Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-19 / 268. szám, csütörtök

E J POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 19. Jelcin megint nem utazik Moszkva. Az orosz államfő helyett Jevgenyij Primakov kormányfő utazik decem­berben Újdelhibe - közölte tegnap Moszkvában Dmitrij Jakuskin. Az elnöki szóvivő ezzel hivatalosan is megerősítette azokat a hí­reket, hogy Borisz Jelcin többször elhalasztott indiai látogatására nem kerül sor, s ismét Primakov „ugrik be" helyettesként, akárcsak a bécsi villámlátogatás, vagy a Kuala Lumpur-i vi­zit esetén. Viszont a hét elején Moszkvában tárgya­ló Gerhard Schroder német kancellárra „aktív és jól tá­jékozott vezető" benyomá­sát tette. (MTI) Orbán Viktor Szlovákiáról Bécs. Orbán Viktor magyar kormányfő interjút adott a Die Presse osztrák konzer­vatív lapnak, amely tegnap Magyarország-melléklettel jelent meg. A Szlovákiához fűződő viszonyra vonatko­zó kérdésre válaszolva Or­bán Viktor közölte: Magyar­ország örömmel fogadta, hogy a legutóbbi szlovákiai választások egy demokrati­kus jogelveket valló kor­mány megalakulását tették lehetővé. Mind a magyar, mind az új szlovák kormány érdekelt az államközi kap­csolatok elmélyítésében, a jószomszédi viszonyban és a partneri kapcsolatok ki­építésében. (MTI) Orbán Viktor derűlátó (Archívum) Kalmükföld követelései Moszkva. Kalmükföld a ki­válást fontolgatja az Orosz­országi Föderációból, eset­leg társult tagságot - egy­fajta védelmi szövetséget ­képzelne el, ha Moszkva nem fizeti a köztársaság­nakjáró pénzügyi támoga­tást -jelentette ki a kalmük elnök. A tekintélyuralmi kormányzásáról ismert Kirszan Iljumzsinov ugyan­akkor jelezte, hogy Kal­mükföld Oroszország része szeretne maradni, hiszen a terület 390 évvel ezelőtt önként csatlakozott az orosz birodalomhoz. (MTI) Kiutasított tudósító Peking. Kiutasították Kíná­ból a Der Spiegel című né­met hírmagazin tudósító­ját. Jürgen Krembnek 48 órán belül el kell hagynia az országot - közölte teg­nap a kínai rendőrség. A kínai államvédelmi ható­ság hivatalnokai kedden átkutatták a Spiegel pekin­gi irodáját. Azzal vádolták Krembet, hogy törvényte­len okmányokat birtokol, és vétett a kínai törvények ellen. Peking már 1984­ben is kiutasította a Der Spiegel tudósítóját. (MTI) Az izraeli parlament kemény vita után, nagy többséggel ratifikálta a Wye Plantation-i egyezményt A fő döntés hátra van HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálem. Az izraeli parla­ment kedden késő este nagy többséggel jóváhagyta a ciszjor­dániai csapatkivonásokról októ­ber 23-án aláírt palesztin-izrae­li egyezményt. A kneszet 120 képviselőjéből csak 103 volt je­len a szavazáson, közülük 9 tar­tózkodott, 19 szavazott az e­gyezmény elfogadása ellen, s közel négyszer annyi, azaz 75 képviselő szavazott az egyez­mény törvénybe iktatása mel­lett. A szavazás előtt mondott beszédében Benjamin Netanja­hu izraeli miniszterelnök ismét szót emelt az ellen, hogy a pa­lesztinok az ideiglenes autonó­mia öt esztendejének lejártával, 1999. májusában kikiáltsák önálló államukat. A szavazás nyomán a kabinet ma fog dönteni az izraeli csapatok kivonásának első szakaszáról. Az izraeli rendőrség tegnap eltá­volított több tucat zsidó telepest egy dombról, amelyet az éjjel engedély nélkül foglaltak el a ciszjordániai Nablusztól nyugat­ra fekvő Kedumim telep közelé­ben. A rendfenntartó erők egy katonai helikopter támogatásá­val érkeztek a helyszínre, felszó­lították a telepeseket (férfiakat, nőket és gyermekeket vegye­sen) a hely elhagyására, és azok engedelmeskedtek. A terület­foglalók egy része azonban ki­sebb csoportokban szétszóród­va a domb tövében maradt. A rendőrök tizenegyet őrizetbe vettek közülük. Négy telepest azért tartóztattak le, mert meg­szegte a területre való belépést tiltó parancsot. "A héten már harmadszor foglaltuk el ezt a dombot, amely Kedumim bőví­tési tervébe tartozik" - mondta a rádióban Daniela Veisz, a tele­pesek vezetője. , Ariel Sáron izraeli külügyminisz­ter, mint ismeretes, a hét elején arra biztatta a telepeseket, hogy foglaljanak el minél több terüle­tet, mielőtt még az izraeli kato­nák kivonulnának a Jordán folyó nyugati partjának meghatáro­zott részéről. Izrael közben új utakat kezdett építeni Ciszjordá­niában a telepesek számára, hogy kikerülhessék majd a pa­lesztinoknak átadandó területe­ket. Saul Mofaz izraeli vezérkari főnök szorgalmazta 18 zsidó te­lep védelmének megerősítését, és azt javasolta, hogy a katonai táborokat a zsidó telepekhez mi­nél közelebb állítsák fel. Jubileum Prágában Húszezer magyar Prága. Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere nagyra értékeli, hogy a csehor­szági magyarok aktívan ápolják nemzeti hagyományaikat, önazo­nosságukat, és megpróbálnak hi­dat képezni Csehország és Ma­gyarország között. „Úgy látom, hogy rendkívül gazdag hagyomá­nya van az itt élő magyarságnak. Nemcsak sikeresen igyekeznek megtartani azt, amit a szülőktől örököltek, tehát elsősorban az anyanyelvet, hanem igyekeznek mindezt még gazdagítani és to­vábbadni a fiatalabb generációk­nak is" - mondotta tegnap a mi­niszter Prágában, azt követően, hogy a Magyar Kulturális Köz­pontban találkozott a csehországi magyarok képviselőivel. Szaló Béla, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének ügyve­zető elnöke a találkozón elmond­ta: Csehországban jelenleg mint­egy 20 000 magyar nemzetiségű állampolgár él, túlnyomó többsé­gük Szlovákiából származik. Hámori József a Prágai Magyar Kulturális Központ fennállásá­nak 45. évfordulója alkalmából tett egynapos látogatást a cseh fővárosban. Befejeződött a román oktatási törvény vitája, de a jóváhagyásra még várni kell Öcalan-ügy: feszültségek, zavargások, tüntetések Jót tett a fegyelem Interjú a kórházból Bukarest. A román oktatá­si törvényt módosító sür­gősségi kormányrendelet parlamenti vitája az RMDSZ elképzelései sze­rint zárult. MTI-TUDÓSÍTÁS A képviselőház kedden fejezte be a sürgősségi kormányrendeletről készült bizottsági jelentés cikken­kénti vitáját. A legnagyobb vihart kavaró kérdésben - a nemzeti ki­sebbségek felsőfokú tanintézetei­nek létrehozását tiltó szövegrész­nél - hosszú idő után most elő­ször működött a koalíciós fegye­lem, s a kormánytöbbség elutasí­totta az elfogadást. „Számunkra az volt a legfontosabb, hogy ezt a szöveget a testület ne szavazza meg, hanem a kérdés kerüljön az egyeztető bizottság elé. Most ez történik, és mivel az egyeztető bi­zottság összetétele a parlamenti erőviszonyokat tükrözi, ha a koa­lícióban meglesz a politikai akarat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára is elfogadható szöveg fogalmazódhat meg" ­mondta Asztalos Ferenc, a román képviselőház oktatási bizottságá­nak alelnöke. Az 1995-ben elfo­gadott oktatási törvény több mint fele, a 184 paragrafusból majd­nem száz új lesz. „Az RMDSZ el­képzeléseit hét érintette, s ebből a hétből kettő olyan volt, amely kü­lönösen nagy vitát váltott ki. A ro­mán sajtó az egész vitát mégis úgy tálalta, mintha a törvény egé­sze csak a magyar ldsebbség anyanyelvi oktatásával foglalkoz­na" - fogalmazott az RMDSZ­képviselő. Felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy az RMDSZ a kérdésfel­vetéseivel, politizálási stílusával olyan fogalmakat, elképzeléseket vitt be a köztudatba, amelyek pár évvel ezelőtt még vörös posztó­nak számítottak. Példaként emlí­tette: három évvel ezelőtt még hallani sem akartak arról, hogy a szakmunkásképzésben a szaktár­gyak oktatási nyelve a magyar is lehet. Most ezt mind a szenátus­ban, mind a képviselőházban kü­lönösebb vita nélkül elfogadták. Hallani sem akartak arról, hogy a felsőoktatásban magyarul is le­hessen tanulni a tanár- és a művé­szeti szakemberképzésen kívül. Ma senki nem kérdőjelezi meg az anyanyelven történő tanuláshoz való jogot, csak az önálló intéz­ményalapítást tartják elfogadha­tatlannak. A képviselőházi proce­dúra még nem ért véget. A cikken­kénti szavazás befejezése után a jövő héten a teljes szövegről törté­nő szavazás következik. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ankara/Brüsszel/Róma. A be­tiltott Kurd Munkáspárt (PKK) vezére, Abdullah Öcalan római őrizetbe vétele újabb nyugta­lanságokat váltott ki Törökor­szágban. Tegnapra virradóra Ankarában a kurd Demokrácia Pártjának (HADEP) mintegy 50 híve és a járókelők között tettle­gességre kerül sor. Az összetű­zésekben egy kurd megsebe­sült, a rendőrségnek ezt követő­en sikerült a verekedőket szét­választania. Az ország déli ré­szén fekvő Mersin városban a rendőrség mintegy 100 sze­mélyt vett őrizetbe, miután ál­arcos kurd fiatalok Öcalan olaszországi fogva tartása ellen tartottak heves tiltakozást. Gyújtogatásba, verekedésbe és rongálásba fulladt kedden éjjel néhány száz török bevándorló tüntetése Brüsszelben. A zavar­Véget ért a malajziai APEC-csúcs Optimista házigazda MTI-HIR Kuala Lumpur. Malajziában teg­nap befejeződött az ázsiai és csendes-óceáni vezetők kétnapos csúcsértekezlete. Az APEC - az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazda­sági Együttműködés szervezete ­tanácskozásán elfogadott záró­okmányban a résztvevők ígéretet tettek arra, hogy összefognak a gazdasági növekedés helyreállí­tása érdekében. Bejelentették, hogy a 21 résztvevő eltökélte a tő­keáramlás megújítására, a pénz­ügyi „fertőzések" feltartóztatása és a szociális védőháló megerősí­tését. E célok érdekében különfé­le szabályozó intézkedéseket ha­tároztak el. A zárónyilatkozatot a házigazda Mahathir Mohamed maláj miniszterelnök olvasta föl. Hangsúlyozta, hogy a fórum résztvevői bíznak az ázsiai-csen­des-óceáni gazdaságok erejében és kilátásaiban. Carlos Ceausescu megbízásából gyilkolt Zsák meg a foltja MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. A hírhedt terrorista, Carlos a nyolcvanas években a román titkosszolgálat közreműködésé­vel, Nicolae Ceausescu volt ro­mán diktátor megbízásából is gyilkolt - állítja Dan Voinea tá­bornok, a román katonai ügyész­ség vezetője a Der Standard oszt­rák liberális lapnak adott, tegnap megjelent nyilatkozatában. Voi­nea a lapnak elmondta: a román titkosszolgálat, a Securitate a 80­as években Ceausescu személyes kívánságára több gyilkosságot és merényletet rendelt meg a világ legrettegettebb terroristájánál, a jelenleg Franciaországban élet­fogytiglani börtönbüntetését töl­tő Carlosnál, többek között az 1981. február 21-i terrortáma­dást a müncheni Szabad Európa Rádió ellen, és merényleteket több külföldön élő román ellen­zéki ellen, így Párizsban Paul Gó­rna román író ellen is. A merény­letekért a pénzt Magdaléna Kopp, Carlos egyik élettársa nevére szó­ló bankszámlára utalták át. gásra a belga főváros egyik be­vándorlók lakta külvárosában került sor, ahol gyakoriak az összetűzések a kurd és a török lakosok között. Közben Öcalan kérte Olaszor­szágot, hogy közvetítsen Anka­ra és mozgalma között a kurd kérdés politikai megoldása ér­dekében. „Felhagytunk a terro­rizmussal, és készek vagyunk békét kötni. Azért jöttem Olasz­országba, hogy előmozdítsam a nemzetközi politikai megol­dást" - mondta a PKK vezetője a La Repubblica című olasz lap­nak adott szerdai interjújában. Öcalan, akit az olasz hatóságo­kon kívül saját testőrei is szigo­rúan őriznek a Rómához közeli Palestrina kórházában, Ankarát vádolta környörtelen, állami terrorizmussal. Kérte Rómát, hogy „ne árulja el őt", ne adja ki Törökországnak vagy Németor­szágnak. ENSZ-szankciók Moszkvában egyetlen gyilkosság, nemi erőszakcselekmény, súlyos testi sértés nélkül telt el a keddi nap - közölte a belügyminisztérium. Ilyesmi az elmúlt öt év alatt először fordult elő. Csak egyetlen ma­gyarázat kínálkozik: a farkasordító hidegben - éjszakánként 19-20 fokos fagyok vannak - az agresszivitás is „mínuszos" lesz. (ČTK/AP) Fokozatosan nem megy Bagdad/New York Bagdadban tegnap reggel elindultak első el­lenőrző körútjukra az ENSZ kü­lönleges leszerelési bizottságá­nak (UNSCOM) a szakértői, akik a legújabb válság után kedden tértek vissza az iraki fővárosba. Az UNSCOM szóvivője megerősí­tette, hogy a bagdadi megfigyelő és ellenőrző központ ismét mun­kához látott, a személyzet több tagja ellenőrzéseket hajt végre. A szóvivő azt nem volt hajlandó részletezni, hogy milyen jellegű vizsgálatokról van szó. Az Egyesült Államok véleménye szerint az Irak elleni ENSZ-szank­ciók teljes körű felülvizsgálata nem fog a zárlat feloldásához ve­zetni -jelentette ki sajtóértekez­letén az amerikai ENSZ-delegá­tus. Minden területen sok a meg­válaszoladan kérdés - jelentette ki Peter Burleigh, utalva a lesze­relés problémáin kívül arra az ira­ki hadifogságba esett 600 kuvaiti­ra, akiknek a sorsa mindmáig is­meretien. Az amerikai küldött hozzátette, hogy a világszervezet 1991. áprilisában hozott 687. ha­tározatának szövege kizárja az Irakkal szembeni intézkedések fokozatos megszüntetését. A ratifikálásnak Netanjahu őszintén örült, a végrehajtást viszont késleltetni szeretné. ČTK/AP)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents