2, de talán az sem lenne tragédia, ha - a BBC-hez hasonlóan - az egyik közszolgálati csatorna semmiféle reklámot nem adna. Esetleg éppen ezért választanák és szeretnék nagyon sokan a magyar kultúra csatornáját. Ez azért is elképzelhető, mert két köztévé esetében a költségvetés is jobban elviselné a szükséges támogatás terheit. Meg erre a célra lehetne fordítani a kereskedelmi csatornák által befizetett elég jelentős öszszegű frekvenciadíjakat is. Félek, hogy mindez egyelőre csak álom. A médiatörvény megváltoztatásához ugyanis a parlament képviselőinek kétharmados szavazati aránya szükséges. Manapság pedig az ellenzék és a kormány pártjai között nagyobb a bizalmatlanság, mint valaha. S persze akadnak mindig olyanok is a politikai életben, akik nem restek tenni is valamit azért, hogy ez a bizalmatlanság fennmaradjon. így aztán csak remélni lehet, hogy egy népszerű műsor címére utalóan - unokáink látni fogják - a két (jó) közszolgálati csatornát. Az írást az MTI-Press tette közzé. Helyhatósági választások 203,5 millióért Miklós László a szentendrei REC-központban Mától élő telefonvonal Koordináltan, együtt GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. Ma első ízben ül öszsze a Központi Választási Bizottság - tájékoztatott tegnap Jozef Liška, a belügyminisztérium közigazgatási főosztályának vezetője. Közölte, hogy a szavazócédulák kinyomtatásán kívül már minden szükséges lépést megtettek a december 18-19-én sorra kerülő helyhatósági választások lebonyolítása érdekében. A választások elhalasztása miatt több előkészületi lépést meg kell ismételni, így a tervezett költségek 35,5 millióval megnövekedtek, vagyis a választások a becslések szerint 203,5 millió koronába fognak kerülni. Mai nappal a válastási bizottság információs telefonvonalat léptet életbe. A 07/48592490-es vagy a 07/48592491-es számon naponta 8 és 17 óra között, szombaton 8 és 12 óra között, a választások idején pedig állandóan bárki választ kaphat a választásokkal kapcsolatos kérdésére. ÚJ SZÓ-HÍR Szentendre. Miklós László környezetvédelmi miniszter tegnap ellátogatott a Szentendrei Regionális Környezetvédelmi Központba (REC), ahol Jernej Strítik igazgató tájékoztatta a térség 15 országában irodát működtető szervezet tevékenységéről. Kiemelte a társult országok kormányai és kormányon kívüli szervezetei közötti együttműködés koordinálását és elmondta: a jövőben is szeretnének hozzájárulni a Szlovákiával szembeni integrációs követelmények teljesítéséhez. Miklós László szerint a környzetvédelmi szervezetek bevonása a közös munkába nemzetközi követelmény. A miniszter tegnap nemhivatalos megbeszélést tartott magyar kollégájával, Pepó Pálialis. RÖVIDEN Az ÚJ SZÓ a hetedik Pozsony. A Szlovákiában megjelenő 29 napilap közül az ÚJ SZÓ a hetedik legolvasottabb, az 58 hetilap közül a Vasárnap a nyolcadik helyet foglalja el. Ez derül ki a Median és az AISA társaság felméréséből. A legolvasottabb napilap továbbra is a Nový Čas, amelyet a megkédezettek 34 százaléka olvas, a második 10 százalékkal a Pravda, ezt követi a Šport, a Sme, a Práca, a Slovenská Republika és az Új Szó. (TA SR) Kanis-Vetchý találkozó Pozsony. A műszaki együttműködésről szóló egyezmény aláírásával fejeződött be tegnap Zólyomban Pavol Kanis szlovák és Vladimír Vetchý cseh védelmi miniszter találkozója. A tárcavezetők egyetértettek abban, hogy mind nagyobb mértékben hivatásossá kellene tenni a hadsereget. (SITA) Az amerikai nagykövet Csáky Pálnál Pozsony. Csáky Pál, az emberi jogokért, kisebbségekért és vidékfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes tegnap hivatalában fogadta Ralph R. Johnsont, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetét és Irving J. Stolberget, az amerikai örökség külföldi megőrzéséért felelős bizottság vezetőjét, aki elsősorban a kelet-közép-európai zsidó emlékművek megóvásáért és felújításáért felelős. Csáky Pál biztosította vendégeit, hogy a jelenlegi kormány semmiféle fajellenes vagy vallásellenes megnyilvánulást nem tűr meg. (Ú) Cseh-szlovák kulturális szerződés Prága. A szövetségi köztársaság kettéválása után a kulturális örökség elosztásával kapcsolatban felmerült problémák rendezésével foglalkozó bizottság újrafelállításáról szóló szerződést írt alá tegnap Prágában Milan Kňažko és Pavel Dostál. A szerződés szerint a szlovák kulturális miniszter még az év végéig átadja cseh kollégájának a bizottsági tagok névsorát. (ČTK) A feltételezett kár 70 milliárd Pozsony. A pénzügyőrség mintegy 130 dolgozója jelenleg 260 „élő" eseten dolgozik, ahol a feltételezett kár 70 milliárd koronára tehető - tájékoztatott Ján Pipta országos rendőrfőkapitány. Például a kassai Kereskedelmi Bank esetében már bebizonyították a pénzmosást, vizsgálatot folytatnak az Állami Tartalékalap és a Szlovák Vasutak ügyében is. (G.L.) Petőcz Kálmán Londonba utazott Pozsony. Petőcz Kálmán, az Európai Szabadelvű Párt (ELDR) alelnöke Londonba utazott. Részt vesz a brit külügyminisztérium és az Európai Bizottság védnöksége alatt megtartott, A rasszizmus, xenofóbia, antiszemitizmus és nacionalizmus elleni küzdelem Európában elnevezésű konferencián. (Ú) Középiskolába csak kilencedikből Voderady. A középiskolai felvételikről szóló miniszteri rendelet és a vonatkozó törvény közti ellentmondás megszüntetése olyan módon történnik, hogy középiskolába csak az általános iskola kilencedik osztályából jelentkezhetnek a tanulók. Nyolcadikból csak a tehetségi vizsgákat követelő kétnyelvű középiskolákba lehet jelentkezni - közölte Milan Ftáčnik oktatási miniszter a kerületi hivatalok oktatási osztályvezetőivel megtartott találkozóján. (TA SR) Az SZTV 187 milliója bánja Pozsony. A Szlovák Televíziónak jövőre legalább 187 millió koronát kell költenie az előnytelen szerződések kielégítésére. Az SZTV-hez közelálló hírforrás szerint például a Daniel Junas társaságával kötött szerződés értelmében a Bakaiári című sorozat egyetlen részéért 1 476 000 koronát fizet a televízió. A szerződés szerint három műsorért előre kell fizetni, miközben az első három havi részletet tegnap kellett törleszteni. (SITA) Ellentétek a MlÉP-frakcióban Budapest. A Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési csoportja felkéri a párt szombaton tartandó országos gyűlését, hogy vizsgálja meg Szabó Lukács képviselő párttagságát - közölte a párt szóvivője. Hozzátette: a képviselőcsoport ezután dönt majd arról, hogy Szabó Lukács tagja maradhat-e a frakciónak. A honatya Csurka István pártelnököt nyílt levélben vonta felelősségre a párt pénzügyei miatt. (MTI) Új elöljárók: nem politikai válogatás volt Kizárólag diplomások A Focus közvélemény-kutatása az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás támogatásáról Az EU-tagságot a többség helyesli ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kerületi és járási elöljárók kinevezése nem politikai szempontok alapján, hanem a belügyminisztérium közigazgatási főosztálya által értékelt pályázat alapján történt - tájékoztatott a belügyi államtitkár. Elsődleges követelmény a közigazgatásban, esetleg a gazdasági vezetésben szerzett gyakorlat volt - a kerületi elöljárók esetében 12, a járási elöljáróknál 6 év -, és feltétlenül főiskolai végzettség. A kerületi elöljárók közül kettő jogi, egy közgazdasági, négy műszaki, egy pedig pedagógiai végzettséggel rendelkezik. Hárman közülük ötven évnél fiatalabbak. Az eddig kinevezett 66 járási elöljáró közül heten jogászok, heten közgazdászok, a többiek műszaki és egyéb diplomával rendelkeznek. Ami pedig a nemzetiségi összetételt illeti, hét magyar és egy ruszin járási elöljárót neveztek ki. (gl) Pozsony. Milyen mértékben ért egyet Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozásával, illetve a NATO-csatlakozással? Ezeket a kérdéseket tette fel 1052 felnőtt állampolgárnak a november első hetében végzett felmérésében a Focus közvélemény-kutató intézet. Az eredmények alapján az EU-tagság támogatottsága egyértelmű (70%), és azt a megkérdezetteknek csupán 17 százaléka ellenzi. A NATO-tagság kérdésében a támogatók száma (48%) csak kevéssel haladja meg az ellenzőkét (36%). Az EU-csatlakozást az összes parlamenti párt választóinak többsége támogatja. A nyugati politikai-gazdasági irányultság támogatása az SZDK választóinak körében 89 százaiákos, a DBP-ben 84, a Magyar Koalícióban 87, a PEP-ben 90, a DSZM-ben 52, az SZNPben 59 százalékos. A NATOcsatlakozás esetében az arány az SZDK-ban 74, az MKP-ban 81, a PEP-ben 65, a DBP-ben 55 százalék. A DSZM-választók 58, az SZNP-támogatók 56 százaléka ellenzi Szlovákia NATO-csatlakozását. (Ú) A megkérdezettek válaszai százalékarányban: EU- NATOcsatlakozás csatlakozás határozottan támogatom 37,0 inkább támogatom 32,6 inkább ellenzem 11,9 határozottan ellenzem 4,8 nem tudom , 13,8 21,8 26,4 20,4 15,6 15,8