Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-31 / 301. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 31 KOMMENTÁR Három a feladat MOLNÁR NORBERT Hektikus évet zár Szlovákia; két választás és megannyi elnök­választási próbálkozás, bukások, búcsúk, győzelmek és új elit. Az új év sem lesz sokkal egyszerűbb, talán csak a voksolásból lesz kevesebb. 1999-ben három jelentős feladattal kell meg­küzdenie a szlovák politikának. A kormánykoalíció stabilitása a legfontosabb. Ehhez csak az kell, hogy a partnerek egyenrangúként kezeljék egy­mást. Úgy látszik, a baloldal - lásd Fico legújabb ötletét a nemzeti alapon szerveződő pártok megszüntetéséről - négy éven át az MKP-t tekinti majd célpontjának, hogy miniszte­rei - Koncoš, Schmögnerová, Magvaši stb. - azt csinálhas­sák, amit akarnak. Erről vagy lemond a baloldal, vagy fel­bomlik a koalíció. Persze az egység nemcsak a DBP-n mú­lik. Amíg az SZDK-n belül nem rendeződnek megnyugtató­an a viszonyok, minden lesz, csak éppen harmonikus kor­mányzás nem. Ha Čarnogurský, Budaj és a többi kiskakas továbbra is egyéni érdekeit helyezi előtérbe, bukik az SZDK, bukik a kormány, s Mečiar nem sírós hangon integet vissza a képernyőről a kedves választónak, Lexa pedig is­mét lehallgatja telefonjaikat. Az MKP az SZDK-hoz képest maga a nyugodt erő. Az egysé­ges párt hosszú és keserves megalakulása végül pozitívan sült el. Néhányan baloldali platform után kiáltanak, mond­ván: a szlovákiai magyar politikából eltűnt a szociálisan ér­zékeny vonal, márpedig a pluralizmushoz ez is hozzátarto­zik. Tény. De az is az, hogy az MKP tagsága nemigen muta­tott hajlandóságot egy baloldali platform megalakítására, ha lesz rá erős igény, biztosan önállósulnak a balosok is, akik most leginkább a konzervatív platformban politizál­nak. A felsőbb szintekkel szemben a helyi és járási szerveze­tekben nem ment minden simán. Ez talán a kényszerhely­zet, illetve a döntő választások miatt történt - nem jutott idő az alapszervezetekre. Jövőre valószínűleg az MKP politiku­sai sorra felkeresik és békítik a helyi szervezeteket, hiszen soha többé nem fordulhat elő olyan helyzet, amilyen a hely­hatósági választások előtt kialakult. Mindez jó hatással lehet a kormánykoalícióra is, amelynek nem a belső csatározásokra, hanem a gazdasági csomag elfo­gadtatására kell összpontosítania. Ha ezt az intézkedéssoro­zatot az ellenzék fanyalgásai ellenére megemésztetik az ál­lampolgárokkal, négy év kormányzás vár a négy-sok pártra. Csak a kisstílű pozícióvadászatot kell sutba dobni. IEAV7ET #SulA B I „Valahol" KMOTRIK PÉTER Néhány hónapja egyre gyak­rabban hallom ezt a kifeje­zést íróasztalnál, bárpultnál, konyhakredenc mellett, ut­cai lámpa alatt. Néhány hó­napja - pontosabban a parla­menti választások óta került be ismerőseim szóhasznála­tába. Beszélgetés, vélemény­csere, vita közben szokott felbukkanni. Használói leg­többször azoknak az embe­reknek a neve mellé tűzik oda, akiket valamilyen hiva­tali tisztségben szeretnének látni, de nem biztosak ben­ne, hogy vitapertnerük is meg van győződve a pártfo­golt személy ész- vagy jel­lembeli alkalmasságáról. Né­hány példa: Igaz, hogy nem jött velünk tüntetni, mert féltette a munkáját, de azért valahol ő is a mi emberünk. Igaz, nem járnak magyar iskolába gyer­mekei, de azért „valahol" ő is magyar ember - a nevét még mindig magyar „sz"-szel írja. Igaz, legtöbbször visszafelé sült el minden, amibe bele­kezdett, de más még meg sem próbálta - „valahol" ezt is figyelembe kellene venni. „Nem lehet minden csak fe­hér vagy csak fekete, maga még túl fiatal és tapasztalat­lan, ha ezt nem képes meg­érteni" - üvöltötte a minap egy ősz úriember, amikor egy számára kellemetlen kérdéssel zavartam. Noha a „valahol" szó nem szerepelt érvei között, „valahol", ki­mondatlanul mégis ott rej­tőzött a bennünket körülve­vő éterben. Ugyanezt mondta nekem „valahol", egy kis morvaor­szági laktanyában a volt Csehszlovák Szocialista Köz­társaság hadseregének egyik hetyke politikai tisztje is, amikor nem átallottam Pino­chethez hasonlítani Rákosi Mátyást, az 1956-os magyar­országi eseményeket pedig polgárháborúnak nevezni. Ezután egy hétig a kaszárnya sertésneveidéjébe voltam be­osztva - okulás végett. És okultam - meglehet, azóta nem vagyok képes érzékelni a világ történéseinek és az emberek lelkének színárnya­latait. Meglehet, nekem is igazam van... „Valahol". Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Tetjeszti a PNS, valamint a D. A CZVEDLgR Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://wvnv.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk Szilveszter éjszakáján a havas utcán: - Ne-ne nézz rám-rám ilyen b-b-bambán, a te orrod is pi-pirosl (Szalay Zoltán rajza) TALLÓZÓ SME Szlovákiának már hosszabb ide­je nincs köztársasági elnöke, mert az előző kormány nem volt hajlandó végrehajtani amegvá­lasztását lehetővé tevő alkot­mánymódosítást. Minél inkább közeledik a jogszabály megszü­letésének időpontja, annál több jelölt neve válik ismertté. Ezek a nevek a szlovák politikai élet szegénységéről tanúskodnak. A választások után a kormánykoa­líció pártjai megegyeztek, hogy Rudolf Schustert támogatják. Bi­zonyára alkalmasabb jelöltet is találhattak volna, de a PEP nél­kül az új kormánynak nem lett volna alkotmányos többsége a parlamentben. A támogatás te­hát politikai üzlet eredménye. František Mikloško már koráb­ban kétségbe vonta a megállapo­dást, most pedig Juraj Svec, az SZDK liberális platformjának ve­zetője bejelentette, hogy ő is ringbe száll. A következő, mérsé­keltjelölt a függetlenként induló Michal Kováč. Márpedig minél több ilyen mérsékelt jelölt indul, annál nagyobb az esélye, hogy a választásokat valamelyik szélső­séges vetélytárs nyeri meg. Az új szlovák kormány, avagy néhány észrevétel a lomha barna mackók téli álmával kapcsolatban Felébredhetne már a medve Úgy kezdett az új szlovák kormány, mint a téli álmá­ból ébredő medve - főleg a lassúsága juttatja az em­berek eszébe a lomha álla­tot. Nem mindegy azon­ban, milyen hosszúra nyú­lik a szlovák medve álma. JARÁBIK BALÁZS Ha Ján Čarnogurský nem volna, ki kellene találni. Híresen hír­hedt mondásaival ugyanis ő az egyetlen politikus, aki lázba hozza a polgárokat és a politiku­sok többségét is. A KDM elnöke megnyugodva mondhatja: a saj­tó slágerlistáján lóhossznyival előzte meg az önkormányzati választásokat. Azóta sem folyik másról vita, mint a szlovák párt­struktúra „kialakításáról". (Mennyivel jobb volna, ha „ki­alakulásáról" beszélhetnénk!) December 18-19-én a választók inkább a karácsonyra készültek, s a voksolás miatt senki sem töl­tötte álmatlanul forgolódva az éjszakát (persze a jelölteket le­számítva). A téli álom szép do­log, regenerálja a testet és a lel­ket - tartják a medvék, zoológu­sok és álomszuszékok. Az állam­igazgatásra azonban nem biz­tos, hogy ez érvényes. Márpedig a polgár türelmetlen: várja, mi­kor javul a közbiztonság; kíván­A válasz rendkívül egyszerű: mert ilyen a természete. esi, kik képviselik az országot, és - főleg - miért még mindig ők; miért hamukáznak annyit a gaz­dasági megszorító csomag kö­rül; miért tűnik minden ilyen lassúnak; hol késik az állam­igazgatási reform. S egyáltalán: miért alszik az új szlovák medve ebben a fontos időszakban? A válasz rendkívül egyszerű: mert ilyen a természete. Nem várha­tunk semmi többet az új szlovák medvétől, mint amennyire ké­pes. Hiába türelmetlenkedünk, a „négyes medve" már csak össze­tétele miatt sem tud gyorsabban, hatékonyabban működni. Meg amúgy sem akar saját bőrére in­ni. Ráadásul előző élete során még ehhez a tempóhoz sem szo­kott. Ellenzéki padsorokban át­aludva a telet (tavaszt, őszt,) egyszerű és rózsaszínű volt min­den. Pedig a polgár joggal mo­rog. Jól láthatók az első olyan je­lek, melyek azt mutatják: jócs­kán keményebb lesz a telünk, mint eddig. Ennek ellenére a megszorító intézkedések nem lesznek olyan mértékűek, mint azt a valamikori ellenzéki med­vék prognosztizálták. Csak nem megijedtek a fiúk, akarom mon­dani, a medvék? A sumákolás igazán nem tartozik a barna ma­cik szokásai közé, lépten-nyo­mon mégis belebotlik á medvék­be bizalmát helyező polgár. Per­sze a medvének sem kéne fele­dékenynek lenni, a polgár ugyanis rendkívül rossz véle­ményt mond, ha nemcsak ez a telünk, hanem a következő is hosszú, kemény és hideg lesz. Szlovákia 1998 őszéig aludta té­li álmát. A parlamenti választá­sokon a polgárok többsége mele­gebb égtájra küldte a régi (fő)medvét. Ezért nem jó jel, ha az új medve is alvással kezdi. Ám nem biztos, hogy nincs igaza. Csak nehogy később meg arról győzködjön minket, hogy neki volt igaza, miközben már med­vebőrre sem telik. A szerző a Márai Sándor Ala­pítvány munkatársa. A lakosság 64 százaléka még mindig azt mondja, hogy a tábornokra mint diktátorra fog emlékezni Chile: kissé javul Pinochet megítélése MTI-JELENTÉS Chilében az utóbbi három hó­nap alatt csekély mértékben ja­vult Augusto Pinochet megíté­lése, de a lakosság túlnyomó ré­sze továbbra is úgy véli, hogy a dél-amerikai országot 17 évig (1973-1990) vaskézzel kor­mányzó tábornok diktátor volt, és bűnös az emberi jogok meg­sértésében. Ez derült ki egy független chilei kutatóintézet által december közepén elvég­zett felmérésből, amelynek Becsüljük meg művészeinket Meglepetéssel olvastam Dusza István cikkét, amelyben a ko­máromi Jókai Színház előadá­sáról írt. Még jó, szép, hogy Do­bi Géza zeneszerző és Kis Pén­tek József szövegíró szerzemé­nyeit a kritikus legalább „élén­kítő hatásúnak" tartotta. Továb­bi megjegyzéseivel viszont leér­tékelte színvonalukat is, mint ahogy szinte az előadás összes eredményét nemrég ismertet­ték Santiagóban. A megkérdezettek 64 százaléka van azon az állásponton, hogy Pinochetre mint diktátorra fog emlékezni a jövőben. Ugyanak­kor a válaszadók 27 százaléka úgy vélte, hogy Pinochet mint „Chile egyik legjobb vezetője" vonul majd be a történelembe. Az előző, szeptemberben vég­zett közvélemény-kutatás során a Pinochetet dicsőítők aránya még csak 24, az őt diktátornak tartóké 68 százalék volt. A de­mozzanatát. Igaz, a szerzemé­nyek nálam sem segítették „a nevetési kényszer kialakulását", de muzsikusként a zenei beté­tek alatt nem is akartam röhög­csélni. Ellenkezőleg! Megismer­kedhettem Dobi Géza zenéjé­nek gazdag harmóniáival, vál­tozatos dallamvilágával, erede­tiségével. Aminek meg különö­sen örültem, hogy egyéniséget, a kiváló zenetanárt, a népdal­gyűjtőt, a művészembert mint hazai magyar zeneszerzőt is fel­fedezhettem magamnak. Ele­gem van ugyanis az utánozot­takból és kopírozottakból, a ki­cemberi felmérés szerint a megkérdezettek 65 százaléka tartotta felelősnek Pinochetet az emberi jogok megsértéséért, ... letartóztatása szo­cialista összeesküvés következménye volt... 22 százalékuk ennek az ellen­kezőjét állította. Ezzel együtt a válaszadóknak csak a 28 százaléka hiszi azt, vénült, hozzánk látogató idege­nekből. Szenteljünk több figyel­met hazai művészeinknek, nyújtsunk nagyobb támogatást nekik, és becsüljük meg jobban őket. Megérdemelnék! Belucz Irén zenetanár Nagymegyer Zsúfolt nézőtér előtt A művelődési ház zsúfolásig megtelt nézőtere előtt mutatta be novemberben a vezekényi Csemadok-alapszervezet Az örök hogy a nyugalmazott tábornok londoni letartóztatása szocia­lista összeesküvés következ­ménye volt, 54 százalékuk pe­dig elvetette ezt a feltételezést. A felmérésben részt vevők 54 százaléka azt gondolja, hogy a nemzeti megbékélés lehetsé­ges, 41 százalékuk viszont ta­gadja ezt. A december 15-22-én elvégzett, a Reuters és az EFE által ismer­tetett felmérés során 1200 sze­mélyt kérdeztek ki. A hibahatár 2,34 százalékos. téma: az alkohol című, vidám je­lenetekben bővelkedő, kitűnő esztrádműsorát. A helyi Csema­dok-alapszervezet új elnöke, Cződör Zoltán szívügyének te­kinti a falu lakosságának szóra­koztatását. A esztrádműsor beta­nítása is az ő, valamint a régi el­nök, Szvitek Gizella érdeme. Ter­mészetesen a többi tag odaadó hozzáállása nélkül nem lett vol­na eredményes munkájuk. Meg kell említeni a tizenévesek kirob­banó sikerű produkcióját is, ame­lyet Karika Tibor tanított be. Vajda Sándor Vezekény

Next

/
Thumbnails
Contents