Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)
1998-11-04 / 255. szám, szerda
POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 4. Újabb összecsapások Szrinagar. Indiai és pakisztáni erők'tüzérségi párbajt vívtak a megosztott Kasmír vitatott határa mentén, néhány nappal a két szomszédos Ország közötti béketárgyalások kezdete előtt. A pakisztáni erők tüzérséggel lőtték Tangdar települést, amit az indiai egységek „megfelelő módon" viszonoztak. Az összetűzésben két polgári személy és egy indiai katona életét vesztette, tíz ember megsérült. (MTI) Primakov-Clinton találkozó lesz Moszkva. Jevgenyij Primakov orosz kormányfő Kuala Lumpurban különmegbeszélést folytat Bili Clinton amerikai elnökkel, a malajziai fővárosban megrendezendő APEC-konferencián. Az amerikai elnökkel tervezett találkozójáról orosz parlamenti források szerint maga Primakov számolt be. Az orosz sajtó a helyzetet úgy értékeli, hogy Primakov immár gyakorlatilag elnöki funkciókat is ellát, mivel az orosz elnök nem nagyon vállakozik külföldi utazásokra. (MTI) Primakov elnöki funkciókat is ellát (Archívum) Súlyos gerillatámadás Bogotá. Száz rendőr vesztette életét, és 45-en estek fogságba a kolumbiai biztonsági erők ellen intézett egyik legsúlyosabb idei gerillatámadásban. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők mintegy 1000 tagja házi készítésű rakétákkal indított támadást Mitu város ellen. A rajtaütés egy héttel előzte meg azt a határidőt, amikorra a kormánynak ki kellene vonnia csapatait egy nagy délkelet-kolumbiai területről, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a polgárháború lezárásáról. (MTI) Merényletek Tádzsikisztánban Dusanbe. Egy ember életét vesztette, többen megsebesültek, amikor a tádzsikisztáni Kurgán-Tübében több robbanás történt. A köztársasági belügyminisztérium szerint terrorista cselekményekről van szó, a vizsgálatot megindították, de további részleteket nem közöltek. (MTI) Felborult egy halászhajó Cork. Hétfőn az írországi partok mentén felborult egy spanyol halászhajó. A legénység négy tagja életét vesztette, ketten eltűntek. A corki hatóságok közölték, hogy hat halászt sikerült kimenteni. A hajótörés a viharos tengeren történt, 130 kilométernyire Írország déli partjaitól. (MTI) Seselj: Belgrád tagja lehet az orosz-belorusz uniónak Pozsonyra is számít Strasbourg. Az Európa Tanács strasbourgi székhelyén tegnap számos tagország igazságügy- és külügyminiszterének jelenlétében hivatalosan beiktatták az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely a korábbi emberi jogi bizottság és bíróság helyébe lép. MTI-HÍR Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének üléstermében lezajlott ceremónián Szlovákiát Ján Figeľ, külügyi államtitkár képviselte. Az új emberi jogi bíróság folyamatosan működik majd, s nem kevesebbre vállalkozik, minthogy a negyven ET-tagország mintegy 800 millió polgára számára végső garanciája legyen az emberi jogok érvényesülésének. Legfőbb célkitűzése, hogy egyszerűsítse és felgyorsítsa a páneurópai szervezet kibővülésével egyre szaporodó számú panasz fogadását és elbírálását. Újdonság, hogy minden panasztevő közvetlenül fordulhat az új testülethez. A korábbi emberi jogi bizottság és bíróság havonta ülésezett, az új, mind a negyven európai tagország részéről egy-egy bírót magába foglaló testület teljes időben, folyamatosan működik majd Strasbourgban. A bírákat hat évre megújíthatóan választják, de mandátumuk hetvenéves korukban mindenképpen véget ér. A beadványokat egy három bíróból álló tanács vizsgálja meg. A három bíró egyhangúlag dönt arról, hogy helyt ad-e a panasznak. A beadványok felett hét bíróból álló tanács ítélkezik. Különleges esetekben a 17 bíróból álló nagytanács ül össze. Az emberi jogi bizottság eddig érdeme szerint megszűrte az ügyeket, lefolytatta a vizsgálatot, igyekezett peren kívüli egyezségre bírni a feleket, mielőtt az ügyet továbbadta volna a bíróságnak. Nem egyszer a kereset benyújtását követő öt évig kellett várai az ítélet meghozatalára. Az új beadványokkal mától kezdve egyedül a bíróság foglalkozik, az eljárások felgyorsulása várhatóan az egyéves átmeneti időszak után válik érezhetővé. Ezen idő alatt a régi és az új testületek együtt léteznek majd, hogy behozzák a lemaradást. A strasbourgi emberi jogi bíróság előtt jelenleg közel 90 ügy fekszik, amihez mintegy 7 ezer, a bíróság által már regisztrált panasz adódik. A emberi jogi testület a beadványok megszaporodására számít az Európa Tanácshoz csak nemrég csatlakozott országokból: Oroszországból, Ukrajnából és más közép- és kelet-európai országokból. Az új bíróság 175 millió francia frankos költségvetéssel rendelkezik, elnöke a svájci Luzius Wildhaber. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának székhelye a régi testületnek eddig otthonául szolgáló palotában van. Izrael a biztonsági intézkedések forgatókönyvét várja a palesztin önkormányzattól Netanjahu újabb feltételei MTI-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli kormány mindaddig nem ül össze a palesztinokkal kötött megállapodások jóváhagyására, amíg nem kapja meg a részletes és teljes dokumentumot a szélsőséges csoportok elleni intézkedésekről - jelentette tó tegnap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A kormányfő közölte, hétfőn telefonon felhívta Madeleine Albright amerikai külügyminisztert. Washington elégedett a palesztinoknak eddigi lépéseivel a megállapodás érdekében, Izrael azonban vátja a biztonsági intézkedések forgatókönyévet. Az eredeti tervek szerint tegnap délben kezdődött volna a kormányülés, amely a Wye Plantationban született egyezményt vitatná meg. A szavazást korábban mára jelezték. Amennyiben a kormány ülését elhalasztják, felborul a megállapodásban kidolgozott végrehajtási menetrend. Netanjahu a tárgyalásokról hazatérve közölte, hogy kormánya és a kneszet elé terjeszti jóváhagyásra a megállapodást, és ezért halasztásra van szükség. Ebbe Arafat beleegyezett, ha további késedelmet nem szenved a végrehajtás. Netanjahu viszont azt ígérte palesztin partnerének, mindent megtesz annak érdekében, hogy november 16-áig megtörténjen a megállapodásban előírt első izraeli csapatkivonás a palesztin joghatóság alá kerülő újabb területekről. Ariéi Sáron izraeli külügyminiszter Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz küldött, tegnap nyilvánosságra hozott levelében arra kérte a világszervezetet, hogy az ne foglaljon állást az önálló palesztin állam megalakítása mellett. Az izraeli külügyminiszter kérésének lényege, hogy az ENSZ tartózkodjon olyan álláspont elfogadásától, amely előzetesen befolyásolná a palesztin (önkormányzati) területek végső státusáról, köztük a palesztin állam esetleges megalakulásáról szóló tárgyalások eredményeit. Nászer al-Kidva, Palesztina állandó ENSZ-megfigyelője elítélte az izraeli külügyminiszter kezdeményezését. Cohen Arab-öböl környékbeli és európai körútra indul az iraki döntés miatt Egyedül is támadna az USA MTI-HIR Washington. Irak az UNSCOMra vonatkozó legutóbbi negatív döntése óta nem tett lépéseket az ENSZ fegyverzetellenőreinek kiutasítására, s az UNSCOM szakemberei folytatták munkájukat közölte az Egyesült Államok külügyminisztériuma. A Fehér Házban vasárnap ismét tanácskoztak a védelem legfőbb vezetői az iraki kihívásra adandó válaszról, hétfői megbeszélésükön pedig Bili Clinton elnök is jelen volt. Kicsi a valószínűsége annak, hogy rövid időn belül katonai támadás indul Irak ellen. James Rubin külügyi szóvivő azonban megismételte: Irak bejelentését az Egyesült Államok rendkívül komoly ügynek tekinti, és továbbra is fenntartja a fegyveres beavatkozás lehetőségét. A szóvivő kijelentette: országa szükség esetén egyedül is támadást indít. Clinton elnök felkérte William Cohen amerikai védelmi minisztert, hogy haladéktalanul kezdjen körutat Európában, illetve az Arab-öböl környéki országokban. Cohennek az a feladata, hogy egyeztesse az USA szövetségeseivel, milyen lépéseket tegyenek Irakkal szemben a bagdadi vezetés szombaton bejelentette döntése nyomán. MTI-HIR Moszkva. Jugoszlávia mielőbb teljes jogú tag akar lenni az oroszfehérorosz unióban, s Belgrád azt reméli, hogy hamarosan állandó megfigyelői státust kap e szövetségben -jelentette tó Vojislav Seselj jugoszláv miniszterelnök-helyettes. A Szerb Radikális Párt vezetője - aki az orosz-fehérorosz unió parlamenti közgyűlésének 9. ülésszakán vesz részt Jaroszlavlban - úgy vélte, pártja kezdeményezését széles körben támogatja a jugoszláv társadalom. Reményét fejezte tó, hogy az érintett három ország államfői, kormányfői és külügyi tárcái mielőbb kidolgozzák a szükséges megállapodásokat. Seselj nagy lehetőségeket lát az egyelőre csak Moszkva és Minszk szövetségét jelentő unió kibővítésében. Szavai szerint Jugoszlávia mellett Örményország is csatlakozhatna a szövetséghez, a „távlatokban" pedig Románia, Bulgária és Szlovákia is. így ez az unió megfelelő ellensúlya lehetne a NATO-ban és az EUban tömörülő erőknek - vélekedett a miniszterelnök-helyettes. Iráni hadgyakorlat az afgán határ közelében. Kétszázezer katona készül az esetleges háborúra (CTK/AP) Tegnap Strasbourgban hivatalosan is beiktatták az Emberi Jogok Európai Bíróságát A jog végső garanciája Megegyezés a szerbek és a megfigyelők között Korlátozott rendőrök MTI-HIR Belgrád. A szerb hatóságok a koszovói nemzetközi diplomáciai megfigyelő csoporttal kötött megállapodásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy legfeljebb 27 rendőri „megfigyelő pontot" tartanak fenn a válság dúlta tartományban. A megállapodást a múlt héten írták alá, nem sokkal azelőtt, hogy lejárt a nemzetközi összekötő csoport követeléseinek, köztük a harcok beszüntetésének és a belbiztonsági erők kivonásának teljesítésére adott határidő. A NATO ellenkező esetre légi csapást helyezett kilátásba. Az egyezmény értelmében a szerb rendőrség felszámolja a koszovói utak mentén létesített ellenőrző pontjait. Az összecsapások felújulásának elkerülésére az egyezmény előíija azt is, hogy a rendőrök szüntessék meg állandó jelenlétüket 8 olyan település közelében, ahol a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) fegyveresei nagy aktivitást mutatnak. A szerb rendőrök páncélozott járművekből álló járőröket küldhetnek azokra a területekre, ahol nő a feszültség, vagy incidensek robbantak tó. E járművek lőfegyverei csak jogos önvédelem esetén „mértékkel" alkalmazhatók. Nyugati megfigyelők szerint a szerb rendőrség tiszteletben tartja az egyezményt, amelynek következtében - nem kis fejfájást okozva a Nyugatnak - az UCK fegyveresei egyre nagyobb Számban bukkannak fel a belbiztonsági erők által elhagyott térségekben. Hétezer ember halt meg a katasztrófa következtében Mitch drámája MTI-HÍR Tegucigalpa/Managua. Carlos Flores hondurasi elnök drámai felhívásban kért nemzetközi segítséget országa számára, ahol az évszázad legsúlyosabb árvize következtében több mint 5000 ember vesztette életét. A KözépAmerikán végigsöprő Mitch hurrikán a földrész legszegényebb országai között számon tartott Hondurasban és Nicaraguában szörnyű pusztítást végzett, és becslések szerint mintegy 7000 emberéletet követelt. Nicaraguában, ahol egy földcsuszamlás egyes feltételezések szerint 1500 embert temetett maga alá, Pedro Joaquin Chamorro védelmi miniszter ugyancsak külföldi segítségért folyamodott. A nicaraguai Vöröskereszt 808 halottról és 2000 eltűntről számolt be. Hondurasban a hatóságok kijárási tilalmat vezettek be, hogy elejét vegyék a kezdődő fosztogatásoknak, egyúttal 15 napra felfüggesztették az alkotmányos jogok gyakorlását. Az intézkedés nem érinti a sajtószabadságot. Salvadorban 148-an, Guatemalában 69-en haltak meg a természeti csapás következtében. A chilei katonai junta áldozatainak képviselői: Bosszúnak nincs helye MTI-HÍR London. A chilei katonai junta áldozatait képviselő újabb küldöttség érkezett Londonba a spanyol hatóságok által népirtással vádolt Augusto Pinochet kiadatási ügyének előmozdítására. „Nem boszszúállást akarunk, az elvekért harcolunk. Senki nem élvez mentességet az emberi jogok megsértése alól" - hangsúlyozta a brit parlamentben megtartott sajtóértekezletén Isabel Allende, az 1973-as véres katonai hatalomátvétel során mggyilkolt chilei államfő, Salvador Allende lánya, a küldöttség vezetője. A chilei küldöttség egyik tagja, Juan Pablo Letelier, akinek apja, egykori chilei védelmi miniszter 1976-ban Washingtonban pokolgépes merénylet áldozata lett, kijelentette: megérti és tiszteletben tartja a londoni fellebbviteli bíróság döntését, miszerint Pinochet októberi letartóztatása törvénytelen volt. Mindamellett rámutatott: ,Augusto Pinochet soha nem volt egy demokratikus állam vezetője, diktátor volt, aki erővel ragadta magához a hatalmat", ezért nem fogadja el a londoni bírói végzést. Isabel Allende és Juan Pablo Letelier a lordok házának bíróihoz benyújtott ügyészségi keresetet akarják személyes vallomásukkal is alátámasztani. Az ügyészeknek hétfőig kellett a lordok háza elé terjeszteni fellebbezésüket a Pinochet tábornoknak mentességet biztosító lodoni bírósági végzést illetően. Tony Blair brit miniszterelnök ismételten megerősítette: a 82 éves tábornok letartóztatása igazságszolgáltatási ügy, amelybe a brit kormány nem kíván beavatkozni. Isabel Allende Londonban vallott Pinochet ellen (ČTK/AP)