Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-09 / 259. szám, hétfő

POLITIK A - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 7. Zilk nem volt ügynök Bécs. Helmut Zilk volt bé­csi főpolgármester nem volt a csehszlovák titkos­szolgálat besúgója - írta Viktor Klima osztrák kan­cellárnak Evžen Vacek, aki 1989 és 1993 között kül­ügyminiszter-helyettes volt Csehszlovákiában. Vacek a Zilk elleni vádakat teljesen alaptalannak minősítette. Mint a levél fogalmaz: Vacek tudott arról, hogy a csehszlovák titkosszolgálat a lehető legnagyobb érdek­lődést mutatott az iránt, hogyan lehetne beszervez­ni Zilket, de soha nem mű­ködött együtt a csehszlovák titkosszolgálattal. (MTI) Pinochet bizalma megrendült London. A chilei polgárokat illeti a bíráskodás a katonai junta idején elkövetett cse­lekmények ügyében - kö­zölte Augusto Pinochet tá­bornok tegnap Londonban közzétett közleményében. Pinochet kijelentette: októ­ber közepi londoni letartóz­tatása megrendítette Nagy­Britannia iránti bizalmát és jelezte, minden erejével harcolni fog a spanyol ki­adatási kérelem ellen. A chi­lei katonai junta egykori ve­zetője törvénytelennek ne­vezte azt, hogy „kirakatper­ben külföldi bíróság előtt vonják felelősségre." (MTI) Pinochet viaszfigurája biz­tonságban van. (ČTK/AP) Bagdad kész harcolni Bagdad. Irak kész bármi­lyen katonai szembenál­lásra az Egyesült Államok­kal - közölte Mohamed Mahdi Szaleh iraki keres­kedelmi miniszter. „Sem­milyen katonai csapástól nem félünk. Készek va­gyunk szembeszállni bár­milyen katonai támadás­sal" - hangoztatta Bag­dadban Szaleh. Hasonló­an vélekedtek az iraki­ENSZ vitáról a bagdadi la­pok is. Arról írtak, hogy Bagdad nem táncol vissza döntésétől, hacsak az ENSZ BT nem oldja fel az Irak ellen foganatosított szankciókat. (MTI) Földet ért a Discovery Washington. Szombaton, helyi idő szerint néhány perccel déli 12 óra után, ki­lencnapos útja befejezté­vel, a floridai Kennedy űr­központ leszállópályáján simán földet ért a Discovery űrrepülőgép, fe­délzetén hét főnyi személy­zettel, köztük a 77 eszten­dős John Glenn-nel, a világ eddigi legidősebb aktív asztronautájával. Az út so­rán végrehajtott több mint nyolcvan tudományos kí­sérlet közül a legnagyobb figyelem azokat övezte, amelyek Glenn szervezeté­nek változásait, a megter­helésekre való reagálását mérték. (MTI) Az Iszlám Dzsihád terrorszervezet vállalta magára a jeruzsálemi merényletet, amelyben ketten meghaltak, huszonnégyen megsebesültek Izrael megmaradhat ÖSSZEFOGLALÓNK Nicosia/Jeruzsálem. A damasz­kuszi székhelyű palesztin Iszlám Dzsihád nevű szervezet szomba­ton magára vállalta a pénteki je­ruzsálemi pokolgépes merénylet elkövetését. - Ezt a hősi táma­dást, amely nem az első volt, s nem is az utolsó lesz, az Iszlám Dzsihád mozgalom hajtotta vég­re ebben a nehéz időszakban azért, hogy szembeszálljon az os­lói és Wye Plantation-i megálla­podásokon keresztül megvalósu­ló, a palesztin ügy megsemmisí­tését célzó összeesküvéssel - áll abban a közleményben, amelyet a Reuters jeruzsálemi irodájához faxoltak el szombaton. Tegnap az izraeli hatóságok letartóztattak nyolc palesztint, akiket azzal gya­núsítanak hogy közük volt a jeru­zsálemi merénylethez. A merény­let során két terrorista - az Iszlám Dzsihád tagjai - életét vesztette, 24 izraeli megsebesült. Közben a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottsága ratifikálta azokat a módosításokat, amelyeket a Pa­lesztin Nemzeti Tanács (PNT), a PFSZ legfelsőbb fóruma 1996­ban eszközölt a palesztin nemzeti chartán. A PNT elsöprő többség­gel hozott határozatában azokat a záradékokat hagyta el az alap­okmányból, amelyek a zsidó ál­lam elpusztítására szólítottak fel. A végrehajtó bizottság most jogi erővel ruházta fel Jasszer Arafat januári, Bili Clintonhoz intézett levelét, amely felsorolta a chartá­nak a PNT határozatának megfe­lelően módosított vagy érvényte­lenített pontjait. A PNT 1996 áp­rilisi határozata megszüntette az alapokmánynak azokat a záradé­kait, amelyek Izrael és a PFSZ kölcsönös elismerésének ellent­mondanak. Az egy hónappal ké­sőbb megválasztott Benjamin Netanjahu azonban nem fogadta el a határozatot. Az Ukrajnát, Magyarországot és Romániát sújtó árvíz áldozatokat követelt Gingrich nem kíván a kongresszusban sem dolgozni Elnyelte a világot Kijev/Nyíregyháza/Buka­rest. Már három halottja van a Kárpátalján pusztí­tó árvíznek. Ukrajnában tegnap még lassan emel­kedett a Tisza mellékfo­lyóinak vízszintje. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Tegnap délelőttig 118 telepü­lést, 6754 épületet öntött el az áradat, 795 ház összeomlott. Át­menetileg 24 340 embert kellett kiköltöztetni, 46 település to­vábbra is villanyáram nélkül maradt. Húsz híd megsérült, 338 kilométernyi közúton lehe­tetlenné vált a gépkocsi-közle­kedés. Csapnál a vízszint az el­múlt 24 óra alatt elérte a 13,18 métert. Ez 4 centiméterrel több a térségben valaha is mért leg­magasabb vízállásnál. A lakos­ság és a katasztrófaelhárítási és védelmi minisztérium alakula­tai 105 ezer homokzsákot hord­tak a töltésre, s ezzel megszűnt a víz átömlésének veszélye. Bo­risz Taraszjuk külügyminiszter Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz, Jacques Santer EU-bizottsági el­nökhöz, és az EU Miniszteri Ta­nácsa elnökéhez, Wolfgang Schüssel osztrák külügyminisz­terhez fordult anyagi segítsé­gért. Leonyid Kucsma elnök ka­tasztrófa sújtotta térséggé nyil­vánította a megyét, ahol az árvíz 300 ezer ember lakóhelyére ter­jed ki. „Bizakodó vagyok, minden re­mény megvan arra, hogy a moz­Ukrajnában három­százezer embert érin­tett a folyók áradása. gósított erőkkel sikerül gátak kö­zött tartani a Felső-Tiszán levo­nuló áradatot" - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap Nyíregyházán, miután részt vett a védelmi testület ülé­sén. A kormányfő arról is szólt, Első benyomásra pozitívan értékelik az EU külügyminiszterei a jelentéseket Újabb bővítési mérföldkő MTI-HIR Brüsszel. Az Európai Unió tagor­szágainak többsége első benyo­másra támogatja az EU brüsszeli ügyvivő testületének javaslatát a kelet- és délkelet-európai álla­mok csatlakozásának folytatásá­ra. Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a tagjelöl­tekről szóló országértékeléseit, amelyekben egyúttal javaslatot tett arra is, hogyan folytatódjék tovább a tárgyalási folyamat. A javaslatokat ma az EU külügymi­nisztereinek is bemutatják. A tag­országok állandó brüsszeli EU­nagykövetei pozitívnak minősí­tették és támogatták az értékelé­seket, amelyekből az is kitűnik, hogy nem ajánlanak újabb álla­mot bevonni a tárgyalásokba, és nem kívánnak megszakítani már folyó tárgyalásokat. Holnap mi­niszteri szinten is megkezdődnek a problémás területekről folyó ér­demi tárgyalások hat országgal: Ciprussal, Észtországgal, Csehor­Wolfgang Schäuble lett a német Kereszténydemokrata Unió elnöke Helmut Kohl már csak tiszteletbeli MTI-HÍR Bonn. A CDU-nak erőre van szük­sége a megújuláshoz, ez azonban nem jelenheti azt, hogy a párt a politikai divat után fog szaladni. A CDU a jövőben is a politikai kö­zép pártja marad - hangoztatta a német Kereszténydemokrata U­nió bonni kongresszusán az új pártelnök. Wolfgang Schäuble, aki egyedüli jelöltként pályázott Helmut Kohl megüresedő elnöki posztjára, a CDU három tartóosz­lopának nevezte a keresztény­szociális, a liberális szabadelvű és a konzervatív meggyőződést. E­gyúttal bejelentette: az uniópárt ellenállást hirdet az Európát el­árasztó „szocialista kísérletekkel" szemben. „Földrészünk nem vál­hat az elhibázott szocialista gaz­daság- és foglalkoztatási politika kísérleti műhelyévé, ez lesz a tétje ajövő évi európai parlamenti vá­lasztásoknak" - hangoztatta Schäuble. Élesen bírálta az új bonni koalíciót. Szavai szerint a CDU 16 évi kormányzása ,jó kor­szak volt az ország számára". Most viszont az SPD és a Zöldek koalíciójával „egy elhúzódó váló­per' partnerei kerültek a kor­mányrúdhoz. A mintegy 1000 küldött egyhangúlag a CDU tisz­teletbeli elnökévé választotta Helmut Kohlt, aki 1973 óta állt a párt élén. Több felszólaló is bírál­ta Schäublét, amiéit a színfalak mögötti rábeszéléssel megakadá­lyozta, hogy a négy alelnöki posz­tért hat jelölt szálljon ringbe a kongresszuson. Ezzel szerintük a CDU elszalasztotta az újrakezdés lehetőségét. A párt főtitkára An­gela Merkel, négy alelnöke Nor­bert Blüm, Volker Rühe, Annette Schavan és Christian Wulff lett. Távozik az erő hogy a kabinet napirendjére tűzi a Tisza gátjainak megerősítését. Románia északnyugati részén, főként Máramaros megyében mintegy 10 ezer embert érintett a Tisza és mellékfolyói áradása. A térségben 16 ezer ember vil­lanyáram nélkül maradt. A Ti­sza, a Visó és az Iza völgyeiben több mint tíz falut érintett a ter­mészeti csapás. Oroszkő térsé­gében a helyzet drámai, az utak, hidak, villanyvezetékek szinte teljesen tönkrementek. Sárba süppedt több iskola és közintéz­mény. Az árvízkárokat az első becslések mintegy 10 millió dol­lárra teszik. A víznek egy halálos áldozata volt: egy idős, mozgás­képtelen asszony nem tudott el­öntött házából kimenekülni. Mintegy 50 lakóház ledőlt, sok száz lakhatatlanná vált. Meg­rongálódott a megye úthálóza­tának majd 90 százaléka, sok hi­dat elsodort a víz. A folyók a hét végére mindenütt apadni kezd­tek, megkezdődhettek a helyre­állítási munkálatok. MTI-HÍR Washington. Newt Gingrich, az amerikai képviselőház elnöke szombaton újságírók előtt meg­erősítette, hogy nem csupán er­re a tisztére nem pályázik a két hét múlva esedékes republiká­nus tisztújításon, hanem magá­ból a kongresszusból is távozni óhajt. Georgiái háza előtt nyilat­kozva a képviselőházi elnök azt mondta, hogy véleménye sze­rint ez a lehető legjobb döntés mind a ház, mind a Republiká­nus Párt számára. Elkészült a NATO-erők hadműveleti terve Amerikaiak nélkül szággal, Lengyelországgal, Szlo­véniával és Magyarországgal. Ezek a megbeszélések azonban aligha lépnek túl az október végi főtárgyalói ülés eredményein. A miniszterek ma foglalkoznak az orosz válsággal is, megvitatnak egy esetleges élelmiszersegélyt. Törökország esetében az EU po­zitívan értékeli az ankarai dacpo­litika csütörtökön bejelentett fel­adását, és legalább tizennégy or­szág támogatni fogja a 165 millió dolláros uniós segély átutalását. MTI-H ÍREK Párizs/Pristina. A hétvégén el­készült a NATO-erők hadműve­leti terve, amely a koszovói egyezség megvalósítását a hely­színen felügyelő fegyvertelen EBESZ-missziótagok védelmét szolgálja - közölte Wesley Clark amerikai tábornok, a NATO eu­rópai erőinek főparancsnoka. Clark leszögezte, hogy a gyors­reagálású erőben a jelen helyzet szerint nem lesznek amerikai katonai harci egységek. A terve­zés során figyelembe vették a Koszovóban esetleg bekövetke­ző fordulatok, fejlemények szé­les körét. Wesley Clark tábornok szerint természetesen túszejtő akciókkal is számolniuk kell, s hangoztatta: a Richard Holbro­oke-kal aláírt megállapodás ér­telmében a koszovói fegyverte­len EBESZ-megfigyelők védel­mének elsőszámú felelőse a szerb kormányzat, amely erre kötelezettséget vállalt. Közben a koszovói szerb ellen­zék vezére kijelentette, a koszo­vói szerbek szintén autonómiát követelnek, ha a tartományban többségben élő albánok meg­kapják azt. Momcsilo Trajko­vics, a Szlobodan Milosevics ju­goszláv elnökkel szembehelyez­kedő csoportosulás, a Koszovói Ellenállási Mozgalom vezetője úgy nyilatkozott: „Ha a nemzet­közi közösség etnikai alapelve­ket készül alkalmazni a koszo­vói albánokra, mi ugyanezeket a kritériumokat akarjuk magunk­ra nézve egy albán irányítású Koszovón belül. Ha a koszovói albánok nem akarnak szerb igazgatás alatt élni, mi sem aka­runk az ő hatalmuk alatt" - je­lentette ki. A koszovói albán em­beri jogi bizottság szombaton közzétett összesítése szerint az év eleje óta 1770 koszovói albán vesztette életét. Csupán októ­berben 172-en - köztük 11 kis­korú és tíz nő - vált erőszakcse­lekmények áldozatává. November 7: a megbékélés napja Moszkvában Lejárt pogromidők MTI-HÍR Moszkva. Az orosz elnök az álta­la a közmegegyezés és megbéké­lés napjának tekintett november 7-i évforduló alkalmából Orosz­ország lakosságához intézett be­szédében azt hangoztatta, hogy a forradalmak korszaka végleg és visszafordíthatatlanul lezá­rult: az orosz nép belefáradt a megrázkódtatásokba, a forradal­mak szétzilálták az országot, el­szívták életerejét. S bárhogy is hangoskodjanak ma a baloldali gyűléseken, e korszaknak vége ­jelentette ki Borisz Jelcin, aki az orosz pénzügyi és gazdasági vál­ság augusztus 17-i kirobbanása óta először fordult üzenettel az oroszokhoz, korábban hetente rendszeresen sugárzott rádióbe­szédei is teljesen elmaradtak. Jelcin beszédében emlékeztetett rendeletére, amellyel a novem­ber 7-i évfordulót a közmeg­egyezés és a megbékélés ünne­pévé nyilvánította, de elismerte, hogy „valódi egyetértést nem le­het rendeletekkel bevezetni". Azt azonban egyértelmű ered­ményként könyvelte el, hogy a belpolitikai vitákat a tárgyaló­asztalnál oldják meg immár, s e szabályokat midenkinek, még a kommunistáknak is be kell tarta­niuk. „Igaz, most is vörös zász­lókkal vonultak az utcákra, is­mét szidalmazták a reformokat, s követekék az elnöki hatalom felszámolását. De pogromokra és felkelésre - mint tették azt 1917 októberében - csak a legsö­tétebb fanatikusok szólíthattak fel" - jelentette ki az orosz állam­fő. Az elnök visszafordíthatat­lannak minősítette az oroszor­szági reformokat, amelyek törté­nelmi fordulatot hoztak az em­berek tudatában is, az ellensé­geskedéstől és gyűlölettől a türe­lem és a párbeszéd irányába. A pénteki jeruzsálemi merénylet egyik öngyilkos áldozata. Az Iszlám Dzsihád saját sorait ritkítja (ČTK/AP)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents