Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-16 / 291. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 16. KOMMENTÁR Baloldali résenlét TÓTH MIHÁLY Csaknem kormányválsággá fajult Ján Čarnogurský és néhány vezető baloldali politikus nézetütköztetése. A kereszténydemokraták vezetője egyfajta egyházügyi programcsomagot szeretett volna beiktatni a kormány munkatervébe. A szociáldemokrácia felé orientálódó baloldaliak nem örök időkre szólóan mondtak nemet a KDM elnökének javaslatára. Mind az oktatásügy, mind a Vatikánnal kötendő szerződés kérdésében a fontolva haladás álláspontjára helyezkedtek. Čarnogurský az esélyegyenlőséget féltve üti á vasat. Figyelemre méltó, hogy a demokratikus baloldaliak is ugyanezt teszik. A kereszténydemokraták az egyház, mint intézmény, számára kívánják szavatolni az esélyegyenlőség kialakítását, míg a DBP politikusai az esélyegyenlőség konkrét társadalmi rétegek, konkrét szociális viszonyok között élő tagjai számára próbálják mentem az esélyegyenlőséget. Történelmi okai vannak annak, az egyik fél (újra)kialakításra, a másik a menthető mentésére törekszik. A baloldali elkötelezettségűek közül még sokan emlékeznek arra, 1939 és 1945 között mit jelentett az ország számára a politizáló egyház. Ugyanakkor a Kereszténydemokrata Mozgalom hívei közül is sokan fel tudják még idézni, 1948 után milyen otromba eszközökkel lett iskolai intézményrendszerével együtt a „földdel egyenlővé téve" a katolikus egyház. Tehát mind a jobboldali Čarnogurský, mind a baloldal összes politizáló értelmiségije a résenlét állapotában van. A baloldaliak számára leheteden nem látni, hogy a piacgazdaság meghonosodásával, a magán- és egyházi iskolák számának szaporodásával mondjuk ki őszintén: az elitiskolák térhódításával a társadalom többségét kitevő szegények számára csökken az oktatási esélyegyenlőség. Még nem készült felmérés arról, mely társadalmi rétegekből érkeztek, illetve a jövőben mely rétegekből érkeznek az elitiskolák növendékei. Amíg a politizáló baloldali értelmiség számára nem lesz nyilvánvaló, hogy a magán- és egyházi iskolák milyen mértékben osztályorientált elitiskolák, és mennyire járulnak hozzá a társadalmi mobilitáshoz, magyarán szólva a szegények érvényesülése lehetőségének megteremtéséhez, addig senki sem várhatja el, hogy a baloldaliak biankócsekket állítanak ki az egyháznak. A vitában részt vevő mindkét félnek megvannak a maga történelmi tapasztalatai. A magán- és egyházi iskolák zöme a múltban ritkán szolgálta a legszegényebbek felemelkedését. JEGYZET nem ez a lényeg. Van egy sikeres elnök, aki a rivális pártnak, de főleg bizonyos érdekcsoportoknak nem felel meg, ezért mindenáron el akarják távolítani. (Nem ismerős?) Úgy tesznek, mintha csak a hamis tanúzás érdekelné őket, a szex nem. Pedig hónapok óta a szexuális részleteken csámcsog mindenki, nincs az a pornófilm, amelyen többet kerestek volna a tévétársaságok, mint ezen a sztorin. A pökhendi ítészeket az sem érdekli, hogy az amerikai polgárok többsége már megcsömörlött az egésztől, a többség elégedett az elnök munkájával, a szivarsztorit magánügynek tartja. Inkább sajnálják Bilit, a kétségkívül nőbarát elnök egyszerűen besétált egy jól kitervelt csapdába, és ellenfelei elérkezettnek látják az időt arra, hogy elkapják a képletesen szólva - szivarját. Mert ki hiszi el, hogy egy normális nő évekig őrizget egy olyan... szóval pecsétes ruhát, ha csak el nem tervezte előre, ha csak meg nem fizetik érte? A tanulság csupán anynyi, hogy Clinton a tetteivel méltán feliratkozhatott volna a nagy demokrata párti elnökök sorába. De erre már esélye sincs. Mert jött egy nő, és kinyitotta a száját... Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), SidóH. Zoltán-gazdaság (58238310),-kultúra-(58238313), Urbán Gabriella-panoráma (58238338), Tomi Vince - sport- (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Ha én egyszer... MALINÁK ISTVÁN Egészen más voln a a világ, ha anno Ádám ellen tud állni Éva almájának. Erkölcsösebb, tisztább, egyszerűbb, átláthatóbb, egyenesebb és mondhatnék még tucatnyi jelzőt. El ne felejtsem: unalmasabb is. Ezért nem kárhoztatom Ádámot, amiért engedett a kísértésnek. Gyenge volt? Esendő? Csak férfi. Mint azóta sok-sok milliárdnyian, névtelen közlegények vagy történelmi hősök egyaránt hálás utódai a bűnben. Más lenne Amerika, ha Bili ellen tudott volna állni Monica szájának, és ezért nem veszi őt szájára a világ? Talán igen, talán nem. Mindenesetre Amerika kevesebbet tudott volna meg Amerikáról. Meg mi is, akik azt hittük, hogy Amerika más. Egy fenét. Á tény annyi, hogy a képviselőház elfogadta az elnök alkotmányos felelősségre vonásáról (impeachment) szóló javaslatot. Magyarán: akár le is válthalják. A vád: hamis tanúzás (nem ismerte el, hogy szexuális viszonya volt Monicával). Pedig az egész világ tudja, ^zmssmss^ mmuftr Na, mi újság Binder úr? Torkig vagyunk a bősi vízzel? (Agócs Ernő rajza) TALLÓZÓ PRAVDA A következő napok és hetek központi témája lesz a kormány gazdasági csomagjának formája - olvasható a lap kommentárjában. Ľudovít Černák 80-100%-os energia-áremelésének javaslata távol áll a valóságtól. Egyedül a csomag céljai a világosak, hiszen a gazdaságot a legjobb szakemberek sem tudják pár hónap alatt meggyógyítani. Az alapcél a makroökonómiai mérleg helyreállítása. A kormány szeretné elfogadható szinten tartani az infláció mértékét, a fogyasztói áraknak sem szabadna átlagosan 9%nál többel emelkednie és a bruttó hazai össztermék növekedése sem süllyedhetne 3% alá. Kisebb csoda lenne, ha ezt sikerülne elérnie a kabinetnek, hiszen ezt a problémát - Magyarországgal, Csehországgal ellentétben - fájdalommentesen megoldanák. Évről évre nő az önkormányzatok szabadsága abban, hogy mire költhetik a pénzt Messze... mesze... Hollandiától Összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vannak az önkormányzatok Hollandiában, mint nálunk - állapíthatta meg az a szlovákiai magyar polgármesterekből álló MKP-kúldöttség, amely november végén járt a szélmalmok országában. KÓSIK ANDREA Az összehasonlítás nehéz is lenne, hisz a holland önkormányzatok közigazgatási rendszerben betöltött szilárd helyzete az ország történelmében gyökerezik. Hollandiában ugyanis előbb alakultak ki az önkormányzatok, mint maga a nemzeti állam. Az ország olyan egyre gyorsabban növekvő városokból kezdett kinőni, mint Amszterdam, Rotterdam stb., melyek a távolkeleti kereskedelem révén érdekközösségekbe tömörültek, majd fokozatosan megjelent a Spanyolországtól való függetlenség igénye. A hollandok függetlenségi törekvéseinek tehát nem nemzeti, hanem gazdasági alapja volt. Ottjártunkkor szinte naponta hallhattuk: Hollandiában jó a gazdaEgy önkormányzat igazgatása alá több település tartozik. sági helyzet. Tizenöt éwel ezelőtt az állam még magas költségvetési deficittel, magas adókkal és nagy munkanélküliséggel küszködött. A hollandok viszont felismerték, ami önkormányzati szinten megoldható, azt ott kell megoldani. Megindult a decentralizáció, melynek eredményeképpen ma már jó gazdasági helyzettel dicsekedhet az ország. A holland önkormányzati rendszernek van egy fontos jellemzője: egy önkormányzat igazgatása alá több település tartozik - ellentétben Szlovákiával, ahol a legkisebb község is külön önkormányzatot alkot. Az egyesülési folyamat ma is tart, mert a hollandok szerint több település összevonásával gazdaságosabban lehet irányítani a területet. (Mindezt a szlovákiai magyar polgármesterek természetesen vegyes érzelmekkel fogadták, hisz nálunk a községek összevonása nem hagyott éppen kellemes emlékeket.) A hollandok szerint az általuk végzett kutatások azt mutatják, nincs kapcsolat a település nagysága és a szolgáltatások színvonala között. Mégis akadnak ott is ellenzői az egyesítésnek, hisz megnő a távolság a lakosság és a hivatal között, csökken a közügyekbe való beleszólás, s ezáltal az érdeldődés is. A kereszténydemokrata párt azt vallja, nem csak azt kell figyelembe venni, milyen terület kerül irányítás alá a gazdaságosság miatt, hanem az emberi tényezőt is: magáénak érzi-e a lakosság az önkormányzatot, amelyhez került. Polgármestereinket érdekelte az iskolák és az egészségügyi intézmények kapcsolata az önkormányzatokkal. Kiderült: Hollandiában az alapiskolák az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, viszont a kormány támogatja őket, a pedagógusokat a kormány fizeti. Az egészségügy a magánszférába tartozik, a rendelőket magánvállalkozók működtetik. S ha már a vállalkozásoknál tartunk, el kell mondani: Hollandiában a vállalkozók és az önkormányzatok kapcsolata, valamint a beruházásokra fordított támogatások nem hasonlíthatók össze a hazai viszonyokkal. Az egyik önkormányzatban, Sasseinheimben például a városközpont átépítéséről készült önkormányzati tervezet megvalósításához a pénzforrások 90 százalékát a központi támogatásból és a helyi adókból fedezni tudták. A maradék tíz százalék előteremtésén kívül az önkormányzatnak nem maradt más feladata, mint néhány ingatlanberuházó cég felkérése után kiválasztani a megfelelőt, s már kezdődhetett is a beruházás. A holland önkormányzat szerkezeti felépítését tekintve három pillérre épül: a testületre, a tanácsra és a polgármesterre. A végső felelősség a testület kezében van, melynek tagjait négy évre válasszák. (18 év fölött még az is megválasztható az önkormányzati testületbe, aki nem rendelkezik holland állampolgársággal, viszont legalább öt évig az adott Az állam anyagilag kisegíti az önkormányzatot. önkormányzat területén élt.) A testületi döntések végrehajtója a tanács, melynek elnöke a polgármester, tagjai pedig az alpolgármesterek. A polgármestert a királynő nevezi ki, tehát nem választás útján kerül az önkormányzat élére. (Erről napjainkban éles vita folyik Hollandiában. Az egyik tábor elavultnak tartja a kinevezési módszert, s demoloratikusabbnak a választást; míg az ellentábor azt állítja, nem kell változtatni azon, ami eddig bevált és jól működött.) Minden polgármesterjelöltnek párttagnak kell lennie, kinevezésétől kezdve azonban függetlenné válik, nem vehet részt pártrendezvényeken. Kinevezése hat évre szól, s újra kinevezhető, elvileg többször is. A testületi és a tanácsülést is a polgármester vezeti, de szavazati joggal csak a tanácsban rendelkezik. Ő felelős a közrendért, közbiztonságért, a rendőrségért, sőt a tűzoltóságért is. Fizetését a belügyminisztériumtól kapja, melynek nagysága az önkormányzat területén élő lakosok számától függ. Az önkormányzat bevételi forrásai három helyről származnak: az országos adókból befolyó juttatásokból, a célirányos támogatásokból és a helyi adókból. A központi támogatás nagysága attól függ, milyen az önkormányzat területének nagysága, hány lakóház található rajta és mennyi a lakosok száma. Az utóbbi évtizedben megváltoztak az arányok a három pénzforrást illetően. Míg 1987-ben a jövedelemadó 8%-ot, a célirányos támogatások 23%-ot, a helyi adók pedig 69%-öt tettek ki, 1995-re a központi támogatás 16%-ra emelkedett, a célirányos 32%-ra, s így a helyi adókból befolyó összeg csupán 52%-át tette ki a bevételi forrásoknak. Mint megtudtuk, évről évre nő az önkormányzatok szabadsága abban, mire költik a pénzt. Hollandiában törvény szabályozza: az önkormányzat költségvetésének egyensúlyban kell lennie - ha kevesebb a központi vagy célirányos támogatás, növelni kell a helyi adókat. Ha egy önkormányzat eladósodik, életbe lép az ún. 12-es cikkely, melynek értelmében az állam anyagilag kisegíti az önkormányzatot, viszont az önkormányzatnak kevesebb beleszólási joga van az irányításba, egészen addig, míg helyre nem áll az egyensúly és az állam le nem veszi róla a kezét. Polgármestereink szerint nálunk is elkelne a hollandhoz hasonló 12-es cikkely, hisz sok az eladósodott falu, s jól jönne a kötelező állami támogatás. Azt, hogy kevesebb lenne a beleszólási jog, a szlovákiai önkormányzatok meg sem éreznék, hisz jogköreik kicsik tulajdonképpen meg sincsenek határozva s valójában így is az állam diktál nekik. Ráadásul még elegendő pénzt sem ad. OLVASÓI LEVÉL Szégyenletes kampánygyűlés Az alig 500 főt számláló Kisgyarmat is lázasan készül a helyhatósági választásokra. A lakosság demokratikus választások előtt áll, mert 3 polgármester-jelölt és 24 képviselőjelölt közül választhatja ki azokat az embereket, akik szerinte a legmegfelelőbbek. Az MKP egy polgármesterjelöltet és 11 képviselőjelöltet indít, a fönnmaradt hányadot a független jelöltek teszik ki. A választási bizottság elnöknője, Párkánszkyné Szőcs Kornélia 1998. december 13-án közös kampánygyűlést szervezett, ahol a polgármester-jelöltek ismertették programjukat a jelenlevőkkel. Csakhamar egészséges vita alakulhatott volna ki, ha nem hangzottak volna el olyan kérdések, amelyek a jelenlegi polgármesternek, Blaskó Máriának kényelmetlenek voltak. Néhányán ugyanis megkérdőjelezték az eltelt választási időszak eredményeit. Ami ezután következett, az a demokrácia gúzsba kötése volt, mert a polgármester, aki mint független jelölt újra indul a polgármesteri posztért, vonakodó magyarázkodásba kezdett. Párkánszkyné, látván a polgármesterasszony kínos helyzetét, „berekesztette" a kampánygyűlést. A jelenlevők ily módon „pofára esve" értetlenül állnak az eset fölött, hisz egyértelművé vált, hogy ez a kampánygyűlés kinek az érdekeit szolgálja. Demokratikus körülmények között ugyanis - főleg polgármesteri körökben - tudni ülik, hogyan kell lezajlania a kampánygyűlésnek. Az az ember, aki folyton magyarázkodik, kibúvókat keres, nem a község érdekeit képviseli, nem áll hivatása magaslatán. Még attól sem riad vissza, hogy embereket manipuláljon. Egyeduralmának gyakorlása közben nemcsak a jelenlegi képviselők váltak áldozatául, hanem a kampánygyűlést vezető pedagógus is. Ezzel a tettével ugyanis azt bizonyította, hogy pedagógus létére ő maga sem nőtt fel a demokrácia szintjére. Vajon hogyan nevel az ilyen pedagógus? Hogyan mutat példát? Végül is döntse el mindenki, kinek jár „szegénységi bizonyítvány". Mindenki lakhelye szerint fog szavazni, nem pedig úgy, ahogy Párkánszkyné szájából elhangzott: „Ne azok dirigáljanak, akik egy-két éve laknak a faluban, hanem akik itt születtek". Reméljük, hogy okulva saját kárunkon azon személyekre szavazunk, akik ennek a kis közösségnek biztosítják a fejlődés feltételeit. Az MKP helyi vezetősége