Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-26 / 274. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 3264. KULTÚRA - hirdetés HIRDETÉS 3264 Az új Magyar Műhely nemcsak a kortárs irodalommal, hanem más művészeti ágakkal is foglalkozik A kreatív kísérletek fóruma Két éve, 1996. decemberé­ben jelent meg a Magyar Műhely - ahogy szerkesz­tői mondják - „új folyamá­nak" első száma. E művé­szeti, irodalmi folyóiratot főszerkesztő nélkül Ko­vács Zsolt, L. Simon László és Sőrés Zsolt felelős szer­kesztők készítik.A lapról Sőrés Zsolttal beszélget­tünk. TALLÓSI BÉLA Ez az „új folyam" milyen vál­tozásokat hozott a Magyar Műhely életében? A látható tipográfiai és formá­tumbeli eltérések mellett, a „ré­gi" Magyar Műhelytől abban kü­lönbözik, hogy nemcsak a mo­dern irodalmomra akar össz­pontosítani, hanem a képzőmű­vészettel, a médiaművészettel, a zenével, a színházzal és egyéb vv A Magyar Mű­helyben az alko­tói újdonságot az életszerű, a kreatív megnyilvánulá- >> sokban keressük. ^ területekkel is foglalkozik. A lap a kortárs experimentális vagy ha úgy tetszik, avantgárd művészet különböző területeiről közöl do­kumentációkat, publikációkat, tanulmányokat. A szerkesztési elvek azonban ezen változások mellett alapvetően azonosak maradtak a régi Műhelyével, hi­szen most is a kreatív műhely­munkát részesítjük előnyben, a kreatív alkotásokat kívánjuk megjelentetni, és az erre való fi­gyelést próbáljuk ösztönözni. Elméleti írásokat is közöl a lap? A külön számokat kivéve a mű­dokumentációk, tehát perfor­mance-dokumentációk, a grafi­kus kották, a vizuális költészet mellett tanulmányok, kritikák, tehát olyan elméleti szövegek is helyet kapnak a lapban, ame­lyek a ma művészetének értel­mezésére tesznek kísérletet. Hangsúlyozom azonban, hogy nem kívánunk kanonizálni, for­malizálni, ideológiát gyártani. A Műhelyben az alkotói újdonsá­got az életszerű, a kreatív meg­nyilvánulásokban keressük. Ez a fajta kísérleti vagy avant­gárd művészet, illetve a Ma­gyar Műhely tud-e kapcsolatot teremteni a gyerekekkel. Mi magunk nem alakítottunk ki ilyen kapcsolatot. Viszont a 102­es számban közöltük az Alapít­vány nevű holland képzőmű­vész és performance csoport dokumentáicóit. Ez a csoport éppen a nemzedéki szempontot figyelembe véve, a gyerekekkel való kreatív foglalkozással kere­si az új művészeti formákat. Talán azért sem vonzódunk igazán ezekhez a kísérleti, avantgárd formákhoz, mert ennek a kifejezésnek a megér­téséhez az iskolában nem kap­juk meg az ábécét. Ez viszont nyilván azzal függ össze, hogy a társadalom szá­mára ez a fajta művészeti tevé­kenység bizonyos értelemben káros jelenségnek tűnik,, hiszen a társadalom ellentmondásait próbálja megmutatni, és a maga eszközeivel azokon akar változ­tatni. Most itt nem arról a primi­tív gesztusról van szó, hogy vál­toztassuk meg a világot, nem is egyfajta virággyermek-attitűd­Sőrés Zsolt: „A lap a kortárs experimentális művészet területeiről kö­zöl dokumentációkat, tanulmányokat." (Dömötör Ede felvétele) ről, hanem inkább arról, hogy érezzük, a különféle országok társadalmaiban alapvető prob­lémák vannak, amelyeket tabu­kén kezelnek. Az új művészet ezekre reflektál, vagyis a tabuk felszámolására törekszik. Milyen mércét alkalmaznak a közléshez? Olyan írásokat, dokumentáció­kat várunk bárhonnan a világ­ból, hiszen a Magyar Műhely tel­jesen nemzetközi, amelyek a kreativitáson alapuló művészet termékei. Ha egy mű létrehozza saját maga esztétikáját, teljesen koherens, azonos metanyelvi szinten van, és nagyon sok asz­szociációs lehetőséget biztosít az olvasók számára, akkor az bekerül a lapba. Ez a mérce. Miért három felelős szerkesz­tő és nem egy főszerkesztő szerkeszti a lapot. Akkor sem volt főszerkesztője a Magyar Műhelynek, amikor 1962-ben Párizsban létrejött, mert szerkesztői demokratiku­san akartak dolgozni. Mi ezt a hagyományt, amely több mint harminc évig működtette a la­pot, átvettük, mondván, ha ed­dig ment, akkor ennek nálunk is VV Az új művészet a társadalmi problémákra ref­lektál, és a tabuk fel­számolására tő- yy rekszik. ^ működnie kell. Es mivel mi is művészemberek vagyunk, job­ban szeretjük a vertikális kap­csolatot, mint az alá- és föléren­deltséget, sokkal szabadabbnak és demokratikusabbnak érzünk egy ilyen szerkezetet. Száztizenöt éve e napon született Babits Mihály, aki a költészetben mindig maximalista volt Az erkölcsi felelősség tudatos poétája GARAJ LAJOS „Nem az énekes szüli a dalt: a dal szüli énekesét..." Az ismert babitsi mottót nem nehéz értel­mezni. Egy-egy művész, alkotó értékelésénél mindig a művet kellene életrajzának alapjául venni. Az érdekes azonban az, hogy ezt sokszor maga Babits sem tartja be. Igaz, az alkotás el­sődleges, nem az alkotó, de ha esszét, tanulmányt, kritikát ír, szenvedélyesen keresi ő is a mű­vek mögött az alkotó egyénisé­génekmeghatározójegyeit. Igaz viszont az is, hogy olykor maga Babits is támogatta magatartá­sának és életművének ellentétes lehetőségű magyarázatát, „...ki fog meg engem - mint a hal ki­siklom" - írja egy helyütt. Mo­dern irodalomtörténetírásunk Ady 1909-ben leírja: „Babits Mihály nagy ember és nagy költő". ma már megcáfolta, jórészt ki­küszöbölte a Babitsról elterjedt korábbi nézetek egyoldalúsá­gát, mindez viszont korántsem jelenti azt, hogy egy olyan hatal­mas, gazdag és sokrétű életmű, mint az övé egyértelműen kizár­ja a többértelműség lehetőségét, az elmélyült újrafelfedezés örö­mét. Kortársai már a kezdet kez­detén észrevették egyéniségé­nek varázsát, szellemének kisu­gárzó vonzerejét. Ady már 1909-ben leírja: „Ba­bits Mihály nagy ember és nagy költő". Ady nyilván jól tudta azt is, hogy teljesen más jellegű köl­tő, mint ő. De éppen itt, Babits másságában, magatartásában, eredeti költészetet teremtő zse­nialitásában rejlik megmásítha­tatlan egyedülisége, művészeté­nek tartós értékeket hordozó minősége. Babits nyilván sohasem volt szélesebb körben olyan népsze­rű, mint Ady, vagy egy másik barátja, Kosztolányi Dezső. Tu­datában volt ennek ő maga is, habár féltékenyen őrizte kihar­colt posztját az irodalomban. A Nyugat szerkesztése idején például nemcsak elvi kérdések alapján, hanem személyes el­lentétek miatt is, többször összekülönbözött Móricz Zsig­monddal, a Baumgarten-díj ku­rátoraként, egy szerencsétlen támadás miatt, többször is meg­feledkezett József Attiláról. Évek teltek el, míg helyre állt köztük a barátság. Kosztolányi­ról írott emlékező esszéjében, amelyben kifejti eleinte közös, később egyre inkább eltérő esz­ményeiket, melyben megma­gyarázza ifjúságának szárny­csapásait s a húszas évek nyug­talan keresésének, válságainak feloldását, többek között ezeket írja: „Övé (t. i. Kosztolányi köl­tői eszménye - G. L.) az ezerlel­kű, aki tárgyilagosan gyönyör­ködik a szépben és rútban, jó­ban és rosszban, erényben és bűnben egyformán; nem is kí­ván eligazodni az élet őserdejé­ben; ábrázol egyedül az ábrázo­lás kéjéért, s személyileg szinte el is tűnik; véleményeit, rokon­szenveit még sejtem sem le­het... Enyém a szenvedélyes és intellektuális; aki pártállást vál­lal és ítélkezik, matematikai rendbe szeretné szorítani a zűr­zavart, s minden igazságtalan­ság felháborodással tölti el... így követeltem én is a költő szá­mára azt a természetes, minden embert megillető jogot: küzde­ni a jóért vagy a rossz ellen, még ha a küzdelem balgának, donkisottinak látszanék is, vagy annál inkább!... Én a költészet­ben mindig maximalista vol­tam, alig képzeltem költőt, aki nem a legjobbat akarja, amit tud... őt könnyű vitorla vitte a gáncstalan művészet sima hul­lámán, az én hajómban pedig meggyűlt a szomorú súlyag, amelyről Esti Kornél oly megvetőleg beszél". Néhány év­vel később, élete alkonyán, hű­ségesen önmagához, megálla­pítja: „Gyáván és tehetetlenül ragaszkodom minden kicsiség­hez, ami véletlenül igaz." Nyu­godtan hozzátehetjük, egyálta­lán nem „gyáván", hanem egész életében szilárd meggyőződés­sel ragaszkodott eszményeihez. Mindenki, aki Babits Mihály köl­tészetében az irodalmunkból jól ismert váteszi költőt keresi (Pe­tőfi, Ady stb.), csalódni fog elvá­rásaiban. Aki viszont a magas gondolati szárnyalású, pszicho­lógiai elmélyültségű, erkölcsi fe­lelősséggel teli művészi igényes­ség példáját, s a ma már klasszi­kussá nőtt, nagy költészet szug­gesztióját keresi benne, aligha fog szabadulni kisugárzó hatá­sától. Jubilál a Palóc Néptáncegyüttes A fülekpüspöki Palóc Néptáncegyüttes idén ünnepli fennállá­sának 30. évfordulóját. Ez alkalomból szombaton, november 28-án 18.00 órai kezdettel Palóc gála címmel jubileumi mű­sort rendez a helyi kultúrházban. Közreműködnek a Palóc egykori és mai táncosai, zenészei, az Apró Palóc gyermektánc­csoport, Nosko Károly és zenekara, Agócs Gergő népzenész és külföldi vendégként a salgótarjáni Dűvő együttes. A rendező­ség szeretettel vár minden érdeklődőt, (ú) A Kalyi Jag szlovákiai koncertturnéja A magyarországi Kalyi Jag roma folkegyüttes ma este 18 órától a nagykaposi művelődési központban, holnap 18 órakor a kassai Thália Színházban, november 30-án 18.30-kor a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központban, december elsején pedig Pozsonyban, a Studio S-ben ad koncertet, (ú) 77 magyar tánc a Jánosi Együttestől Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galériában és a Csema­dok Házban december 2-án 18.30 órakor mutatja be 77 ma­gyar tánc című műsorát a Jánosi Együttes. Előzenekarként fel­lép a Gyeplős, (ú) A Ghymes lemezbemutató koncertje Galánta. Lemezbemutató koncertkörútjának végállomásához érkezik ma a népszerű Ghymes együttes. A világzenét játszó öt fiatalember ma este fél hétkor a Városi Művelődési Központ­ban lép fel. A Ghymes koncertjein már hagyományosan ven­dégművészek is közreműködnek, ma este a galántai magyar alapiskola gyermekkórusa énekel a világzenészekkel, (jéel) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bajazzók, Parasztbecsület 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Windsori víg nők 19 KASS A THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (Sárospatak) 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Truman-show (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Maffia! (am.) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Az utolsó csapás (am.) 17, 20.45 Jó Will Hunting (am.) 18.15, 20.30 Homo faber (ném.) 20 Ebadta eb (am.) 18.45 KASS A ÚSMEV: Valami van ebben a Mary-ben 16,18,20.15 IMPULZ: Két nap a völgyben (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Angyalok városa (am.) 15.45, 18, 20.15 DRUŽBA: Armageddon (am.) 16,19 TATRA: Maffia (am.) 15.30,17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Armageddon (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Zorro álarca (am.) 17,19.30 LÉVA - JUNIOR: Bosszúállók (am.) 17, 19.30 SLOVAN: Blade Runer (19) ZSELÍZ - SZPUTNYIK: A suttogó (am.) 19 Középiskolás Tájékoztató Körút Csehországban újra tandíjmentesen ÚJS Z Ó­1 N F O R/SAÁCI Ó Jövő év januárjától Csehország­ban megváltozik a főiskolákról szóló törvény. A csehországi fő­iskolai oktatás nyitottá válik: minden csehül tanuló külföldi diák ugyanolyan feltételek mel­lett - azaz tandíjmentesen - ta­nulhat, mint a hazai cseh diákok. A prágai Ady Endre Diákkör tag­jai úgy gondolták, erről értesíte­ni kell a szlovákiai magyar kö­zépiskolásokat, ezért a Diákhá­lózat többi klubjával közösen Középiskolai Tájékoztató Kör­utat szervez. Az utóbbi öt évben elteijedt az a hír, hogy Csehországban tanulni olyan költséges, hogy nem érde­mes megpróbálni. Ezért szeret­nénk tájékoztatni az embereket, hogy most már bátran jelentkez­hetnek a csehországi főiskolára ­állítja Keszegh Tünde prágai jog­hallgató, az AED pénztárosa. - A felmérések szerint a szlovákiai magyarok, számarányukat te­kintve, a szlováksággal összeha­sonlítva csak fele arányban vé­geznek főiskolát. Ennek oka első­sorban az információhiány, má­sodsorban az önbizalom hiánya. Az önbizalmat az idei és a jövő évi végzősökkel folytatandó sze­mélyes beszélgetések során sze­retnénk növelni. Az információ­kat pedig úgy adjuk át, hogy min­den iskoláról összegyűjtöttünk adatokat, címet, telefonszámot, a felvételi időpontját, és hogy mi­ből kell felvételizni. Ha a főiskola kiadott valamilyen felvételi se­gédanyagot, azt alapítványi se­gítséggel megvásároltuk, és min­den középiskolába elvisszük. - A szlovákiai DH-s klubok pedig az itteni főiskolákról adnak hasonló tájékoztatást. Minden gimná­zumot, és lehetőleg minden ipari középiskolát szeretnénk meglá­togatni, még a karácsonyi szünet előtt - tájékoztat Kovács Kriszti­na pozsonyi egyetemista. Az AED levélben fordul a szlovákiai ma­gyar középiskolák igazgatóihoz, hogy támogatásukat kéljék a kezdeményezéshez, és kérik, te­gyék lehetővé a diákokkal és a ta­nulmányi felelősökkel való talál­kozót. Az egyik érv amellyel ké­résüket alátámasztják az, hogy a csehországi egyetemek nyitottá válásával mintegy megduplázód­nak a szlovákiai érettségizők vá­lasztási lehetőségei, (gaál)

Next

/
Thumbnails
Contents