Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)
1998-11-06 / 257. szám, péntek
POLITIK A - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 7. Irán cáfolja a palesztin vádakat Teherán. Az iráni külügyminisztérium cáfolta egy magas rangú palesztin illetékes vádjait, melyek szerint Teherán a szélsőséges palesztin Hamász szervezeten belül titkos sejtet képez ki és pénzel terrorista merényletek elkövetésére. A teheráni külügyi szóvivő szerint a Palesztin Hatóság főtitkára által hangoztatott vádak célja a nemzetközi közösség figyelmének elterelése arról a tényről, hogy „a palesztin vezetés kapitulált az izraeli rezsim előtt". (MTI) Vádemelés bin Laden ellen Washington. New Yorkban hivatalosan vádat emeltek Oszama bin Laden, az Afganisztánban élő dúsgazdag szaúdi üzletember ellen, amerikaiak ellen elkövetett támadások - köztük az afrikai nagykövetségek elleni augusztusi robbantások miatt. Az Egyesült Államok emellett 5 millió dolláros jutalmat tűzött ki annak, akinek az információja nyomán kézre lehet keríteni Oszama bin Ladent Az illetékes szövetségi vádesküdtszék számos más személyt is vád alá helyezett az Amerika-ellenes terrorakciók miatt. (MTI) Bin Laden feje ötmilliót ér (ČTK/AP) Új boszniai szerb elnök Zágráb. Banja Lukában letette a hivatali esküt Nikola Poplasen, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki a szeptemberi választásokon győzte le az eddig elnöklő Biljana Plavsiccot. Poplasen, aki a boszniai Szerb Radikális Párt vezetőjeként nyerte a választásokat, elnökként mondott első beszédében teljes támogatásáról biztosította a daytoni megállapodásokat. (MTI) Tádzsik felkelők sikerei Dusanbe. Tádzsikisztán északi részén tegnap folytatódtak az összecsapások a Mahmud Hudojberdijev vezette felkelők és a kormánycsapatok között. A harcokban legkevesebb hatvan ember sérült meg, a halottak száma nem ismert. Leninábád körzet közigazgatási központjában a rendőrkapitányság és a belügyminisztérium fegyveres erőinek székháza körül vívnak heves harcokat. A két intézmény szerdán a lázadók kezére került. A tádzsik elnök szóvivője úgy tájékoztatta az újságírókat, hogy a város légi kikötőjét ugyancsak elfoglalták a felkelők. (MTI) Aláírják a szlovák-magyar alapszerződés jegyzőkönyvét Hídépítő gesztus Moszkva. Az orosz államfő nem jelöltetheti újra magát, s így nem indulhat a 2000-ben esedékes elnökválasztásokon, mivel jelenleg második elnöki időszakát tölti - így döntött az orosz alkotmánybíróság, amely az Állami Duma beadványa nyomán vizsgálta meg a kérdést. MTI-HÍR A kérdés azért kavart vitát, mert Jelcin már orosz elnök volt, amikor 1993-ban életbe lépett az alkotmány, amelynek értelmében egy és ugyanazon személy csak két államfői időszakra választható meg. Az államfő közvetlen környezete lehetségesnek ítélte az újrajelölést, arra hivatkozva, hogy a „csonka időszak" nem vehető tekintetbe, mivel az alaptörvénynek nincs visszamenőleges hatálya. Maga Jelcin az utóbbi hónapokban következetesen kizárta újrajelölését, miután egyre nyilvánvalóbbá vált az orosz gazdasági csőd, s egészségi állapota is rosszabbodott, de a duma már nyolc hónappal ezelőtt elindította végig is vitte a kérdés vizsgálatát, hogy immár jogilag is megakadályozza Jelcin esetleges újrajelölését. A duma emellett orvosi alkalmassági vizsgálatokat is elő kíván írni az orosz hadsereg főparancsnoka számára, aki a mindenkori államfő. Az orosz alkotmánybíróság pontot tett a Jelcin-ügy végére, s ezzel megerősítette a hatalomból fokozatosan visszahúzódó államfőnek azt a kényszerű törekvését, hogy a gazdasági kérdések helyett a hatalom folyamatosságának, az alHárom embert sebesített meg a szerda esti detonáció Moszkvában Robbanás a Vörös téren MTI-HIR Moszkva. Moszkvában ellentmondóan értékelik a szerda esti robbanást a Vörös téren. Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint hat kilogramm TNT-nek megfelelő robbanóanyag robbant a Kreml Szpasszkij kapujához hajtó személygépkocsiban. A detonáció három embert sebesített meg, a Kreml őrségének két tagját és egy katonát az elnöki őrezredből. Á belügyminisztérium is ezt a változatot erősítette meg, arról tájékoztatva, hogy a gépkocsiban két robbanószerkezet volt, de a második - késleltetett időzítésű - pokolgépet idejében sikerült hatástalanítani. A gépkocsit a 65 esztendős Ivan Orlov podolszki lakos vezette, a nyugdíjast jelenleg elmeorvosok vizsgálják. Értesülések szerint Orlov egy radikális baloldali lap, a Russzkaja Pravda külső munkatársaként dolgozott, s két, Jelcint bíráló könyv szerzője, a baloldali megmozdulások aktív résztvevője, de az utóbbi időben Zsirinovszkijhoz fűzték szorosabb szálak. A Kommerszant Daily tekintélyes orosz gazdasági napilap beszámolója szerint azonban nem pokolgép robbant a Vörös téren, hanem a rendőrök lövöldözése nyomán robbant fel a Moszkvics, s a repeszek sebesítettek meg három embert. E változat szerint az orosz nyugdíjas azért hajtott a Vaszilij Blazsennij székesegyházhoz, hogy itt vessen véget önkezével életének, tiltakozásul amiatt, hogy már hónapok óta nem kap nyugdíjat. Az Európai Bizottság elégedetlen a kelet-európai országokkal Magyarország a legjobb jelentkező ÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszel. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetének javulását állapította meg az Európai Bizottság szerdán kiadott országjelentésében. A magyarok beválasztását a szlovák kormányba pozitív jelként értékeli a bizottság. Pozsony esetében meglepetést keltett, hogy súlyos hiányosságokat állapítottak meg a gazdasági teljesítményt illetően is. Számos politikai probléma is megoldásra vár még Szlovákiában, véli a bizottság. Burkoltan a csatlakozási tárgyalások jövőbeni felfüggesztésével fenyegette meg Csehországot és Szlovéniát az országértékelés. A két ország azok között az államok között van, amelyek jelenleg csadakozási tárgyalásokat folytatnak az Európai Unióval. Az EU brüsszeli végrehajtó testülete erre továbbra is alkalmasnak tartja őket, azonban mindkét esetben alaposan lelassult a közösségi jogszabályok átvétele. Amennyiben a stagnálás folytatódik, kérdésessé válhat, hogy a két ország teljesítse a tagságból eredő kötelezettségeit. A tagjelöltek közül a legkedvezőbb, de a tavaly júliusinál kevésbé hízelgő véleményt kapott Magyarország. A bizottság megállapította, hogy a kormányváltás nem hozott változást az integráció iránti magyar elkötelezettségben. A legfontosabb politikai bírálatok között a testület a romák diszkriminációját és a korrupcióval szembeni fellépés elégtelenségét említette. A bizottság ugyanakkor kiemelte Magyarországot, mint egyetlent, amely erőfeszítéseket tett a bírósági rendszer javításáért. EU-szemmél is pozitív értékelést mondhat magáénak Lengyelország és a három balti állam. Az Európai Bizottság mind a négy állam esetében tartós és biztos fejlődést állapított meg. Lengyelország Magyarország után a második legjobb bizonyítványt kapta az uniótól, Észtország érezhetően helyét a leggyorsabban haladók csoportjában, míg Lettország és Litvánia közelebb került a csatlakozási tárgyalásokhoz: Riga esetében ebből az álomból várhatóan már jövőre valóság lesz. Romániában javulást tapasztal az bizottság a magyar kisebbségek helyzetében. MTI-HIR Strasbourg. Eduard Kukán szlovák és Martonyi János magyar külügyminiszter hamarosan aláírja az 1995-ben kötött szlovákmagyar alapszerződés kiegészítő jegyzőkönyvét - nyüatkozta Ján Figeľ szlovák külügyi államtitkár. Figeľ, aki Martonyi Jánossal kedden Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén folytatott megbeszélést, elmondta, elsősorban a két ország közötti együttműködés javításáról tárgyaltak. Azt is közölte, a közeljövőben a két fél szakértői tárgyalásokat kezd az alapszerződés megtartását ellenőrző vegyes bizottságok felállításáról. Az ezek összetételéről folytatott vita eddig nagymértékben hátráltatta a szerződés végrehajtását. A két fél egyetértett abban, hogy az európai integrációs folyamatokban szorosabbra kell fonni az együttműködés szálait. Figeľ és Martonyi véleménye megegyezett abban is, hogy a két ország együttműködési készségének jeleként megfelelő gesztus lenne a Párkányt és Esztergomot összekötő híd helyreállítása. Erre a célra az Európai Unió korábban 5 millió ECU-t szabadított fel. Románia: megkezdődött az oktatási törvény vitája Komoly szöveghibák New York központjában manökenek tiltakoztak az állatkísérletek ellen. Ledér tüntetés (CTK/AP) Az orosz elnök nem indulhat a 2000-ben esedékes elnökválasztáson Borisz Jelcin befejezi kotmány reformjának és a választások előkészítésének kérdéseivel foglalkozzon. A taláros testület döntése kisebb szenzációnak számít, hiszen 1993 óta rendkívül óvatosan viselkedett az elnöki hatalmat érintő kérdésekben, s mindig Jelcinnek adott igazat (csak néha fűzve kacifántos jogi kivételeket döntéséhez). Az utóbbi évek tapasztalatai alapján éppen ezért komoly esély volt arra, hogy ezúttal is behódolnak a bírák Jelcinnek, aki a tilalmat akkor is méltósága megsértésének tarthatja , ha nem is akar indulni. Volt esély arra is, hogy nem dönt az alkotmánybíróság, mivel a beadványt konkrét személyre vontakozóként értékeli: ez esetben a Legfelsőbb Bíróság lett volna hivatott dönteni a konkrét kérdésben, de csak akkor, ha Jelcin már valóban újrajelöltette magát. MTI-HÍR Bukarest. A román képviselőház tegnap hozzákezdett az oktatási törvényt módosító kormányrendelet sürgősségi vitájához, miután nem vette figyelembe a kérést, hogy a kormányrendeletről készült bizottsági javaslatot küldjék vissza az oktatási bizottságnak. A visszaküldést az oktatási bizottság 15 parasztpárti és RMDSZ képviselője kérte. Asztalos Ferenc, az oktatási bizottság alelnöke a kérést azzal indokolta, hogy a bizottsági vitában nem vettek figyelembe minden módosító javaslatot, megsértették az ügyrendet, és az elkészült javaslat komoly szöveghibákat tartalmaz. Miután az ülést vezető elnök nem bocsátotta szavazásra a kérést, a képviselőház hozzákezdett a kormányrendeletről készültjavaslat érdemi vitájához. A vita paragrafusonkét történik, ezért a testület úgy döntött, hogy a teljes szöveg megvitatására négy ülésnapot szánnak. Az oktatási bizottságban készült javaslat nemcsak kiiktatta az oktatási törvényt módosító kormányrendeletből a nemzetiségek anyanyelvén történő oktatás lehetőségeinek bővítését, hanem egyenesen tiltja, hogy Romániában a nemzetiségek nyelvén oktató állami egyetemeket hozzanak létre. Christopher Hill amerikai közvetítő Belgrádban tárgyal Albán támadás MTI-HÍR Belgrád. Koszovói szakadár albán fegyveresek tüzet nyitottak egy Pristinától északnyugatra fekvő falura - közölték szerb források. Az incidens hírét albán, ületve független források nem erősítették meg. A szerb sajtóközpont beszámolója szerint a szakadár fegyveresek a tartomány székhelyétől 20 kilométerre fekvő Priluzje falura nyitottak tüzet. A lövedékek a település egyetlen lakosát sem sebesítették meg, s csupán kisebb anyagi károkat okoztak. Christopher Hill amerikai közvetítő eközben Belgrádban tárgyal, hogy a szerb féllel is ismertesse a válság rendezését célzó terv legújabb változatát. A diplomata a koszovói albánokkal szerdán ismertette a tervezetet, amely a további megbeszélések alapját képezi. A jugoszláv fővárosba vátják a hágai Nemzetközi Törvényszék képviselőjét is. Gabriella Kirk Mcdonald a testület tevékenységével kapcsolatos rendezvényen vesz részt. Az eredeti tervek szerint Louise Arbour, a törvényszék főügyésze érkezett volna küldöttség élén Belgrádba, de szerdai közlés szerint a jugoszláv hatóságok nem adták ki számára a beutazó vízumot. Földcsuszamlások követik a Mitch hurrikánt Tízezer áldozat MTI-HLR Managua/San Salvador. A Nicaragua északnyugati részén fekvő Casitas tűzhányó oldalán újabb holttesteket találtak, s ezzel 1969-re emelkedett a földcsuszamlás halálos áldozatainak a száma. A földcsuszamlást, mely öt falut temetett maga alá, a Mitch hurrikán okozta heves esőzésekváltották ki. A polgári védelem felszólította a hegyen található hat másik település mintegy 2000 lakóját, hogy hagyja el lakhelyét, mert újabb földcsuszamlásra lehet számítani. Az újabb adatok szerint a Mitch hurrikán nicaraguai áldozatainak a száma 2569, a közép-amerikai térség egészének vesztesége pedig csaknem eléri a 10 000-et. Az elemi csapás térségében szerdán közepes erejű földrengés volt. Salvadorban háromnapos állami gyászt rendeltek el a hurrikán áldozatainak emlékére. Ebben az országban az áradások 225 ember életét követelték, 100-an eltűntek. Vasárnapig ki kell jelölni a szavazóköröket A határidő november 8. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az 1998 december 1819-én tartandó helyhatósági választásra vonatkozó, szerdán elfogadott alkotmánytörvény alapján a választás előtt 40 nappal, tehát november 8-áig, azaz vasárnapig ki kell jelölni a szavazóköröket, meg kell határozni, hogy az egyes választókörökben menynyi képviselőt választanak. A következő határidő 1998 november 13., eddig kell leadni a jelöltlistákat. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása figyelmezteti az érintetteket, hogy ha a helyi képviselő-testület a jelzett határidőig nem jelöli meg a választókörökben a megválasztandó képviselők számát, akkor annyi képviselőt kell választani, amennyit a legutóbbi, 1994-es választáson. A többi határidőről a polgármesterek és a képviselők a törvénytárból értesülhetnek, (gl)
