Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-28 / 298. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 28 A Juhocukorban nem fordulhat elő a tőketerebesi eset Az izoglukózgyártás fellendülése következtében érezhetően egyre csökken a hazai cukorszükséglet Van fedezet a váltókra . ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ . Nyitra. Hagyományos év végi találkozóra invitálta partnereit a múlt , hét derekán a dunaszerdahelyi Juhocukor Rt., amelynek programja az év eredményeinek értékelése és a rendkívüli őszi időjárás okozta gondok megvitatása volt. „Amikor összejövetelünk időpontját kivá. lasztottuk, azt gondoltuk, december közepén már rég túlleszünk a kampányon és nyugodtan ünnepelhetünk - mondta Ján Kratochvil, a gyár agronómiai részlegének vezetője. - Sajnos a körzetünkhöz tartozó terület mintegy 5%-án még mindig földben a répa. Csekély vigasz, hogy ez jobb eredmény, mint az országos átlag, ami 12 százalék körül mozog. Az eddig mért cukortartalom átlagosan 14,1%, ami egy hektárra átszámítva 5,9

1 biológiai cukornak felel meg." A termelőket természetesen leginkább a cukorrépa finanszírozása érdekelte. A cukorgyárral kötött eredeti szerződésekben ugyanis készpénzfizetés szerepelt, ám a cukorgyár kezdeményezésére szerződésmódosításra került sor, és a fizetés váltó formájában történik. Akadnak termelők, akik ezt kifogásolták, mondván, így ebben az évben már nem jutnak pénzhez, hiszen a váltó beváltása hosszadalmas folyamat. Sőt, attól tartottak, amennyiben a cukorgyárnak nem lenne fedezete a váltókra, akkor a bankok rajtuk hajtják be a felvett hitelt. Ez történt ugyanis a tavalyi kampány során a tőketerebesi cukorgyárral, illetve a vele szerződött termelőkkel, akik répájukkal kezeskedtek a gyár által kiállított váltókért. Mivel a tőketerebesi gyár fizetésképtelenné vált, a bankok a termelőkkel fizettették vissza a kölcsönt. Jaroslav Tabačár, a Juhocukor vezérigazgatója megnyugtatott minden termelőt, hogy a váltókra van fedezete a gyárnak, ellenkező esetben a bankok szóba sem álltak volna velük, másrészt pedig az ő esetükben nem a termelők szerepelnek kezesként. Biztosította továbbá őket, hogy a váltók kamatai a cukorgyárat, nem pedig a termelőket terhelik. A bankok is megbíznak a Juhocukorban, ezt bizonyítja az a tény, hogy mindeddig csupán a dunaszerdahelyi és a szeredi cukorgyár jutott váltóhoz. (krasznica) TANÁCSADÓ Megkésett kifogás I. J.: Az édesanyám, aki mozgássérült, az özvegyi és a rokkantsági nyugdíjáról eddig kilenc határozatot kapott. Nemrég kapott értesítést arról, hogy havi 1100 koronával vonnak le tőle 14 ezer, majd egy későbbi értesítés alapján 25 ezer korona túlfizetést. A biztosítónál ezzel kapcsolatban azt tanácsolták, hogy inkább ne írjak sehová, mert megint rátesznek 10 ezer koronát. Azt szeretném tudni, hová forduljak a megoldásért? FEKETE MARIAN Kissé megkésve fordult jogi tanácsadásért. Ezt 1992 szeptemberében kellett volna megtennie, amikor (a leveléhez csatolt iratok szerint) az édesanyja olyan határozatot kapott, hogy 1982-től 1990ig, azaz majdnem kilenc évig jogsértő módon folyósították neki az özvegyi nyugdíjat, mégpedig több mint 25 ezer korona összegben. I-Iat évvel ezelőtt nyilván még meg lehetett volna támadni a majdnem kilenc éven át folyósított özvegyi nyugdíj visszatérítéséről szóló határozatot; az A Nemzetközi Valuta Alap jóslata Washington. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) által a világgazdasági kilátásokról közzétett előrejelzése szerint 1999ben a világgazdasági növekedés d korábban vártnál lassúbb, csupán 2,2 százalékos eset konkrét körülményei alapján esetleg érvelni lehetett volna azzal, hogy a követelés egy része elévült, esetleg ismét csak a konkrét körülmények alapján kifogásolni lehetett volna azt, hogy nem jogtalan nyugdíjfolyósításról volt szó. A leveléhez csatolt iratok szerint az édesanyja ezt nem tette meg. A határozat ezzel jogerőre emelkedett, azaz ma ezt a határozatot végrehajtani szabad, de megtámadni már nem lehet. Ugyanakkor valóban különös az, hogy egy áprilisi keltezésű irat 14 ezer koronás túlfizetést emleget, míg egy további szeptemberi keltezésű, a korábbinál konkrétabb értesítés már 25 ezer koronát. A megoldás itt csak az lehet, hogy Ön a rendelkezésére álló iratokkal, határozatokkal felkeres egy ügyvédet, esetleg jogtanácsost (komerčný právnik), és ha meg tud állapodni vele egy mindkettejüknek elfogadható honoráriumban, díjazásban, akkor megbízza őt az ügy intézésével. Mindenekelőtt azonban azt a bizonyos 1992. évi határozatot kellene megtalálni, hogy abban milyen összeg is szerepel. VAUUTAARFOLYAMOK Érvényben 1998. december 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 60,915 Osztrák schilling 3,081 Francia frank 6,467 Svájci frank 26,648 Kanadai dollár 23,387 USA-dollár 36,233 Német márka 21,680 ECU, EU 42,579 Olasz lira (1000) 21,890 Cseh korona 1,210 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,150 17,850 Kvóták kidolgozása szükséges Az előző évekkel szemben, amikor is a cukorrépa-termesztés a nyereséges ágazatok közé tartozott, az idén - a rossz időjárás miatt lecsökkent cukortartalom miatt - ez a nö vény is alaposan alulmúlta a termelők elvárásait. V. KRASZNICA MELITTA Míg augusztusban 16 százalékos cukortartalmat prognosztizáltak a szakemberek, mára ez az érték ádagosan 13 százalékra esett vissza. A terméshozamok Nyugat-Szlovákiában ugyan megközelítik a 40 tonnát hektáronként, ám Rimaszombat körzetében egy hektárról átlagosan mindössze 28 tonnát takarítanak be. Ennek ellenére nem kell cukorhiánytól tartani. Számítások szerült a hazai cukorgyárak 140-150 ezer tonna cukrot állítanak elő, miközben a fogyasztás 170 ezer tonna körül mozog (tavaly 181 ezer tonna volt, jövőre viszont várhatóan már csak 160 ezer tonna lesz). Az évközi 10-15 ezer tonnás csökkenésnek egyrészt az az oka, hogy fellendülőben van az izoglukózgyártás (az idén 10 ezer tonnának megfelelő cukrot állítanak elő, jövőre várhatóan 20 ezer tonnát, de a bolerázi izoglukózgyár kapacitása akár 60 ezer tonnára is növelhető), másrészt a nagy cukorfelhasználó élelmiszeripari vállalatok közül sok tönkrement, illetve csökkentett teljesítménnyel üzemel. Az idei kampányból származó cukron kívül az egyes cukorgyárak raktáraiban 22 ezer tonna cuKampány a cukorgyárban. Az ágazat új cukorpiaci rendtartás kidolgozását tartja szükségesnek. (Archív felvétel) kor található az előző évből, az Állami Piacszabályozási Alap (ÁPA) raktáraiban kb. 8 ezer tonna, az Állami Tartalékalap pedig - becslések szerint - további, mintegy 15 ezer tonnával rendelkezik. (Itt jegyezzük meg, hogy az ÁPA a jelenlegi helyzetből kiindulva nem kívánja további cukorkivitellel csökkenteni készleteit.) És ha még ezek után is hiány mutatkozna a belföldi piacon, a cukorgyárak képesek külföldről biztosítani a szükséges mennyiséget. Azért szeretnék, ha az ő kezükben összpontosulhatna a behozatal, mivel így meg tudnák akadályozni azt, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiség kerüljön az országba. A kereskedőknek ugyanis még a cukorra vonatkozó 63 százalékos vám kifizetése után is megéri behozni a cukrot, mivel annak világpiaci ára pillanatnyilag rendkívül alacsony, mindöszsze 200-210 dollár tonnánként:. Amennyiben ehhez hozzáadjuk a vámot, akkor egy kilogramm cukor 11,50-12 koronába kerül nekik. Miközben egy, az idén április elsejétől érvényben lévő rendelet a cukorgyárak számára kilónként 15 koronás minimális árat szabott meg. Ám ez a rendelet a kereskedőkre nem vonatkozik, ami természetesen hátrányosan érinti a cukorgyárakat. Annál kevésbé tisztességes eljárás ez velük szemben, mivel a tavalyi túltermelés okozta felesleg egy részét, mintegy 25 ezer tonnát állami támogatás nélkül vitték lei külföldre (szeptember végéig 45 549 tonna cukrot exportált az ország). Az alacsony világpiaci áron kívül veszélyezteti a belső cukorpiac egyensúlyát az az 1995-ből származó megegyezés, amelyet az akkori cseh, lengyel és szlovák kormány írt alá, és amely a cukorra vonatkozó vám 63-ról 40 százalékra történő csökkentéséről szól. A Szlovákiai Cukorgyártók Szövetsége ennek a kedvezménynek az eltörlését szorgalmazza. Csehországból egyébként - a vámunió keretében vám nélkül juthat országunkba a cukor, de ezzel a cseh fél eddig nem élt vissza, kötelezte magát, hogy évente legfeljebb 3500 tonnát exportál. Az SZCSZ a hazai cukorpiac stabüitásának elérése érdekében a már említett kedvezmény eltörlésén kívül a Csehországgal szembeni behozatali kvóta meghatározását kéri, illetve azt, hogy a licencek automatikus odaítélésének rendszerét a nem automatikus licencek rendszere váltsa fel. Jelenleg ugyanis bármelyik kereskedő benyújthat cukorra vonatkozó licenckérelmet. Az SZCSZ új cukorpiaci rendtartás kidolgozását tartja szükségesnek, amely az önfinanszírozáson alapulna. Ehhez azonban szigorú kvótarendszer bevezetésére van szükség. Mészáros Győző földművelésügyi államtitkár nemrégiben kifejtette, a kvóták szétírását a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarának kellene végeznie. Az „édes ágazat" keserű gondjai. A vetésterület csökkenése ismét a cukor importját eredményezheti Nem elég csak a répába vetett bizalom ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai cukorgyártók nem zárják ki, hogy amennyiben rövid időn belül nem stabilizálódik a hazai cukorpiac, úgy az idén októberben kezdődött gazdasági évben oly mértékben csökken a cukorrépa vetésterülete, hogy Szlovákia esetleg (ismét) cukorimportra szorul. A gyártók ugyanakkor optimisták, hiszen a földművelésügyi tárca új irányítói - elődjeikkel ellentétben - fokozott érdeklődést tanúsítanak a kérdéskör iránt. Az „édes ágazat" képviselői már korábban papírra vetették, nézetük szerint mit kellene lépni a vészhelyzet elkerülése érdekében. Az első és legfontosabb lépésnek a hazai piac védelmét tekintik, az erre irányuló döntéseket azonban „a WTO szabályaival összhangban kell meghozni" - figyelmeztetnek. Ezen intézkedések között javasolják egyebek között a harmadik országokból származó cukor vámtarifáinak azonnali hatályú felülbírálását, valamint a behozatali kvóták megállapítását. Változtatni kell szerintük a behozatali licenceljáráson is - az automatikus licencmegadás helyett: a nem automatikus licenceljárás bevezetését javasolják. A behozatali kvótákkal kapcsolatban azt vallják: jelenleg gyakorlatilag el lehetne törölni, azzal, hogy a mennyiségi korlátokat 1999 márciusában felül lehetne bírálni. A hazai cukorgyártók feltételezik, hogy Csehország és Magyarország is hasonló piacvédelmi intézkedéseket folyamodik. Az ágazat vezetői szerint a hazai kormányköröknek erőteljesebben ki kellene állniuk a cukorpiaci rendtartás kidolgozása és bevezetése mellett. Követelik továbbá az esélyegyenlőséget a konkurenciaharcban, valamint a minimális cukorárról szóló rendelet (15 ezer korona/ton na) megszüntetését, vagy a hatályos törvények olyan értelmű módosítását, hogy a minimálár valóban érvényes legyen. Az 1997-es kampányban Szlovákiában még 7 cukorgyár működött. Kapacitásuk nem vethető össze a nyugat-európai gyárakéval. (A hazai cukorkereslet hozzávetőleg 180 ezer torma másfél nyugat európai cukorgyár kapacitásának felel meg). Az elmúlt nyolc év során a hazai gyárakat- sorra magánosították, tehát elméletileg versenyhelyzetnek kellene lennie a hazai cukorpiacon. Ez azonban nem volt teljesen így - ismerik be maguk az érintettek. A magánosítással összefüggésben annak felülvizsgálásátjavasolják, vajon a cukorgyárak és tulajdonosaik teljesítik-e a privatizációs feltételeket. Felül kellene szerintük bírálni a Nemzeti Vagyonalap ama dönté sét is, amellyel 1998-ban egyes cukorgyáraknak elengedte a tartozásait. A dotációs kérvényeket, valamint az állami támogatásra benyújtott projekteket pedig független könyvvizsgálókkal kellene áttekintetni. „E tekintetben is az egyenlőség elvének kellene érvényesülnie" - vélik a hazai cukoripar képviselői. Nem titkolják, hogy javaslataikkal az agrártárca korábbi vezetését is ostromolták, ám a Peter Baco vezette tárca válaszra sem méltatta leveleiket. Pavel Koncoš és helyettesei. - az érintettek elmondása szerint - úgy tűnik, lényegesen más hozzáállást tanúsítanak a kérdésben, (gágyor) A világ legnagyobb cukorgyártói - a cukor 70 százalékát cukornádból nyerik Cukorrépa Cukornád Ország 1997-98* 1996 97 Ország 1997-98* 1996-97 Franciaország 5250 4594 Brazília 15320 14732 Németország 4340 4155 India 12500 13995 USA 3901 .3674 Thaiföld 4750 6102 Ukrajna 2850 2935 Kína 6522 5834 Lengyelország 2265 2498 Ausztrália 5804 5620 Törökország 2250 2024 Mexikó 4875 4716 Oroszország 1950 1865 Kuba 4100 4260 Nagy-Britannia 1720 1609 Pakisztán 3236 2586 Olaszország 1820 1561 USA 2687 2555 Kína 1630 1505 Dél-afrikai Köztársaság 2529 2439 Spanyolország 1207 1300 Indonézia 2280 2227 Hollandia 1107 1125 Kolumbia 2206 2123 Belgium- -Luxemburg 1057 1036 Fülöp-szigetek 1750 1828 Csehország 598 663 Guatemala 1750 1560 Japán 650 623 Argentína 1600 1394 * becsült adat *becsiilt adat A világon összesen 115 országban gyártanak cukrot, 39 országban csak répából, 67-ben csak cukornádból, 9 országban pedig répából és cukornádból is készítenek cukrot. A répacukor országlistáját Franciaország vezeti. Az adatok ezer tonnában értendők. Forrás: F.O. Licht A világ cukortermelésének hozzávetőleg 70 százalékát cukornádból nyerik. A legnagyobb gyártó egyértelműen Brazília, amely egyben toronymagasan vezeti a cukorexportőrök listáját is, szorosan a nyomában India található. Az adatok ezer tonnában értendők. Forrás: F.O. Licht lesz. A pénzintézet szerint Ázsia leginkább válság sújtotta országaiba pedig 2.000 előtt aligha tér vissza a növekedés. Magyarországon 1999-re 4,8%-os gazdasági növekedést jósol az IMF, Szlovákiában 2%-os, Csehországban 1 %-os és Lengyelországban 5,1%-os növekedést vár. (MTJ)