Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-21 / 295. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 21. A Vince Kiadó karácsonyi újdonságai A Kulturtrade Kiadó Kft. utódaként működő Vince Kiadó Kft. téli ajánlatainak sorában szerepel Moravánszky Ákos, Versengő látomások című munkája. A szerző a századforduló építészetét tekinti át a Monarchia országaiban. A Magyarország építészetének története című szakmunka a téma teljes körű bemutatására vállalkozott a római kortól napjainkig. Áttekintést nyújt a fontosabb történeti és kulturális mozzanatokról, bemutatja a templomokat és várakat, a középületeket és lakóházakat, a városrendezés jeles teljesítményeit. A kiadvány megjelenésének előtörténetéhez tartozik, hogy az amerikai MIT Press gondozásában néhány hónapja látott napvilágot a Magyarország építészetének történetét bemutató kézikönyv, amely a nyugati közönség érdeklődéséről tanúskodott. Á Sisa József és Dora Wiebenson szerkesztésében készült magyar nyelvű változat közzéteszi a tudomány legújabb eredményeit, és áttekinti az elmúlt negyedszázad magyar építészetét is. A könyvet másfélszáz rajz, valamint több mint kétszáz fekete-fehér és színes fénykép mellett térképek, valamint jegyzetek, illetőleg bibliográfia teszi teljessé. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ - OPERA ÉS BALETT: Spartacus 19 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Mulan (am.) 15.30 Lolita 18, 20.30 OBZOR: Ryan közlegény megmentése (am.) 16.30,19.30 MLADOSŤ: Angyalok városa 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Varázskard (am.) 15, 17 Truman Show (am.) 17, 18.45 Angyalok városa (am.-ném.) 18.30, 20.30 Mulan (am.) 15.30,16.30,18.30 KASS

A DRUŽBA: Jó Will Hunting (am.) 17.45, 20 TATRA: Ryan közlegény megmentése 16,19 CAPITOL: Mulan (am.) 16 Nincs alku (am.) 18, 20 ÚSMEV: Nászok ásza (am.) 13,30, 15.30, 17.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 19.30 IMPULZ: Marvin szobája (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Maffia (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Mulan (am.) 16.30, 19 SLOVAN: Egyéjszakás kaland (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Polip (am.) 18 GÚTA VMK: Hamupipőke (am.) 18.30 Beszélgetés Kozsár Zsuzsannával, az Irodalmi Alap mesepályázatának győztesével a gyermekirodalomról Degradálják a kiskorú olvasót Az Incheba kongresszusi termében pénteken este karácsonyi jótékonysági koncertet tartottak Peter Dvorský, Sherrill Milnes amerikai bariton és Maria Zouves szopránénekes részvételével. A rendezvény bevételéből a párkányi gyermekotthon is részesült. (Somogyi Tibor felvétele) Új nevek a „láthatatlan szellemi múzeumban" Magyar Örökség-díjak Sándor művészetében az erdélyiség költői megjelenítése; Melis György nagyszerű színpadi szerepformálása és énekművészete, Egry József festőművész - az európai festészetet gazdagító kolorizmusa; Kernács Gabriella és B. Farkas Tamás televíziós szerkesztő-rendezők, a modern képzőművészetet és iparművészetet megjelenítő filmjeinek sokasága; Várkonyi Nándor író, szellemtörténész ember- és világtörténeti munkássága, valamint Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós „Hegyet hágék, lőtöt lépék" című gyűjtése Magyar Örökség lett. A kitüntetettek nevét ezúttal is ünnepélyesen bejegyezték abba az Arany könyvbe, amellyel a Magyarországért Alapítvány három éwel ezelőtt letette a láthatatlan szellemi múzeum alapjait. MTI-HIR Budapest. A Magyar Örökségdíjakat - az állampolgárok ajánlószavazatai alapján - immár tizenharmadik alkalommal adták át szombaton, a Magyar Rádió Márvány-termében rendezett ünnepségen. Évente négy alkalommal nevezik meg azt a hét-hét teljesítményt, amelyet a bírálóbizottság a magyar történelem utolsó ötven évéből érdemesnek tart arra, hogy bekerüljön a „magyarság láthatatlan szellemi múzeumába". A tizenharmadik díjkiosztás alkalmával a következő teljesítményeket emelte ki az értékelő testület: Szent-Györgyi Albert tudós, humanista - tudományművelése és a szegedi egyetemen elért Nobel-díja; Kányádi A Szlovák Irodalmi Alap gyermekirodalom-pályázatán „elsöprő" győzelmet aratott egy fiatal kassai pedagógus, Kozsár Zsuzsanna, aki jelenleg doktori disszertációján dolgozik, szintén a gyermekirodalom témakörében. JUHÁSZ KATALIN Hogy pontosak legyünk: Zsuzsanna négy jeligésen beküldött meseregényéből a bírálóbizottság egyet az első, egyet pedig a második helyre „pontozott". Véletlenül azt is tudom, hogy a Szeberényi Zoltán, Ozsvald Árpád és Németh Zoltán alkotta zsűri szerint e négy mű magasan verte a prózai mezőnyt. Ezután minden normális olvasó joggal várhatná, hogy a hazai magyar könyvidadók egymás sarkát taposva igyekeznek megjelentetni a győztes műveket. Hát, nem ez a helyzet. A díjkiosztó ünnepségen egyetlen kiv v Nem mindegy, mi ** kerül a kicsik kezébe, mivel ettől függ, milyen olvasókká válnak felnőtt korukra. >> adó sem képviseltette magát, az újságírókat sem érdekelte a dolog, egyedül a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének riportere készített velem beszélgetést. Mi az oka ennek az érdektelenségnek? Gondolom az, hogy a gyermekKozsár Zsuzsanna: „A szülő akkor veszi meg a könyvet, ha tele van színes illusztrációval, a tartalom csak a második, illetve a könyv ára után a harmadik helyre szorul." (A szerző felvétele) irodalom még mindig nem jutott el az őt megillető helyre. Nem tudatosították fontosságát sem az olvasók, sem maguk az írók, akik csak úgy mellékesen, rutinból írnak a legkisebbek számára, nem teldntik valódi kihívásnak ezt a munkát. Azaz degradálják a kiskorú olvasót, mondván, hogy gyerekkönyvet bárki tud írni. Nos, ez egyáltalán nincs így. Nem mindegy, mi kerül a kicsik kezébe, mivel ettől függ, milyen olvasókká válnak felnőtt korukra. A gyerek jó kritikus, a fércműveket hamar félredobja, és az ilyen művek miatt gyakran elmegy a kedve az olvasástól. Elérkeztünk a szülő felelősségéhez, aki olvasnivalót választ gyermekének. Igen, ez nagyon fontos kérdés. A szülő a boltban általában a képeket nézi meg először, akkor veszi meg a könyvet, ha tele van színes illusztrációval, a tartalom csak a második, illetve a könyv ára után a harmadik helyre szorul. Ezért olyan keresettek például a Disney-könyvek, amelyek tartalmukat illetve az amerikai ízléshez igazodnak. A Bambiból említenék egy példát, amelyből kihagyták a lényeget, azt a részt, amikor a vadász megöl egy őzet. Biztos úgy gondolták, ez nem való az érzékeny amerikai gyerekeknek. Csakhogy ezzel kiherélték a mesét, a gyerek nem tudta meg belőle, hogy létezik gonoszság és fájdalom. Mivel három gyereked van, bizonyára „teszteled" rajtuk a saját meséidet is. Először nem mertem felolvasni nekik, mert nem voltak hozzájuk illusztrációk, és attól féltem, a gyerekek nem „látják" majd a történeteket. Aztán mégis rászántam magam, és később már ők kérték, követelték, és bizonygatták nekem, hogy igenis látják a képeket. Ha akadna vállalkozó kedvű kiadó, kivel illusztráltatnád legszívesebben a könyveidet? A hagyományos, „gyermekközeli" illusztrátorok munkáit szeretem, akik nem vad színekkel és torz formákkal dolgoznak, mint például Balázsy Géza, S. Horváth Klára, vagy Németh Ilona. A képzőművészek rendszerint nem alkalmazkodnak a szöveghez, ők maguk akarnak érvényesülni a könyvben. A könyvem illusztrálását valószínűleg a kislányomra bíznám, aki nagyon ügyesen, karakteresen rajzol. Fekete-fehér képeket kérnék tőle, melyeket a könyvet olvasó gyerekek színezhetnének ki. Úgy tudom, létezik olyan számítógépes program, amellyel ez megvalósítható. A gyerek egy speciális ceruzával rajzol, és a rajz megjelenik a számítógép monitorján, így könnyű a grafikai szerkesztés. Mi a témája a doktori disszertációdnak? Az 1989. utáni szlovákiai magyar gyermekirodalma t veszem górcső alá, azon belül is a prózát. A téma tulajdonképpen magától adódott, azelőtt is sokat foglalkoztam véle. Sajnos, kevés a segédanyag, a forrás, mivel, mint mondtam, eléggé mostoha sorsú témáról van szó. Elég anynyit említenem, hogy az Irodalmi Szemle utoljára 1984 nyarán szentelt teret a gyermekirodalomnak, ez a legfrissebb segédanyagom. A Magyar Irodalom Történetének nyolc kötetébe se fért bele Fehér Klára vagy Lázár Ervin meséinek méltatása, vagyis Magyarországon is hasonló a helyzet. Egyáltalán nem vagyok optimista ezen a téren. Bohém festő, építész, környezetvédő, aki megtervezte a világ első művészi kivitelű szemétégetőjét A játékosság és a romantika mestere MTI-PANORÁMA Friedensreich Hundertwasser, a sokat vitatott osztrák festő és építész a napokban töltötte be hetvenedik életévét. A művész Friedrich Stowasser néven született Bécsben. 1948ban beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, de hamar otthagyta, mert „untatta a tanmenet". Lényegében autodidakta művész lett, nagy hatást tettek rá utazásai, főleg 1951-es marokkói és tunéziai útja. Szicíliában ismerkedett meg René Bro francia festővel, akit elkísért Párizsba. 1953-tól az ő műtermében dolgozott, itt festette fiatalkori főművét, a Boldog halottak kertjét. Erős színezésű, egyenes vagy spirális vonalvezetésű, dekoratív festészetével az osztrák Jugendstil hagyományainak folytatója, Klimt és Schiele szecessziója, Klee képi világa egyaránt hatott rá. Emellett a keleti miniatúrák formakincséből is merített, a japán metszetek hatására számos fametszetet és más nyomatot készített. Stílusa leginkább neoavantgárdnak minősíthető, leplezetlen szándéka a dekorativitás, hajlik az absztrakcióra, sok élénk színt használ. Papírra, vászonra, fára, kőre egyaránt fest. Művészetét „organikus festészetnek" nevezi. Az absztrakt expresszionizmus hívei rajonganak ragyogó színeiért és motívumaiért: dicsérik álomszerű városképeit, költői tájait, a hajókat, a hagymakupolákat, a díszítő hullámvonalakat és spirálokat. Talán legbizarabb alkotása a bécsi „Hundertwasser-ház", amely egyúttal saját műveinek otthona. Ez az épület meghatározhatatlan formájával és stílusával a hazai és külföldi látogatók tízezreit vonzza, a tetején látható kertekkel, követhetetlenül változatos szerkezeti elemeivel, burkolataival és aszimmetriáival. „A hülyeség szimmetrikus" -jelentette ki egyszer. Das Haus (A ház) címmel 1985ben könyvben fogalmazta meg gondolatait a város- és lakóházépítésről. Hundertwasser a természet tiszteletét és szeretetét fejezi ki műveiben, amelyekben a metropolisokban élő emberek vágya ölt testet a szépség, a játékosság, a romantika iránt. A világ első művészi kivitelű szemétégetőjét is ő tervezte. A játékosan bizarr formájú ipari létesítmény Bécs-Spittelauban létesült. A várostervezés megújításának egyik lehetséges módját vázolja fel a „Dombvidék réttel" nevű Hundertwasser-program. A művész üdvözlőkártyákat, képeslapokat, posztereket, poharakat, selyemkendőket, könyveket, bélyegeket is tervezett. Televíziós sorozatában népszerűsítette a természet betelepítését a városokba, fák ültetését erkélyekre, háztetőkre. Á művész ma Új-Zélandon él, ahol birtokán hatvanezer különböző facsemetét ültetett el a világ minden tájáról, ezzel is a természet változatosságának szépségét hirdetve. 1996-ban újabb látványossággal örvendeztette meg a bécsieket és az osztrák főváros látogatóit: Hundertwasser egyik alkotása átfestette, átkomponálta a Vindobona nevű sétahajót. Fehér alapon lila téglalapok díszítik a hajó oldalát, a széleket zöldre festette a művész, a hajó teteje is zöld, s ezért olyan, mintha a Hundertwasser-házak mintájára fű fedné. „Sok ember (Archív felvétel) lakik bennem - mondja magáról. - Festő vagyok, építész, környezetvédő. Mindig az a problémám, hogy csak az egyik vagyok. Annyi a teendőm, hogy mindig azt mondom: szeretnék tíz Hundertwasser lenni, hogy tízszer többet végezhessek." tfarflrwmy