Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-02 / 279. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 2. KULTÚRA - OKTATÁS - HIRDETÉS Nem önkormányzati, hanem magántulajdonban van a kereskedelmi akadémia Királyhelmecen A kormány lépései következnek „A szerződő felek kötele­zik magukat, hogy a koalí­ciós szerződés érvényessé­gének ideje alatt támogat­ják a hágai Nemzetközi Bí­róság határozatából ere­dő, a bősi vízlépcsőt érintő kötelességek teljesítését." DUSZA ISTVÁN „Nem nyitnak meg a beneši dek­rétumok, az etnikai elvű területi autonómia és más ehhez hasonló, a kormány stabilitását veszélyez­tető kérdéseket. A szerződő felek nem kezdeményezik az alternatív kétnyelvű oktatás bevezetését a magyar tanítási nyelvű iskolák kárára. A kormány garantálja a nemzetiségi kisebbségekhez tar­tozó állampolgárok műveltségi szintjének emelését, megoldja a kisebbségek nyelvén tanító isko­lák pedagógusainak képzését, a teológusok, a kulturális dolgozók és népművelők kisebbségi nyel­veken történő képzését a létező főiskolákon belül. Egyidejűleg tá­mogatja az SZK állampolgárai­nak külföldre való kiküldését, és megteremti a feltételeket a kül­földi egyetemek fiókjainak létesítéséhez.,, (Részlet a kor­mánypártok 1998.10. 28-án alá­írt koalíciós szerződéséből.) Az egyik olyan városi egyetem, majd „akadémia", amely a szlo­vákiai magyarok lakta területek szakember- és pedagógusképzé­sét anyanyelven hivatott leg­alább részben megoldani, a ko­máromi Városi Egyetem mellett, a királyhelmeci Városi Egyetem. A Királyhelmecen önkormány­zatiként . alapított intézmény, majd alapítványi iskolából ma­gániskolává transzformált aka­démia élén a kezdetektől Gilányi István igazgató áll: - Bennünket meglepett, hogy megkérdezésünk, tájékoztatá­sunk nélkül lett az iskolánk a ko­alíciós tárgyaláson egy adok-ka­pok politikai egyezség része. Az iskolánkkal kapcsolatban bízunk a pozitív változásban, hiszen tisz­tázadan a jogi helyzetünk. A kö­vetkező időben az oktatási mi­nisztériumban valamilyen stá­tuszt ennek az intézménynek fel­tétlenül adni kell. Az „egyetem" kifejezés az új felsőoktatási tör­vény elfogadása óta nem lehet a nevünkben, mert abban tétele­sen meghatározták, melyek az elismert egyetemek. Ezért vál­toztattuk meg a nevét Király­helmeci Akadémiára, de lehet a neve Közművelődési Akadémia is, ha megoldjuk, hogy a Comenius Tanítóképzőnek Ki­rályhelmecen lesz a kihelyezett tagozata, mert vannak olyan tö­rekvéseink, hogy ne csak keres­kedelmi kara legyen iskolánk­nak. A mostani Királyhelmeci Akadémiát az oktatási miniszté­rium nem regisztrálta. Vagyunk, létezünk, s az utóbbi időben nem is bántanak bennünket. Ugyan­akkor létezésünk óta nem adtak anyagi támogatást sem. Vállala­toktól, alapítványoktól, magán­személyektől és a tandíjként tud­tuk összeszedni a szükséges pén­zeket. Három épületünk van, egyik a kollégium, a másik egy előadóterem, s a harmadik az akadémia székhelye, könyvtára és számítástechnikai központja. Alakulásunk - 1993 - óta sokat fejlődtünk. Létrehoztunk egy alapítványt az önkormányzattal, az akadémiával, a római katoli­kus és a református egyházzal. Következett az új alapítványi tör­vény, amely kockázatossá tette az ilyen jellegű tevékenységet, ezért az alapítók nem jegyeztet­ték be újra az alapítványt. Most reménykedünk, hogy az oktatási kormányzat bejegyzi és támogat­ja az akadémiánkat, mint a buda­pesti Közgazdasági Egyetem ki­helyezett tagozatát. Petőfi királyhelmeci szobra Mindaz, amit Gilányi István el­mondott bizonyára igaz, arról viszont nem szólt, hogy a királyhelmeci Városi Egyetem vagy Városi Akadémia jelenleg egy kft. tulajdonában van, s a székhelyét, a volt régi városháza épületét az önkormányzat kép­viselői testületének döntése alapján eladták neki, Pásztor Ist­ván polgármesternek és még két magyarországi állampolgárságú polgármesternek. így a nemrég az Illyés Közalapítvány költsé­gein helyreállított épület városi köztulajdonból magántulajdon­ba került. Pásztor István, Királyhelmec polgármestere: - Kezdeményezője voltam az egyetem megalapításának, mert megválasztásomkor tapasztal­tam, milyen nehéz volt megfelelő szakembereket találni a városi hivatal posztjaira. A környéken élők között is kevés volt a köz­gazdász. Ezért is kerestük a kap­csolatot a budapesti Közgazdasá­gi Egyetem vezetésével, akik se­gítségünkre siettek, azzal a felté­tellel, ha megfelelő feltételeket biztosítunk. Ez megtörtént. Re­méltük, hogy az állam is támoga­tást nyújt majd, hiszen nappali 70 ÉVES A RÁDIÓ MAGYAR AOÁSA A nap hangja: Agócs Valéria KLEIN MELINDA Egy ideje nem halljuk a han­godat a rádióban. Mi az oka ennek? Öt hét alatt két műtétnek kellett alávetnem magam. Idővel ugyanis az ember munkaeszkö­ze elkopik, az enyémmel is ez történt. Az amúgy is rekedt han­gom érdességén próbáltak vala­melyest finomítani az orvosok. De az első beavatkozás után megszakítottam a betegszabad­ságomat, mert a Parlament ala­kuló ülésén mindenképpen ott akartam lenni. Azt szokták mondani, hogy az egészség a legfontosabb. Szá­modra a munka? Egyiket sem tudom elképzelni a másik nélkül. Nekem mindkettő ugyanolyan fontos. Egészség nélkül persze nem lehet dolgoz­ni, én viszont munka nélkül nem tudok élni. Ez a szerelem időközben ala­kult ki, vagy rádiósnak szület­tél? Teljesen véletlenül alakult így az életem. Az előző munkahe­lyem éppen az Új Szó volt, ahol fordítóként dolgoztam 1971. ja­nuár 1-től. 1971 tavaszán már állandó külső munkatársként dolgoztam a rádióban, hírszer­kesztőként. Nagyon megszeret­tem ezt a munkát, meg csábítot­tak is, elbúcsúztam hát az Új Szótól. Mi az, ami az írott sajtótól a rádióhoz csábított? Azon frissiben a „nap hangjá­nak" lenni, vagy várni másna­A rádiózás nem szólóműfaj pig, amíg nyomtatásban megje­lentetheti az ember a tegnapi hí­reket, az ugye azért nagy kü­lönbség? Én ragaszkodtam ah­hoz, hogy a nap hangja lehes­sek. Megvan viszont az a hátránya, hogy az embernek - ha mig­rénje van, ha bánatos - oda kell ülnie a mikrofonhoz... Mondom is mindig, hogy a mi munkánk egy kicsit hasonlít a színészére. Neki sem lehet rossz napja a színpadon. Sőt annyival talán nehezebb is, hogy az én (Somogyi Tibor felvétele) szövegemet nem írja meg senki. Engem nem „alkalmaznak rádi­óra", nem rendeznek meg. Az én dolgom, hogy megírjam, amit el akarok mondani. Ha az ember komolyan veszi a munkáját, a folytonos tanu­lást is fontosnak tartja, akkor már szinte semmire sem ma­rad ideje. Neked viszont öt gyereked van. Az igazat megvallva nálunk a család alkalmazkodott ahhoz, hogy a családanya rádiós. A gye­rekeim természetesnek vették, (A szerző felvétele) képzés folyik, és a hallgatók a bu­dapesti egyetem üzemmérnöki oklevelét kapják meg, amikor el­végzik a négy évet. Folytathatják is a tanulmányaikat Magyaror­szágonvagy Pozsonyban, esetleg Kassán. A képzést a pozsonyi Közgazdasági Egyetem elismer­te, tehát az oklevelet Szlovákiá­ban bárhol elfogadják. A polgármester állítása szerint azonban fennáll annak a veszé­lye, hogy a közigazgatásban nem fogadják el az oklevelet, mert az intézmény nem szerepel a bejegyzet és akkreditációval rendelkező felsőoktatási intéz­mények jegyzékében. Akárcsak a komáromi. Most már csak az a kérdés, lesz-e a mostani kor­mánynak elegendő ereje, figyel­me és pénze, hogy odafigyeljen a Királyhelmecen és Komárom­ban megalapozott felsőoktatási intézmények támogatására, akkreditációiknak a koalíciós szerződésben és a kormány­programban garantáltak alap­ján történő elismertetésére. Ha nem, akkor pótlékunk sem lesz, ha már a magyar állami egye­tem kérdésének felvetése meg­osztaná a fennálló kormánykoa­líciót. hogy én nem délután háromkor érek haza a munkából, hanem csak este, amikor vége az adás­nak. Tudták, hogy a család mel­lett az életem másik fele a rádió. Elfogadták. Ennyi év alatt sohasem kacér­kodtál a gondolattal, hogy va­lami másban is próbára tedd magad? • Kacérkodtam, eljátszottam a gondolattal, aztán el is hesse­gettem. Egyszer, amikor éppen azon voltam, hogy otthagyok csapot-papot, Kisvali, a nagyob­bik lányom térített észhez. Azt mondta: „Persze, mama, aztán majd hazajössz a munkából dél­után háromkor, bekapcsolod a rádiót, és elájulsz, mert nem te beszélsz, hanem valaki más. Igaza volt a gyereknek. Amíg van mondanivalóm, és amíg visszajelzés jön a kedves hallga­tóktól, addig csinálni akarom. A legfontosabb szempont, hogy a hallgatót szolgáljam, és ezt a munkát csak úgy lehet jól vé­gezni, ha az emberbe mérhetet­len emberi és szakmai alázat szorult. Több rendszert megél­tem már, de soha nem voltam hajlandó a főnökeim főnökeit szolgálni. Kizárólag a kedves hallgatót. Fontos elmondani azt is, hogy a rádiózás nem szóló­műfaj. Csapatmunka, amely el­képzelhetetlen kiváló kollégák nélkül. Nekem ebben is óriási szerencsém van. Ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy jól érzem ma­gam. Mondanivalóm is van, be­szélni akarok még. Fél év múlva elérem a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is szólni szeretnék a kedves hallgatóhoz. A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 47. számában feltett kérdésre a héten 620 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Klein Melinda, a VASÁRNAP szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek ne­vét. E héten az 500-500 koronát Papp Tiborné taksonyfalvai, Liszkay Andrea somorjai és Hruška Valéria lelédi olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Capitolium, az amerikai parlament, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Ünnepel az Irodalmi Szemle Pozsony. A Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete ma, 16 órakor ünnepséget rendez az Irodalmi Szemle fennállásának negyvenedik évfor­dulója alkalmából a Magyar Intézet székházában. A folyóirat egyes korszakait Filep Tamás Gusztáv, Szeberényi Zoltán, Elek Tibor és Pénzes Tímea értékeli. A találkozó vendégei a folyóirat mindenkori főszerkesztői, Dobos László, Duba Gyu­la, Varga Erzsébet, Grendel Lajos, Tőzsér Árpád és Fónod Zol­tán. Beszélgetőtárs Hodossy Gyula, (ú) Könyv a magyarokról Bécsben A tősgyökeres bécsiek számára is meglepő adatokkal szolgál Magyar Bécs - Könyv a magyarokról Bécsben című könyvében Johan Szegő, vagyis az 1956 óta Ausztriában élő Szegő János. Mint a könyv címe is mutatja piros-fehér-zöld nyomok után kutat az osztrák fővárosban. Ä múlt magyar vonatkozásain kí­vül a mai idők leghíresebb ausztriaivá vált magyarjai közül többek között Tábori György drámaírót, Lendvai Pál publicis­tát, televíziós személyiséget, Nyilasi Tibor focistát említi. Azt sem hallgatja el, hogy Bécs talán leghíresebb jelképét, az óri­áskereket is egy magyarnak köszönheti: Steiner Gábor tervei alapján készült. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bajazzók, Parasztbecsület 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakukk fészkére 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: A Trónszirt legendája 9,12; Csók (vendégjá­ték Párkányban) 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Truman Show (am.) 15.30, 18 OBZOR: Maffia! (am.) 16,18, 20.30 MLADOSŤ: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 15.15,17.30, 20 KASS A ÚSMEV: Truman Show (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Marvin szo­bája (am.) 16.15,19.15 DRUŽBA: Ryan közlegény megmenté­se (am.) 16, 19 TATRA: Hat nap, hét éjszaka (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Angyalok városa (am.) 16,18 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 17, 19 GALÁNTA - VMK: Jó Will Hunting (am.) 17.30,20 LÉVA-JUNIOR: Jó Will Hunting (am.) 16.30, 19 1998. dec. 11. este 19" POZSONY UJ SZÍNPAD jegyelővétel a helyszínen; Csemadok vv, Jégh Izabellánál, tel.: 07/364 440 ~m,. Sedlárska, Bratislava,, (^"""^anifcwf

Next

/
Thumbnails
Contents