Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-12 / 288. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 12. KOMMENTÁR Kérdések ideje HOLOP ZSOLT A parlamenti közvetítéseknek köszönhetően mindenki tisztában van azzal, mit képzel a DSZM konstruktív ellenzéki­ségen. Cuper, Hofbauer, Brňák jelenéseit, beszólásait nem kell kommentálni. A kormánypárti képviselők néhány kivétel­től eltekintve nem mennek bele a meddő szócséplésbe, a tör­vényhozás munkájának hátráltatásába. A heti menetrendszerűséggel sorra kerülő kérdések és válaszok óráján sem alkalmazzák a kormánypárti képviselők a DSZM és az SZNP előző parlamenti ciklusban bevált gyakorlatát, amikor bugyuta és felesleges kérdésekkel árasztották el a kormány tag­jait vagy az autópálya-építési program felől érdeklődtek Mečiamál, s a hálás témáról aztán áradozhatott a miniszterel­nök. Mivel a kérdéseket sorsolták, jó esély volt arra, hogy az el­lenzék nem kellemedenkedhet valós problémákkal. A kormány­pártok most nem kérdeznek, pedig lenne mit. Ha a kabinetet nem illik is bírálni az első száz nap alatt, kérdezni azért lehet. Amikor Vladimír Mečiartól azt tudakolta az ellenzék, ki privati­zálta a Nafta Gbelyt, mondja már meg, hiszen miniszterelnök­ként ezt tudnia kell, ő azt válaszolta, nem tudja kinek a kezébe került a stratégiai fontosságú vállalat, s nem is áll módjában ki­deríteni, egyszer s mindenkorra hagyják őt ezzel békén. Azóta sem kaptunk választ. Mikuláš Dzurindától most kaphatnánk, hi­szen miniszterelnökként ezt tudnia kell. S azt is, mit lehet kez­deni a törvénysértéssel privatizált vállalatokkal és tulajdonosa­ikkal. Nem beszélve arról, hogy a választási ígéretekben is szere­pelt ez, és ebben a (lakosságot) megszorító intézkedésekben gazdag időben ha lehet, még jobban érdekli a megszorítottakat. Más kérdés, ha Dzurinda tudja, miért nem mondja, s a kor­mánypártok miért tartanak még mindig csak ott, hogy nyilvá­nosan vádolják az előző garnitúrát az állami vagyon szétrab­lásával, de a bizonyítékokat csak ímmel-ámmal húzzák elő. Kérdés van elég, minden választónak több is. Talán azt is meg lehetne kérdezni, hogy okveden fel kell-e lőni Mečiar űrhajó­sát februárban, s az űrséta helyett nem adhatnának inkább az oroszok a szovjet államadósság fejében mondjuk földgázt. Itt találkozik az űrséta a csillagászati árakkal. Kukkoló istennő TÓTH MIHÁLY Vannak patinás bírósági épü­letek, amelyek homlokzatán 100-150 éve dacol az idővel és megannyi rendszerváltás­sal a részrehajlás nélküli igaz­ságszolgáltatásjelképe. A leg­öregebb aggastyánok sem emlékeznek olyan kormány­ra, amelynek programjában nem szerepelt hangsúlyosan a bírói ítélkezés tökéletesítése. Ezt mi 1989 óta közönsége­senjogállamiságnak nevez­zük. Azt jelenti, hogy az ügyészségeken, a bíróságo­kon, de a rendőrségi munká­ban is egyeden diktatúra ér­vényesülhet: a törvényeké. Ami elméletileg azt jelenti, hogy a bírói pulpituson csupa gáncstalan lovag ül, akit se közveden főnöke, se barátja, se rokona, se a miniszter nem merészel megkörnyékezni. Hogy némi különbség mégis van az elmélet és a gyakorlat között, azt már a hét elején az is sejtetni engedte, hogy módosították az ügyészségi törvényt. Az elsőéves joghall­gatók is tisztában vannak ve­le, a törvénymódosítás a fő­ügyész leváltásának jogsze­rűvé tétele érdekében tör­tént. Csütörtökön nyilvános­ságra hozták az igazságügy­miniszter döntését: a kerületi és járásbíróságokon elnökvá­lasztásokat kell tartani. Mindkét intézkedésből arra a következtetésre jut az ember, hogy noha az utóbbi években sok szó esett a jogállamiság­ról, a jogszolgáltatók függet­lenségéről, az igazság bekö­tött szemű istennője néha ki­kikacsintott a selyemkendő mögül, és az igazságtételre várók keze (zsebe) ügyébe tolta a mérleget. Az új igaz­ságügy-miniszter és az új par­lamenti többség vagy az elő­ző jogszolgáltatási garnitúra lejáratására törekszik, vagy kiderült: a Jusztícia kezében levő mérleg valamelyik ser­penyőjébe ezüstpénzeket tet­tek. Ha ez egyszer is előfor­dulhatott, márpedig előfor­dult, indokolt mind a fő­ügyész leváltása, mind a tiszt­újítás az összes kerületi és já­rásbíróságon. A bírósági elnö­kökre vonatkozó intézkedés ­úgy tűnik - demokratikus, mert a miniszter a bírói testü­letekre bízza a leendő elnö­kök kiválasztását. Ennél de­mokratikusabb már csak az lenne, ha olyan viszonyok alakulnának ki a jogszolgálta­tásban, hogy egy-egy új kor­mány megalakulása csak mint újsághír érintené a bírá­kat, ügyészeket, nyomozókat. Megbízott főszerkesztő: G rendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt -politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella panoráma ­(58238338), Tomi Vince-spoit-(58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, v alami nt a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamotjn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk . : Szlovákiában önnél sokkal nagyobb bűvészek vannak, Mr. Copperfield. Itt már eltüntették a kassai vasművet, sőt a nemzeti vagyont is (Agócs Ernő karikatúrája) A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű más vezetéssel próbál kievickélni a gödörből Vége a gyerekkornak, jön az új seprű A kassai vasmű élén teg­nap majdnem teljes őrség­váltás történt. Az adóssá­gait törleszteni képtelen óriásvállalatban egyre na­gyobb befolyást szereznek a hitelező bankok és a cég­gel már évek óta szoros kapcsolatban levő ameri­kai U. S. Steel. SIDÓ H. ZOLTÁN A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű Holding Rt. november eleje óta látványosan birkózik az adós­ságvisszafizetés problémájával. A Rezešék által diktált me­galoman terjeszkedésben kiful­ladt kulcsfontosságú nagyválla­lat az utóbbi évek során több mint 10 milliárd korona hitelt vett fel. Amíg a bankok készsé­gesen adták a pénzt, addig nem volt baj. Mára azonban egyértel­műen kiderült, a cégvezetés lég­várakat épített, a korszerűsítést elhanyagolta, a hitelekből ösz­szetákolt, 137 vállalatból álló holding egyszerűen kifulladt, ráadásul a külpiacokon is egyre komolyabb gondokkal néz szembe. Rezešék sokáig nem akarták lát­A vasmű azonban mind a mai napig nem fizetett. ni a tényeket. Amikor november derekán a Dzurinda-kormány azt javasolta, hogy segít a vas­műnek, ám cserébe mondjon le teljes vezérkara, elutasították az ajánlatot. A kormány sem volt OLVASÓI LEVELEK Gömöri segély Kárpátaljára Több mint három tonnányi ru­haneműt, élelmiszert és tisztító­szertjuttatott el a Csemadok ri­maszombati területi választmá­nya a cserkészek segítségével az árvíz sújtotta Kárpátaljára. A gyűjtésbe a rimaszombati ma­gyar iskolákon kívül bekapcso­lódott a Csemadok helyi alap­szervezete, valamint a környék lakossága. Különösen sokat se­gítettek a medvesaljaiak ­rest, hiszen bejelentette: meg­szerzi a cég részvényeinek egy részét, és így próbálja jobb belá­tásra bírni Rezešéket. Ennek ér­dekében az államot képviselő Nemzeti Vagyonalap kérésére rendkívüli, személycserék soro­zatát kiváltó közgyűlést tartot­tak a Szlovák Takarékpénztár­ban, amely a vasmű részvényei­nek három százalékát birtokol­ja, és a részvények további 24­26 százalékát a pénzintézet köz­vetve mondhatja magáénak. Mi­vel a takarékpénztár részvényei­nek 91 százaléka az államé, ezért elmondható, hogy a pénz­intézet tulajdonában levő, közel 30 százaléknyi vasmű-papírok révén a Dzurinda-kabinet a kas­sai óriásvállalat egyik társtulaj­donosává vált. A vasmű vezetése tett még egy kétségbeesett kísérletet, amely­nek eredményeként a pozsonyi Értékpapír-központon keresztül a cég részvényeinek összesen 33,67 százaléka cserélt volna gazdát, ám a tőzsde kellő idő­ben blokkolta a transzakciókat. A kétes értékpapír-manőverrel a Szlovák Takarékpénztár helyze­tét akarták rontani, mindhiába. Pillanatnyilag 13 milliárd koro­nás adósság terheli a kassai vas­mű vállát, ebből közel 1,3 milli­árd az az összeg, amely novem­ber legelején kirobbantotta a botrányt, vagyis nyilvánvalóvá tette a tényt: a vasmű fizetés­képtelen. Az elmúlt napokban kiderült, néhány hitelezője már élt az úgynevezett cross-default­tal, azaz a hitelek azonnali és határidő előtti kifizetésének le­hetőségével. A Merrill Lynch ál­tal követelt 35 millió dolláron kóivül az azonnali visszafizetés Egyházasbást és Óbást lakossá­ga, az Agrobašta Kft. (Molnár Valéria mérnök), Bátka község lakói, a rimaszombati cukor­gyár, magánszemélyek, vállal­kozók. A rakományt Gál József magánvállalkozó szállította el teherautóján. A gyorssegély no­vember 17-én szerencsésen megérkezett Munkácsra, a Püs­pöki Hivatal elosztótelepére, ahonnan Rahóra, Viskre, Técsőre és a többi, árvíz sújtotta településre továbbították. A helybeliek nagy köszönettel fo­gadták a szállítmányt, amely a legjobbkor érkezett a mostoha viszonyok között élő testvére­mellett döntött a holland ING Bank (125 millió dollár) és az amerikai Chase Investment Bank (50 millió dollár) is. Nyil­vánvaló, hogy a vasmű egyszer­re 210 millió dollárt (kb. 7,56 milliárd korona) képtelen záros határidőn belül törleszteni. A vasmű azonban mind a mai na­pig nem fizetett, ehelyett felkér­te a Pricewaterhouse Coopers nemzetközi könyvvizsgáló cé­get, világítsa át a nagyvállalat helyzetét. A hitelezők jelenleg az átvilágítás végeredményére várnak. A vasmű vezetése azonban már nem várhatott, tegnap a kinder­menedzsment utolsó tagjának, ifjabb Rezesnek is távoznia kel­lett. Az új csúcsvezetőknek kö­szönhetően a cég eddigi straté­giai partnere, az amerikai U.S. Steel nemzetközi óriás és a hite­Tegnap az ifjabb Rezesnek is távoznia kellett. lező bankok csoportja vette át közvetve, de talán közvetlenül is a hatalmat, bár Alexander Režeš utolsó mohikánként to vábbra is képviseli a céget a csőd szélére juttató korábbi vezetést. Az ország első számú vállalatá­nak, a bruttó hazai össztermék 10 százalékát előállító kassai vasműnek tehát új emberekkel kell kikecmeregnie a gödörből. Lehet, hogy a menedzsmenttel együtt a tulajdonosi szerkezet is megváltozik, ám az biztos, hogy a hitelhegyek és a magánosítás óta felhalmozódott problémák maradnak. inkhez. Minden egyes adakozó­nak ez úton tolmácsolom a kár­pátaljaiak köszönetét: áldja meg az Isten tettüket! Vörös Attila, a Csemadok TV titkára Rimaszombat Elszomorító a valóság Egy bolond százat csinál, tartja a mondás, s ez ma talán fokozot­tabban érvényes. Elég egy pillan­tást vetnünk az úgynevezett poli­tikai valóságra. Nemcsak Szlová­kiában, hanem szerte a nagyvi­TALLÓZÓ NÁRODNÁ O B RO D A Ján Čarnogurský problémája tu­lajdonképpen az SZDK gondja, s az igazságügyminiszter viselke­dése arra utal, hogy az SZDK­ban komoly belső gondok van­nak - véli Róbert Fico a lapnak adott interjújában. Čarnogurs­kýnak a kormányprogram ellen való szavazását a DBP alelnöke „szerencsétlennek" nevezte, vi­szont hozzátette, jelenleg rossz megoldás lenne a miniszter visz­szahívása. A kormányfő dönté­sével, mellyel eltörölte Vladimír Mečiar márciusban meghirde­tett amnesztiáját, a DBP alelnö­ke nem ért egyet. „Olyan prece­dens ez, melynek nem kellett volna megtörténnie, s úgy vé­lem, ezzel a kormányfő melléfo­gott" - nyilatkozta Fico. Az am­nesztia eltörlésével kapcsolat­ban azt is kifogásolta, hogy a mi­niszterelnök a döntés meghoza­tala előtt nem tárgyalt a politi­kai partnerekkel, így a DBP-vel sem. „A büntetőjog területén végzett munkámra való tekin­tettel minden feltételnek megfe­leltem" - magyarázta Fico a fő­ügyész posztjára való jelölését, amit végül mégsem foglalhatott el. A DBP alelnöke szerint ennek oka: „Koalíciós partnereink en­gem mint személyt egyszerűen megvétóztak". SME A lap főszerkesztőjének, Karol Ježíknek a balesete találgatáso­kat váltott ki, hogy kritikus álla­potáért a ligetfalusi kórház orvo­sai felelősek-e vagy az egészség­ügy válsághelyzete. Tibor Šagát visszautasította, hogy a pénzhi­ánnyal küszködő egészségügy lelkén száradna a Sme főszer­kesztőjének állapota, mert mint mondta, az egészségügyi intéz­ményeknek küldött utasításban hangsúlyozottan szerepel, hogy minden takarékossági intézke­dést úgy kell végrehajtani, hogy az ne károsítsa a beteget. A taka­rékosság nem ok arra, hogy ha baleset miatt röntgenfelvételt kell készíteni, ne tegyék meg ­nyilatkozta az egészségügy-mi­niszter. Šagát elmondta, az emlí­tett kórházban egy belső bizott­ság már vizsgálja az ügyet, s ha fennáll az orvosi mulasztás gya­núja, a minisztérium megteszi a szükséges lépéseket. A miniszter kizárta az egyészségügyi ellátás szándékos elhanyagolását. NOVÝ ČAS Nem tudni, hazatért-e végre Szlovákiába Zdenka Kramplová exkülügyminiszter és volt kana­dai nagykövet. Karol Šefcík kül­ügyi szóvivő is csak annyit tudott megerősíteni, hogy Kramplová­nak tegnapelőtt kellett volna fel­szállnia a repülőgépre Ottawá­ban. A szóvivő megerősítette Eduard Kukán külügyminiszter kijelentését is, mely szerint Kramplová azzal, hogy önkénye­sen meghosszabbította kanadai tartózkodását, durván megsér­tette a munkafegyelmet, és ott­tartózkodásának költségeit meg kell térítenie. Kukán szerint a munkafegyelem durva megsér­tése Kramplová munkaviszonyá­nak felmondásához vezethet. lágban. Ismert a világpolitika nagy „eredménye": 7-800 millió ember éhezik, s évente 8-10 mil­lió hal éhen. Arról nem szól a sta­tisztika, hogy hányan élnek fedél nélkül, a „politika" nagy dicsősé­gére. S mivel törődnek nálunk, Szlovákiában egyes hangosko­dók? A Szlovák Televízió közve­títette a parlamenti vitát, így a polgárok láthatták-hallhatták, hogyan támadták a magyar kép­viselőket, s közvedenül Csáky Pált a „nemzetmentők". Ezt ne­vezik „aggódásnak" a délvidéki szlovákokért! Szanyi József Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents