Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-21 / 295. szám, hétfő

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 3511. Külhoni aggodalmak Washington. A Magyar Amerikai Koalíció nevű szervezet állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a NATO-csatlakozással összefüggésben tervezett alkotmánymódosítás „olyan magyar belpolitikai civakodások áldozatául esett, amelyeknek nincs jelentőségük a NATO-tagság szempontjából". A számos amerikai magyar szervezetet, illetve közösséget átfogó Koalíció ezt Magyarország hitelét aláásó, szerencsétlen fejleménynek tekinti. (MTI) Luzskov a Kremlbe készül Moszkva. Jurij Luzskov, aki a közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb Borisz Jelcin utódlására, szombaton vezényelte le pártja alapító kongresszusát. Moszkva nagyhatalmú polgármestere a Haza mozgalomra támaszkodva kívánja megpályázni az elnökséget a kétezer derekán esedékes választáson. A 62 éves Luzskov balközép politikát hirdet, nemzeti színezettel. Hivatalosan nem elnöke, még csak nem is vezetőségi tagja az új pártnak, mert ez összeférhetetlen lenne polgármesteri tisztségével. Luzskov szombaton az orosz katonai erő és a hadiipar újjáélesztését szorgalmazta, válaszul az Irak elleni amerikai-brit akcióra. Oroszország válságáért pedig a „liberális reformereket" kárhoztatta. (MTI) (CTK/AP-felvétel) Új kormány Algériában Algír. Szmail Hamdani új algériai miniszterelnök szombaton megalakította kormányát. Az új kabinet a kormányfő személyén túl csupán három poszton tér el az előző, Ahmed Ujahia által vezetett kormánytól. Hamdanit kedden bízta meg kormányalakítással Liamine Zerual elnök, miután Ujahia, akit az 1997-es választási eredmények meghamisításával vádol az ellenzék, lemondásra kényszerült. (MTI) Robbantásos merénylet Guvahati. Legkevesebb tízen haltak meg - köztük hat rendőr-egy tegnapi pokolgépes merénylet következtében India Asszám államában. A merénylet Asszám székvárosától, Guvahatitól 300 kilométerre nyugatra történt, a bangladesi határ közelében. Egy rendőrjárőr gépkocsija föld alá rejtett pokolgépre hajtott, és felrobbant, az autóban ülő mind a tíz személy a helyszínen szörnyethalt. Bodo szélsőségesek követték el a merényletet. A bodók önálló államuk megteremtéséért folytatnak fegyveres harcot az indiai kormány ellen. (MTI) Az amerikai szenátusban a republikánusok nem rendelkeznek a Bili Clinton visszahíváshoz szükséges kétharmados többséggel Hillary kérte a megbocsátást MTI-JELENTES Washington. Hivatalban levő amerikai elnök ellen 130 éve, választott elnök ellen pedig még soha nem volt példa arra, hogy alávessék olyan szenátusi eljárásnak, amilyen Clintonra vár. Említést érdemel: Richard Nixon annak idején ezt megelőzve mondott le. A képviselőház szombaton a párthovatartozást tükröző módon, a republikánus képviselők többségi szavazatával helyezte alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) alá Clintont. Az igazságügyi bizottság által előterjesztett négy vádindítvány közül kettőt fogadtak el. Az első szerint Clinton augusztus 17-én eskü alatt hamis vallomást tett, amikor cáfolta, hogy szexuális viszonyt folytatott Monica Lewinsky volt fehér házi gyakornoknővel. A másik vádpont értelmében az elnök akadályozta az igazságszolgáltatás menetét, amikor különböző módokon igyekezett a viszonyt leplezni, a tények megismerését meggátolni. A képviselőházi vita meglepő fordulata volt: Bob Livingston, akit a republikánusok új házelnöknek jelöltek, és akiről a minap kiderült, hogy neki is volt házasságon kívüli viszonya, bejelentette, hogy visszalép a tisztség betöltésétől, sőt képviselői mandátumát is visszaadja. Egyúttal példájának követésére, lemondásra szólította fel Clintont, aki ezt nem hajlandó megtenni, nyilatkozata szerint ki akarja tölteni hivatali idejét, és tovább kíván dolgozni Amerika érdekében. A képviselőházi vitában szembesült érvek lényege a következő volt: a republikánusok szerint a hamis tanúzásért büntetés jár, és senki nem állhat a törvény fölött, a demokraták szerint viszont a hivatalból való elmozdítás lehetőségét magában hordozó eljárás nem áll arányban az elkövetett cselekménnyel, és ellentétes az amerikaiak többségének akaratával. Az elnök egyre nagyobb népszerűségnek örvendő felesége, Hillary Clinton is megtörte hallgatását, és nyilatkozatban emelt szót - hivatkozva a decemberi ünnepekre, a karácsonyra, a hanukkára és a ramadánra - a megbocsátás, az ellenségeskedésen való felülemelkedés mellett. A szenátus tehát januárban lát neki az ügynek, de egyelőre nem lehet megjósolni, meddig húzódik majd el az eljárás. Bár a hadműveletnek vége, az erős amerikai katonai jelenlét marad Bagdad nem engedi be az ellenőröket Fenyegetik Butiért Ramadán - és béke? Washington. Az amerikai elnök szombaton - ekkor kezdődött a ramadán, a muzulmánok szent hónapja - bejelentette, hogy az amerikai és a vele szövetséges brit haderő befejezte a szerdán megkezdett Sivatagi Róka hadműveletet. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Clinton így összegezte az eredményes hadművelet célját: nem szabad megengedni, hogy Szaddám Húszéin nukleáris fegyvereket, mérgesgázokat, biológiai fegyvereket vagy ezek célba juttatására alkalmas hordozó eszközöket fejlesszen ki. „Ilyen fegyvereket korábban már felhasznált katonák és polgári személyek ellen, beleértve saját népét is. Nincs kétségünk, hogy ha nem ellenőrizzük, újra így tenne" - mondta. Emlékeztetett rá: az ENSZ fegyverzetellenőrei hét és fél éven át törekedtek a tények feltárására, Szaddám Húszéin azonban újra és újra igyekezett megbénítani az ellenőrzési rendszert. A légicsapás-sorozat célja annak a programnak a visszavetése volt, amely azt célozta, hogy Irak tömegpusztító kapacitásra tegyen szert, és amely lehetővé tette volna Irak számára szomszédainak megtámadását. Az előzetes értékelő adatok alapján kijelentette, hogy e visszavetési célt sikerült elérni. „Jelentős károkat okoztunk Szaddám tömegpusztító fegyverkezési programNem lesz nyugalom, amíg Szaddám Húszéin hatalmon van. jában, az ilyen kapacitás irányítását és védelmét szolgáló parancsnoki struktúrákban, valamint katonai és biztonsági infrastruktúrájában." Clinton leszögezte: amíg Szaddám Húszéin hatalmon marad, addig fenyegetéstjelent, ezért az USA - szövetségeseivel együtt - arra törekszik, hogy megfékezze őt. Washington eközben azon is dolgozik, hogy egy napon Iraknak olyan kormánya legyen, amely hajlandó békében élni saját népével és szomszédaival. Az elnök közlése szerint fennmarad a térségben az erős amerikai katonai jelenlét, és az USA készen áll az ismételt katonai fellépésre, ha Szaddám újra akarja teremteni tömegpusztító kapacitását, megtámadja szomszédait, lépéseket tesz a kurdok ellen. Fennmarad a repülési tilalmi övezet is, érvényben maradnak az Irak elleni szankciók, amelyek eddig több mint 120 milliárd dollárba kerültek a bagdadi vezetésnek. Ugyanakkor folytatódik az „olajat élelmiszerért" program is. Az USA üdvözölné, ha visszatérhetne Irakba az UNSCOM és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Ha azonban az USCOM nem térhet vissza, hogy felvegye munkáját, akkor „éberen figyelünk tovább, és készek vagyunk erőt alkalmazni, ha azt látjuk, hogy Irak újraindítja fegyverkezési programját". MTI-HIR Sydney. Az ausztrál kormány tegnap közölte: Richárd Butiért, az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság vezetőjét halálosan megfenyegették Irak amerikai-brit bombázása miatt. Alexander Downer ausztrál külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy a volt ausztrál diplomata testi épsége érdekében védelmi intézkedéseket léptettek életbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy Buder az ENSZ-től kapta mandátumát, és nem eszköze egyetlen kormánynak sem. Nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedéseket hoztak a New Yorkban tartózkodó Butler védelmére. Mint tudjuk, Buder Irakot elmarasztaló jelentése volt a hivatkozási alap a légitámadások megindításához. Szaddám Husszein szombaton közölte, megszakítanak minden együttműködést az ENSZ fegyverzetellenőreivel. Bagdad szerint Butler jelentései hazugságokat és rágalmakat tartalmaztak. Meg akarják félemlíteni az EBESZ megfigyelőit Szerb provokáció Négy éjszaka támadtak száz célpontot. 73 polgári személy vesztette életét Áldozatok és szárnyasrakéták MTI-HÍR Belgrád. Ismeretlen fegyveres (ek) fenyegetően léptek William Walkerrel, az EBESZ koszovói misszióvezetőjével szemben. Szombaton reggel a többségében albánok lakta szerbiai tartomány székhelyén, Pristinában, három gépfegyveres férfi jelent meg Walker rezidenciája előtt. Ráfogták fegyverüket Walker fegyvertelen testőreire, majd eltűntek egy közeli épületben. Az incidensről értesülve Walker azonnal rezidenciájához sietett. A három férfi egyike kezében pisztolyt és kézigránátot tartva ismét megjelent a helyszínen, és megpróbálta elállni Walker útját, akit szorult helyzetéből a testőrei menekítettek ki. Szemtanúk a szerb rendőrség egyik tagját vélték felismerni a férfi-' ban. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a nemzetközi közösséget aggasztja a fegyvertelen megfigyelők biztonsága. MTI-JELENTES Washington/Bagdad. William Cohen amerikai védelmi miniszter beszámolt arról, hogy a Sivatagi Róka hadművelet során, négy éjszaka mintegy száz célpontot támadtak. A zömmel katonai célpontok ellen intézett csapások során a lehető legkisebbre igyekeztek csökkenteni a polgári áldozatok számát. Ezekről az irakiak hoztak nyilvánosságra hivatalos közleményt, amely szerint 73 polgári személy vesztette életét. Az amerikai és a brit erőknek az irakiak nem tudtak veszteséget okozni, de az Enterprise repülőgépanyahajón összeütközött két repülőgép, és a baleset következtében négyen életüket vesztették - közölte a Cohen. Henry Shelton tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke elmondta, a hadművelet során az amerikai és a brit repülőgépek összesen több mint 650 bevetést, illetve bevetéstámogató repülést hajtottak végre. Amerikai hadihajókról több mint 325 darab Tomahawk típusú pilóta nélküli manőverező robotrepülőgépet a B-52-es nehézbombázókról pedig több, mint 90 (a Tomahawkénál nagyobb töltettel ellátott) manőverező robotrepülőgépet indítottak iraki célpontokra. Ismét fellángolt a vita a halálbüntetésről Az ötszázadilc kivégzés MTI-HIR Columbia. Az USA-ban végrehajtották a halálos ítéletet Andrew Lavem Smith-en. Ez volt az ötszázadik kivégzés azóta, hogy 1976ban ismét bevezették a halálbüntetést az amerikai igazságszolgáltatásban. A 38 éves Smith-t a délkarolinai Columbia börtönében halálos mérget tartalmazó injekcióval végezték ki. Azért ítélték halálra, mert 1983-ban különös kegyetlenséggel ölt meg egy idős házaspárt, egyébként közeli rokonait. A halálbüntetés ellenzői bejelentették: 26 amerikai államban rendeznek tüntetéseket. Jelenleg az USA-ban 3517 a kivégzésre váró elítéltek száma. Washington megtorlásul büntetővámot akar bevezetni Európa ellen EU-USA: csúszik a banánhéj MTI-JELENTES Washington. Az Egyesült Államok és az Európai Unió illetékesei a Washingtonban megtartott USA-EU csúcstalálkozón képtelenek voltak megoldani az úgynevezett banánvitát. Az USA ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet általános szabályaival ellentétesnek minősíti az EU január elsején hatályba lépő új banánimportrendtartását, mondván, hogy az a karibi termelőknek ked-. vez, és hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a dél-amerikai exportőröket, akikkel az amerikaiak üzleti érdekközösségben vannak. Az amerikaiak azt tervezik, hogy megtorlásul márciustól egy sor európai termékre 100 százalékos büntetővámot rónak ki. A kapcsolatokat régóta megterhelő banánvita mellett az amerikaiak azt is felvetették: jó lenne, ha Európa több orosz, ázsiai és brazil acélterméket lenne hajlandó felvásárolni, mert az amerikai termelők már nagyon panaszkodnak az olcsó termékek beözönlése miatt. Az európaiak azt válaszolták, hogy őket is elárasztja az olcsó acél. Miközben a szakkérdések illetékesei ezekről a kérdésekről folytattak eredménytelen vitát, Clinton elnök, illetve Viktor Klima osztrák kancellár, az EU soros elnöke és Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke között lezajlott a tulajdonképpeni USA-EU csúcstalálkozó. Tegnap Prágában, az amerikai nagykövetség előtt arab tüntetők követelték az amerikai csapatok kivonását a Perzsa-öbölből (ČTK-felv.) A first lady szombaton ismét kiállt a férje mellett. (ČTK/AP-felv.)