Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-28 / 298. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 28 A Juhocukorban nem fordulhat elő a tőketerebesi eset Az izoglukózgyártás fellendülése következtében érezhetően egyre csökken a hazai cukorszükséglet Van fedezet a váltókra . ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ . Nyitra. Hagyományos év végi ta­lálkozóra invitálta partnereit a múlt , hét derekán a duna­szerdahelyi Juhocukor Rt., amelynek programja az év ered­ményeinek értékelése és a rend­kívüli őszi időjárás okozta gon­dok megvitatása volt. „Amikor összejövetelünk időpontját kivá­. lasztottuk, azt gondoltuk, de­cember közepén már rég túlle­szünk a kampányon és nyugod­tan ünnepelhetünk - mondta Ján Kratochvil, a gyár agronómiai részlegének vezetője. - Sajnos a körzetünkhöz tartozó terület mintegy 5%-án még mindig föld­ben a répa. Csekély vigasz, hogy ez jobb eredmény, mint az orszá­gos átlag, ami 12 százalék körül mozog. Az eddig mért cukortar­talom átlagosan 14,1%, ami egy hektárra átszámítva 5,9 1 biológi­ai cukornak felel meg." A terme­lőket természetesen leginkább a cukorrépa finanszírozása érde­kelte. A cukorgyárral kötött ere­deti szerződésekben ugyanis készpénzfizetés szerepelt, ám a cukorgyár kezdeményezésére szerződésmódosításra került sor, és a fizetés váltó formájában tör­ténik. Akadnak termelők, akik ezt kifogásolták, mondván, így ebben az évben már nem jutnak pénzhez, hiszen a váltó beváltása hosszadalmas folyamat. Sőt, at­tól tartottak, amennyiben a cu­korgyárnak nem lenne fedezete a váltókra, akkor a bankok rajtuk hajtják be a felvett hitelt. Ez tör­tént ugyanis a tavalyi kampány során a tőketerebesi cukorgyár­ral, illetve a vele szerződött ter­melőkkel, akik répájukkal kezes­kedtek a gyár által kiállított vál­tókért. Mivel a tőketerebesi gyár fizetésképtelenné vált, a bankok a termelőkkel fizettették vissza a kölcsönt. Jaroslav Tabačár, a Juhocukor vezérigazgatója meg­nyugtatott minden termelőt, hogy a váltókra van fedezete a gyárnak, ellenkező esetben a bankok szóba sem álltak volna velük, másrészt pedig az ő ese­tükben nem a termelők szerepel­nek kezesként. Biztosította to­vábbá őket, hogy a váltók kama­tai a cukorgyárat, nem pedig a termelőket terhelik. A bankok is megbíznak a Juhocukorban, ezt bizonyítja az a tény, hogy mind­eddig csupán a dunaszerdahelyi és a szeredi cukorgyár jutott vál­tóhoz. (krasznica) TANÁCSADÓ Megkésett kifogás I. J.: Az édesanyám, aki mozgássérült, az özvegyi és a rokkantsági nyugdíjáról eddig kilenc határozatot ka­pott. Nemrég kapott értesí­tést arról, hogy havi 1100 koronával vonnak le tőle 14 ezer, majd egy későbbi érte­sítés alapján 25 ezer korona túlfizetést. A biztosítónál ezzel kapcsolatban azt taná­csolták, hogy inkább ne ír­jak sehová, mert megint rá­tesznek 10 ezer koronát. Azt szeretném tudni, hová for­duljak a megoldásért? FEKETE MARIAN Kissé megkésve fordult jogi tanácsadásért. Ezt 1992 szep­temberében kellett volna megtennie, amikor (a levelé­hez csatolt iratok szerint) az édesanyja olyan határozatot kapott, hogy 1982-től 1990­ig, azaz majdnem kilenc évig jogsértő módon folyósították neki az özvegyi nyugdíjat, mégpedig több mint 25 ezer korona összegben. I-Iat évvel ezelőtt nyilván még meg lehe­tett volna támadni a majd­nem kilenc éven át folyósított özvegyi nyugdíj visszatéríté­séről szóló határozatot; az A Nemzetközi Valuta Alap jóslata Washington. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) által a világ­gazdasági kilátásokról közzé­tett előrejelzése szerint 1999­ben a világgazdasági növeke­dés d korábban vártnál las­súbb, csupán 2,2 százalékos eset konkrét körülményei alapján esetleg érvelni lehe­tett volna azzal, hogy a köve­telés egy része elévült, esetleg ismét csak a konkrét körül­mények alapján kifogásolni lehetett volna azt, hogy nem jogtalan nyugdíjfolyósításról volt szó. A leveléhez csatolt iratok szerint az édesanyja ezt nem tette meg. A határozat ezzel jogerőre emelkedett, az­az ma ezt a határozatot vég­rehajtani szabad, de megtá­madni már nem lehet. Ugyan­akkor valóban különös az, hogy egy áprilisi keltezésű irat 14 ezer koronás túlfize­tést emleget, míg egy további szeptemberi keltezésű, a ko­rábbinál konkrétabb értesítés már 25 ezer koronát. A meg­oldás itt csak az lehet, hogy Ön a rendelkezésére álló ira­tokkal, határozatokkal felke­res egy ügyvédet, esetleg jog­tanácsost (komerčný práv­nik), és ha meg tud állapodni vele egy mindkettejüknek el­fogadható honoráriumban, díjazásban, akkor megbízza őt az ügy intézésével. Minde­nekelőtt azonban azt a bizo­nyos 1992. évi határozatot kellene megtalálni, hogy ab­ban milyen összeg is szerepel. VAUUTAARFOLYAMOK Érvényben 1998. december 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 60,915 Osztrák schilling 3,081 Francia frank 6,467 Svájci frank 26,648 Kanadai dollár 23,387 USA-dollár 36,233 Német márka 21,680 ECU, EU 42,579 Olasz lira (1000) 21,890 Cseh korona 1,210 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,150 17,850 Kvóták kidolgozása szükséges Az előző évekkel szemben, amikor is a cukorrépa-ter­mesztés a nyereséges ága­zatok közé tartozott, az idén - a rossz időjárás miatt lecsökkent cukortar­talom miatt - ez a nö vény is alaposan alulmúlta a ter­melők elvárásait. V. KRASZNICA MELITTA Míg augusztusban 16 százalékos cukortartalmat prognosztizáltak a szakemberek, mára ez az érték ádagosan 13 százalékra esett vissza. A terméshozamok Nyu­gat-Szlovákiában ugyan megkö­zelítik a 40 tonnát hektáronként, ám Rimaszombat körzetében egy hektárról átlagosan mindössze 28 tonnát takarítanak be. Ennek ellenére nem kell cukorhiánytól tartani. Számítások szerült a ha­zai cukorgyárak 140-150 ezer tonna cukrot állítanak elő, mi­közben a fogyasztás 170 ezer ton­na körül mozog (tavaly 181 ezer tonna volt, jövőre viszont várha­tóan már csak 160 ezer tonna lesz). Az évközi 10-15 ezer ton­nás csökkenésnek egyrészt az az oka, hogy fellendülőben van az izoglukózgyártás (az idén 10 ezer tonnának megfelelő cukrot állíta­nak elő, jövőre várhatóan 20 ezer tonnát, de a bolerázi izoglukózgyár kapacitása akár 60 ezer tonnára is növelhető), más­részt a nagy cukorfelhasználó élelmiszeripari vállalatok közül sok tönkrement, illetve csökken­tett teljesítménnyel üzemel. Az idei kampányból származó cukron kívül az egyes cukorgyá­rak raktáraiban 22 ezer tonna cu­Kampány a cukorgyárban. Az ágazat új cukorpiaci rendtartás kidol­gozását tartja szükségesnek. (Archív felvétel) kor található az előző évből, az Állami Piacszabályozási Alap (ÁPA) raktáraiban kb. 8 ezer ton­na, az Állami Tartalékalap pedig - becslések szerint - további, mintegy 15 ezer tonnával rendel­kezik. (Itt jegyezzük meg, hogy az ÁPA a jelenlegi helyzetből kiin­dulva nem kívánja további cukor­kivitellel csökkenteni készleteit.) És ha még ezek után is hiány mu­tatkozna a belföldi piacon, a cu­korgyárak képesek külföldről biz­tosítani a szükséges mennyiséget. Azért szeretnék, ha az ő kezük­ben összpontosulhatna a behoza­tal, mivel így meg tudnák akadá­lyozni azt, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiség kerüljön az országba. A kereskedőknek ugyanis még a cukorra vonatkozó 63 százalékos vám kifizetése után is megéri behozni a cukrot, mivel annak világpiaci ára pillanatnyi­lag rendkívül alacsony, mindösz­sze 200-210 dollár tonnánként:. Amennyiben ehhez hozzáadjuk a vámot, akkor egy kilogramm cu­kor 11,50-12 koronába kerül ne­kik. Miközben egy, az idén április elsejétől érvényben lévő rendelet a cukorgyárak számára kilónként 15 koronás minimális árat sza­bott meg. Ám ez a rendelet a ke­reskedőkre nem vonatkozik, ami természetesen hátrányosan érinti a cukorgyárakat. Annál kevésbé tisztességes eljárás ez velük szemben, mivel a tavalyi túlter­melés okozta felesleg egy részét, mintegy 25 ezer tonnát állami tá­mogatás nélkül vitték lei külföldre (szeptember végéig 45 549 tonna cukrot exportált az ország). Az alacsony világpiaci áron kí­vül veszélyezteti a belső cukor­piac egyensúlyát az az 1995-ből származó megegyezés, amelyet az akkori cseh, lengyel és szlo­vák kormány írt alá, és amely a cukorra vonatkozó vám 63-ról 40 százalékra történő csökken­téséről szól. A Szlovákiai Cukorgyártók Szövetsége ennek a kedvezménynek az eltörlését szorgalmazza. Csehországból egyébként - a vámunió kereté­ben vám nélkül juthat orszá­gunkba a cukor, de ezzel a cseh fél eddig nem élt vissza, kötelez­te magát, hogy évente legfeljebb 3500 tonnát exportál. Az SZCSZ a hazai cukorpiac stabüitásának elérése érdekében a már említett kedvezmény eltörlésén kívül a Csehországgal szembeni beho­zatali kvóta meghatározását ké­ri, illetve azt, hogy a licencek au­tomatikus odaítélésének rend­szerét a nem automatikus licen­cek rendszere váltsa fel. Jelen­leg ugyanis bármelyik kereske­dő benyújthat cukorra vonatko­zó licenckérelmet. Az SZCSZ új cukorpiaci rendtartás kidolgo­zását tartja szükségesnek, amely az önfinanszírozáson ala­pulna. Ehhez azonban szigorú kvótarendszer bevezetésére van szükség. Mészáros Győző föld­művelésügyi államtitkár nemré­giben kifejtette, a kvóták szét­írását a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarának kellene végeznie. Az „édes ágazat" keserű gondjai. A vetésterület csökkenése ismét a cukor importját eredményezheti Nem elég csak a répába vetett bizalom ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai cukor­gyártók nem zárják ki, hogy amennyiben rövid időn belül nem stabilizálódik a hazai cu­korpiac, úgy az idén októberben kezdődött gazdasági évben oly mértékben csökken a cukorrépa vetésterülete, hogy Szlovákia esetleg (ismét) cukorimportra szorul. A gyártók ugyanakkor optimisták, hiszen a földműve­lésügyi tárca új irányítói - előd­jeikkel ellentétben - fokozott ér­deklődést tanúsítanak a kérdés­kör iránt. Az „édes ágazat" képviselői már korábban papírra vetették, néze­tük szerint mit kellene lépni a vészhelyzet elkerülése érdeké­ben. Az első és legfontosabb lé­pésnek a hazai piac védelmét te­kintik, az erre irányuló döntése­ket azonban „a WTO szabályai­val összhangban kell meghozni" - figyelmeztetnek. Ezen intézke­dések között javasolják egyebek között a harmadik országokból származó cukor vámtarifáinak azonnali hatályú felülbírálását, valamint a behozatali kvóták megállapítását. Változtatni kell szerintük a behozatali licenceljá­ráson is - az automatikus licenc­megadás helyett: a nem automa­tikus licenceljárás bevezetését javasolják. A behozatali kvóták­kal kapcsolatban azt vallják: je­lenleg gyakorlatilag el lehetne törölni, azzal, hogy a mennyisé­gi korlátokat 1999 márciusában felül lehetne bírálni. A hazai cukorgyártók feltételezik, hogy Csehország és Magyarország is hasonló piacvédelmi intézkedé­seket folyamodik. Az ágazat vezetői szerint a hazai kormányköröknek erőteljeseb­ben ki kellene állniuk a cukorpi­aci rendtartás kidolgozása és be­vezetése mellett. Követelik to­vábbá az esélyegyenlőséget a konkurenciaharcban, valamint a minimális cukorárról szóló rendelet (15 ezer korona/ton na) megszüntetését, vagy a ha­tályos törvények olyan értelmű módosítását, hogy a minimálár valóban érvényes legyen. Az 1997-es kampányban Szlová­kiában még 7 cukorgyár műkö­dött. Kapacitásuk nem vethető össze a nyugat-európai gyáraké­val. (A hazai cukorkereslet ­hozzávetőleg 180 ezer torma ­másfél nyugat európai cukor­gyár kapacitásának felel meg). Az elmúlt nyolc év során a hazai gyárakat- sorra magánosították, tehát elméletileg versenyhely­zetnek kellene lennie a hazai cu­korpiacon. Ez azonban nem volt teljesen így - ismerik be maguk az érintettek. A magánosítással összefüggésben annak felülvizs­gálásátjavasolják, vajon a cukor­gyárak és tulajdonosaik teljesí­tik-e a privatizációs feltételeket. Felül kellene szerintük bírálni a Nemzeti Vagyonalap ama dönté sét is, amellyel 1998-ban egyes cukorgyáraknak elengedte a tar­tozásait. A dotációs kérvénye­ket, valamint az állami támoga­tásra benyújtott projekteket pe­dig független könyvvizsgálókkal kellene áttekintetni. „E tekintet­ben is az egyenlőség elvének kel­lene érvényesülnie" - vélik a ha­zai cukoripar képviselői. Nem titkolják, hogy javaslataikkal az agrártárca korábbi vezetését is ostromolták, ám a Peter Baco ve­zette tárca válaszra sem méltatta leveleiket. Pavel Koncoš és he­lyettesei. - az érintettek elmon­dása szerint - úgy tűnik, lénye­gesen más hozzáállást tanúsíta­nak a kérdésben, (gágyor) A világ legnagyobb cukorgyártói - a cukor 70 százalékát cukornádból nyerik Cukorrépa Cukornád Ország 1997-98* 1996 97 Ország 1997-98* 1996-97 Franciaország 5250 4594 Brazília 15320 14732 Németország 4340 4155 India 12500 13995 USA 3901 .3674 Thaiföld 4750 6102 Ukrajna 2850 2935 Kína 6522 5834 Lengyelország 2265 2498 Ausztrália 5804 5620 Törökország 2250 2024 Mexikó 4875 4716 Oroszország 1950 1865 Kuba 4100 4260 Nagy-Britannia 1720 1609 Pakisztán 3236 2586 Olaszország 1820 1561 USA 2687 2555 Kína 1630 1505 Dél-afrikai Köztársaság 2529 2439 Spanyolország 1207 1300 Indonézia 2280 2227 Hollandia 1107 1125 Kolumbia 2206 2123 Belgium- -Luxemburg 1057 1036 Fülöp-szigetek 1750 1828 Csehország 598 663 Guatemala 1750 1560 Japán 650 623 Argentína 1600 1394 * becsült adat *becsiilt adat A világon összesen 115 országban gyártanak cukrot, 39 országban csak répából, 67-ben csak cukornádból, 9 országban pedig répából és cukornádból is készítenek cukrot. A répacukor országlistáját Franciaország vezeti. Az adatok ezer tonnában értendők. Forrás: F.O. Licht A világ cukortermelésének hozzávetőleg 70 százalékát cukornádból nyerik. A legnagyobb gyártó egyértelműen Brazília, amely egyben toronymagasan vezeti a cukorexportőrök listáját is, szorosan a nyomában India található. Az adatok ezer tonnában értendők. Forrás: F.O. Licht lesz. A pénzintézet szerint Ázsia leginkább válság sújtotta országaiba pedig 2.000 előtt aligha tér vissza a növekedés. Magyarországon 1999-re 4,8%-os gazdasági növekedést jósol az IMF, Szlovákiában 2%-os, Csehországban 1 %-os és Lengyelországban 5,1%-os növekedést vár. (MTJ)

Next

/
Thumbnails
Contents