Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-11 / 261. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 11. Na és akkor mi van? LOVÁSZ ATTILA Tegnapelőtt még nem indult, mára talán indul, holnap meg megint egészen mást mondanak róla. Róla, mert ő hallgat. Igen, Vladimír Mečiar exkormányfő, exhelyettes exállamfő elnökjelöltségéről van szó. A mozgalom rendes sajtótájékoztatóján még azt mondta Gašparovič exházelnök, hogy V.M. köszöni szépen, de nem akar közvetlenül választott köztársasági elnök lenni, most viszont mozgalma szóvivője azt állítja, hogy megint félreértették és megint mást írtak róla, mint ami valójában elhangzott. Áz érdekes azonban nem az, indul-e, vagy sem Mečiar a közvetlen megmérettetésben. Egyelőre aktív és passzív választójoga van és minden olyan feltételt teljesít, amelyet az alkotmány az elnökjelölt számára előír. A gond ott kezdődik, hogy megint ráharaptunk a DSZM csalijára, hiszen a mozgalom médiapolitikája semmi másról nem szól, mint arról, hogy előbb át, majd bét mondanak, majd olyan cét, amely az át és a bét teljesen más fénybe állítja, megkavarják a megkavarni valót és a sajtó címoldalon foglalkozik vele. Hát nem mindegy, indul-e? Vladimír Mečiartól, mint embertől félni kisszerű. Vladimír Mečiartól, mint jelenségtől félni még ma is időszerű és okosabb, mint kézlegyintéssel elintézni. De a körülötte kialakuló, kialakítható sajtókampány első lépéseit legyintéssel elintézni kötelező. Észre kell venni, hogy még van egy érvényes és módosítatlan alkotmány, van egy elnökválasztási módszer, amelyet meg kellene változtatni, egyelőre van egy jelölt, akinek támogatását saját koalíciós partnere vonja kétségbe. Egyelőre nem világos, változnak-e az elnöki jogkörök s ha igen, milyen mértékben. Egyelőre az sem világos, mikor választunk államfőt, hány fordulóban, milyen részvételi arány mellett tartva legitimnek a polgárok többségének döntését. Megannyi kérdés, amely válaszra vár, s máris azzal foglalkozunk, indul-e a választásokon Mečiar. Hogy indul-e, meglátjuk, a fontos az, megválasztja-e az ország. Ha már most, két nap két sajtókijelentésének margójára túl sokat foglalkozunk vele, akkor lehet, hogy éppen a jóformán diktatórikus módszerek bevezetéséről ismert ember imidzsét kezdjük újragyártani. Ahelyett, hogy a helyére tennénk. Az öt milliót meghaladó polgároknak a sorába, akik nem képviselők és nem köztisztségviselők. Merthogy V.M. ebben a pillanatban egyik sem. JEGYZET ható, hogy a közszolgálatiság strázsái négy, nyolc, netán tizenkét év múlva hasonlóan dicstelen körülmények között távoznak tisztségükből, mint akik az eddigi kormány ízlését fürkészve próbáltak közszolgálatiak lenni. Azáltal sem javul a helyzet, hogy 1994 és 1998 között három párt, az elkövetkező időszakban pedig (hajói számolom) 12 politikai áramlat tömegtájékoztatói ízlése juthatott, illetve juthat kifejezésre. A rádió- és televíziótanácsba pártok delegálnak tagokat. A lényegen mit sem változtat, hogy egy párt delegál-e, vagy három, netán tizenkettő. A lényeg, hogy minden párt nyomást próbál gyakorolni a híreket szerkesztő, válogató újságírókra, a kommentárokat, jegyzeteket, elemzéseket író publicistákra. Rendszertanilag mostantól is ugyanúg megy végbe a közszolgálatiság szervezése és ellenőrzése, mint eddig. Még egy politikus sem fedezte fel, hogy miniszterüknek szófogadó szóvivők, pártjuknak parírozó tévétanácsiak közreműködésével csak a sajtószabadság paródiája valósulhat meg. Illedelmes komisszárok helyett bátor újságírókra kell bízni a tájékoztatást. lllIÄÉl mSSm mEMJSskSxtm Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), Juhász László-kultúra- (58238313), Urbán Gabriella-panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Szófogadó szóvivő TÓTH MIHÁLY Óvatos becslés szerint úgy 80-100-ra tehető azok száma, akikre most, a kormányváltás napjaiban közmegvetés zúdul, mert az elmúlt négy évben torzszülöttre sikerült a közszolgálati rádió és televízió, illetve mert számos miniszteriális szóvivő úgy „vitte a szót", hogy nem hírforrásra, hanem titoktartási fogadalmat tett szerzetesre emlékeztetett. Óvatos becslések szerint is úgy 80-100-ra tehető azok száma, akik most, a kormányváltás napjaiban magas szintű felkérésre arra vállalkoznak, hogy az új tévé-, illetve rádiótanács tisztségviselőjeként, vagy a kormány valamelyik tagjának sajtófőnökeként helyébe lépjenek a szitokáradat által kikáderezetteknek. Még meg sem alakultak a közszolgálatiságot felügyelő testületek, a minisztériumi szóvivők még csak próbálgatják, milyen ülés esik az elődök által hátrahagyott hivatali székekben, de már megjósolMiféle ellenzéki nézet ez, fiacskám? (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRÁCA A DSZM jogi szakértőjét, Ján Cuper képviselőt a parlament minden ülése előtt alkoholszondás fújatásnak kellene alávetni javasolja a napilap. A Práca megengedhetetlennek tartja, hogy a képviselő a házszabály gyenge pontjait kihasználva szüntelenül saját „szellemi gyöngyszemeivel" boldogítsa képviselőtársait, és az újságírókat is támadja, akik a parlament erkélyéről békésen figyelik fellépéseit. Cuper annak idején törvényt akart elfogadtatni a parlamentben arról, hogy nők csak kétsávos utak bal sávjában közlekedhetnek autóval. A lap bírálja Irena Belohorskát, visszahívott washingtoni nagykövetet is, aki rendszeresen hiányolja a kormánytagok jelenlétét a parlament ülésein - Bizonyára elfelejtette, hogy az előző kormány tagjai még a kérdések óráján is alig voltak hajlandók megjelenni a törvényhozó testület előtt, s az óra leteltével nemcsak ők, de a kormánypárti képviselők többsége is általában elhagyta az üléstermet - emlékeztet a lap. Megnyugtatom az újságírókat, véleményüket tiszteletben tartom, ha nem is tudok velük egyetérteni Az érem másik oldala Az 1989-es változások óta most először vált a szlovákiai magyarság egyetlen pártja, az MKP a kormánykoalíció szerves részévé. BUGÁR BÉLA Valószínű, hogy a kormányalakítás és a kormányzás még számos politikai elemzés és kommentár témája lesz, de tekintettel arra, hogy több olyan írás jelent meg az Új Szó-ban, amely kétségbe vonja az elvégzett munka eredményét, szükségesnek tartom az olvasók objektív tájékoztatását. Szeretném megnyugtatni az újságírókat, hogy véleményüket tiszteletben tartom, ha nem is tudok velük egyetérteni. Az 1998. október 29-i Új Szóban Holop Zsolt (MKP: a vesztes mindent elvisz) állítja: „az MKP kiindulási pozícióihoz viszonyítva méltatlanul fejeződtek be a kormányalakítási tárgyalások, megalázók a rút menyasszonyok." A tárgyalódelegáció tagjai és az országos szervek a megmondhatói, hogy a tárgyalásokra kitűzött célok nagy részét az MKP elérte. Programtéziseink 95%-a bekerült a kormányprogram alapjait képező anyagba (más kérdés, mennyit sikerül majd belőlük megvalósítani). A DBP 3 +l-es elképzelésétől eljutottunk a partneri viszonyhoz; kiharcoltuk az emberi jogokért és régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot, kértük és megkaptuk a környezetvédelmi tárcát, de sajnos éppen a mezőgazdasági tárcán állt vagy bukott a négyes kormánykoalícó létrejötte. Az Új Szó október 29-i Grassalkovich-trafik c. kommentárjában Lovász Attila azt állítja: „az MKP ... lemondott egy tárcáról, amiért vajmi keveset kapott cserébe". A tisztelt főszerkesztő úr ezzel a mondatával újból igazolta, hogy a kibicnek semmi sem drága. A mezőgazdasági tárca helyett az egészségügyi vagy a privatizációs tárca közt választhatott az MKP. A tárgyalódelegáció kemény kiállásának köszönhetően kaptuk meg az építésügyi tárcát, amelynél nagy volt a DBP érdekeltsége is. S kívülállóként talán az is elkerülte figyelmét, hogy ezzel csere történt az oktatásügyi tárca élén is, Harach úr helyett Milan Ftáčnik lett a miniszter. Ha visszaemlékszünk arra, hogy Harach idején dolgozták ki az alternatív oktaA kemény kiállás következtében kaptuk az építésügyi tárcát. tás bevezetését, akkor a csere eleve más hozzáállást feltételez a kisebbségi kérdések megoldásához. A túlzott kritika előtt talán nem ártana beleképzelni magát az újságírónak sem egy olyan politikai döntésbe, melytől többek között az is függhet, hogy kerületi és járási szinten bekerülnek-e a szlovákiai magyarok az államigazgatásba, s ezáltal beleszólhatnak-e saját dolgaikba - mellesleg ez programunk egyik sarkalatos pontja. S ha már a programunkat említem, nem tudom ép ésszel felfogni, miért csak Sándor Eleonórának van vele a legtöbb gondja. November 7-i kommentárjában (Méltó Képviselet) állítja: „az MKP-nak már a választási programja is olyan felületes volt, amilyet egy kormányzásra készülő nem engedhetne meg magának." Az F. A. Hayek szlovák alapítvány megvizsgálta az összes párt választási programját, az MKP programjáról többek közt ezt írja: „kritikus tényfeltárásával és valós megoldási javaslataival eltérően más politikai szubjektumok programjától nem tartalmaz populista elemeket. A gazdasági teljesítmény alapcéljai helyesek és nem térnek el a gazdasági ésszerűségtől. Az MKP az egyedüli párt, amely foglalkozik a rosszabbodó demográfiai fejlődéssel." Csak a program politikai részekapott jelentősebb kritikát, a szerzők szerint is ez a választások előtti egyesülésből ered, mert egyrészt ideológiailag még nem egységes a párt, másrészt túlhangsúlyozza a kisebbségi jogvédelmet. Távol áll tőlem azt állítani, hogy az MKP hiba nélkül dolgozik, de a kormánykoalíciós egyeztetések tapasztalatai alapján ki merem jelenteni, hogy sokkal felkészültebb a koalíciós tanács ülésein, mint három partnere. Éppen az államtitkárok három hullámban történő kinevezése cáfolja Sándor Eleonóra állítását, mely szerint: „A háttérmunka hiánya mutatkozott meg azután az államtitkárok, hivatalvezetők, szakértők utolsó pillanatban való felkutatásában is." Az MKP államtitkár-jelöltjeit fogadta el elsőként a kormánykoaSoklcal felkészültebbek vagyunk koalíciós partnereinknél. líciós tanács, mert erre vonatkozóan csak nekünk volt érvényes politikai döntésünk. Elnökségünk három, Országos Tanácsunk két alkalommal foglalkozott órákon át a jelöltek meghallgatásával, kiválasztásával. Állítom, hogy Pittneren és Kukanon kívül senki sem tudta biztosan, melyik poszt jut a pártnak, s ezért volt lehetetlen a „kiszemelt emberek névsorát" elkészíteni. írásommal csak azt szeretném elérni, hogy az olvasó lássa az érem másik oldalát is, és a nem teljesen valós információk hátterében ne legyen olyan benyomása, hogy az MKP amatőr, kormányzásra éretlen párt. Választóinknak átlátható, tiszta politizálást és reális politikai programot ígértünk, s ennek megvalósítása érdekében mindent megteszünk. A szerző az MKP elnöke OLVASÓI LEVÉL AZ MKP panaszkönyvébe Az MKP Országos Tanácsa a kormány megalakulása után megnevezte jelöltjeit a pótképviselői helyekre és államtitkári posztokra. Köztudott, hogy az utolsó pillanatban leköszönő kormánykoalíció jóvoltából" az új kabinetnek rohamos gyorsasággal kellett létrejönnie. Ebből adódóan az MKP Órszágos Tanácsának is követnie kellett az erőltetett tempót, s emiatt elhamarkodott lépésekre került sor. Remélhetőleg ennek a számlájára írható az is, hogy a közvéleményt „elfelejtették" tájékoztatni az egyes posztokra szánt személyeket illetően. Ezzel az MKP szavazóinak ezreit fosztották meg a véleménynyilvánítás lehetőségétől. Maga a kiválasztás módszere is sántít, hiszen sem a preferencia-szavazatokat, sem pedig az eredeti jelölőlistán felállított sorrendet nem vették figyelembe. A hab a tortán az, hogy az állítólagos meghallgatások lefolyásáról és a kiválasztás kritériumairól sem kapott a nyilvánosság elegendő információt. A tájékoztatás szándékos vagy véletlen elmulasztása találgatásokra és hibás következtetések levonására adhat okot. A furcsa számtan (18., 19., 21., 22.) és a Petőcz Kálmán által elért több mint 21 ezer preferencia-szavazat figyelmen kívül hagyása helytelen irányba terelheti a véleményformálást. Nem állítjuk, hogy felesküdött pótképviselőink nem tesznek meg mindent nemzeti közösségünk érdekében, de egy demokratikus elvek alapján működő párt mindenkor köteles választói akaratát előtérbe helyezni, akár személyi kérdésekben is. Meg vagyunk róla győződve, hogy mind Petőcz Kálmán, mind a 20. helyen szereplő Berényi József, illetve a jelentős mennyiségű szavazatot kapott jelöltek legalább olyan jól helyt állnának, mint azok, akikre végül az OT választása esett. Viszont kétségeink vannak afelől, hogy a tartalékba sorolt politikusaink, szakembereink továbbra is hasonló lelkesedéssel tudnak majd dolgozni, hiszen joggal érezhetik magukat mellőzöttnek. Attól tartunk, hogy az egyek vagyunk, három felé húzunk elv még mindig rémiszt. Gondolunk itt arra, hogy a 18., 19., 21., 22-es verzió a régi pártstruktúráknak felel meg. Nem korteskedő szándékkal íródott cikkünk, de például a fent említett személyek nem egy községben vállalták a választási kampány során az MKP népszerűsítését, valamint programjának kidolgozását és terjesztését. Ezzel nem csak maguk, a párt számára is támogatókat szereztek. Abban bízva, hogy a mulasztások utólag orvosolva lesznek, ezúton kérjük azokat a személyeket, akik az ügyben érintettnek vagy érdekeltnek érzik magukat, fejtsék ki véleményüket! Egyetlen napilapunk biztosan szívesen rendelkezésükre áll. Puskás Attila, Kantár Csaba, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyarpolitológia szakos hallgatói