Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-09 / 259. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 9. KOMMENTÁR Megfelelő időben LOVÁSZ ATTILA Az 1989-es novemberi estéken az emberek azt hitték, öt-tíz év alatt legalább Ausztriát utolérjük. Nem így lett. A demokrati­kus ellenzék választási győzelme után sokan úgy gondolták, az előző rezsim csak álom volt, és az európai szervezetek kapva kapnak Szlovákia után. Most sem így történt. A legnagyobb eredmény, amelyet idén Szlovákia elérhetett, az a brüsszeli ígéret, mely szerint a jelenlegi jelentés helyett Szlovákiáról „megfelelő időben" újabb jelentés készül. Nem sok, mégis bi­zakodásra ad okot. Még mielőtt megjósolnánk, milyen cinikus mosollyal és kárörvendve várja képviselőtársait a levitézlett garnitúra, próbáljunk meg elgondolkodni azon, mi játszódhat le az illetékes nyugati politikai vezetők fejében. Szlovákia ­még a szövetségi köztársaság részeként - a legesélyesebbek között volt. Majd két olyan kormányzati ciklus következett, amely az országot kishíján a fejlődő országok közé vetette. A nyugati struktúrákban azt az államot tartják politikailag stabilnak, amelyben a mindenkori ellenzék ugyanolyan társa­dalmi rendszer híve, mint a kormánypárt. Példaként Magyar­ország szolgáljon: az Antall-kormány által elkezdett felzárkó­zási folyamatot a Horn-kormány Madridig és Luxemburgig vitte, az Orbán-kormány feltehetően befejezi. 1990 óta vilá­gos volt, hogy ha az ellenzék nyeri a választásokat, az ország politikai vonalvezetése nem változik. Ez az állítás Szlovákiára nem vonatkoztatható. A jelenlegi szlovák ellenzék kormányzó erőként bebizonyította, más a stílusa és feltehetően más tár­sadalmi modellben gondolkodik (még jó, hogy azt nem való­sította meg). Nos, ha a fejlett Nyugattól azt vártuk, hogy egyik napról a másikra komolyan vesz minket, gondoljunk a következőkre. A választások után korántsem volt biztos a de­mokratikus ellenzék négyes koalíciója. Máig nincs kormány­program, amelyet még a honatyáknak is illenék elfogadniuk. Nincs olyan pragmatikus érv, amellyel bebizonyíthatnánk, hogy a jelenlegi kormánykoalíció stabil marad. Ki tudja, ki nyeri az elnökválasztást. Ha Brüsszel egyáltalán hajlandó új jelentésen dolgozni, örüljünk, és vegyük tudomásul: újra csak rajtunk múlik, hogy a demokratikus jóléti társadalmak tábo­rát gazdagítjuk-e, vagy lemaradunk az ezredforduló legfonto­sabb politikai folyamatáról. JEGYZET Unalmas mozgalom TÓTH MIHÁLY Az új parlament első tanács­kozásain az ment szenzáció­számba, hogy nem történt szenzáció. Veresége után is ugyanolyan maradt a HZDS, mint mindig is volt 1992 óta. Akár Unalmas Mozgalomnak is nevezhetnénk Vladimír Mečiar politikai szervezetét. Ma is ugyanúgy csak hatalmi pozícióban tudja elképzelni lé­tét, mint 1994 novemberének ama nevezetes éjszakáján. Képviselői nem fogadták el az új kormánykoalíció által fel­ajánlott 4 parlamenti bizottsá­gi tisztséget. „Vagy mindent, vagy semmiť-re játszanak, s ez voltaképpen a politikai vál­tógazdaság célszerűségének tagadása. A parlament első ta­nácskozásai óta eltelt néhány nap, és már körvonalazódik, hogy mit értsünk a DSZM­vezetők ígéretén, amely sze­rint a mozgalom majd konst­ruktív ellenzékként működik. Hogy mennyire lesznek konst­ruktívak, megmutatták, ami­kor a képviselők a kelleténél tömegesebb „miniszteresíté­se" miatt néhány negyed órára kiürültek a koalíció „lövészár­kai". Sivatagi hiénát megszé­gyenítően viselkedett a konst­ruktív ellenzék, noha nyilván­való volt, hogy a kínos helyzet legrosszabb esetben is csak órákig tarthat. Az első parla­menti napok leglényegesebb tapasztalata tehát az, hogy Mečiar emberei nem politikai ellenfélnek, hanem ellenség­nek tekintik a helyettük kor­mányra kerülteket. Tehát ké­szen állnak arra, hogy a kor­mánykoalíción keletkezett bármilyen hajszálrepedésbe behatoljanak. A kérdések kér­dése most az, hogy a közvet­len elnökválasztásig keletke­zik-e akár hajszálrepedés, akár bármekkora rés a négy­párti koalíción. Ezen múlik, hogy Vladimír Mečiar meg­kockáztatja-e vagy sem jelölt­ségét. A koalíció négy pártjá­nak vezetői ugyan kinyilatkoz­tatták, hogy számukra Rudolf Schuster az államfőjelölt, de már akadt jelentős politikus, aid megállapította: nem biz­tos, hogy az, úgymond, sokat szenvedett keresztények szá­mára is elfogadható lesz a kommunista múltú Schuster. Unalmas mozgalom a HZDS. Ugyanolyan, mint bármikor korábban. Tehát ne tekintsük majd szenzációnak, ha Mečiar „megkopogtatja", rés-e az, amit František Mikloško meg­jövendölt. Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310), Juhász László-kultúra-(58238313), Urbán Gabriella-panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport- (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hirfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teqeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tíače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Javaslat az új belügyminiszternek: - Pittner úr, ne törje tovább a fejét, hogy mi módon lehetne meg­tisztítani az utcákat a bűnözőktől. íme, itt a páncélozott maffia(el)söprő gép prototípusa! (Agócs Ernő rajza) A szlovákiai romák helyzete nem hasonlítható a nagy-britanniai hindukéhoz Hajlamosak megint a felszínen maradni A romakérdéssel nálunk kétféleképpen volt szokás foglalkozni. Az egyik, hogy segítőkész „gá­dzsók" beszélnek róluk - nélkü­lük. A másik, hogy bevonják őket is a problémamegoldó fo­lyamatba, meghallgatják a roma szervezetek képviselőit, aztán ­megintcsak „fehérek" döntenek, mert hiszen a sok roma szerve­zet képviselői még egymással sem tudnak megegyezni. A harmadik módszerre a múlt hét folyamán akadt példa, ami­kor messziről jött idegenek ta­nulmányozták a roma etnikum életkörülményeit. A Kárpátok Eurorégió hazai szervezetének kezdeményezésére Kelet-Szlo­váldába látogatott a londoni Eu­rópai Multikulturális Alapítvány elnöke. Tara Kumar Mukherjec úr - Angliában élő indiaiként ­személyesen is érintett a kérdés­ben. Az Eperjes környéki roma falvakban élő családok körül­ményeit emberhez méltatlan­A harmadik módszerre a múlt hét folyamán akadt példa... nak találta; csodálkozásának adott hangot, hogy a huszadik század végén Európában az in­diai Bombay nyomornegyedeire emlékeztető látvány fogadta. Ellátogatott abba a kísérleti is­kolába is, amelyet az alapítvány támogatásával számítógépekkel Hiányzik a bizalom Régebben az emberek nem ír­tak annyi szerződést, igazolást, nyugtát, kérvényt, elismer­vényt, mint manapság. Jobban bíztak egymásban, és az adott szónak megvolt az értéke. Ha két ember valamilyen ügy­ben megegyezett egymással, egymás tenyerébe csaptak, és az többet ért, mint most egy tíz­oldalas közös nyilatkozat. És ha és egyéb segédeszközökkel sze­reltek fel, s ahol speciálisan kép­zett tanerők „zárkóztatják fel" a roma gyermekeket a „fehérek" mögé. A brit alapítvány további multikulturális, a romák beil­leszkedését segítő programot is kész támogatni, viszont nem kí­vánja sem vallási, sem pedig po­litikai síkra terelni a problémát, s a Nagy-Britannia által beveze­tett vízumkényszer kiváltó oka­ként feltüntetett „romainváziót" elsősorban gazdasági kérdésnek tekinti. Az új szlovák kormány hozzáállását pozitívnak ítéli, s bízik a jövőbeni együttműkö­désben. Az alapítvány szerint fontos, hogy a kisebbség lojális legyen saját országához, szlovák állampolgárnak érezze magát. Egyben egy nagy, gazdag kultú­rával rendelkező népcsoport tagjának is. Valahogy úgy, ahogy a Nagy-Britanniában élő mintegy félmillió indiai. Ők „po­litikailag britek, kulturálisan in­diaiak, és mindkettőre büsz­kék." Ámen. Ennyit a romantikából, most pe­dig következzen a nyers való­ság, amelyet, úgy látszik, több hónapos „helyzettanulmán/' után is nehéz tisztán látni Lon­donból. Az elmúlt rendszer negyven éve alatt a hazai roma etnikum képviselői sok mindent „tálcán kaptak" az államtól. Ez természetesen hiba volt, de visz­szacsinálni nem lehet, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ez a kisebbség nehezen alkal­mazkodik az új körülmények­hez. A múltban is voltak problé­mák a mesterségesen elsimított felszín alatt, de mivel a többség jogait is elnyomták, nem valaki megszegte az adott sza­vát, mint megbízhatatlan, becs­telen embert kiközösítette a fa­lu, az iparosok, a kereskedők. Az értelmiség köreiben használt „becsületszó" pedig olyan szent volt, hogy aki visszaélt vele, az­zal többé senki nem állt szóba, egyetlen társaságba sem hívták meg többé. Nem szeretek a múltba pillant­gatni, inkább a ma és a holnap problémái érdekelnek, de úgy látom, erkölcs tekintetében vol­na mit tanulnunk az előző nem­zedéktől. No nem azoktól, akik már a közös gazdaságban éltek, kerül (hetet) t terítékre a roma­kérdés. Most viszont annál in­kább terítéken van, ám az ületé­kesek hajlamosak megint a fel­színen maradni. Nem tudjuk, miért tagadják meg az együtt­működést a „fehérekkel"; hová vezethető vissza az országukhoz való lojalitás hiánya; mennyit tudnak múltjukról, származá­sukról, történelmükről. Nem tudjuk, melyik fél számára vol­Nem tudjuk, miért ta­gadják meg az együttműködést... nának előnyösek azok a bizo­nyos „konkrét lépések", hiszen alig ismerjük őket, azt azonban tudjuk, hogy teljesen mások a szokásaik, törvényeik, érték­rendjük. A fajgyűlölet egész Eu­rópában fokozódott, noha a múlt esztendőt a rasszizmus el­leni harc évének kiáltották ki az Európai Unió 15 országában. Az új kormánynak nehéz dolga lesz, ha tényleg meg akarja ol­dani a kérdést. Szociológiai ku­tatásokra lesz szükség, s be kell vonni a romákat is, mert csak közös akarattal érhető el ered­mény. Ma az a helyzet, hogy tapsolunk a kassai Romathan Színház művészeinek, de ide­genkedünk tőlük mint emberek­től. A szocializmus évtizedei alatt a roma közösségekben is deformálódtak a viszonyok, de a „fehérekkel" sem találják meg azt a bizonyos közös nyelvet. Valójában eddig erre egyik fél sem törekedett igazán. Most jöhet Csáky Pál. amikor már minden a miénk volt, amikor vitte is mindenki (tisztelet a kivételnek), amihez hozzájutott, a „hiszen ha a mi­énk, miért ne vihetnénk belőle" elv alapján. Ez volt a kezdet. Aztán egyket­tőre arra is rájöttek az emberek, hogy nem érdemes igazat mon­dani. Jobban járnak, ha egy ki­csit megszépítik a valóságot, ki­kerekítik a számokat (hol felfe­lé, hol lefelé), ahogy az érdekek megkívánták. Aztán megtanultunk alakoskod­ni. Tapsoltunk akkor is, ha az előadót a pokolba kívántuk. Egy ÜDOVE NOVINY Iszlám radikális csoportok „fo­kozott tevékenységet fejtenek ki" Csehországban azt követő­en, hogy a Szabad Európa Rádió néhány hónapja bejelentette: Iránnak és Iraknak szóló műso­rokat fog sugározm Prágából ­jelentette be Jan Šubert, a. cseh Biztonsági Információs Szolgá­lat (BIS) szóvivője. A SZER-rel kapcsolatban a nyári hónapok­ban egy ismert arab terrorista is Csehországban járt, és megfi­gyelte a rádió objektumait. A lap kormánykörökből szerezte ezt az információt, melyet, a bel­ügyminisztériumban és a titkos­szolgálatnál egyaránt megerősí­tettek. Šubert szerint a BIS több információt nem közölhet, mert az később nehezíthetné a terro­risták elleni fellépést. MAGYAR HÍRLAP Martonyi János magyar külügy­miniszter szerint új időszak kez­dődik a szlovák-magyar kapcso­latokban. A lapnak adott nyilat­kozatában elmondta: mihama­rabb szeretne találkozni szlovák kollégájával Eduard Kukannal, s létre kell jönnie egy miniszter­elnöki találkozónak is. A ma­gyar külügyminiszter azt java­solja, hogy a lehető legkoráb­ban megkezdjék működésüket a szlovák-magyar alapszerző­désben rögzített szakmai bizott­ságok. Martonyi pozitívan érté­keli az MKP kormánytagságát, ami minden bizonnyal pozitív változást hoz a magyar kisebb­ség helyzetében. AL-GUMHURIJA Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök arra ösztökélte Izraelt, hogy a pénteki jeruzsálemi bombame­rénylet ellenére kezdjen hozzá a Wye Plantionban aláírt izraeli­palesztin békemegállapodás gyakorlati megvalósításához. Az egyiptomi államfő szerint nem a tárgyalások befagyasztása a megoldás. Folytatni kell a meg­beszéléseket és elszántan szem­be kell nézni a békét veszélyezte­tő kihívásokkal, különösen azok­kal, amelyeknek célja a békefo­lyamat késleltetése. Mubarak ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben elmarad a megálla­podások gyakorlati bevezetése, ez további erőszakos cselekmé­nyekkeljárhat a térségben. EL PAIS „Koszovóban nincs megoldás nemzetközi nyomás nélkül" ­vélekedett a spanyol lapnak adott interjújában Janez Drnovsek szlovén miniszterel­nök. „A koszovói helyzetet már én is próbáltam megoldani, ugyanezekkel a szereplőkkel, Miloseviccsel és a többiekkel, amikor Jugoszlávia elnöke vol­tam, kilenc évvel ezelőtt. A helyzet azóta nagyon sokat romlott. Az albánok sokáig vá­rakoztak a jugoszláv krízis alatt a megoldásra. Most, hogy a helyzet egész Jugoszláviában stabilizálódott, még Bosznia­Hercegovinában is, úgy gondol­ják, hogy rajtuk a sor" - mondta a szlovén kormányfő. kis hazugságért, szerződéssze­gésért, árdrágításért, lopásért, csalásért ma sem megyünk a szomszédba. És ha valakitől „be­csületszó"-ra kérnénk kölcsön egy bizonyos összeget, a sze­münkbe röhögne, hogy: „Kis­apám (vagy kisanyám), hol élsz te?" írunk egy elismervényt, húsz vagy harminc százalék lesz a kamat, fél év múlva visszafize­ted." így oké az egész. Nem bí­zunk egymásban, és ez a bizal­matlanság, sajnos, a társadalom minden területén megnyilvánul. Petri Sándorné Garamsalló

Next

/
Thumbnails
Contents