Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-23 / 297. szám, szerda

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 23. Karácsonyok hangjai JUHÁSZ LÁSZLÓ Az én karácsonyaim nemcsak édesanyám káposztaleveséről, az ajándékokról, a fenyőillatról szólnak, hanem a zenéről, a karácsony hangjairól is. Évről évre alig várom, hogy elkezdődjön a családi rituálé. Kinn ülünk a terített asztalnál, már a mákos guba édes levét mártogatjuk, mikor a nagyszobából halk csilingelés hallatszik. Édesanyám pár perccel ezelőtt állt csak föl az ünnepi asztaltól, kicsit sietősen, mint akinek valami sürgős dolga akadt. Régen tudom már: nem véletlenül tűnik el mindig olyan szemérmes hirtelenséggel. Ő az, aki izgalomtól rózsás arccal a szobában összekoccintja a két kristálypoharat. A Jézuska csengettyűjének a mi családunkban kristályhangja van. Sok éwel ezelőtt lett a miénk a Magyar karácsony cím ű hanglemez, amelyet a régi bakelitkorongok közül szentestén veszünk, vehetünk csak elő. Ahogy az első ajándékok fa alá csempészése édesanyám kiváltsága, úgy lettem mostanában én a zenefelelős. A sötét szobában előkeresem a lemezt, a barázdába illesztem a tűt, s mikor megszólal a Csendes éj, minden készen áll. Én is visszalopakodom az asztalhoz, és a régi családi rituálénak megfelelően már együtt állunk az ajtóban. Ilyenkor a szívem dobogása a leghangosabb muzsika. A karácsonyi miséket olyan öt-hat éve hallgatom más füllel. Akkoriban kezdtem ismerkedni az Ifjú Szivek kórusában a legcsodálatosabb Mozart- és Schubert-misékkel. Kezdetben megszeppent tisztelettel kerestem a hangokat, majd az évek során felbátorodva énekeltem: Et resurexit tertia diem... A mesterek örökérvényű dallamai századok múltán is emberi, harmonikus melegséget csempésznek a hideg karácsonyi templom falak közé. És a mi ifjú szíveinkbe is. Csitt csak...! Mi ez a csilingelés? MOZI POZSONY HVIEZDA: Mulan (am.) 15.30 Lolita 18, 20.30 OBZOR: Ryan közlegény megmentése (am.) 16.30, 19.30 MLADOSŤ: Angyalok városa (am.-ném.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Varázskard (am.) 15,17 Truman Show (am.) 17, 18.45 Angyalok városa (am.-ném.) 18.30, 20.30 Mulan (am.) 15.30,16.30,18.30 KASSA DRUŽBA: Jó Will Hunting (am.) 17.45, 20 TATRA: Ryan közlegény megmentése 16, 19 CAPITOL: Mulan (am.) 16 Nincs alku (am.) 18, 20 ÚSMEV: Nászok ásza (am.) 15.30, 17.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 19.30 IMPULZ: Marvin szobája (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Maffia (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Maffia (am.) 17, 19 LÉVA JUNIOR: Mulan (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Mulan (am.) 15,17.30 A belvederei torzó és a görög testépítő Megfejtették a rejtélyt MTI-PANORAMA A Trójában harcoló Nagy Aiasz görög mitológiai hőst ábrázolja a vatikáni múzeumban őrzött világhírű szoborcsonk, a belvederei torzó. A művészettörténet egyik utolsó nagy rejtélyét német tudósok fejtették meg egy görög testépítőbajnok segítségével. A szobor, amelynek hiányožnak a végtagjai és a feje, az öngyilkossága előtti pillanatban ábrázolja a mitológiai hőst. A belvederei Apollóként ismert töredékes antik márvány a szobrászművészet egyik legcsodáltabb alkotása. Számos mesterművet ihletett. A torzó oly tökéletesen ábrázolja az eszményi emberi testet, hogy az utókor egy művésze sem érezte magát méltónak a hiányzó részek pótlására. Az eddig névtelen szoborcsonkot Raimund Wünsche német régész és a müncheni Glypthothek stábja azonosította. Nikolaosz Karanikolasz egykori görög testépítőbajnok állt modellt a torzó egészalakos gipszmásolatához, amelyet egy január végéig tartó kiállításon mutatnak be, az eredetivel együtt, a Vatikán múzeumában. Nemrég fejezte be a Ghymes együttes sikeres lemezbemutató turnéját. Legújabb lemezük Rege címmel a Szlovák Rádió kiadójának gondozásában jelent meg. (Képünk a stúdiómunka egy pillanatát örökíti meg.) A Chymes zenekart holnap este, az MTV 1-en, 22.40-kor, az éjféli szentmise előtti, A sok pásztor mind muzsikál című műsorban láthatják a nézők. (Dömötör Ede felvétele) Beszélgetés Marián Slovákkal, aki karácsonyra azt kívánja, hogy a kisember úgy érezhesse, most ő a fontos Valóság és intelmek között Csillogó, villogó, szikrázó csillagokkal teli karácsonyi mese lett a Bednárik rendezte nyitrai Hegedűs a háztetőn - olyannyira, hogy a nézőnek talán csak egy pillanatra suhant át az agyán, hogy itt a másságról, a kisebbségi lét küzdelmeiről is szó van. VRABEC MÁRIA Egyetlenegy olyan figura kelt életre a színpadon - szerencsére épp a főszereplő Tevje volt az Marián Slovák alakításában -, alti a kisemberek megaláztatását és újrakezdéseit tolmácsolva mélyebb érzelmeket is kiváltott a publikumban. Maga Marián Slovák a bemutató után úgy nyilatkozott, hogy ez a szerep volt a számára a legszebb karácsonyi és egyben születésnapi ajándék is, hisz a napokban épp Nyitrán ünnepli majd ötvenedik születésnapját. Két héttel a bemutató előtt még azt mondta, hogy alig várja azt az időt, amikor már csak Tevje lelkével foglalkozhat. Most hogy érzi, mennyire sikerült közelférkőznie hozzá? Rokon lelkek vagyunk. Nekem nagyon szimpatikus Tevje esendő emberi mivolta, az, hogy bármennyire furfangos is, igyekszik praktikus is lenni, ezért elvi és erkölcsi dolgokban hajthatatlan marad. És éreztem benne, valami mély fájdalmat is, a kiszolgáltatottság tehetetlen keservét, amelyet talán csak azok érthetnek igazán, akik maguk is kisebbségi sorban élMegóv a csapásoktól Karácsonyi tuslcóégetés A nyílt tűzhelyek eltűnésével az elmúlt száz esztendő alatt feledésbe merült egy ősrégi karácsonyi szokás - a „Krisztus-tuskó" égetése. Annak ellenére, hogy vidékenként más és más nevet adtak neki, mindenütt ugyanazt a szokást jelentette: szenteste meggyújtottak egy nagy fatuskót, amelynek az egész karácsonyi ünnepkör alatt égnie kellett. Ennek a szokásnak az eredete egészen a pogány időkig vezet hető vissza. Azokban az időkben az emberek létfontosságúnak, reményt ébresztőnek tartották a tüzet és a fényt - különösen a hosszú téli napokban. Egyrészről a kemény hidegben a tűznek lehetőleg nem volt szabad kialudnia, másrészről pedig a fénylő lángokban a Nap éltető erejének jelét látták. A keresztény írásos emlékek már a VI. században említést tesznek a tuskóégetés „tiltott pogány szokásáról karácsony táján". Az egyház a rá következő évszázadoicban megbékélt a szokással. A „Krisztus-tuskónak" nevezett fatuskót 1184-ben már magától értetődően említik mint adományt, amellyel a hívek évről évre megajándékozzák plébánosukat. Rendszerint szenteste vitték a „Krisztus-tuskót" a házba, és meggyújtották a nyílt tűzhelyen. Ha sikerült elérni, hogy 12 éjszakán át égjen, akkor ez bőséges áldást jelentett az elkövetkező évre, megóvta a házat tolvajoktól, tűzvésztől és más csapásoktól. Gyógyító erőt tulajdonítottak a visszamaradt hamunak. Vagy elkeverték a jószágnak szánt takarmánnyal, hogy megóvja minden kórtól az állatokat, vagy szétszórták a hó borította földeken, hogy növeljék vele termékenységüket. (MTI) nek. Igyekeztem ezt a jellemvonását hangsúlyozni, mert szerintem a tejesember csak az első pillantásra nagy kópé, de a lelke mélyén igazi lírikus alkat. Hogy mennyire sikerült átadnom a színpadon mindazt, amit én szerettem volna belevinni ebbe a figurába, azt már a néző tiszte eldönteni. Minden olyan musicalben szerepelt, amelyet Jozef Bednárik a pozsonyi Új Színpadon rendezett. Ennyi közös munka után egy olyan rendezővel, akinek nagyon jellegzetes és határozott egyéni stílusa van, lehet még valami újat hozni? Én szeretem Bednárik varázslatos világát, azt, ahogy a legbonyolultabb érzelmeket is képes képekben kifejezni. Igen, vannak jellegzetes és ismétlődő rendezői eszközei, de emellett elég teret hagy a színészeknek arra, hogy a szerepet saját maguk formálják meg. Kettőnk esetében ráadásul találkozni szoktak ezek az elképzelések, amit ritka szerencsés dolognak tartok. Tíz év után fővárosi színházakból tért vissza Nyitrára. Nem tűnt túl vidékinek az itteni társulat? Ami a szakmai felkészültséget illeti, semmiképpen. Ha viszont vidékinek nevezzük azt, hogy a kollégák figyelnek egymásra, együtt játszanak, és nincs rivalizálás a színpadon, akkor igen. Évek óta nem próbáltam már ilyen jó hangulatban és ennyi örömmel. Tevjének öt lánya van, önnek két fia és egy lánya. A nevelési elveikben is hasonlítanak egymásra? Talán igen. Én is arra törekedtem, hogy lelkiekben gazdag, érzékeny, a szívük és a lelkiismeretük hangját követő emberek legyenek a gyerekeim. Csak abban nem vagyok biztos, hogy ez jó felkészítés a mai világba, ahol mindent pénzben és erőben mérnek. De hát Tevje is mindig megtalálta a hétköznapi valóság és a szent szövegek intelmei közötti középutat. Ha az ő bőrébe bújva kellene valamit kívánnia az új évre, mi lenne az? Hogy a kisember úgy érezhesse, most ő a fontos és érte történnek a dolgok. Én tudom, hogy mind nem húzhatunk egy irányba talán fel is billenne a világ szekere -, de az egyensúlyt jó lenne megtalálni itt nálunk is. Tevjénél maradva, Sábeszt megtartottuk a szeptemberi választásokon, most dolgoznunk kell még akkor is, ha időközben kidőlt a lovunk, és nem tolakszanak az ajtónk előtt a gazdag kérők. Na, meg persze pénzt is kérnék- a népnek sok pénzt, a politikusoknak meg sok dicsőséget, ha rászolgálnak. jEr E NI ErCZ/V Agrochemicals Tisztelt üzleti partnereink! Az 1998-as év utolsó napjai mérföldes léptekkel közelednek. Engedjék meg, hog/ ez alkalomból az elmúlt évi nagyon jó együttműködésért őszinte köszönetünket fejezzük ki Önöknek. Szívből kívánjuk, hogy a karácsonyi ünnepeket kellemes családi körben, az 1998-as esztendő utolsó óráit pedig a lehető legvidámabb hangulatban töltsék el. A ZENECA Agrochemicals ' vállalat nevében vezérigazgató Tevje, a tejesember feleségével, Goldával (Anton Sládek felvétele)