Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-19 / 268. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 19. KOMMENTÁR Más tulajdonos kell SIDÓ H. ZOLTÁN Ha a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű Holding Rt. ma nem tör­leszti 35 millió dolláros adósságát, akkor a bankvilágban ural­kodó szabályok értelmében valamennyi, a vasműnek hitelező pénzintézet egyszerre viszakérheti a pénzét. Ennek következményeit el lehet képzelni: ha a megroggyant cégóriás nem tud eleget tenni a mintegy 1,3 milliárd koronás követelésnek, akkor hogyan fizetne vissza záros határidőn belül több milliárd, egyesek szerint több mint 10 milliárd koronát? Természetesen van megoldás, mégpedig az, hogy a jelenlegi hitelezők átveszik az uralmat a kassai vasmű felett. Ez járható út, hiszen a vállalat részvényeinek mintegy 40 százaléka már úgyis a bankoknál van letétben. A Szabad Európa Rádió értesülései szerint a hitelező pénzinté­zetek nevében - egyfajta kényszerfelügyelőként - akár Zoltán Berghauer, az Alexander Rezes előtti korszak első embere is irányíthatná az ország vezető cégét. Berghauer közölte: eddig senki sem kérte fel a feladatra. Mégis érdemes elidőznünk sze­mélyénél, ugyanis érdekes megállapítást tett: „Ők (mármint Rezešék) úgy irányítják a vasművet, mint az az ember, aki könnyen vagyonhoz jutott, és ezt nem tudatosítja. Az a bökke­nő, hogy ajelenlegi vezetőség sorra elbocsátotta a ragyogó szakembereket, végül az, úgymond, kindermenedzsereknél kötöttek ki, akik közül senki sem kohász." Valóban, 1995-től nagy mozgás volt a csúcsvezetésben, alig négy év alatt éppen 30 ember fordult meg az igazgató- és a fel­ügyelő tanácsban. Az igaz, hogy a vezetők sorra váltották egy­mást, ám a tulajdonosok, az úgynevezett szlovák privatizáció élgárdájának számító főrészvényesek azonban maradtak. A Dzurinda-kormány gazdasági szakértői november 10-én kö­zölték Alexander Rezessel és Ján Smerekkel, hogy az igazga­tó- és a felügyelő tanácsban teljes körű személycseréket kelle­ne végrehajtani. Az ajánlatot elvetették, igaz a november 23­ára meghirdetett tanácskozásukon személycseréket helyeztek kilátásba. A sok cserebere helyett az volna a legjobb megol­dás, ha ajelenlegi tulajdonosok belátnák: nincs tovább. Való­színűleg azonban - ajelenlegi tulajdonosok döntésétől füg­getlenül - úgyis a hiteleket nyújtó bankok veszik át a hatal­mat a kassai vasműben. JEGYZET Közvetve közvetlen MADI GÉZA A törvény az törvény. És ez azt jelenti, hogy öthónapos szünet után decemberben is­mét államfőválasztást kell tartani a parlamentben. A hatodikat az ország történe­tében, illetve az elsőt - és bi­zonyára nem az utolsót - a szeptemberi parlamenti vá­lasztások óta. Jozef Migaš tudta, a voksolás és a parla­ment alakuló ülése után ki kell írnia az újabb elnökvá­lasztási fordulót, csupán az okozott kisebb fejtörést né­hány alkotmányjogásznak, hogy mikorra. A házelnök helyettese, Pavol Hrušovský szerint a szakértők némi gon­dolkodás után arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a törvényhozás elnökét semmi­lyen alkotmányos határidő nem sürgette, ezért - leegy­szerűsítve - akkor jelölhette ki a választás napját, amikor akarta. Ez a héten megtör­tént. A továbbiakban már csak arra kell ügyelnie, hogy a képviselők sikertelen sza­vazása utáni 30 napon belül ismét legyen államfőválasz­tás a parlamentben. Mégpe­dig egészen addig a napig, amíg életbe nem lép a köz­vetlen elnökválasztásról ren­delkező alkotmánymódosí­tás. Mondhatnánk, tovább folytatódik az előző parla­ment idejéből jól ismert cir­kusz, amikor sorra jelölték az embereket köztársasági el­nöknek, közben pedig min­denki tudta, hogy az akkori ellenzék által kiszemelt pol­gár azért nem lehet államfő, mert az ellenzék szemelte ki, az akkori kormánypártok ál­lította jelölt meg azért, mert a kormánypártok állították. Látni kell azonban, hogy most kissé más a helyzet. A jelenlegi kormánykoalíció­ban ugyanis megvan a politi­kai akarat a közvetlen elnök­választásról szóló alkot­mánytörvény elfogadására. És ha az akarat valósággá vá­lik, akkor, úgymond, nem kellene félni december har­madikától. Mert valószínűleg bárkit jelöl is a mostani ellen­zék, a többségi négyes fogat­ban bizonyára nem akad 33 olyan képviselő, aki rá sza­vazna. Bár Milan Čič vagy Rudolf Schuster is még megkeverheti a kártyát. An­nak ellenére, hogy például az utóbbi száz százalékig a köz­vetlen elnökválasztás híve. 1 Hl Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság­(58238310), Juhász László - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella-panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hirfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel SÍezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, lax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Készül a kiadry elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Superman, jó, hogy itt vagy! Segíthetnél a rendőrségnek az alvilággal való leszámolásban. (Peter Gossányi rajza) SME A patrónusok bukásával buknak a kliensek is. Ez történt a Szlovák Légitársasággal is, amelyet Režeš közlekedési miniszter ajánlására nemzeti légi szállítónak tett meg Mečiar harmadik kormánya. Re­zes és Mečiar nagyvonalúsága ban nem kis szerepet játszott, hogy a dologban érdekelt volt a Devín Group is, annak a Devín Banknak a leányvállalata, ahol Martinka úr, Mečiar dalos kedvű barátnőjének férje működött. De volt patrónusa a szlovák nemzeti légitársaságnak Oroszországban is: Szergej Jasztrzsembszkij, egy­kori pozsonyi orosz nagykövet, Jelcin volt szóvivője. A „nemzeti szállító" kizárólag Oroszország­ba repült, orosz technikát és orosz know-how-t használt. Oly­annyira, hogy felmerült a jogos gyanú: a légitársaság jogi előírá­sokat sért. Ezért vonta meg tőle a minisztérium ideiglenesen a for­galmi engedélyt. Ha ezt túléli, már nem lesz szüksége a kliens­rendszerre. Milan Materákot valószínűleg már ma a Szlovák Televízió igazgatójává választja a parlament A kilencedik te magad légy Milan Materáknak hívják az új embert. Nevét való­színűleg igen kevesen hal­lották korábban, annál többször emlegetik majd a közeljövőben. MOLNÁR NORBERT A Devín Rádió, pontosabban a Szlovák Rádió kettes adójának főszerkesztőjét nevezi ki való­színűleg ma a parlament a Szlo­vák Televízió bársonyosnak ép­pen nem nevezhető igazgatói székébe. Ő lesz a kilencedik di­rektor a bársonyosnak éppen nevezhető forradalom óta. Materáknak fából vaskarikát kell csinálnia: közszolgálativá tenni egy olyan televíziót, amely a DSZM és a titkosszolgálat bű­nös szócsövévé vált. Feladata azért sem könnyű, mert a közszolgálatiság fogalmát még senki sem definiálta, s a jelek szerint nem is igazi közszolgá­latra lenne szüksége a jelenlegi hatalomnak, hanem egy olyan tévére, amely bár tartalmilag különbözik a Markízától, de folytatja a magántelevízió által elkezdett vonalat. Materák korábban már dolgo­zott az SZTV-nél, egyes hírek szerint a '94-es normalizáció idején kirúgták, mások szerint önmaga fordított hátat a tévé­nek, s vállalt vezető beosztást egy másik közszolgálati intéz­ményben, a rádióban. Ami tény: gatyába rázta a Devín Rádiót. Fazont adott az igényes, amo­lyan Bartók-féle adónak, javítot­ta az imidzsét. Helyenként teret adott a nagy nemzeti lihegések­nek is, de ez már csak így járta a Mečiar-korszakban. Taián sze­rencséje volt, hiszen nem kellett letennie a garast a teljesen apo­litikus adónál. Materákot a szeptemberi válasz­tások után egyre gyakrabban emlegették a rádió fordított pi­ramisában, ám igazán senki sem vette komolyan, hiszen nem tűnt átütő személyiségnek. A hí­rek szerint azonban akadt, aki komolyan vette őt: ifj. Jaroslav Rezník igazgató, aki meg akarta őrizni székét, s úgy vélte, legna­gyobb ellenfele éppen Materák lehet, aki mögött „bizonyos kö­rök" állnak. A „bizonyos"-t ne­héz konkretizálni, hiszen hatal­mas pénzekről van szó: reklám­szerződésekről, az SZTV 2 pri­vatizálásáról és még sorolhat­nánk. Rezník fellélegezhet, Ma­terák már nem ellenfél, ám újabban a baloldal hagyta sla­masztikában az igazgatót: haj­landó beleegyezni, hogy pályá­zatot írjanak ki a poszt betölté­sére. Persze Rezník van annyira dörzsölt, hogy ezt megnyeije. Visszatérve Materákhoz: elég furcsán hatott, amikor a tévéta­nács tagja kijelentette, reméli, az új igazgató együttműködik a Ľubomír Fifík által vezetett csa­pattal, s programjába beépíti a csoport javaslatait. A Fifík­csapat adta be ugyanis a leg­professzionálisabb tervezetet, mégsem kapta meg a tévét. Mö­götte ugyanis nem állt komoly érdekcsoport. Fifíkék minden­képpen helyet kapnak a tévé vezetőségében, így valószínű, hogy az új igazgató két tűz kö­zött találja magát: a mögötte álló gazdasági érdekcsoport és a Fifík vezette szakemberek is nyomást gyakorolnak rá. Ma­terák vagy célpont, vagy figura lesz, kicsi a valószínűsége, hogy olyan tévéigazgató, akire már rég vár a közvélemény. Holnap kezdődik Zágrábban a Közép-európai Kezdeményezés tagállamainak kilencedik csúcstalálkozója Választóvonalak nélkül a kontinensen ÖSSZEFOGLALÓ Mikuláš Dzurinda szlovák kor­mányfő a Közép-európai Kezde­ményezés holnap kezdődő zág­rábi csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök­kel is találkozik. A kétnapos KeK­tanácskozáson Ľudovít Černák gazdasági és Eduard Kukán kül­ügyminiszter is részt vesz. A gaz­dasági, kereskedelmi és külpoli­tikai kérdésekkel is foglalkozó találkozó végén a tagállamok zá­ródokumentumot fogadnak el. A horvát fővárosba meghívták Jac­ques Santert, az Európai Bizott­ság elnökét is. A KeK 16 állam la­za csoportosulása - az együtt­működés folyamatosságát az OLVASÓI LEVELEK Több megálló kellene Közelednek a helyhatósági vá­lasztások. Az utcai hirdetőosz­lopokon, a plakátokon, az új- ­ságok hasábjain bemutatkoz­nak a polgármesterjelöltek és a képviselői posztra pályázók. Új programmal, új ígéretekkel indulnak. Komárom város pol­gárai és a környékbeli lakosok remélik, hogy az elkövetkező időszakban megoldódik egy adott évben elnöki funkciót ellá­tó ország (1998-ban Horvátor­szág) biztosítja. A kormányfők évente egy alkalommal tanács­koznak, eddig Velencében, Dub­rovnikban, Bécsben, Budapes­ten, Triesztben, Varsóban, Graz­ban és Szarajevóban ültek össze. Külügyminiszteri találkozókat félévenként tartanak. 1989. no­vember 11-12-én Budapesten Ausztria, Jugoszlávia, Olaszor­szág és Magyarország külügymi­nisztere állapodott meg az együttműködésről. A közösség­hez 1990. május 28-án csatlako­zott Csehszlovákia. Az első csú­csot 1990. július 31-én és au­gusztus l-jén tartották Velencé­ben; akkor honosodott meg a olyan probléma is, amely sok embert érint. Ugyanis már sok évvel ezelőtt megszüntették a városközpontban a buszmegál­lókat - ez érthető volt, mert ott a vásárcsarnok épült fel. Pótmegoldásként azonban az­óta sem létesítettek semmit. Átadták a vasútállomás mellet­ti új buszmegállóhelyet, csak­hogy aki vidékről utazik, an­nak két kilométert kell gyalo­golnia, mire eljut az orvosi rendelőbe vagy a városköz­pontba. Hostina Irén Komárom Pentagonálé használata. 1991. július 26-27-én, a Dubrovnik­ban tartott második csúcsérte­kezleten lett Lengyelország a hatodik tag, s jött a Hexagonálé. Az 1992 óta Közép-európai Kez­deményezés nevet viselő regio­nális tömörülésben azóta Jugo­szlávia tagságát felfüggesztet­ték, de 1993-ban megerősítet­ték az önálló Csehország és Szlovákia tagságát. 1992 óta tag Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina, 1993-ban csatlakozott Macedónia. Az 1996 közepén tartott bécsi kül­ügyminiszteri találkozón felvet­ték Albániát, Bulgáriát, Fehér­oroszországot, Romániát és Uk­rajnát, 1996 novemberében, a Már a búcsú sem a régi Mára a búcsúk elvesztették régi hangulatukat. Főleg a belső tarta­lom tűnt el, amikor a falu lakossá­ga, tisztelve a falu védőszentjét, ünnepet, búcsút ült a családdal, rokonokkal együtt. Kevés falu, te­lepülés tartja azt a szokást, hogy a meghívott vendégekkel együtt ül­nek az ünnepi asztalhoz. Ma már nincs rá idő vagy lehetőség. Fa­lunkban, Nánán és Párkányban is csak a lakosság töredékét, a temp­lombajárókat érdekli a búcsú. grazi csúcson pedig Moldovát. A KeK-nek tagja két EU-tagállam, sőt megfigyelőként Bajorország is. Ennek fényében szögezte le 1997 elején a brüsszeli bizott­ság, hogy készek finanszírozni a KeK egyes programjait, elsősor­ban azokat, amelyek a demokrá­ciát szolgálják. A legutóbbi, 1997. november 28-29-i szara­jevói csúcstalálkozón a KeK 16 tagországának kormányfője el­fogadta azt a nyilatkozatot, amely a választóvonalak nélküli Európa megteremtését, illetve a kevésbé fejlett KeK-tagállamok megsegítését szorgalmazza. A KeK kisebbségi keretegyezmé­nyéhez ekkor tizedikként Romá­nia is csatlakozott, (m; di) Vannak azonban hangulatos bú­csúk; ezt tapasztaltam Bátorke­szin, Köbölkúton, Kéménden, Muzslán, ahol volt körhinta, és nem hiányzott a tükrös rnézeska­lácsszív, a tökmag, a pattogatott kukorica. Viszont sok helyen falo­vacska helyett már robbanószere­ket árusítanak. Félelmetes volt sé­tálni a köbölkúti vásáron, mert a zene vagy nóta helyett úton-útfé­len a fiatalok durrogtatását hallot­ta az ember. A durrogás, a füst még inkább eszembejuttatta a ré­gi búcsúk hangulatát. Hajtman Kornélia Nána

Next

/
Thumbnails
Contents