Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-09 / 259. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 6. A támogatás az állam részéről befektetés, amelynek kézzelfogható eredményt kell hoznia Hatékony gazdálkodás a cél ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Csehország korlátozta a szlovákiai cukor behozatalát, mi viszont már év eleje óta nem vagyunk képesek csökkenteni a cseh sörre vonatkozó behozatali kvótát. Míg Lengyelországban az importált sör a hazai előállított mennyiségnek mindössze 0,5 százalékát teszi ki, Csehországban 0,4 százalék, ami 530 ezer hektoliternek felel meg nyilatkozta Jozef Nemec, a tapolcsányi Topvar marketingigazgatója. A Szlovák Sörgyártók Szövetsége éves szinten 200 ezer hektoliterre szeretné csökkenteni a cseh sörök behozatalát. A szomszédos országok kvótákkal, vámpótlékok bevezetésével védekeznek a nagymértékű behozatal ellen, Szlovákiát viszont elárasztják a cseh, osztrák, né met sörök. Ez az állapot nem csupán a sörgyárakat érinti hátrányosan, hanem a hazai termesztőket is, hiszen a sörárpa a raktárakban porosodik. A túlzott behozatal kedvezőtlen hatással van a szlovákiai sörök fogyasztására is. Tavaly a hazai sörgyárak 4,4 millió hektoliter sört adtak el, az idén ezt a mennyiséget 4,8 millió hektoliterre szerették volna növelni. Ez azonban csak úgy lett volna lehetséges, ha csökkent volna a cseh sör behozatala. így azonban az eladás a tavalyi szinten marad, ami azért sem kielégítő, mivel a sörgyárak átlagosan 70 százalékban használják ki gyártási kapacitásaikat. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Orosz-ukrán bartelügylet Kijev. Ukrajna 1,2 milliárd dollár értékben szállít élelmiszereket és egyéb ipari termékeket Oroszországnak gázadóssága törlesztésének fejében. A megállapodott 1,2 milliárd dolláros bartelügylet keretében Ukrajna 500 millió dollárnyi élelmiszerterméket szállít északi szomszédjának. Az nem ismeretes, hogy a 700 millió dollárnyi iparcikkszállítmány milyen termékekből áll, de annyit tudni, hogy az árukat az orosz védelmi, az igazságügyi és a rendkívüli helyzetek minisztériuma kapja. (MTI) Kína növeli gabonatermelését Peking. Kína 2010-re 16 százalékkal szeretné gabonatermését növelni a megművelt területek nagyságának növelésével és a műtrágyák hatékonyabb felhasználásával. A növekedés révén 80 millió tonna többlettermés keletkezne. Kína az idén 492,5 millió tonnás termésre számít a tavalyi 494 millió tonnával szemben. Az ENSZ Fejlesztési Programja segítségével Kína 1992 óta mintaprojekteket valósít meg, amelyek révén a termelők megismerkedhetnek a műtrágyák hatékonyabb felhasználásával. (MTI) Német gazdasági növekedés Bonn. Németországban a korábbanjósolthoz képest mérsékeltebb teljesítményre számítanak 1999-ben. A munkaügyi minisztérium szóvivője közölte: az SPD-Zöldek koalíció illetékesei azzal számolnak, hogy a jövő évben előreláthatólag csupán mintegy 150 ezerrel mérséklődik a munkanélküliek száma, éves átlagban 4,13 millió ember lesz állás nélkül Németországban. A hazai össztermék (GDP) jövő évi növekedését mindössze 2,0 százalékra becsüli a kormány, az idénre várt 2,8 százalék után. (MTI) Növekvő kínai export Tokió. Ha Kína nem teszi lehetővé az európai áruk piacra jutását, úgy nehéz lesz kezelni Európában a növekvő kínai export miatti tiltakozásokat - hangsúlyozta Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke. Az európai piacokra irányuló kínai export 25 százalékkal nőtt az év első felében és más ázsiai országok is gyorsan növelik európai kivitelüket. Santer a piacok megnyitásáról kötött szerződések betartására sürgette az ázsiai országokat. (MTI) Élelmiszersegély Oroszországnak Moszkva. Oroszország az amerikai élelmiszersegélyprogram keretében 3,1 mülió tonna árut kap a Moszkvában megtartott orosz-amerikai konzultációk nyomán. A segély keretében Oroszország 1,5 millió tonna búzát kap ajándékba, és megállapodás született arról is, hogy szójababot és -granulátumot, valamint más mezőgazdasági terményeket is kap az Egyesült Államoktól. Százezer tonna élelmiszert pedig közvetlenül a jótékonysági szervezeteken keresztül osztanak szét Oroszországban. Orosz szakértők korábban 4-5 millió tonna gabona importját tartották szükségesnek az év végéig az Egyesült Államokból, továbbá 100 ezer tonna hús behozatalát. Más nyugati államok is fontolgatják, hogy túlcsorduló élelmiszerraktáraikból állami támogatás mellett szállítsanak Oroszországnak jelképes áron" valójában élelmiszersegélyt. Oroszországban négy évtized óta a legrosszabb termést, mindössze 47,3 millió tonna gabonát takarítottak be az idén, míg tavaly 88,7 millió tonnát. (MTI) V At yŤAÁ II FO L Y ÁM© K Érvényben 1998. november 9-én a Szlovák Nemzeti Bank Valuta által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 58,998 Osztrák schilling 3,039 Francia frank 6,376 Svájci frank 25,974 Kanadai dollár 23,25

9 ' USA-dollár 35,509 Német márka 21,380 ECU, EU 41,991 Olasz líra (1000) 21,612 Cseh korona 1,215 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 16,150 17,850 Az oktatás- és az egészségügy mellett a mezőgazdaság az az ágazat, amelyet a legkritikusabb állapotban hagyott maga mögött a leköszönt kormány. V. KRASZNICA MELITTA Mészáros Győzővel, a földművelésügyi minisztérium államtitkárával az ágazatvezetés előtt álló feladatokról beszélgettünk. Melyek azok a legfontosabb célkitűzések, amelyeket államtitkárként meg szeretne valósítani? Célkitűzéseimet három nagy csoportba sorolhatnám: politikai, gazdasági és társadalmi célkitűzésekre. Az első téren a legfontosabb feladat az európai uniós tagság elérése. Amennyiben azonban gazdasági szempontból nem tudunk eleget tenni az EU-s elvárásoknak, akkor felvételünk kétségessé válik. Szerencsére elmondhatjuk, hogy eredményeink a növénytermesztés terén összehasonlíthatóak a környező államok eredményeivel. Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt csaknem tíz év alatt a nehézségek ellenére megmaradt a mezőgazdaság nagyüzemi jellege. Nyugat-európai útjaim során azt tapasztaltam, hogy az ottani farmerek irigylik azt a magas szintű koncentrációt, amellyel a mi mezőgazdaságunk rendelkezik. Ezzel együtt vallom: azonos feltételeket kell teremteni a nagy-, közép- és kisüzemek, a családi farmergazdaságok számára; s majd a piaci feltételek megmutatják, mely vállalkozási forma életképes és melyik nem. Arra azonban nagyon oda kell figyelni, hogy a termelést olyan természeti viszonyok közé irányítsuk, amelyek kedveznek az egyes növényeknek. Vagyis, meg kell valósítani a rajonizációt. Természetesen továbbra is intenzív termelést kell folytatni úgy, hogy költsé\\ Ne a földterület nagysága alapján osszuk szét a dotációt, hanem célirányosan, bizonyos programokra. ^ geink egységnyi terményre átszámítva a lehető legalacsonyabbak legyenek. A növénytermesztéssel ellentétben az állattenyésztésben elért eredményeink ugyancsak elmaradnak a környező országokétól, az EU-ról nem is beszélve. Tarhatatlan az az állapot, hogy egyre csökken a szarvasmarhaés sertésállomány. Mára odáig fajultak a dolgok, hogy sertéshúsból behozatalra szorulunk. Igaz, a tejtermelés terén önellátóak vagyunk, de ez is kétes eredmény. Hiszen míg 1989ben 230 liter volt az egy főre jutó tejfogyasztás Szlovákiában, addig ma mindössze 150 liter. Nem lehetünk elégedettek azzal sem, hogy a fejésátlag nálunk ezer literrel kevesebb, mint Csehországban, hogy a napi súlygyarapodás a hízómarhák esetében 15-20 dkgmal, a sertések esetében 10 dkg-mal marad el a csehországi átlagtól. Nagyon fontosnak tartom, hogy az elkövetkezőkben a takarmánygabonát az állattenyésztésen keresztül, „bőrben" értékesítsük. Abból az alapelvünkből, hogy ott helyezzük el az adott teményeket, ahol termesztésükhöz a legmegfelelőbbek az éghajlati feltételek, semmiképpen nem kívánunk engedni. (Fotó: V. GY.) Ön szerint mikorra várható, hogy megfordul a jelenlegi negatív irányzat és végre növekedni fog az állatállomány Szlovákiában? Erre nem tudok pontos választ adni. Először is a lehető leggyorsabban fel kell mérnünk a jelenlegi állapotokat. Kerületenként, járásonként leltárt kell készítenünk arról, mire vagyunk képesek, mit tud felmutatni a hazai mezőgazdaság, majd ebből kiindulva kell kidolgoznunk a kvótációt. Peter Baco volt földművelésügyi miniszter nemrégiben feltette a kérdést, mit akarnak a magyarok, talán Oroszországba akarnak exportálni, ahol nem fizetnek, vagy az EU-ba, ahol túlkínálat van? Én erre azt válaszolom, hogy mindenekelőtt azokat a piacokat akarjuk visszaszerezni, amelyeket Szlovákia az ő miniszteri ténykedése alatt elvesztett. Gondolok itt például a kukorica esetében a cseh- és lengyelországi piacokra, de emellett természtesen új felvevőpiacokat is keresünk. Ez esetleg azt is jelenti, hogy magasabb szintű exporttámogatásra számíhatnak majd termelőink? Számomra elfogadhatatlan a mostani helyzet, vagyis hogy az agrárágazat 12 millió koronás negatív külkerekedelmi mérleget mutathat fel. Ezen változtatni kell, annál is inkább, hiszen az 1994-95-ös években ez a mérleg még kiegyensúlyozott volt. A kivitel növelése érdekében még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségre, ez az alapfeltétele annak, hogy versenyképesek legyünk a külföldi piacokon. Nálunk még hiányoznak azok az EU-ban működő intézmények, ellenőrzési állomások, amelyek éppen a minőségvizsgálattal foglalkoznak. Ezen intézményrendszer létrehozása szintén fontos feladatunk lesz. Beszélgetésünk elején három csoportba sorolta célkitűzéseit. Mit ért a társadalmi jellegű célok megfogalmazás alatt? A négy év alatt szeretnénk elérni azt, hogy az egész szlovák közösség meggyőződjék arról, a mezőgazdaságban dolgozó magyar emberek ugyanúgy óhajtják a demokratikus körülmények között elérhető életszínvonal-növekedést, mint a szlovák polgártársaik. Arról, hogy nem tehetünk különbséget szlovák és magyar paraszt között, minket a föld összeköt, és bízunk benne, hogy a föld lesz az, amely megteremti a közös célok eléréséhez szükséges megbékélés alapjait. Ön is utalt már Peter Baconak a Magyar Koalíció Pártja mezőgazdasági programját bíráló nyilatkozatára. Ebben a volt miniszter egyebek között azt kifogásolta, hogy a magyarok a rentábilis gazdálkodást kívánják támogatni, mivel szerinte ennek következtében a hegyvidéki területeken sorra csődbejutnak majd a mezőgazdasági üzemek. Miként kommentálná Baco úr megjegyzését? Abból az alapelvünkből, hogy ott helyezzük el az adott terményeket, ahol termesztésükhöz a legmegfelelőbbek az éghajlati feltételek, semmiképpen nem kívánunk engedni. Hiszen ez a hatékony gazdálkodás alapfeltétele. Ez egyaránt vonatkozik a hegyi legelők és a síkvidéki termőföldek kihasználására. Elvárjuk viszont, hogy a hegyaljai legelőkön szarvasmarha-csordák legeljenek, és innen jó minőségű marhahús kerüljön a piacra. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy az állami támogatást a pénzek felhasználásának ellenőrzése nélkül osszuk szét. A támogatást az állam részéről befektetésként értékelem, amelynek kézzelfogható eredményt kell hoznia. Ha ez az eredmény például a vidéki turizmus fellendítése lesz, akkor ez igen is hatékony befektetés, és az állami költségvetésben az idegenforgalomból befolyó összegeken meg kell mutatkoznia. Mennyire tér el a Demokratikus Baloldal Pártjának és a Magyar Koalíció Pártjának támogatástervezete? A DBP agrárprogramja egyértelműen leszögezi, támogatni kívánják a hegyaljai mezőgazdasági termelést. Mi viszont azt mondjuk, nagyon meg kell nézni, mit is támogatunk. Tehát ne a földterület nagysága alapján osszuk szét a dotációt, hanem célirányosan, bizonyos programokra, legyen az vidéki turizmus, szarvasmarha- vagy birkatenyésztés. A termelésben dolgozó szakemberként a saját bőrömön is éreztem, hogy a jelenlegi támogatási rendszer nem megfelelő és átdolgozásra szorul. Sajnos eddig rendkívül kis mértékben vették figyelembe az illetékesek a mezőgazdasági közgazdasági kutatóintézet eredményeit és a tudományos dolgozók véleményét. Ezen a gyakorlaton is változatni kell. Ugyancsak szorosabb együttműködést kell kialakítani a hazai és a környező országok kutatóintézetei között. Az őstermelők többször hangot adtak már azon véleményüknek, hogy a támogatások növelése helyett inkább nyereséget biztosító értékesítési árakra lenne szükség. Önnek mi erről a véleménye? Ezt a kérdést is az új támogatáspolitikai rendszernek kell megoldania. Elképzelhetetlennek tartom az agrárolló további szétnyílását. Köztudott, az utóbbi öt évben a költségek 250 százalékkal növekedtek, a mezőgazdasági termények felvásárlási ára viszont csak 158 százalékkal. A kutatóintézeteknek olyan adatokat kell rendelkezésünkre bocsátaniuk, amelyek árképző adatokként szolgálhatnak, úgy, hogy az árak a minimális nyereséget is magukba foglalják. Ez nem egyszerű dolog, hiszen egy ilyen árképzés azonnal kihat a fogyasztói árakra. Amennyiben viszont a lakosság szociális helyzetéből kiindulva a kormány nem engedheti meg magának a fogyasztói árak ugrásszerű emelkedését, akkor állami ártámogatásra van szükség. Természetesen tudatosítani kell azt is, hogy nálunk a támogatás nagysága nem éri el az EU-országokban lévő támogatás felét sem. Amennyiben tagjai lennénk az EU-nak - a jelenlegi állapotokat véve alapul -, a 8,5 milliárd koronás állami támogatáshoz további 9 milliárd társulna a közös kasszából. Már csak ezért is a mielőbbi tagság elérésére kell törekednünk. Sok helyen elhangzott már, nagy hiba volt kihagyni az őstermelőket a feldolgozóipar magánosításából. ^ Leltárt kell készítenünk arról, mire vagyunk képesek, mit tud felmutatni a hazai mezőgaz- > > daság. " Nálunk rendkívül szerencsétlen módon folyt le az állami vállalatok privatizációja. Az agrárszférán belül 412 állami vállalat került magánkézbe, a magánosított vagyon értéke 51 milliárd korona volt, de ebből a támogatási alap csak 1,5 milliárd koronát kapott. Mivel az őstermelők nem vehettek részt a feldolgozóipar privatizációjában, teljesen elkülönült egymástól a termelés, a feldolgozás, valamint a kereskedelem. Ennek következtében mindháromnak ellentétes érdekei vannak. Ezen az állapoton változtatni kell. Két megoldási lehetőség is kínálkozik. Az első: a mezőgazdasági üzemek a kinnlévőségeik fejében váljanak a nekik tartozó feldolgozóüzemek részvényeseivé; a második pedig az - és én ezt tartanám szerencsésebb megoldásnak -, hogy a fedolgozóipar állami garanciák mellett kedvező hitelekhez jusson. Ebből fizesse ki az őstermelőket, majd igyekezzen visszafizetni a hitelt. Az a feldolgozóüzem, amelyik erre nem képes, állami kézbe kerülne és újból privatizálni lehetne - ám ezúttal körültekintőbb módon. És ha már a hiteleknél tartunk: mindenképpen új törvényt kell kidolgoznunk a mezőgazdaság hitelezésére, hogy ne fordulhasson elő az, aminek az utóbbi években tanúi lehetünk. Vagyis, hogy az őstermelők 25-28 százalékos kamattal kénytelenek hiteleket felvenni. Hiszen a mezőgazdaság számára nyújtott hitelek kamata világszerte 8-9 százalék. A tavalyi szinten marad a hazai sörök fogyasztása Magas a behozatal