Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-19 / 294. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 3499. Újabb incidens Szöul. A dél-koreai haditen­gerészet egységei elsüllyesz­tettek tegnap egy, az ország parti vizeire behatoló észak­koreai minitengeralattjárót. Égy észak-koreai békaem­ber holttestét a tűzharc után megtalálták - közölte a had­sereg vezérkari főnökének szóvivője. A múltban rend­szeresen hatoltak be észak­koreai tengeralattjárók a dé­li vizekre, legutóbb novem­berben, Clinton elnök szöuli látogatását megelőző napon történt ilyen incidens, a nyáron pedig egy tenger­alattjáróról kilenc ügynök holttestét emelték ki. (MTI) Nem másolja a Nyugatot Peking. Csiang Cö-min kínai államfő tegnap ünnepélye­sen kijelentette, országa „so­hasem másolhatja a nyugati típusú politikai rendszere­ket. Kína szocialista ország, amelyet a munkásosztály ve­zet, és amely a parasztok és a munkások egységén alapuló népi demokratikus diktatú­rát gyakorol." Mint mondta, a következő száz évben kö­vetni kell „a párt alapvető irányvonalát", a társadalmi­lag és politikailag destabili­záló tényezőket pedig „csírá­jukban el kell fojtani". (MTI) Csiang Cö-min óvatos reform­politikát akar (Archívum) Afrikai csúcs Kongóról Ouagadougou. Az Afrikai Egységszervezet tegnapi rendkívüli csúcsértekezle­tén úgy döntöttek, hogy de­cember 27-28-án újabb bé­kekonferenciát tartanak a Kongói Demokratikus Köz­társaság helyzetének ren­dezésére a zambiai Lusa­kában. A házigazda Burki­na Faso elnöke kijelentette: az öt hónapja dúló kongói polgárháborúban szemben­álló felek közeledtek egy­máshoz, és remélhető, hogy a lusakai csúcson már sikerül tető alá hozni a fegyverszünetet. (MTI) Új kabinet Libanonban Bejrút. Kétnapi vita után, csütörtökön éjjel bizalmat kapott a bejrúti parlament­ben az új miniszterelnök, Szalim Hossz által kineve­zett „üdv és változás" kabi­netje. Hossz, az USA-ban képzett közgazdász, a múlt­ban már négyszer volt kor­mányfő. (MTI) Vasúti baleset Budapest. Egy halottja és 10 sérültje van annak a teg­nap reggeli balesetnek, amely a Mád és Szerencs közötti vasútvonalon tör­tént. A tilos jelzés ellenére egy teherautó a sínekre haj­tott, ahol összeütközött az érkező személyvonattal, amely kisiklott. (MTI) Bob Livingston, aki a képviselőház elnöki posztjára pályázik, elismerte: ő is követett el házasságtörést Mint a hidegzuhany... MTI-JELENTES Washington. Bombaként rob­bant Washingtonban a hír: Bob Livingston, az amerikai képvise­lőház republikánusok által kije­lölt új elnöke csütörtökön beval­lotta, hogy neki is volt házassá­gon kívüli viszonya. Pár órával később, tegnap délelőtt az ame­rikai képviselőház megkezdte a „történelminek" minősített vitát Clinton elnök elmozdításáról. A vita várhatólag hosszú lesz, így a szavazásra valószínűleg csak ma kerül sor. Ami Livingston ügyét illeti: a képviselőházban a republiká­nusok és demokraták előzőleg szenvedélyes vitát folytattak arról, pénteken napirendre tűzzék-e a Clinton felelősségre vonására irányuló indítványt, amely hamis tanúzással, az igazságszolgáltatás akadályo­zásával, hatalommal való visz­szaéléssel vádolja az elnököt a Lewinsky-ügy kapcsán. A de­mokraták szerint megengedhe­tetlen, hogy amikor az ameri­kai katonák iraki bevetésben vannak, a törvényhozás az el­nök - vagyis a főparancsnok ­leváltásáról vitatkozzon. Livingston a vitában - utalva arra, hogy a szenátusban két­harmados többségre lenne szükség Clinton elmozdításá­hoz, és ilyennel nem rendel­keznek a republikánusok - azt szorgalmazta: a kéviselőház végre továbbítsa az aktát, va­gyis „essen már túl az egé­szen", aztán pedig döntsön a szenátus, „és ha nem dönt, ak­kor egyszer és mindenkorra te­messék el az ügyet". Ebben a helyzetben jelent meg csütörtök este a Roll Call című kongresszusi hírlevélben az ér­tesülés: Livingston elismeri, hogy ő is követett el házasságtö­rést. Percekkel ezután Livings­ton nyilatkozatban erősítette meg, hogy neki is volt afférja. A Clinton leváltását szorgalmazó republikánusokat hidegzuhany­ként érte a bejelentés... Livingston, a decens úriember azt állítja, neki a felesége már meg­bocsátott, és sosem kellett hamisan esküdnie (ČTK/AP-felvétel) Bagdad, ENSZ-központ Külföldiek távozása Bagdad. Az ENSZ irányítása alatt álló humanitárius szervezetek mintegy száz alkalmazottját biz­tonsági megfontolásból tegnap elszállították Bagdadból. A hely­színen mindössze 28 ENSZ-tiszt­ségviselő maradt. A bagdadi fran­cia érdekképviseleten arról tájé­koztattak, hogy az Irak elleni amerikai-brit csapás kezdete, szerda óta harmincöt francia ál­lampolgárt menekítettek ki az or­szágból. A Bagdadot ért csütörtök éjjeli bombatámadások során az egyik robbanás alig egy kilomé­terre történt az ENSZ bagdadi fő­hadiszállásától, a közeli becsapó­dás megrengette az ENSZ-köz­pontot. A szerda éjjeli légitáma­dás előtt az ENSZ-nek 142 mun­katársa tartózkodott Bagdadban, jóllehet az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) min­den egyes tagja pár órával az amerikai támadás megindulása előtt elhagyta Irakot. (MTI) Moszkvában cáfolják, hogy fokozott harckészültséget rendeltek volna el Feszültség: presztízsből Megegyeztek az északír nemzetgyűlés pártjai Áttörés Belfastban Brüsszel/Washington/ Moszkva/London. Az Irak elleni támadás miatt fe­szültebbé vált az orosz­amerikai, valamint az orosz-brit viszony. Moszk­va csütörtökön konzultáci­ókra hazarendelte wa­shingtoni, pénteken pedig a londoni nagykövetét is. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Megfigyelők rámutatnak: még a Szovjetunió is csak ritkán folya­modott ilyen, a diplomáciában keménynek számító lépéshez. Az eredeti tervek szerint Igor Szergejev védelmi miniszternek kellett volna Brüsszelben talál­koznia a NATO védelmi miniszte­reivel, de a tanácskozáson csu­pán Szergej Kiszíjak brüsszeli orosz nagykövet jelent meg. Állí­tólag Borisz Jelcin államfő utasí­totta a minisztert, hogy az Irak el­leni támadás miatt maradjon tá­vol a miniszteri szintűnek terve­zett ülésről. A tegnapi találkozó után Kiszíjak úiságíróknak elmondta, hogy Moszkva nem ért egyet az Irak el­leni katonai fellépéssel. Elismer­te, hogy a beavatkozásért nem a NATO egésze felelős, csupán két tagországa. Közvetve bírálta a NATO-t, amiért nem jelezte előre Oroszországnak a Bagdad elleni akciót. Leszögezte, hogy folytatni kívánják az együttműködést a szövetséggel, de a NATO-orosz tanácsot a tényleges párbeszéd fórumává kívánják tenni. Javier Solana a sajtónak elmondta, hogy a kétoldalú együttműködés az Irak körüli nézeteltérés ellené­Washington fur­csállja, és nem tartja szerencsésnek. re ugyanúgy folytatódik, aho­gyan eddig. A NATO-főtitkár úgy vélte, a NATO-orosz egyezteté­sek fóruma továbbra is stabilitási tényező marad. Julij Voroncov washingtoni orosz nagykövet hazarendeléséről Ja­mes Rubin amerikai külügyi szó­vivő úgy fogalmazott, hogy ez a fejlemény sajnálatos, „nem sze­rencsés". De hozzátette, hogy Washington különböző szinteken folytatni kívánja a munkát Orosz­országgal a két ország számára fontos, számtalan témában. Egyébként a hazarendelésről Pri­makov orosz miniszterelnök tele­fonon tájékoztatta Al Gore ameri­kai alelnököt, a beszélgetésen szó esett a további kapcsolattartás szükségességéről. Oroszország tegnap sürgősen ha­zahívta londoni nagykövetét is, Rahmanyin orosz külügyi szóvivő a lépést azzal indokolta, hogy Moszkva tiltakozása ellenére az USA és Nagy-Britannia folytatja az Irak elleni légi csapásokat. Áz orosz törvényhozás alsóháza teg­nap javasolta: Oroszország újítsa fel „teljes körű" politikai és gaz­dasági, illetve katonai-műszaki együttműködését Irakkal. Az orosz védelmi minisztérium tegnap cáfolta, hogy az iraki vál­ság miatt fokozott harckészült­ségbe helyezték volna az orosz hadsereget, különösen a hadá­szati csapásmérő erőket. MTI-JELENTÉS London. Tony Blair brit kor­mányfő és Bertie Ahem ír mi­niszterelnök pénteken meleg hangon méltatta a nagypénteki megállapodás megvalósításá­ban elért áttörést. Belfastban az északír nemzet­gyűlés pártjai tegnap hajnalra egyetértésre jutottak az északír kormány összetételéről és az északír-ír együttműködési ta­nácsról, alkalmazva a nagypén­teki megállapodást. Az északír kormány összetételéről létre­jött egyezség nyomán tegnap az első félkatonai fegyveres csoport, a Lojalista Önkéntes Erő máris megkezdte fegyverei, köztük pokolgépek beszolgál­tatását. Ezek egy részét a nap folyamán Belfast közelében megsemmisítették. A nemzetgyűlés pártjai megálla­podtak abban, hogy tíz minisz­teri tárcát hoznak létre a végre­hajtó testületben, Írország és az északír tartomány között hat fő területen állítanak fel első lépés­ben együttműködési tanácsot. David Trimble északír kormány­fő nagy előrelépésnek nevezte az egyezséget, amely megnyitja az utat azelőtt, hogy London át­adja a hatalmi jogköröket az északír nemzetgyűlésnek. Gerry Adams, a katolikus Sinn Fein elnöke óvatosan üdvözölte a megállapodást. Hangsúlyozta, hogy az nem teljesíti maradék­talanul a Sinn Fein célkitűzéseit, de meghozta az áttörést, és azt mutatja, hogy lehetséges hala­dást elérni az északír tartomány békéjéhez vezető úton. „Az új északír kormány szerke­zetéről létrejött megállapodás jelentős áttörés, és minden érintett fél előtt fejet hajtok. Azt mutatja, hogy a nagypénte­ki megállapodás érvényben van, és a béke, a haladás útját szolgálja" - közölte Londonban Tony Blair brit kormányfő, méltatva a tartománybeli kö­zösségek pártjainak kompro­misszumkészségét. (Blair az Irak elleni katonai támadás kö­zepette is egész héten állandó kapcsolatban állt az északír parlamenti pártokkal, hogy elősegítse a kormány megszü­letését.) „Az amerikai-brit akció aláássa a háború után kialakult kapcsolatrendszert" Primakov bekeményített Amerika Izrael elleni biológiai hadviseléstől tart Féltik a gyerekeket MTI-HIR Moszkva. Az Irakra mért ameri­kai csapások nyomán újból ele­mezni kell a balkáni helyzetet is ­mondta tegnap Primakov orosz kormányfő a Franjo Tudjman horvát elnökkel megtartott találkozón. Ez a horvát elnök első hivatalos oroszországi látogatá­sa. Primakov kiemelte: Moszkva és Zágráb nézetei sokmindenben egybeesnek az európai biztonság, s különösen a balkáni helyzet te­kintetében. ,Abban vagyunk ér­dekeltek, hogy szilárd béke ho­noljon Európa közepén, hogy itt senki se alkalmazhasson erőt, s ne ronthasson a helyzeten" ­mondta Primakov, majd ismét szükségesnek tartotta hangsú­lyozni: Oroszország határozottan elutasítja a NATO-bővítést, ennek az álláspontnak a helyessége még inkább beigazolódott az Irak elle­ni katonai csapások fényében. Hozzátette, hogy ugyanakkor az EU bővítése nem vált ki allergiás rohamot Moszkvában. Megerősí­tette, hogy Moszkva tűrhetetlen­nek tartja erő alkalmazását Irak­kal szemben. Az amerikai-brit akció aláássa a második világhá­ború után kialakult nemzetközi kapcsolatrendszert, a Biztonsági Tanács tekintélyét. MTI-HIR Jeruzsálem. Larry Schwartz amerikai külügyi szóvivő közöl­te, hogy a washingtoni külügy­minisztérium utasítása értelmé­ben elhagyja Izraelt az amerikai nagykövetségi alkalmazottak va­lamennyi 18 év alatti vagy váran­dós hozzátartozója. Ugyancsak távoznak azok a munkatársak is, akiknek jelenléte nem okvedenül szükséges. Az USA izraeli nagy­követsége Izrael elleni lehetséges biológiai támadástól tart. A nevé­nek elhallgatását kérő tisztségvi­selő az AP szerint a döntést azzal indokolta, hogy nem próbálták ki gyermekeken az anthrax - a fel­tételezések szerint Irak által bir­tokolt veszélyes biológiai ható­anyag - ellenszerének hatását. Dr. Boáz Lev, az izraeli egészség­ügyi minisztérium vezérigazga­tó-helyettese úgy vélte: az, hogy az anthrax-szal fertőzöttek keze­lésére használt antibiotikumokat és védőoltásokat nem próbálták ki gyermekeken, még nem jelenti azt, hogy hatástalanok lennének. Öcalan kurd gerillavezér hajlandó önként távozni Olaszországból A palesztin elnök első hivatalos állásfoglalása Arafat a válságról Nem adhatják ki Törökországnak MTI-HIR Róma. Abdullah Öcalan kész fon­tolóra venni az önkéntes távozást Olaszországból, ha az olasz kor­mány felkéri - közölték a Kurd Munkáspárt, a PKK Rómában no­vember 12-én őrizetbe vett, de közben szabadlábra helyezett el­nökének ügyvédei. Lapértesülé­sek szerint Massimo D'Álema kor­mányfő az elmúlt napokban az „önkéntes eltávolítás" lehetőségét vitatta meg a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, mivel járhatat­lan útnak tűnik mind a bíróság elé állítás, mind az erőszakkal törté­nő kitoloncolás. „Noha a kiutasí­tás törvénytelen lenne, s Öcalan jogosult a politikai menedékre, a kurd vezető nem zárja ki annak le­hetőségét, hogy önként keressen olyan harmadik országot, amely kedvezőbb feltételeket kínál céljá­nak megvalósításához, a kurd ügy szolgálatához" - mondta Luigi Saraceni olasz parlamenti képvi­selő, a kurd gerillavezér egyik ügyvédje. Mint ismeretes, egy ró­mai bíróság szerdán visszaadta az addig rendőrségi felügyelet alatt álló kurd vezető teljes szabadsá­gát, mivel Németország úgy dön­tött, hogy nem kéri az általa elfo­gatott Öcalan kiadatását. A római fellebbviteli bíróság ajövő hét ele­jén dönt a Törökország által be­nyújtott kiadatási kérelem elutasí­tásáról. Az olasz törvények alap­ján Öcalant nem adhatják ki, mert Törökországban érvényben van a halálbüntetés. MTI-HIR Ammán. Az iraki probléma po­litikai megoldására szólított fel Ammánban Jasszer Arafat pa­lesztin elnök és vendéglátója, Haszan Ibn Talal jordániai trónörökös. A megbeszélésük­ről kiadott közleményben a két államférfi kifejezte aggodal­mát az Irak elleni katonai csa­páshoz vezető fejlemények mi­att. Mint az AFP megjegyzi, ez volt Arafat első hivatalos meg­nyilatkozása az ügyben - a Pa­lesztin Hatóság eddig más ve­zetők útján hallatta vélemé­nyét. A trónörökös és a palesz­tin elnök hangoztatta „teljes szolidaritását a testvéri iraki néppel a túl soká tartó embar­gó miatti kemény megpróbál­tatások közepette" - fűzte hoz­zá a közleményhez Jasszer Abed Rabbo palesztin kulturá­lis és tájékoztatási miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents