Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-23 / 271. szám, hétfő

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 23. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Magasak a tartozások Pozsony. A húsz alkalma­zottnál többet foglalkoztató élelmiszeripari üzemek az év első kilenc hónapjában ugyan jobb eredményeket értek el, mint az őstermelők, ám ered­ményeik ennek ellenére el­maradnak az előző év hason­ló időszakában elértektől. Ez derül ki a Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ka­marajelentéséből. Háromne­gyed év alatt az élelmiszer­iparjövedelme csaknem 4 százalékkal emelkedett, ami 2,5 milliárd koronának felel meg. A bevételek 8,3 száza­lékkal emelkedtek, a költsé­gek pedig - a nyersanyag, a csomagolótechnika árának, valamint a bérek növekedé­sének következtében - 4,4 százalékkal lettek magasab­bak. Az élelmiszeripar tarto­zása 24,5 milliárd korona, ebből a határidőn túli csak­nem 7 milliárd. A kötelezett­ségek mintegy 5 milliárd ko­ronával meghaladják a kinnlévőségeket. A határidőn túli követelések nagysága 2,5 milliárd korona. (TA SR) A ZIV-TECH első évfolyma Turócszentmárton. Novem­ber 25-27-én első ízben ren­dezik meg Turócszentmár­tonban a ZIV-TECH kiállí­tást, amelyen állattenyész­tésben felhasználható mo­dern gépeket, berendezése­ket mutatnak be a résztve­vők. A 25 kiállító cég nem­csak korszerű gépsorokat kí­nál az érdeklődőknek, ha­nem víztisztító-berendezése­ket, szállító- és rakodógépe­ket, valmint különböző tápo­kat a gazdasági állatok részé­re. Természetesen nem hiá­nyozhatnak a kísérőrendez­vények sem, a szemináriu­mokon a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyész­téssel, azon belül is például a fejlesztési programokkal, a tenyésztési feltételek optima­lizálásával kapcsolatos elő­adások hangzanak el. (RN) Oroszországból olajimportőr válhat Moszkva. Oroszország két év múlva már kőolajimportra szorulhat, ha nem születnek sürgős és határozott intézke­dések az olajbányászat fej­lesztése érdekében - jelen­tette ki Jurij Maszljukov orosz miniszterelnök-helyet­tes. Figyelmeztetett rá: az el­múlt tíz évben folyamatosan csökkent az orosz kőolaj-ki­termelés, s ha ez a tendencia folytatódik, Oroszországban 1999-ben 270 millió tonná­ra, 2000-ben pedig 220 mil­lió tonnára zuhan az olajbá­nyászat éves teljesítménye. Ekkor már nettó kőolajim­portőrré válhat Oroszország. Oroszország idén az első ki­lenc hónapban 101 millió tonna kőolajat exportált, ami 7,5 százlékos növekedésnek felel meg, de a világpiaci olajárak csökkenése miatt bevételei negyedével estek vissza. (MTI) Magyarország 2002-re az EU-ban Bécs. Reális célnak tartja Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy Magyarország 2002-től az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. A jegybank elnöke a Der Standard osztrák függet­len lapban megjelent nyilat­kozatában az EU-bővítéssel és a magyar munkaerő auszt­riai migrációjával kapcsolatos osztrák félelmekre is kitért. Kifejtette: ha az Európai Unió fenn akarja magának tartani azt a jogot,hogy korlátozza a mobilitást, az Magyarország számára középtávon előnyös lenne. A reálbérek kiegyenlí­tődése ugyanis lassabban zaj­lana le és a külföldi beruhá­zók körében Magyarország vonzóbb lenne. Surányi ugyanakkor hangsúlyozta, senki nem gondolja azt, hogy 2002-ben az országnak be kellene lépnie a pénzügyi unióba is. Annak ellenére sem, hogy a monetáris felté­teleket részben teljesítené az ország. (MTI) Tavasszal kell pótolni a hiányt Pozsony. A fagyok beköszön­tével a termelők végleg le­mondhatna arról, hogy befejezték az őszi gabonafé­lék vetését. Országos szinten mintegy 170 ezer hektáron nem sikerült elvégezni a ve­tést, e terület túlnyomó ré­szét őszi búzával akarták be­vetni a gazdálkodók. Most minden termelőnek magának kell eldöntenie, tavasszal mi­vel pótolja a hiányt. Szóba jö­het a tavaszi árpa, amelyet az előző évek során mindössze 10 ezer hektáron termesztet­tek nálunk, de jövő tavasszal várhatóan növekedni fog a kukorica, a napraforgó, eset­leg a szója, a len, és Dél-Szlo­vákiában a fűszerpaprika, va­lamint a zöldségfélék vetéste­rülete is. (RN) Cseh kereskedelmi deficit Prága. Csehország külkeres­kedelmi hiánya 5 milliárd korona volt októberben, a ta­valy októberi 9,5 milliárd ko­rona helyett. Az első tíz hó­napban a cseh külkereskede­lemi hiány 52 százalékkal 52,8 milliárd koronára esett az egy évvel korábbi 110,1 milliárd koronáról. Az im­port 9,6 százalékkal, az ex­port 21,1 százalékkal nőtt a tavalyi első 10 hónaphoz vi­szonyítva. Csehország 2,35 milliárd koronás aktívumot könyvelt el Szlovákiával foly­tatott kereskedelmében ok­tóberben és 19,9 milliárd ko­ronás többletet az első tíz hó­napban. A tavalyi hasonló időszaki adatok 2,22 milli­árd, illetve 17,15 milliárd ko­rona. (MTI) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1998. november 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 60,776 Osztrák schilling 3,093 Francia frank 6,490 Svájci frank 26,484 Kanadai dollár 23,470 USA-dollár 36,418 Német márka 21,766 ECU, EU 42,800 Olasz líra (1000) 21,984 Cseh korona 1,212 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Az Érsekújvárott megnyílt COOP szupermarket már a jövő évezred bevásárlóközpontja 99 Mindent a vásárlóért! 99 Altalános Hitelbank 16,150 17,850 Érsekújvár. November ele­jén Érsekújvárott megnyílt az ország legnagyobb szu­permarketje. V. KRASZNICA MELITTA Már önmagában ez a tény is fi­gyelemreméltó, ám ha hozzá­tesszük, hogy nem egy nagy kül­földi cég üzletláncának újabb tagjáról van szó, hanem az Ér­sekújvári Jednota Fogyasztási Szövetkezet tulajdonát képező létesítményről, még nagyobb a jelentősége. Hiszen köztudott, hogy a rendszerváltást követően a Jednota szerepe a lakosság el­látása terén csökkent, sok helyen nem tudta felvenni a versenyt a konkurenciával, és maga a szö­vetkezeti mozgalom is hanyat­lásnak indult. Ellenpéldaként szolgál viszont a már említett Ér­sekújvári Jednota Fogyasztási Szövetkezet. Elnöke, Mácsadi István elmondta, a kilencvenes évek elején az egyes járási szer­vezetek magukra maradtak, nem volt felsőbb szerv, amely irányította volna munkájukat, így önállósulni voltak kénytele­nek. Annak érdekében, hogy tal­pon tudjanak maradni, több lé­nyeges változtatásra volt szük­Mácsadi István: A bevásárlás nyugaton egyre inkább társasági eseménnyé válik. (Fotó: V. Gy.) ség. Külföldi tanulmányútjaik során - jártak például Dániában, Svédországban, Norvégiában, Japánban, vagyis olyan orszá­gokban, ahol nagy hagyománya van a fogyasztási szövetkezetek­nek- azt tapasztalták, hogy ezek a szövetkezetek mindenekelőtt élelmiszerek és a mindennapos szükségleteket kielégítő termé­kek eladásával foglalkoznak. Va­gyis ezekben a boltokban az élel­miszereken kívül a vásárlók megtalálják az alapvető háztar­tási cikkeket, a papírárut, a koz­metikumokat, mosószereket, de még a textiláruk közül is néhá­nyat. Ezt az irányzatot követték aztán itthon is. Munkájuknak meg lett az ered­ménye: a kiskereskedelmi for­galmat véve alapul fokozatosan az ország legnagyobb Jednota­részlegévé nőtték ki magukat. Összesen 99 boltot működtet­nek - ebből kettőt a Komáromi járásban, Perbetén és Bátorkeszin, egyet pedig a Lé­vaiban, Zselízen -, alkalmazot­taik száma 700, az éves forgal­muk pedig az idén várhatóan 1,1 milliárd korona lesz - a tava­lyi 860 millióval szemben. Mácsadi István elmondta, évről­évre gyarapodik taglétszámuk is, jelenleg mintegy 13 ezer tag­juk van. Tagjaikat anyagilag is igyekeztek érdekeltté tenni a szövetkezet gazdaságos műkö­désében. A pénztárgépek beve­zetésekor számítógépes háló­zatra kapcsolták valamennyi boltjukat, tagjaikat pedig vásár­lókártyával látták el. A kártyán lévő vonalkód alapján az év vé­gén kiértékelik, ki milyen érték­ben vásárolt boltjaikban, és en­nek az összegnek a 1,5 százalé­kát készpénzben visszaadják az illetőnek. Tavaly több mint 4 millió, az idén várhatóan 6 mil­lió koronát fizetnek vissza ilyen módon a tagoknak. Az elnök úr­tól megtudtuk azt is, hogy év közben nagyon sok kedvezmé­nyes vásárlási akciót rendeznek, karácsony előtt, aranyvasárnap pedig - immár harmadik éve ­A szupermarket üzemeltetői a legkisebbekre is gondoltak. A gyer­meküléssel ellátott kocsik kényelmessé teszik az anyukák számára a bevásárlást, a csemeték számára pedig remek kilátást biztosítanak a tarka-barka pultokra. egy-egy személygépkocsit és to­vábbi tárgyi nyereményeket sor­solnak ki. Az idén például 1998 egyik gépkocsiújdonsága, egy Peugeot 206-os a fődíj. Húsvét­kor kétszemélyes külföldi utazá­sokat nyerhetnek szerencsés vá­sárlóik. A kedvező nyitvatartási idővel, az árengedményekkel és a konkurenciához képest mérsé­keltebb árakkal a vevő kedvében szeretnének járni. Nem feledkeznek meg a beruhá­zásokról sem, az idén például 85 millió koronát fordítottak fej­lesztésre. 28 boltot felújítottak, új boltot nyitottak Perbetén és szupermarketet Érsekújvárott. Tízezer áruféleség kö­zül választhatnak a vá­sárlók. Ez utóbbi 60 millió korona beru­házással készült el, ebből 18 milliót a legmodernebb technológiákra fordítottak. Egy példa: a fagyasztók, hűtők által termelt hőt visszavezetik a főtőberendezésbe, és ezzel fűtik az objektumot. Végigjárva az épületet, bátran elmodhatjuk, hogy a COOP szu­permarket már a jövő évezred bevásárlóközpontja. A kétszin­tes, 1500 négyzetméternyi el­adási felülettel rendelkező köz­pontban 10 ezer áruféleség kö­zül választhatnak a vásárlók; egyidőben mintegy 10 millió ko­rona értékű áru található a pul­tokon. Egyelőre csak az alsó szintet rendezték be, de a közel­jövőben benépesül a felső szint is. Azt olyan vállalkozóknak kí­vánják bérbe adni, akik textil­áru, elektronikai berendezések, cipő és bőráru stb. eladásával foglalkoznak. A szupermarket­hez 120 férőhelyes ingyenes parkoló, tartozik. Nem elhanya­golandó tény, hogy az üzletköz­pont megnyitásával 55 új mun­kahelyet teremtett a szövetke­zet. „A bevásárlás nyugaton egyre inkább társasági eseménnyé vá­lik - főleg az ilyen típusú szuper­marketekben - mondta Mácsadi István. - Ha fenn akarunk ma­radni a konkurenciaharcban, nekünk is ehhez kell alkalmaz­kodnunk, persze mindig szem előtt tartva a vásárlók igényeit, hiszen minden az ő érdekükben történik." Edita Ohrablová: a húsüzemeknek is érdekük, hogy itthon vásárolják fel a vágóállatokat A megoldás: hosszú távú szerződések ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Az állattartók gyak­ran panaszkodnak arra, hogy a húsüzemek nem szívesen kötnek velük egész évre szóló szerző­dést, és ha igen, akkor nem akar­ják feltüntetni az árat. Edita Ohrablová, a Szlovákiai Mészá­rosok Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint ez az állítás nem felel meg teljes mértékben a valóságnak, és arra kér minden gazdálkodót, hogy ha ilyennel ta­lálkozik, akkor forduljon panasz­szal a szövetséghez vagy az Agrárkamarához. Csak így tud­ják ugyanis felülvizsgálni az egyes konkrét eseteket. Vélemé­nye szerint az lenne a legelfogad­hatóbb megoldás, ha a feldolgo­zók és a tenyésztők a piaci rend­tartás alapján hosszú távú szer­ződéseket kötnének, így mindkét félnek lenne mire támaszkodnia. Mindig akadnak azonban olya­nok, akik a kockázatosabb meg­oldást választják, nem kötnek szerződéseket, arra várva, hogy esedeg magasabb árat kapnak majd állataikért. Persze azt sem tagadta, a húsüzemek is hagynak némi mozgásteret az alkami fel­vásárlásra és nem kötnek szerző­déseket az egész évi szükségle­tükre. Mint megjegyezte, sok múlik az eddig kiépített kapcso­latokon, a kölcsönös bizalmon termelő és feldolgozó között. Mint arról mi is több ízben beszá­moltunk, a húsüzemek október elején a sertések felvásárlási árá­nak emelkedésére hivatkozva nö­velték áraikat. Az elmúlt hetek­ben viszont olcsó külföldi sertés került az országba. Kérdésünkre, hogy ez miért nem mutatkozik meg a fogyasztói árakon, Edita Ohrablová leszögezte, a húsüze­mek igenis csökkentették termé­keik árát, és ha ez a boltokban nem tükröződik, akkor csakis a kereskedőket lehet hibáztatni ér­te. Elmondta továbbá, az Agrár­kamarával folytatott tárgyaláso­kon elhangzottak értelmében azt ajánlották a húsüzemeknek, hogy legkevesebb 42 koronás áron vá­sárolják fel az élősertés kilóját, de természetesen erre senki sem kö­telezheti a feldolgozókat. Hiszen bizonyos túlkínálat keletkezett, ezért érhető módon az árak is ala­csonyabbak. Azoknak azonban, akiknek érvényes szerződésük van, nem kell tartaniuk az árak le­szorításától - vélte az igazgató­nő. Meggyőződése, a húsüze­meknek is az az érdekük, hogy itt­hon vásárolják fel a vágóállato-, kat, és ne legyenek ráutalva a be­hozatalra. (krasznica) Vajon mennyi percet kell dolgoznunk egy-egy alapvető élelmiszer megvásárlása érdekében? 1 kg kenyér Csehország Magyarország Lengyelország Ausztria Oroszország Szlovákia Közép-Európában Szlovákiában kell a legtöbbet dolgozni 1 liter te- Oroszországban közel 1 órát kell átlagosan dolgozni 1 kiló kenyé­jért. Az osztrákok alacsony árszínvonala számunkra egyelőre elérhe- rért, Ausztriában 17-szer kevesebbet... Nálunk sem éppen olcsó ez tetlen. (TA SR-grafikon) az élelmiszer. (TA SR-grafikon)

Next

/
Thumbnails
Contents