Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-25 / 273. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 9. KULTÚRA - HIRDETÉS HIRDETÉS Néhány gondolat a Meseszínház második bemutatója után a népmese és a gyermek kapcsolatáról A hanaui grófságtól Gömörig Amikor Jakob és Wilhelm Grimm 1812-ben és 1814­ben két szakaszban Hessenben megjelentette az azóta világhírűvé lett német népmeséket, senki sem gondolta, hogy az ezt követően egyre szélesebb körben elkezdődő európai népmesekutatás, azonos gyökereket talál az euró­pai, de az ázsiai mesekul­túrában is. DUSZA ISTVÁN Nem véletlenül ismeri fel a ha­sonlatosságokat a tájékozottabb néző Écsi Gyöngyi és Badin Ádám Meseszínházának Az őzzé változott fiú című előadásának alapmotívumai és a Grimm-test­vérek gyűjtötte Bátyácska és hú­gocska című mese között. (Jakob és Wilhelm Grimm: Gyermek- és családi mesék. Adamik Lajos és Márton László fordítása. Magve­tő, 1989.). A B. Kovács István ál­tal a Gömörben gyűjtött népme­se bábszínpadi feldolgozása nem kerülte meg a gömöri változat horrorisztikus expozícióját. A végtelen nagy szegénységben élő szülők eldöntik, hogy megeszik gyermekeiket, akik a félelmetes szándék komolyságát tapasztal­va világgá mennek. Csakhogy: a népmese a mai tár­sadalmak civilizációs fokán be­töltött helyével ellentétben (nem a gyerekek szórakoztatására és épülésére szánva) eredetileg fel­nőttek szórakoztatására szüle­tett. Szinte kivétel nélkül az alka­lomhoz alakította formáját és tartalmát a mindenkori mese­mondó. Gyermekként volt sze­rencsém átélni, amikor kukorica­fosztás közben gyermekfülnek alkalmadannak tartott történet kezdetekor elküldtek a felnőttek társaságából. Ezért sem kerülheti meg az autentikus szövegek fel­dolgozását az, aki gyermekeknek szánt színpadi előadást rendez. Badin Ádám és Écsi Gyöngyi elő­adásuk megírásakor mintha ezt a tényt felejtették volna el. Lehet és kell is érvelni azzal, hogy a gyermek képes az ijesztő mese­beli történések feldolgozására. Viszont a mesében látott gonosz szülők tisztázadanul hagyott sor­sa felkelthet benne kételyeket: vajon elnyerték-e méltó bünteté­süket? Arra a kérdésre, hogy szü­lethet-e ennek nyomán szoron­gás némely nehezebb sorsú gyer­mekben, aligha lehet egyértelmű választ adni. A család minden rossznak lehet az elindítója, de minden jónak a szülőhelye is. Az őzzé változott fiú színpadi története a mesélő férfi és az éneklő nő kettősében is a család alapját mutatja meg. Ehhez tár­sul a szülői gonoszság elől sorsá­ban kitérő és a meseszövés befe­jezésekor a boldogságot megta­láló testvérpár - Jancsi és Julcsa -vigasztaló életútja. Bettelheim, Piaget, Mérei Ferenc és Vekerdi Tamás szerint is az animáció, az életre keltett tárgy, az ember­ként játszó bábu a legbiztosabb eszköze a világ gyermek általi megértésének. Écsi Gyöngyi és Badin Ádám az élő színész által megszemélyesített mindennapi világ, illetve a tárgyak, az élettel megtöltött bábuk mesebeli vi­lága között ugyanolyan zavarta­lanul, elevenül jár-kel, mint a nézőtéren ülő gyermek. Ennek nyomán feledhetetien színházi pillanatok születnek meg, bizo­nyára minden előadáson más és más helyén a játéknak. A pozso­nyi Astorka Színházban tartott szakmai bemutatón ilyen volt a hadba induló katonaság szere­pébe a nézőtérről átlépő „fel­nőtt" fiúk csapata. Ennek az elő­adásnak a legfontosabb erénye az a varázslás, amely nélkül nem szabadna gyermeknek felnőnie. Ma már a mese csodákra képes világa az egyetlen, amelyben a becsülettel küzdő hősök a cso­dás lények csodáinak segítségé­vel elnyerik méltó jutalmukat. Nem kevésbé a gonoszok, akik számára nincs könyörületesség, hacsak meg nem javulnak. A Meseszínház alkotói tudják, hogy minden tárgy, eszköz vagy előre elkészített báb - megele­venedve - a gyermek számára fontos dologról beszél (B. Bettelheim). Ennek a pótolha­tatlan kommunikációnak, amely színpad és nézőtér között folyik, marad mindvégig serken­tője Az őzzé változott fiú törté­nete. Más jellegű, de izgalmas kérdésre adhat választ annak a vizsgálata, hogy mennyiben és hol hathatott a gömöri és a hanaui grófság mesélőinek vilá­ga egymásra. Egyáltalán hatott­e, vagy inkább az eléggé korán vásári ponyvákon is árusított Grimm-mesék hatása bukkant fel egy más civilizáltságú pa­raszti világ alkonyán a mi szülő­földünkön? 70 ÉVES A RÁDIÓ MAGYAR ADÁSA Gémesi Irén, a pedagógus rádiós TALLÓSI BÉLA Kezdjük az elején, mikor és hogyan került a rádióhoz? Pedagógus vagyok, Nyitrán vé­geztem magyar-szlovák szakon, és huszonkét évig tanítottam az érsekújvári alapiskolában. Aztán a körülmények úgy alakultak, hogy Pozsonyba költöztem. Itt kellett állás után néznem. Pró­bálkoztam a Duna utcán is, de éppen nem volt hely. Megtud­tam, hogy a rádióban gyerekmű­sorok készítésére szerkesztőt ke­resnek. Jelentkeztem, megfelel­tem, két hónap után felvettek. 1980-tól vagyok a rádiónál. Elő­ször az Iskolások műsorát csinál­tam, abból lett később a Pionír­híradó. Majd újítottam egy ki­csit, külön szerkesztettem mű­sort a kicsiknek, Kölyökvilág és külön a nagyobbaknak, Kamasz­rádió címmel. Jelenleg a Rande­vúhoz tartozik a gyermekműsor. Híve vagyok a fejlődésnek, vi­szont most, hogy megszűntek ezek a félórás gyerekműsorok, egy kis törést érzek. Nem tudom, hogy ez elég lesz-e, vagy olyan lesz-e, ha a Randevúban foglal­kozunk a gyerekekkel, mint ko­rábban volt. A kollégák nagyon jól vezetik, de azok a félórás gye­rekműsorok még hiányoznak nekem. Mostanában nemcsak a gyere­kekhez szól. Korábban is voltak más műsora­im is. Például a Zenés köszöntő vagy a Szombat délután, ame­lyet egy-két évig élőben vezet­Életem a gyerekek nevelésére tettem fel (Somogyi Tibor felvétele) tem. Nemrég pedig egy javaslat­tal kerestem meg a főszerkesz­tőt, s mivel ő elfogadta, novem­ber elsejétől megindítottam egy új, félórás műsort Őszidő cím­mel, amely a nyugdíjasoknak szól, és minden hónap első va­sárnapján kerül adásba. Úgy érezte, hogy hiányzik egy ilyenfajta műsor? Igen, mert nagyon sok idős em­ber hallgatja a rádiót, és megér­demlik, hogy velük is foglalkoz­zunk. Most készítem a második adást. Terveim szerint ellátoga­tok nyugdíjasotthonokba, nyug­díjasklubokba, nyugdíjas-össze­jövetelekre, kórházakba, megke­resek egyedül élő nyugdíjasokat, de olyanokat is, akik dolgoznak. Ezenkívül orvosi tanácsadást ké­rek nyugdíjasok részére. Segíteni szeretnék egyrészt tanácsadás­sal, másrészt azzal, hogy olyano­kat mutatok be, akik tevékenyek, illetve azzal, ha segítségre szo­rulnak, talán felhívom a körülöt­tük lévő emberek figyelmét, hogy odafigyeljenek rájuk. Gyakran hallhatjuk énekelni is. Az életem a gyerekek és az ének­lés. Az Ifjú Szivek alapító­tagjaként hat évig énekeltem, és amikor megalakult 1964-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Kórusa, mostani nevén Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, annál is alapítótag voltam, és a mai napig ott éne­kelek. Azt szoktam mondani, hogy az énekkar az én nagy csa­ládom. Nem hiányzik a tanítás? Nem, nem hiányzik, mert ugyanúgy járok az iskolákba, és a kórusban is pedagógusokkal beszélgetek, így aztán a problé­máikban benne élek. Én azt hi­szem, ha nem is tanítok, félig­meddig még mindig pedagógus vagyok. Ilyenkor évforduló alkalmával meg szokták kérdezni, mire emlékszik a legszívesebben. Hogy szerettem és szeretem a rá­diós munkát, s megmaradhat­tam pedagógusnak, hiszen az életem a gyerekek nevelésére tettem fel. Árra büszke vagyok, hogy én kezdtem el a rádióban gyermekriporterek és gyermek­műsor-vezetők szerepeltetését. Épp most készülök az évforduló kapcsán behívni az első riporte­reimet, akik ma már főiskolások. A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 46. számában feltett kérdésre a héten 651 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kovács Ilona, a HANG-KÉP szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek ne­vét. E héten az 500-500 koronát Józsa Norbert pozsonyi, Vida Margit dercsikai és Mogyorósi Katalin dunamocsi olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 7 pontos előnnyel, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Agyő, kedvesem! (Somotja) 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Maffia! (am.) 16,18, 20.30 MLADOSŤ: Jackie Brown (am.) 17, 20 CHARLIE CENTRUM: Angyalok városa (am.-ném.) 16.15, 17.30, 18.45 Az utolsó csapás (am.) 17, 20.45 Jó Will Hunting (am.) 18.15,20.30 KASS A ÚSMEV: Valami van ebben a Mary-ben 16,18, 20.15 IMPULZ: Két nap a völgyben (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Jó Will Hunting (am.) 15.45, 18, 20.15 DRUŽBA: Maffia! (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: A suttogó (am.) 16,19 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Zorro álarca (am.) 17,19.30 LÉVA - JUNIOR: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 17, 19.30 GALÁNTA - VMK: Mortal Kombat 2 (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A suttogó (am.) 18 NAGYMEGYER-VMK: Halálos fegyver 4. (am.) 19 Megjelent a Tücsök novemberi száma Játékok, feladványok Mit tanulhattak a legkisebbek Komáromban a táncháztalál­kozón? Miért kell a csuhébaba készítéséhez fagolyó? Ezen az őszön hány gyerek lépte át elő­ször az iskola küszöbét Muravi­déken? - ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a lap kis riportjai. Ősszel a borz jól meghízik, s a no­vemberi nyirkos időben inkább csak szomszédolással tölti az időt, esetleg alszik - mondja a természet titkait fürkésző rovat írása. De mit csináljon egy háló­ing, amelyik túl sokat és veszélye­seket álmodik? Mit lehet tenni ha az ember szobáját álmában önti el az eső? - Csoóri Sándor, Tóth jön az adventi naptár, és miképp László, a vajdasági Domonkos kerülhet néhány doboz édes diós István, az erdélyi Szántai János, a ropogós a karácsonyfa alá? - a kárpátaljai Weinrauch Katalin az sok játékból, feladványból, és a álomról versel, mesél. Ám kará- nagy karácsonyi versenyfelhívás­csony is közeleg. Hogyan készül- ból ez is kiderül, (k-s) A Meseszínházban a gyermekek is játsszák a csodát, s Így részesei a varázslatnak (Somogyi Tibor felvétele) . t . . * 1998. dec. 11. este 19" POZSONY OJ SZÍNPAD jegyelővétel a helyszínen; Csemadok vv, Jégh Izabellánál, tel.: 07/364 440 • itMt rf.lura iQU^Sedlarska, Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents