Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)
1998-11-23 / 271. szám, hétfő
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 23. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Magasak a tartozások Pozsony. A húsz alkalmazottnál többet foglalkoztató élelmiszeripari üzemek az év első kilenc hónapjában ugyan jobb eredményeket értek el, mint az őstermelők, ám eredményeik ennek ellenére elmaradnak az előző év hasonló időszakában elértektől. Ez derül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarajelentéséből. Háromnegyed év alatt az élelmiszeriparjövedelme csaknem 4 százalékkal emelkedett, ami 2,5 milliárd koronának felel meg. A bevételek 8,3 százalékkal emelkedtek, a költségek pedig - a nyersanyag, a csomagolótechnika árának, valamint a bérek növekedésének következtében - 4,4 százalékkal lettek magasabbak. Az élelmiszeripar tartozása 24,5 milliárd korona, ebből a határidőn túli csaknem 7 milliárd. A kötelezettségek mintegy 5 milliárd koronával meghaladják a kinnlévőségeket. A határidőn túli követelések nagysága 2,5 milliárd korona. (TA SR) A ZIV-TECH első évfolyma Turócszentmárton. November 25-27-én első ízben rendezik meg Turócszentmártonban a ZIV-TECH kiállítást, amelyen állattenyésztésben felhasználható modern gépeket, berendezéseket mutatnak be a résztvevők. A 25 kiállító cég nemcsak korszerű gépsorokat kínál az érdeklődőknek, hanem víztisztító-berendezéseket, szállító- és rakodógépeket, valmint különböző tápokat a gazdasági állatok részére. Természetesen nem hiányozhatnak a kísérőrendezvények sem, a szemináriumokon a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztéssel, azon belül is például a fejlesztési programokkal, a tenyésztési feltételek optimalizálásával kapcsolatos előadások hangzanak el. (RN) Oroszországból olajimportőr válhat Moszkva. Oroszország két év múlva már kőolajimportra szorulhat, ha nem születnek sürgős és határozott intézkedések az olajbányászat fejlesztése érdekében - jelentette ki Jurij Maszljukov orosz miniszterelnök-helyettes. Figyelmeztetett rá: az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az orosz kőolaj-kitermelés, s ha ez a tendencia folytatódik, Oroszországban 1999-ben 270 millió tonnára, 2000-ben pedig 220 millió tonnára zuhan az olajbányászat éves teljesítménye. Ekkor már nettó kőolajimportőrré válhat Oroszország. Oroszország idén az első kilenc hónapban 101 millió tonna kőolajat exportált, ami 7,5 százlékos növekedésnek felel meg, de a világpiaci olajárak csökkenése miatt bevételei negyedével estek vissza. (MTI) Magyarország 2002-re az EU-ban Bécs. Reális célnak tartja Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy Magyarország 2002-től az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. A jegybank elnöke a Der Standard osztrák független lapban megjelent nyilatkozatában az EU-bővítéssel és a magyar munkaerő ausztriai migrációjával kapcsolatos osztrák félelmekre is kitért. Kifejtette: ha az Európai Unió fenn akarja magának tartani azt a jogot,hogy korlátozza a mobilitást, az Magyarország számára középtávon előnyös lenne. A reálbérek kiegyenlítődése ugyanis lassabban zajlana le és a külföldi beruházók körében Magyarország vonzóbb lenne. Surányi ugyanakkor hangsúlyozta, senki nem gondolja azt, hogy 2002-ben az országnak be kellene lépnie a pénzügyi unióba is. Annak ellenére sem, hogy a monetáris feltételeket részben teljesítené az ország. (MTI) Tavasszal kell pótolni a hiányt Pozsony. A fagyok beköszöntével a termelők végleg lemondhatna arról, hogy befejezték az őszi gabonafélék vetését. Országos szinten mintegy 170 ezer hektáron nem sikerült elvégezni a vetést, e terület túlnyomó részét őszi búzával akarták bevetni a gazdálkodók. Most minden termelőnek magának kell eldöntenie, tavasszal mivel pótolja a hiányt. Szóba jöhet a tavaszi árpa, amelyet az előző évek során mindössze 10 ezer hektáron termesztettek nálunk, de jövő tavasszal várhatóan növekedni fog a kukorica, a napraforgó, esetleg a szója, a len, és Dél-Szlovákiában a fűszerpaprika, valamint a zöldségfélék vetésterülete is. (RN) Cseh kereskedelmi deficit Prága. Csehország külkereskedelmi hiánya 5 milliárd korona volt októberben, a tavaly októberi 9,5 milliárd korona helyett. Az első tíz hónapban a cseh külkereskedelemi hiány 52 százalékkal 52,8 milliárd koronára esett az egy évvel korábbi 110,1 milliárd koronáról. Az import 9,6 százalékkal, az export 21,1 százalékkal nőtt a tavalyi első 10 hónaphoz viszonyítva. Csehország 2,35 milliárd koronás aktívumot könyvelt el Szlovákiával folytatott kereskedelmében októberben és 19,9 milliárd koronás többletet az első tíz hónapban. A tavalyi hasonló időszaki adatok 2,22 milliárd, illetve 17,15 milliárd korona. (MTI) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1998. november 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 60,776 Osztrák schilling 3,093 Francia frank 6,490 Svájci frank 26,484 Kanadai dollár 23,470 USA-dollár 36,418 Német márka 21,766 ECU, EU 42,800 Olasz líra (1000) 21,984 Cseh korona 1,212 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Az Érsekújvárott megnyílt COOP szupermarket már a jövő évezred bevásárlóközpontja 99 Mindent a vásárlóért! 99 Altalános Hitelbank 16,150 17,850 Érsekújvár. November elején Érsekújvárott megnyílt az ország legnagyobb szupermarketje. V. KRASZNICA MELITTA Már önmagában ez a tény is figyelemreméltó, ám ha hozzátesszük, hogy nem egy nagy külföldi cég üzletláncának újabb tagjáról van szó, hanem az Érsekújvári Jednota Fogyasztási Szövetkezet tulajdonát képező létesítményről, még nagyobb a jelentősége. Hiszen köztudott, hogy a rendszerváltást követően a Jednota szerepe a lakosság ellátása terén csökkent, sok helyen nem tudta felvenni a versenyt a konkurenciával, és maga a szövetkezeti mozgalom is hanyatlásnak indult. Ellenpéldaként szolgál viszont a már említett Érsekújvári Jednota Fogyasztási Szövetkezet. Elnöke, Mácsadi István elmondta, a kilencvenes évek elején az egyes járási szervezetek magukra maradtak, nem volt felsőbb szerv, amely irányította volna munkájukat, így önállósulni voltak kénytelenek. Annak érdekében, hogy talpon tudjanak maradni, több lényeges változtatásra volt szükMácsadi István: A bevásárlás nyugaton egyre inkább társasági eseménnyé válik. (Fotó: V. Gy.) ség. Külföldi tanulmányútjaik során - jártak például Dániában, Svédországban, Norvégiában, Japánban, vagyis olyan országokban, ahol nagy hagyománya van a fogyasztási szövetkezeteknek- azt tapasztalták, hogy ezek a szövetkezetek mindenekelőtt élelmiszerek és a mindennapos szükségleteket kielégítő termékek eladásával foglalkoznak. Vagyis ezekben a boltokban az élelmiszereken kívül a vásárlók megtalálják az alapvető háztartási cikkeket, a papírárut, a kozmetikumokat, mosószereket, de még a textiláruk közül is néhányat. Ezt az irányzatot követték aztán itthon is. Munkájuknak meg lett az eredménye: a kiskereskedelmi forgalmat véve alapul fokozatosan az ország legnagyobb Jednotarészlegévé nőtték ki magukat. Összesen 99 boltot működtetnek - ebből kettőt a Komáromi járásban, Perbetén és Bátorkeszin, egyet pedig a Lévaiban, Zselízen -, alkalmazottaik száma 700, az éves forgalmuk pedig az idén várhatóan 1,1 milliárd korona lesz - a tavalyi 860 millióval szemben. Mácsadi István elmondta, évrőlévre gyarapodik taglétszámuk is, jelenleg mintegy 13 ezer tagjuk van. Tagjaikat anyagilag is igyekeztek érdekeltté tenni a szövetkezet gazdaságos működésében. A pénztárgépek bevezetésekor számítógépes hálózatra kapcsolták valamennyi boltjukat, tagjaikat pedig vásárlókártyával látták el. A kártyán lévő vonalkód alapján az év végén kiértékelik, ki milyen értékben vásárolt boltjaikban, és ennek az összegnek a 1,5 százalékát készpénzben visszaadják az illetőnek. Tavaly több mint 4 millió, az idén várhatóan 6 millió koronát fizetnek vissza ilyen módon a tagoknak. Az elnök úrtól megtudtuk azt is, hogy év közben nagyon sok kedvezményes vásárlási akciót rendeznek, karácsony előtt, aranyvasárnap pedig - immár harmadik éve A szupermarket üzemeltetői a legkisebbekre is gondoltak. A gyermeküléssel ellátott kocsik kényelmessé teszik az anyukák számára a bevásárlást, a csemeték számára pedig remek kilátást biztosítanak a tarka-barka pultokra. egy-egy személygépkocsit és további tárgyi nyereményeket sorsolnak ki. Az idén például 1998 egyik gépkocsiújdonsága, egy Peugeot 206-os a fődíj. Húsvétkor kétszemélyes külföldi utazásokat nyerhetnek szerencsés vásárlóik. A kedvező nyitvatartási idővel, az árengedményekkel és a konkurenciához képest mérsékeltebb árakkal a vevő kedvében szeretnének járni. Nem feledkeznek meg a beruházásokról sem, az idén például 85 millió koronát fordítottak fejlesztésre. 28 boltot felújítottak, új boltot nyitottak Perbetén és szupermarketet Érsekújvárott. Tízezer áruféleség közül választhatnak a vásárlók. Ez utóbbi 60 millió korona beruházással készült el, ebből 18 milliót a legmodernebb technológiákra fordítottak. Egy példa: a fagyasztók, hűtők által termelt hőt visszavezetik a főtőberendezésbe, és ezzel fűtik az objektumot. Végigjárva az épületet, bátran elmodhatjuk, hogy a COOP szupermarket már a jövő évezred bevásárlóközpontja. A kétszintes, 1500 négyzetméternyi eladási felülettel rendelkező központban 10 ezer áruféleség közül választhatnak a vásárlók; egyidőben mintegy 10 millió korona értékű áru található a pultokon. Egyelőre csak az alsó szintet rendezték be, de a közeljövőben benépesül a felső szint is. Azt olyan vállalkozóknak kívánják bérbe adni, akik textiláru, elektronikai berendezések, cipő és bőráru stb. eladásával foglalkoznak. A szupermarkethez 120 férőhelyes ingyenes parkoló, tartozik. Nem elhanyagolandó tény, hogy az üzletközpont megnyitásával 55 új munkahelyet teremtett a szövetkezet. „A bevásárlás nyugaton egyre inkább társasági eseménnyé válik - főleg az ilyen típusú szupermarketekben - mondta Mácsadi István. - Ha fenn akarunk maradni a konkurenciaharcban, nekünk is ehhez kell alkalmazkodnunk, persze mindig szem előtt tartva a vásárlók igényeit, hiszen minden az ő érdekükben történik." Edita Ohrablová: a húsüzemeknek is érdekük, hogy itthon vásárolják fel a vágóállatokat A megoldás: hosszú távú szerződések ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Az állattartók gyakran panaszkodnak arra, hogy a húsüzemek nem szívesen kötnek velük egész évre szóló szerződést, és ha igen, akkor nem akarják feltüntetni az árat. Edita Ohrablová, a Szlovákiai Mészárosok Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint ez az állítás nem felel meg teljes mértékben a valóságnak, és arra kér minden gazdálkodót, hogy ha ilyennel találkozik, akkor forduljon panaszszal a szövetséghez vagy az Agrárkamarához. Csak így tudják ugyanis felülvizsgálni az egyes konkrét eseteket. Véleménye szerint az lenne a legelfogadhatóbb megoldás, ha a feldolgozók és a tenyésztők a piaci rendtartás alapján hosszú távú szerződéseket kötnének, így mindkét félnek lenne mire támaszkodnia. Mindig akadnak azonban olyanok, akik a kockázatosabb megoldást választják, nem kötnek szerződéseket, arra várva, hogy esedeg magasabb árat kapnak majd állataikért. Persze azt sem tagadta, a húsüzemek is hagynak némi mozgásteret az alkami felvásárlásra és nem kötnek szerződéseket az egész évi szükségletükre. Mint megjegyezte, sok múlik az eddig kiépített kapcsolatokon, a kölcsönös bizalmon termelő és feldolgozó között. Mint arról mi is több ízben beszámoltunk, a húsüzemek október elején a sertések felvásárlási árának emelkedésére hivatkozva növelték áraikat. Az elmúlt hetekben viszont olcsó külföldi sertés került az országba. Kérdésünkre, hogy ez miért nem mutatkozik meg a fogyasztói árakon, Edita Ohrablová leszögezte, a húsüzemek igenis csökkentették termékeik árát, és ha ez a boltokban nem tükröződik, akkor csakis a kereskedőket lehet hibáztatni érte. Elmondta továbbá, az Agrárkamarával folytatott tárgyalásokon elhangzottak értelmében azt ajánlották a húsüzemeknek, hogy legkevesebb 42 koronás áron vásárolják fel az élősertés kilóját, de természetesen erre senki sem kötelezheti a feldolgozókat. Hiszen bizonyos túlkínálat keletkezett, ezért érhető módon az árak is alacsonyabbak. Azoknak azonban, akiknek érvényes szerződésük van, nem kell tartaniuk az árak leszorításától - vélte az igazgatónő. Meggyőződése, a húsüzemeknek is az az érdekük, hogy itthon vásárolják fel a vágóállato-, kat, és ne legyenek ráutalva a behozatalra. (krasznica) Vajon mennyi percet kell dolgoznunk egy-egy alapvető élelmiszer megvásárlása érdekében? 1 kg kenyér Csehország Magyarország Lengyelország Ausztria Oroszország Szlovákia Közép-Európában Szlovákiában kell a legtöbbet dolgozni 1 liter te- Oroszországban közel 1 órát kell átlagosan dolgozni 1 kiló kenyéjért. Az osztrákok alacsony árszínvonala számunkra egyelőre elérhe- rért, Ausztriában 17-szer kevesebbet... Nálunk sem éppen olcsó ez tetlen. (TA SR-grafikon) az élelmiszer. (TA SR-grafikon)