Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-28 / 276. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 28. KOMMENTÁR Cinkelt kártyával VOJTEK KATALIN Európai tájakon a névelemzés legutoljára a harmincas-negy­vénes években dívott, a szlovák parlamentben azonban ma­napság is. A csütörtöki ülésen Marta Podhradská (DSZM) fon­tosnak tartotta, hogy megjegyezze: Dolník Erzsébet képviselő neve a legékesebb bizonyítéka annak, hogy kik asszimilálód­nak Dél-Szlovákiában. De nem tétlenkedett a DSZM többi képviselője sem. Különösen akkor pezsdültek fel, amikor Eva Slavkovská volt oktatási miniszter felszólalására reagálva utódja, Milan Ftáčnik emlékeztetett arra, hogy az előző kor­mány már három évvel ezelőtt ígéretet tett a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény megalkotására. Ennek kap­csán megjegyezte: hetven évig senkit sem sértettek a magyar iskolák kétnyelvű bizonyítványai. Ezzel a hozzászólások csak­nem egy órán át tartó lavináját indította el, miközben a DSZM képviselői magyarellenes vehemenciájukban még a Szlovák Nemzeti Párt honatyáit is túlszárnyalták. A parlament egykori elnöke, Ivan Gašparovič is ügyesen forgatja a magyar kártyát, habár ezt a rá olyannyira jellemző kétszínűséggel teszi. Míg a sajtónak adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy bi­zonyos feltételek mellett mozgalma kész támogatni Dzurinda kormányát, a DSZM nagyszombati nagygyűlésén egészen másképp beszélt. Ott az SZNP-t bírálta élesen, mivel, úgy­mond, a kormánykoalíció néhány javaslatának támogatásával „az általa hirdetett nemzeti eszmék ellen szavazott," miáltal „tudatosan vagy öntudatlanul a magyarbarát kormányt része­sítette jelentős támogatásban". Gašparovič szerint a szlovák parlament is „magyarbarát", s amikor az SZNP beleegyezett, hogy az államtitkárrá kinevezett honatyák helyét elfoglalják a pótképviselők, „szavazatait a magyarbarát parlamentnek en­gedte át". Hogy miért feketíti egyre volt koalíciós társát a DSZM, miért igyekszik lejáratni és nála is nemzetibb húrokat pengetni? A választ a Markant ügynökség nemrég végzett közvélemény-kutatásának eredménye adja meg. Az ugyanis kimutatja, hogy a DSZM támogatottsága a szeptemberi 23,1 százalékról 16, 6 százalékra zuhant, miközben a Szlovák Nemzeti Párté 7 százalékról 12,3-ra kúszott fel. A DSZM 6,5 százalékos csökkenése és az SZNP 5,3 százalékos növekedése között szoros összefüggés van. Az imádott vezér furcsa kivo­nulását a politikai életből egykori hívei vereségként fogják fel, s mivel vesztesnek lenni nem jó érzés, most csapatostól pár­tolnak át a pozícióit megőrizni igyekvő, aktív s ezért perspek­tivikusabbnak ítélt Szlovák Nemzeti Párthoz. Ezt akarja a DSZM minden áron megakadályozni. Erre azonban egyelőre - a cinkelt magyar kártya bevetése ellenére - nincs sok esélye. JEGYZET Kemény tél lesz? KMOTRIK PÉTER „Kemény telünk lesz" ­mondta a kisindián, amikor visszaért a városban élő jö­vendőmondótól apja vigvam­jába. „Akkor gyerünk az er­dőbe fát vágni!" - mondta a nagyindián. Egy hétig vágták a fát az indiánok, amikor a nagyindián elküldte középső fiát is a városba, hogy tudja meg, milyen telük lesz, vág­ják-e még tovább a fát. A jós neki már azt mondta, hogy „nagyon kemény" lesz a tél. így hát a rézbőrűek még egy hétig vágták a fát az erdő­ben. Ekkor a nagyindián leg­idősebb fiát küldte a városba kipuhatolni, hogy milyen lesz a tél. „Nagyon-nagyon kemény telünk lesz" - mond­ta a városi jós a fiúnak. „Hon­nan tudja?" - kérdezte a fej­szenyéltől felhólyagzott te­nyerét dörzsölgető fiú a jós­tól. „Hát onnan, hogy az in­diánok már több, mint két hete ész nélkül irtják az er­dőt"-jött a válasz. Valószínű, hogy Pelsőcön idén szintén kemény, farkas­ordító hideg lesz. Erre akkor jöttem rá, amikor a helyi Cse­madok-alapszervezet éppen hármas ünnepet ült. A ha­gyományok és a kultúra helyi tisztelői Pelsőc megalapításá­nak 755., a nagyközség híres polgára, Rudnay Gyula szü­letésének 120. és a magyar szabadságharc 150. évfordu­lóját ünnepelték. Szentpéteri Sámuel 1848-as pelsőci nem­zetőr, református lelkész sír­emlékét koszorúztuk éppen a helyi temetőben, amikor a szomszédos portáról felvisí­tott egy körfűrész, és visított mindaddig, amíg az ünnep­ség egyik szervezője meg nem kérte a gazdát, hogy pi­henjen egy kicsit: legalább addig, amíg mi lerójuk tiszte­letünket. Végül tizenöt perc­ben sikerült megegyeznünk. Mint később kiderült, a szor­gos gazda Pelsőc jelenlegi re­formátus lelkésze volt. Hiába, kemény telünk lesz idén... Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310), -kultúra- (58238313), Urbán Gabriella panoráma ­(58238338), TomiVince-sport-(58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszd a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Bohóc a „bohócnak": - Gratulálok, képviselő úr, ma is nagy sikere volt a parlamentben. (Peter Gossányi rajza) Peter Baco DSZM-es parlamenti képviselő és Szlovákia euroatlanti csatlakozása Ez a „hiba" elnézhető A parlament ülésén meg­lepetésként ért, hogy Peter Baco hozzászólása nem keltett általános meglepetést. GAÁL LÁSZLÓ A DSZM képviselője ugyanis szerdán azzal reagált a Szlová­kia NATO-csadakozásával kap­csolatos kérdésekre, hogy „erről felesleges vitatkozni", hiszen „Javier Solana NATO-főtitkár keddi tévényilatkozatában kije­lentette: Csehországot, Lengye­lországot és Magyarországot sem korábban, sem később nem veszik fel a katonai szövetségbe, mert a NATO-bővítésre nem ke­rül sor, hanem valamilyen más katonai rendszer kialakítását tervezik Európában". Azért meg­lepő, hogy a volt földművelési miniszter szavai nem keltettek általános feltűnést, mert ha Solana valóban ezt nyilatkozta volna, akkor ezzel másnap tele lettek volna a napilapok. Meg­kérdeztük Baco képviselőt, való­ban jól hallottuk-e, amit mon­dott. Megerősítette: tényleg úgy ... ilyen „rendkívüli in­formációra" senki nem reagál(t). értelmezte Solana szavait, ahogy előadta a parlamentben, és ő is csodálkozik, hogy ilyen „rendkívüli információra" senki nem reagál (t). Szerintünk talán azért, mert a NATO-főtitkár nem azt mondta, amit a képviselő „tolmácsolt". Ha egyáltalán nyilatkozott az ügyben. Kérdésünkre válaszolva Baco közölte: a DSZM-nek is el­sődleges céljai között szerepel az EU- és a NATO-tagság, de más pártoktól eltérően a mozga­lomnak az a véleménye, hogy a csatlakozásról „kizárólag nép­szavazáson lehet dönteni". A képviselő szerint a tagságról „nem hozható könnyelmű hatá­rozat"; figyelembe kell venni a csatlakozás „veszélyeit" is, s Szlovákiának közben „nem sza­bad elveszítenie saját arcát". Baco úgy véli: a jelenlegi kor­mánykoalíció hibát követ el, amikor minden áron az euro­atlanti csatlakozást szorgalmaz­za. Ezt az egy „hibát" a demok­ratikus Szlovákia elnézi neki. I'FYĽ TALLT NÉPSZABADSÁG „A szlovák-magyar tárgyalások kimenetele olyannyira nyitott, hogy még a megbeszélések pon­tos tartalma, tematikája is csak a helyszínen derül ki" - nyilat­kozta a magyarországi napilap tegnapi számában dr. Székely László dunai kormánybiztos, a magyar tárgyalóküldöttség ve­zetője. Szerinte tárgyalni csak a hágai ítélet végrehajtásának módozatairól lehet, hiszen elő­zőleg mindkét fél kinyilvánítot­ta, hogy aláveti magát a bíróság döntésének. A kormánybiztos megjegyezte: a magyar küldött­ségnek nincs információja ar­ról, hogy a pozsonyi kormány­váltás óta változott - netán pu­hult - volna a szlovák álláspont. Arra a kérdésre, hogy mi a kü­lönbség a mostani megbeszélé­sek és a tavalyi, Nemcsók János nevével fémjelzett „szakértői egyeztetések" között, Székely elmondta: a Nemcsók-féle tár­gyalások célja az volt, hogy a hágai döntést megelőzve, gya­korlatilag minden áron egyez­ségre jussanak a szlovákokkal. Hozzátette: mivel a bíróság íté­lete .jogerős", ráadásul a szlo­vák keresetkiegészítés miatt a per is folyik, most nem lehet szó peren kívüli megállapodásról. Úgy vélti, a magyar igények vi­lágosak: a méltányos kompro­misszumnak tartott hágai ítélet­ből fakadó kötelezettségeket vállalják, a döntés nyomán Bu­dapestet illető jogokra viszont igény tartanak. THE .ECONOMjST r. i • A tekintélyes brit gazdasági he­tilap minap megjelentetett, az 1999-es évre vonatkozó össze­foglaló kiadványa rövid ismer­tetőt nyújt a közép-európai új­demokráciákról, köztük Magya­rországról és Szlovákiáról is. Az Orbán-kormányról szólva meg­jegyzi: nyilvánvaló feszültségek tapasztalhatók a kabineten be­lül, és a kormányfő körüli hatal­mi koncentráció tovább hal­mozhatja a gondokat. Szlováki­ával kapcsolatban leszögezi: a Dzurinda-kabinet súlyos gazda­sági gondokkal kénytelen szem­besülni. Három író - Ariel Dorfman, Jorge Edwards és Carlos Fuentes - a volt chilei diktátor további sorsáról Puccs lesz vagy folytatódik a felejtés? XANTUS JUDIT „Az, hogy mi történik Pinochet­tel, valójában teljesen mindegy számomra. Az viszont nem, hogy mi lesz a többi, 15 millió chilei­vel, akinek szembe kell néznie a diktátor összegubancolódott örökségével" — fogalmazott az El Pais című spanyol lapban Ariel Dorfman chilei író, aki maga is a diktatúra áldozata volt. Dorfman elmondta, hogy a chileiek nem zárják ki egy újabb diktatúra be­következtét, illetve polgárhábo­rú kitörésének lehetőségét. A külföldön élő író nemrég szülő­hazájában járt, és tapasztalata szerint legtöbb honfitársa azt kí­vánja, hogy a diktátort elítéljék, ám ugyanakkor fél is az ítélet le­Nem kell egyenétel A Dunaszerdahelyi járásban az érintetteket változatlanul fog­lalkoztatják az iskolai étkezte­tés központosítására tett erőfe­szítések. Arról a kétes szerző­désről van szó, amelyet a volt járási elöljáró kötött a Magnólia cég Fimpro nevű leányvállalatá­val. A letűnt kormány pártérde­kei szellemében szerették volna hetséges tragikus következmé­nyeitől, mivel Pinochet támoga­tóit és ellenlábasait még mindig hatalmas szakadék választja el. Ariel Dorfman feltárta, hogy ér­tesülései szerint Chilében puccs előtti hangulat uralkodik, a fegy­veres erők készenlétben vannak, és a hadseregparancsnok elvesz­tette az ellenőrzést a csapatok fö­lött. Egy másik, szintén külföl­dön élő chilei író, Jorge Edwards azonban úgy véli, kizárt egy újabb puccs lehetősége. Edwards - ugyancsak az El Paísban megje­lent cikkében - azt írta, hogy Chi­lében a Pinochet-diktatúra meg­ítélésével kapcsolatban a felejtés van túlsúlyban. Chile legújabb kori történetét elemezte - szin­tén az El Paísban - Carlos kikényszeríteni az óvodai és is­kolai étkeztetési rendszer egyenétlapját. Az egyoldalú szerződés miatt drágábbak len­nének az alapanyagok, nem be­szélve arról, hogy a csallóközi ízlésnek megfelelő étkezési kultúrát fokozatosan elsorvasz­tanák. Ezenkívül a járás élelmi­szerboltjai, raktárai, vállalko­zóijelentős pénzbevételtől es­nének el, mivel az étkeztetés­hez szükséges összes alapanya­got a stomfai társaság szállíta­ná. Az eddigi szállítókkal min­denütt elégedettek, ezért nem Fuentes mexikói író. Értékelése alapján teljesen hamis az a beállí­tás, hogy Augusto Pinochet - az 1973-ban véghezvitt katonai puccsal - marxista diktatúrától mentette volna meg az országot. A diktátor esedeges perbe fogá­sával kapcsolatban Fuentes hangsúlyozta, hogy Nürnberg óta az emberi jogok ellen elköve­tett bűncselekmények univerzá­lis jellegűek, és nem évülnek el. A mexikói író - aki kamaszkorában Chilében élt - emlékeztetett a dél-amerikai ország demokrati­kus hagyományaira, s hogy a de­mokratikus intézmények a XX. század első felében népi demok­ráciává fejlődtek. így egyáltalán nem volt meglepő Salvador Allende és a Népfront 1970-es kell változtatni az „étkeztetési szokásokon". Krascsenics Géza Nyárasd Érdekes koalíció Nyolc évvel ezelőtt a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lomjelöltjének személyében ügyes polgármestert választot­tunk; ez alatt a nyolc esztendő alatt falunkból modern telepü­lést alakított ki. A DSZM helyi választási győzelme. „Lehetetíen azzal érvelni, hogy Allende és a Népfront kommunista diktatúra kialakítását tervezte, már csak azért sem, mert - ahogy be is bi­zonyosodott - nem élvezte a had­sereg támogatását" - fogalma­zott Fuentes. Az író elismerte, hogy Pinochet 15 év alatt rendbe tette a chilei gazdaságot, de meg­jegyezte, hogy helyzetéért nem Allende volt felelős, hanem a Nixon-kormány megkülönbözte­tő politikája. „Vajon a gazdasági javulás igazolja-e a diktatúrát: a gyilkosságokat, a kínzásokat, az emberi jogok lábbal tiprását" ­tette fel a „költői" kérdést a mexi­kói író. A szerző az MTI munkatársa. szervezete mindent megtett, hogy ellehetetlenítse a polgár­mestert, mert nem akart belép­ni a Mečiar-mozgalomba. A DSZM nem tudta egyedül aka­dályozni tevékenységét, ezért összefogott az MKP-val, és a két politikai erő közös jelöltet indít a polgármester-választáson. Va­jon melyik magyar fogja támo­gatni az MKP-t, ha újra 10 km­re kell járni az orvoshoz, 4 km­re pedig a postára? Vagy a vá­lasztó csak a szavazáshoz kell? Dombi József Tompa

Next

/
Thumbnails
Contents