Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-30 / 300. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 22. PANORÁMA hirdetés 30 A feltett kérdésekre a választ szabadon meg lehet fogalmazni a nyitrai Hegedűs a háztetőnnel kapcsolatban A tejesember, a drámai hős Először szabályos színikritikát akartam jrni. Olyat, amelyben minden a helyén van: megdicsérem, amit jónak láttam, s felrovom, ami nekem nem tetszett. Aztán mire írni kezdtem, valahogyan átértékelődtek bennem a dolgok. DUSZA ISTVÁN Már maga a puszta tény is felfigyeltető, hogy Nyitrán, ahol mostanában újra furcsa dolgok történnek a magyarokkal szemben, s ahol az a bíboros székel, aki megáldotta a szlovákiai zsidókat gázkamrákba küldő plébános-elnök azóta eltávolított emléktábláját, a zsidó hagyományokra alapozódott Hegedűs a háztetőn című musicalt bemutatták. Egy városnak lehet ugyan az idegengyűlöletet szító, a másságot nem toleráló polgármestere, de a színháza - úgy tetszik - most is kiállt az etnikai békesség mellett és kiállt a tolerancia nevében. Még akkor is előre kellett bocsátanom ezt, ha tudom, mert meggyőződtem róla, hogy Jozef Bednárik rendező Joseph Stein és Jerry Bock Hegedűs a háztetőn című musicaljének egy nagyon sajátos változatát rendezte meg. Nem a Bednáriktól ismert színpadi látomásosság és látványbeli szabad asszociációkra gondolok, hanem a klasszikusnak számító eredetiben nagy hangsúllyal megjelenő zsidóüldöztetésre. Nyitrán ugyanis a cselekmény egészének a „többség-kisebbség", a „hagyománymodernitás" és a „gazdagságszegénység" viszonyrendszereiben éppen az első halványult el. Nem véledenül, hiszen a többség és a kisebbség viszonyában a darabon belül - az eddig látott film és színpadi változatokhoz képest - alig jelenik meg Anatyevka orosz és zsidó lakóinak mindennapokban meglévő ellenségeskedése. Az a híres kocsmajelenet sem elevenedik meg igazán, amelyben oroszok és zsidók táncolják ki magukból a kimondhatadan különbségeket, ellentéteket. Máskülönben is Ján Ďurovčík koreográfiái többnyire a zsidó folklórtól távol eső utánA meghódított Kárpát-medence alkotói az ember természetátalakító munkáját követték nyomon Megállóhelyek kétszáz évenként INTERJÚ Ahogy arról már hírt adtunk, a Duna TV ma mutatja be A meghódított Kárpát-medence című filmet. Kocsis Tibor rendezőoperatőr és Gadó György Pál szerkesztő-riportert a filmkészítés élményeiről kérdeztük. Nagyszabású munkába kezdtek, mikor elhatározták, hogy a honfoglalástól napjainkig bemutatják a Kárpát-medence élővilágának változását. Hány helyszínen forgattak? Kocsis Tibor: Nehéz összeszámolni. Két évig tartott a munka. Az országhatáron túli forgatásokra emlékszem a legjobban. Balánbánya mellett a szakadó esőben és sejtelmes ködben a székely favágók úgy" festettek, mintha Tamási Áron regényéből léptek volna elő. A másik nagy élményt a Latorca ártere jelentette. Itt, a szlovák-ukrán határ közelében a helybeli magyarok ma is a folyóra hajtják a marhacsordát itatni. Ráadásul ezen a vidéken még fellelhetők azok a halászati módok, amelyeket 1000 éve is alkalmaztak. Gyönyörű helyszín volt az ártéri gazdálkodás rejtelmeinek bemutatására. Gadó György Pál: Selmecbánya Ivekkel ezelőtt errefelé sem ilyen volt a látkép (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) is emlékezetes marad. Az ezüstkészletek kimerülése után az egykor virágzó bányászváros iskolavárossá alakult. A XX. században pedig kísértetvárossá. Az üresen visszhangzó épületek mégis megmagyarázhatatlanul ünnepélyes hangulatúak. Az eredeti kérdésre visszatérve, arra nem is gondoltunk, hogy ötven perc alatt a természetpusztítás történelmének minden jelentős eseményét és fontos helyszínét felelevenítjük. Azt a módszert választottuk, hogy a honfoglalástól indulva mondjuk kétszáz évenként megálltunk a Kárpát-medence egy-egy jellegzetes táján. így próbáltunk, ha nem is teljes, de jellemző képet adni az elmúlt 1100 év természetpusztításairól.' Ez a film a pusztításról szól? Gadó György Pál: Talán túl summásan fogalmaztam. Finomítva azt mondhatnám, hogy az ember természetátalakító munkáját követtük nyomon. Ami persze nagyrészt pusztítást jelent. De, hogy egy ellenpéldát mondjak, Imreh István kolozsvári történész megható dokumentumokat osztott meg velünk - és a nézőkkel - a székelyek erdőóvó rendszabályairól. Kocsis Tibor: Máskor meg azért nem került sor pusztításra, mert nem volt hozzá elég pénz vagy energia. R. Várkonyi Agnes történész megdöbbentően közel hozta mindannyiunkhoz a Balaton lecsapolásának történetét. A XVIII. században egy tehetséges mérnök precízen kidolgozta, hogy miként lehetne a Balatont lecsapolni, és a fenekét búzával bevetni. Mária Terézia a tervet ünnepélyesen aláírta. Csak a pénztelenség miatt nem indult el a munka. Ennyire aktuálisak ezek a kérdések? Gadó György Pál: Nagyon is azok. Az idei árvíz erejében is nagy szerepe volt a 150 évvel ezelőtt megkezdett folyószabályozásoknak. Természetesen erről is szólunk. Pontosabban nem mi, hanem a történeti ökológia legkiválóbb szaktudósai. így aztán a legszokatlanabb, legprovokatívabb gondolatokat is komolyan kell venniük a film nézőinek. Milyen filmekkel jelentkeznek az új évben? Kocsis Tibor: Kora tavasszal láthatják a nézők legközelebbi nyelvrokonainkról, a NyugatSzibériában élő hantikról szóló dokumentumfilmet, (ú) A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 50-51. számában feltett kérdésre a héten 724 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kövesdi Károly, a VASARNAP vezető szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Fülep László nagykaposi, Kiss Irma Csilizradványi és Pelikán Katalin deáki olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Kollárovits István, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Japán turnéra indul az Operaház A Magyar Állami Operaház társulata Mozart Figaro házassága című művének olasz nyelvű előadásával Japánban vendégszerepeijanuár 3. és 15. között. Az operát Oszakában, Fukuokában, Hirosimában, Nagojában, Jokohamában, Tokióban, Muszasinóban, Omijában, Szendájban és Moriokában mutatják be, és tizenegy előadáson csendül majd fel. (MTI) Hét év után új Kamondy-film Kamondy Zoltán hét év után ismét filmet készít. A film, amelynek munkacíme A fény kertje, az utómunkálatoknál tart. A rendező elmondta, ez jelentősen különbözik az előző munkájától, a Halálutak és angyaloktól, mert A Fény kertjében „sorvezetőt" alkalmazott, tehát könnyen követhető a története, (ú) SZÍNHÁZ POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakukk fészkére 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 KASSA . BORODÁČ SZÍNHÁZ: Oliver 14.30 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Dr. Dolittle (am.) 13.30 Egyiptom hercege (am.) 15,17,19 Lolita 20. 45 OBZOR: Mulan (am.) 14.15 A suttogó (am.) 16.30, 19.30 MLADOSŤ: Z, a hangya (am.) 15.15 Angyalok városa 17.30 Armageddon (am.) 19.30 CHARLIE CENTRUM: Varázskard (am.) 15,17 Truman Show (am.) 17, 18.45 Angyalok városa (am.-ném.) 18.30, 20.30 Mulan (am.) 15.30,16.30,18.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 20.30 Halott ember (am.) 20 KASS

A DRUŽBA: A suttogó (am.) 17 Mentsétek meg Harryt (am.) 20 TATRA: Mulan (am.) 13.30, 15.30 Van valami ebben a Maryben (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Mulan (am.) 15.30, 17 Ryan közlegény megmentése (am.) 19 ÚSMEV: Egyiptom hercege (am.) 14, 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Marvin szobája (am.) 16.15,19.15 i DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Végtelen történet (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Végtelen történet (am.) 16.30, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Godzilla (am.) 16.30, 19 SLOVAN: Lesz ez még így se (am.) 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Vízözön (am.) 19 GALÁNTA-VMK: Gombköpők (cseh) 17.30, 20 Ultramodern nihilizmus címmel nyilt kiállítás a Budavári Palota A épületében lévő Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum Budapest kiállítótermeiben Gia Edzgveradze munkáiból. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg. Képünkön Edzgveradze egyik kiállított alkotása. (Archív felvétel) Marián Slovák, mint az Istennel, falujával, családjával és önmagával drámai párbeszédeket folytató Tevje, a tejesember (Anton Sládek felvétele) érzések voltak. Maga az a rendezői ötlet, hogy Anatyevkában a pogromokat az előre bejelentő Hajtman és két-három segítője hajtja végre, igencsak gyengíti a darabban alig észrevehetően jelen levő orosz kisemberek feltörő idegengyűlöletét. Bednárik verziójában szelídített formában van jelen az oroszok és a zsidók hétköznapi békességét rendeletekkel, parancsokkal feldúló politikai hatalom körmönfontsága. Helyette éppen a hatalmas és látVisszafogott képiségével hívja fel magára a figyelmet. ványosan mozgalmas tablók, a főhősök lelki állapotainak színpadi képekbeni kivetülései fokozták az előadás drámaiságát. Olyannyira, hogy Tevje, a tejesember magándrámája elhalványította Anatyevka lakóinak közösségi tragédiáit. Annak ellenére így van ez, hogy Bednárik individuálisan minden szereplőnek megformálja a karakterét és minimálisan a típusokat játszatja el a sokszereplős darabban. A Teyjét játszó Marián Slovák énekesi teljesítményével egyenrangúan alakítja a családját, a faluközösséget és a hagyományt egyformán fontosnak tartó kisembert. Olyan figurát állít elénk, aki családszeretetével minden vallási kötöttség ellenére is képes felülemelkedni a maradiságon. Marián Slovák játékának finom lelki árnyalatai vannak. Olyan színész ó, aki nem hagyatkozott a dalok, a rendező látomásos színházának tőle függeden hatásosságára. Játéka az első jelenettől az utolsóig kidolgozott. A Goldát játszó Gabriela Dolná pedig ennek az életét komolyan vevő, de a tragédiákon humorral és bölcsességgel mindig felülemelkedő férfinak a társát formálta meg. Jelenlétében őt szolgálva, távollétében az ő eszményeit képviselve neveli öt lányát. Közülük a Hodlt alakító Eva Pavlíková, a Cajüt megformáló Daniela Kuífelová és a legkisebb lányt gyermekszínészként játszó Zuzana Čambalová tűnt ki. Adela Gáborová, a házasságszerző és Jozef Dóczy, a mészáros szerepében formáltak meg a zenés színpadokon szokatlanul sokszínű figurákat. Ami egyben azt is sejteti, hogy Bednárik látványosságban gazdag, szinte meseszerű víziója aprólékosan kidolgozott színpadi alakokból emelt pilléreken nyugszik. Szemben mindazzal, amit az operarendezéseinek látványos öncélúságaiban és a musicallátomásainak a felhabosított képeiben megszokhattunk, ez a nyitrai előadás minden nagyvonalúsága ellenére is viszonylag visszafogott képiségével hívja fel magára a figyelmet. A valóság álomszerűén felfokozott pillanatai és az érzelmi állapotok képi kivetülései képezik a nyitrai Hegedűs a háztetőn Chagall-festményeitől is ihletett bednáriki világát. Jelmezeit Ľudmila Várossová, díszletét František Perger tervezte. Mégis létezik a darab zárójelenete, amelyben Bednárik éppen a nézőre gyakorolható érzelmi hatást akarta az elvonatkoztatás végtelenjéig fokozni. Az Anatyevkából elűzött zsidók hétköznapi ruháikat is hátra hagyva, sárga köntösökben, sárga szoknyákban, nadrágokban állnak a körülöttük megnyíló végtelen pusztában, egyeden tulajdonukkal: az újrakezdés reményével. Majd amikor elindulnak a szinte láthatatlan horizont felé, a jelenet képisége önmagában egyszerre utal a történelemben három évtizeddel később megismert sárga Dávid-csillagokra, és a kiszolgáltatottságra, amelynek szörnyű vége a holocaust volt.