Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-16 / 291. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 16. Új vasútvonal Pozsony és Bécs között Gyorsabb utazás ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A szlovák és az osztrák közlekedési miniszter tegnap ünnepélyes keretek közt megnyitotta a Pozsony-Kittsee vasúti határátkelőt. Ezen a vonalon január 7-től rendszeresítik a járatokat. Az ünnepélyes átadás előtt a tárcavezetők több fontos kérdésről tárgyaltak, aláírtak három államközi szerződést, amelyek a teherfuvarozás, az autóbusz-közlekedés és a légiforgalom területén szabályozzák a két ország kapcsolatait. Tárgyalásokat kezdenek a pozsonyi és bécsi repteret összekötő gyorsvasút előzetes terveiről. A vasútnak köszönhetően egy órára csökkenne a két reptér közti távolság megtételére fordítandó idő. Gabriel Palacka közlekedésügyi miniszter elmondta, hogy a pozsonyi repülőtér a jövőben részvénytársasággá alakul át. Eltérő véleménye van a két tárca vezetőjének az európai repülésirányító központ létrehozásának helyszínéről. Mindketten saját országuk fővárosában szeretnék felállítani a központot. Az osztrák fél érdeklődést mutat a horvátjárfalui határátkelő öszszekapcsolására a bécsi autópályával, a döntés előtt még több tényt mérlegelni kíván, (mi) TANÁCSADÓ Hagyatéki tartozások H. M.: A férjem 1995-ben halt meg, 10 ezer koronás adósságot hagyott maga után. A hagyatéki tárgyaláson követelik, hogy térítsem meg a tartozását. A férjem után van egy 33 áras háztelek, amit majd én öröklök, és amely 3500 koronát ér. Azt szeretném megkérdezni, kötelezhet-e a bíróság arra, hogy ezt a 10 ezer koronát én fizessem meg, ha az örökségem csak 3500 koronát tesz ki? I FEKETE MARIAN Hagyatéki ügyekben természetesen bíróság az illetékes, de a hagyatéki eljárás jelentős részét közjegyzők végzik a bíróság megbízása alapján. Ami az ön kérdésének lényegesebb részeit illeti, feltehetőleg ingatlan-szakértői véleményt kérnek majd arról, hogy a 33 áras házteleknek hivatalosan mennyi is az értéke. Utalnunk kell ezzel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv 470. íjának 1. bekezdésére, amely szerint az örökös a megszerzett hagyaték értékéig felel az örökhagyó eltemettetésével kapcsolatos kiadásokért, valamint azokért a tartozásokért is, amelyek rá az örökhagyó halálával átszálltak. El kell mondanom viszont azt is, hogy a házasság fennállása alatt szerzett vagyon, mint házastársi osztatlan közös tulajdon, legalábbis egy részében hagyatéknak minősül. Számolnia kell tehát azzal, hogy a bíróság, illetve a közjegyző megállapítja ennek a közösen szerzett vagyonnak az elhunyt férjére eső részét, ez is hagyatéknak minősül, ebből is törleszthető az elhunyt férje adóssága. Ha viszont ilyen vagyonuk nem volt, akkor a beváltjoggyakorlat szerint elsősorban a temettetési költségeket kellene fedezni a hagyatékból, a 3500 koronából (miközben egy temetést manapság ebből az összegből még a legkisebb községben sem lehet megoldani). Mindenesetre, sokkal több részletet kellene ismernünk erről az ügyről, hogy valóban megbízható tanácsot adjunk Önnek. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A vasmű cáfol Kassa. A kassai vasmű szóvivője cáfolta a magyar sajtó korábbi értesülését, hogy a gazdasági gondokkal küzdő vállalat szeretne megszabadulni a Diósgyőri Acélművektől. A kassaiak az idén januárban jelképes összegért, egy dollárértjutottak a DAM részvényeinek 68,15 százalékához, átvállalava a DAM 2,8 milliárd dollár adósságát. (MTI) Személycserék a villamosságiaknál Pozsony. Ľudovít Černák gazdasági miniszter tegnap beiktatta funkciójába Stefan Košovant a Szlovák Villamos Művek Rt. igazgatótanácsának új elnökét, aki egyben a vállalat új vezérigazgatója is lett. Az rt. hétfői rendkívüli közgyűlésén megválasztották a felügyelő tanács új tagjait, elnöke Karol Česnek lett. Česnek korábban vezérigazgató volt a cégnél, a Mečiarkormány idején a gazdasági tárcát irányította, (ú) Felszámolják az Armexet Pozsony. Rendkívüli közgyűlés dönt az Armex Rt. megszüntetéséről. A cég felszámolását Pavol Kanis védelmi miniszter már a múlt héten jelezte, és a gazdasági minisztérium is ezt a megoldást tartotta a legjobbnak. A cég, amely elsősorban fegyverkereskedelemmel foglalkozott, az elmúlt években több kétes tranzakciót bonyolított le. A védelmi miniszter szerint meg kell akadályozni, hogy a fegyverek embargóval sújtott országokba is kijussanak. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. december 16-án a Szlovák Nemzeti Bank Valuta által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 60,447 Osztrák schilling 3,077 Francia frank 6,454 Svájci frank 26,796 Kanadai dollár 23,252 USA-dollár 35,853 Német márka 21,649 ECU, EU 42,520 Olasz líra (1000) 21,862 Cseh korona 1,198 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 16,150 17,850 Az Európai Unió tagországaiban már több mint harminc éve működik a cukorpiaci rendtartás Piac és biztos jövedelem Párizs. Az Európai Unióban már harmincegy éve működik a cukorpiaci rendtartás. A rendszer önfinanszírozó, dicsérik a répatermelők és a cukorgyártók egyaránt. GÁGYOR ALÍZ A fogyasztók sem panaszkodnak - a piacon van cukor, ára pedig stabil. A szakavatottak állítása szerint az egyes mezőgazdasági termékek rendtartásai közül a cukoré a legkidolgozottabb és legjobban bevált rendszer. - Az EU-országok cukorpiaci rendtartása egyszerű - tartja Patric Chatenay, a kérdés igazi szakértője, Franciaország egyik legjelentősebb, több cukorgyárat üzemeltető társaságának, a Saint Louis Sucre-nak a vezetőségi tagja. - A Miniszterek Tanácsa Brüsszelben a történelmi cukorfogyasztási mennyiség alapján meghatározta a tagországok cukorgyártási kvótáit. Ezt a cukormennyiséget az EUtagországok az egységes EUpiacon „európai árakon" (jelenleg lényegesen magasabb a világpiacinál) értékesítik. Ha a kvótán belüli cukor valami oknál fogva nem fogyna el, exportálható az EU-n kívülre is, miközben az európai és a világpiaci ár közötti különbséget a termelők visszakapják. (A különbözetet a répatermelők és a cukoripar tériti, éspedig adó formájában.) Ellenben az országkvóta feletti többletcukrot kizárólag az EU-n kívül lehet piacra dobni, tehát világpiaci áron adható el. Az árkülönbséget a termelő nem kapja meg. Chatenay úr nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a rendszer önfinanszírozó, a legkisebb mértékben sem terheli Brüsszel költségvetését. Ez az egyik legnagyobb adu a répatermelők és cukorgyártók kezében, amikor a cukorpiaci rendtartás mellett emelik fel hangjukat. Merthogy a cukorpiaci rendtartásnak természetesen - az EU-ban is - vannak ellenzői. Közéjük tartoznak elsősorban a nagyfeldolgozók, mint a Coca Cola, amely a cukor jelenleg alacsonyabb világpiaci árára hivatkozva a rendszer megváltoztatását szeretné keresztülvinni Brüsszelben. Az európai cukorgyártóknak és répatermesztőknek azonban eddig sikerült meggyőzniük a brüsszeli döntéshozókat arról, hogy az európai áraknál alacsonyabb világpiaci árakra való áttérés nem garancia arra, hogy az üdítők, a cukorkák és más cukrot tartalmazó termékek fogyasztói ára a felhasznált olcsóbb cukor hatáA cukorpiaci rendtartás nem terheli Brüszszel költségvetését. sára csökkenjen - erre az EUban is akad néhány példa. Márpedig akkor nem indokolt a befutott és eddig bevált rendszer megváltoztatása. Visszatérve a cukorpiachoz, az unión belül évente 16,5 millió tonna cukrot gyártanak. Az éves kvóta 14,6 millió tonnára szól, ám mivel néhány ország nem tudja minden évben előállítani a számára engedélyezett cukormennyiséget, így az EUországokban évente a kvótán belül ténylegesen hozzávetőleg 14,2 millió tonna cukrot termelnek. A valós fogyasztás az unión belül 12,7 millió tonna. A maradék 1,5 millió tonnát exportálják - a termelők anyagilag nem A répatermesztők kiadásai 1985 1995 Átlagos hektárhozamok (t/ha) 50 60 A vetőmagra fordított kiadások 1 063 1 400 Kiadások a növényvédő szerekre 1 621 941 Kiadások tápanyagokra 2 120 916 Összesen 4 804 3 257 Patrick Chatenay a Saint Louis Sucre vonzáskörébe tartozó répatermelők adatai alapján vázolta a cukortermelés hatékonyságának a javulását: a cukorrépa átlagos hektárhozama tíz tonnát növekedett, a vetőmag ugyan drágult, csökkentek viszont a növényvédő szerekre és a trágyázásra fordítandó kiadások. (Az összegek francia frankban értendők, az 1995-ös árszintre számítva) károsulnak e mennyiség exportján. Az EU tehát cukorból önellátó, mégis importál egy bizonyos mennyiséget - tudtuk meg Patrick Chatenay úrtól. - A fejlődő országokba irányuló segítség keretében az EU évente 1,8 millió tonna nyers cukrot hoz be, éspedig nagyon magas, csaknem a fehér cukornak megfelelő áron. Ezt a mennyiséget az EUcukorgyárakban Analizálják, majd exportálják. Az árkülönbözetet az EU költségvetéséből térítik. Más cukor behozatalát az EU területére a magas védővámokkal gátolják. A répatermesztők és a cukorgyártók egybehangzóan azt állítják, hogy a cukorpiaci rendtartás lehetővé teszi számukra a szolid jövedelem elérését. Ezt tartja Alexandre Quillet is, az európai répatermesztők szindikátusának elnöke, aki maga is gazdálkodik és - közép-európai mértékben zsebkendőnyi területen - cukorrépát is termeszt. - A cukorrépa az egyik legbiztosabb és legjövedelmezőbb növény, természetszerűen mindenki ezt szeretné termeszteni. Viszont a szigorú piaci rendtartás miatt csak annak éri meg foglalkozni vele, aki kvótával rendelkezik. A cukor világpiaci ára ugyanis erősen ingadozik (lásd táblázatunkat), s jelenleg jóval az európai ár alatt van magyarázza. A cukorrépa-problémán keresztül Quillet úr úgy látja: az EU-hoz az első körben csatlakozó országok 2005-ben lesznek képesek eleget tenni az EU-normáknak, tehát áttérni az EU cukorpiaci rendtartására, a második csoport pedig, köztük Szlovákia is, csak 2010 tájékán. Szavai kissé meghökkentőek, ám a kérdés szakértői azzal érvelnek: Magyarországnak, amely a legközelebb került az EU cukorpiaci rendtartásához, három évébe tellett, amíg a elérte a mai szintet. A cukorpiaci rendtartásnak köszönhetően az EU-országokban mind a mezőgazdaságban, mind a cukorgyárakban javult a hatékonyság, Franciaországban a javulás - a Saint Louis Sucre adatai alapján - minden évben 2 százalék körüli. A cukorpiaci rendtartás csak két EU-országra nem vonatkozik, éspedig Luxemburgra, amely nem gyárt cukrot, és Görögországra, melynek az EU többi tagállamától eltérő rendtartása A nyugat-európai répatermesztők tartanak az Európai Unió keleti kibővítésétől - féltik kvótáikat Karácsonyig elhúzódó kampány ÚJ SZÓ-JELENTÉS Párizs, Pozsony. A szlovákiai cukorgyártók és répatermelők csak irigyelhetik nyugat-európai kolégáikat a stabil jövedelmet, nyereséget garantáló, a fogyasztóknak is megfelelő cukorpiaci rendtartásért. Nálunk a mezőgazdaság és a répatermesztés súlyos válságban van, de a cukorgyárak helyzete sem sokkal jobb. Jaroslav Tabačár, a dunaszerdahelyi Juhocukor Rt. igazgatója szerint „megszűrnie a szlovákiai répatermesztés, amennyiben a szlovákiai cukorgyárak előlegfizetéssel, tanácsadásokkal nem segítenék, támogatnák a velük szerződésben lévő répatermesztőket". Nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy a mezőgazdászok súlyos gondjai miatt jövőre olyannyira lecsökken a cukorrépa vetésterülete, hogy Szlovákia ismét cukorbehozatalra szorul. A dunaszerdahelyi gyár előlegfizetéssel, szakmai tanácsadással ösztönzi évről évre a termelőket arra, hogy csak jó vetőmagot vessenek, megadják a földnek, a növényzetnek mindazt, amit igényel. (A Juhocukor például az idén 100 millió korona előleget fizetett a vele szerződésben lévő termelőknek.) Másként van ez Európa nyugati felében. - A termelők csak ritkán kérnek segítséget a cukorgyáraktól - tudtuk meg Alexandre Quillettől, francia földművestől, az európai répatermesztők szindikátusának elnökétől. Elmondása szerint a cukorgyárak által nyújtott szolgáltatások lényegesen drágábbak, a répatermelőknek jobban megéri a bankkölcsön felvétele. Alexandre Quillet nem titkolja, hogy a nyugat-európai répatermesztők tartanak az EUbővítéstől. Attól félnek ugyanis, hogy a keleti bővítés miatt esetleg megszűnik a bevált cukorpiaci rendtartást, s az ő kvótáikat a keleti termesztők kapják meg. Alexandre Quillet a kérdésről másként gondolkodik: - A keleteurópai országoknak, ha komolyan gondolják az EUcsatlakozást, saját érdekükben is át kell venniük a cukorpiaci rendtartást. Az új országok majd saját kvótát kapnak. Mind nagyobb lesz az európai országok családja, annál szilárdabb lesz az európai cukorpiac. Az EU-bővítés tehát nem veszélyezteti az európai termesztőket - tartja Quillett. Ugyanakkor nem titkolja véleményét, hogy Szlovákia esetében „kell még vagy tíz év, amíg képes lesz áttérni a rendszerre". A szlovákiai cukorgyártók már régóta sürgetik a hazai cukorpiac rendezését, azaz a hazai piac hatékonyabb védelmét, az egyforma versenyfeltételek, az öszszes cukorgyárra érvényes játékszabályok megteremtését, a cukor minimális árára vonatkozó minisztériumi szabályozás átértékelését. Jaroslav Tabačár ezzel összefüggésben pozitívan értékelte az új mezőgazdasági tárcavezetés hozzáállását a kérdéshez. Tabačár úrtól megtudtuk, hogy a dunaszerdahelyi cukorgyár már december 7-étől váltókkal fizet a répatermelőknek. Az idei répakampány elhúzódik, a cég igazgatója nem zárta ki, hogy az idén még karácsonykor is dolgoznak majd. (gyor) A piaci rendtartásnak köszönhetően a cukor „európai" ára stabil, a világpiaci ár erősen ingadozik Cukorgyárak s>" száma / Termelékenység H 1 1 1 1 1 1 H 1 1 H A grafikon a cukor európai és világpiaci árának alakulását tükrözi. Az EU-országok fogyasztói semmit sem éreznek az ármozgásból. A szigorú piacszabályozás eredményeként a répatermelők és a cukorgyárak biztos jövedelemre tehetnek szert. (Forrás SLS) Az EU-országok cukorpiacán uralkodó verseny következtében évről évre csökkenik a cukorgyárak száma a tagországokban. Ám a meglévő gyárakban ugrásszerűen növekszik a termelékenység. (Forrás SLS)