Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-17 / 266. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 17. A mezőgazdasági tárca a termelők védelme érdekében Az öntözővízre járó állami támogatás visszatartása lehetetlen helyzetbe hozza a termelőket Gyökeres változások ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Pavel Koncoš vezette mezőgazdasági tárcának eltökélt szándéka piacvédelmi intézkedésekkel védeni a hazai mezőgazdasági termelőket és a fogyasztókat, s exporttámogatásokkal serkenteni a hazai termelők és termékek versenyképességét hangzott el az új tárcavezetés tegnapi bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Pavel Koncoš miniszter, valamint Ivan Rosival, a kereskedelmi és gazdaságpolitikai területet felügyelő államtitkár nyomatékosan hangoztatták: az általuk tervezett piacvédelmi intézkedések szigorúan összhangban lesznek a Szlovákia által vállalt nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségekkel, így a WTO és a GATT szabályaival egyaránt. A miniszter jelezte, hogy kvótabevezetésekkel is számolnak. Az új tárcavezetés meglátása szerint „át kell értékelni a cseh-szlovák vámuniót is", amely a mezőgazdasági árucserére nézve előnytelennek bizonyult. Rosival államtitkár a Mečiar-kormány rossz mezőgazdasági politikájának érzékeltetésére felhozta: amíg az élelmiszeripari termékek külkereskedelmét illetően a mérleghiány 1994-ben „csak" 7 milliárd korona volt, addig 1997-re a deficit 13,2 milliárd koronára szökött fel. Kiderült, hogy olyan termékeket is behoztunk, amelyeket saját termelőink is termeltek, vagy éppen az olcsó behozatal miatt nem tudták eladni. Mészáros Győző államtitkár, aki a mezőgazdasági termelést, a víz- és erdőgazdaságot felügyeli majd a tárcánál, egyebek között elmondta, felül kívánják vizsgáim a privatizációt is. Az új tárcavezetés át akarja értékelni a dotációs politikát. Mivel a tárgyalások a pénzügyi kormányzattal még nem zárultak le, egyelőre még nem lehet tudni, hogy jövőre milyen pénzcsomag áll dotációk címén a tárca rendelkezésére. Mészáros Győző jelezte: van néhány olyan terület, amely érdekes lehet a hazai termelők számára. Ilyen például a juhtenyésztés is. Eltökélt szándék visszaszerezni a lengyel kukoricapiacot, amelyet Szlovákia 1996-1997-ben veszített el. G. A. ígéret volt, pénz (még) nincs Valóban első az Első Lakástakarékpénztár 10 milliárd a lakásokra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Első Lakástakarékpénztár Rt. (PSS) tegnap ünnepelte működésének 6. évfordulóját. A pénzintézet jelenleg 705 ezer takarékoskodót tart nyilván (az idén 114 ezerrel nőtt az ügyfeleik száma), ezzel a piac 85%-át uralja, s a betétek összértéke 25,6 milliárd korona. A PSS az idén október 31-ig 9,8 milliárd koronával támogatta a lakásépítést és -felújítást; 1993 óta az e célra nyújtott együttes összeg 21,4 müliárd koronára rúg. A lakástakarékpénztár december végéig rendkívüli közteshitelt (8 százalékos kamatra) nyújt mindazoknak, akik jelenleg nem törlesztenek kölcsönt, és akik fürdőszobájukat, lakásuk ablakait vagy a fűtést akarják felújítani. Mivel a 6 éves takarékossági ciklus számos ügyfél esetében az idén lejár, ezért sokan rövidesen a pénzükhöz jutnak, mégpedig a következő módon: a 6 év eltelte és a célösszeg legalább 50 százalékának elérése után a pénzintézet értesíti az ügyfelet, aki ha postordultával visszajelez (feltüntetve a pénzfelvétel módját), 2-3 héten belül a megtakarításához jut. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újdonság a BÉT-en Budapest. A Budapesti Értéktőzsdén november 20-án, pénteken indul az új számítógépes kereskedési rendszer. Az új távkereskedési rendszer nyitvatartási ideje több szakaszra oszlik - az ajánlatgyűjtési- és nyitószakaszt követően a részvények kereskedési ideje az eddigiekhez hasonlóan 11,20-13,15 óra közötti időszakra esik. (MTI) A FAO előrejelzései Róma. A tavalyinál 2%-kal kisebb, 1,872 milliárd tonnás világtermést jósol a gabonából 1998-ra az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a római székhelyű FAO. Főleg Ázsiában, Oroszországban és a FÁK-ban esik vissza a termelés. Kedvezőtlenek maradnak az élelmezési kilátások KözépAmerikában a katasztrofális időjárás, Afrikában a Szaharától délre dúló háborúk és Ázsiában a gazdasági válság miatt. 3%-kal 201 mülió tonnára süllyed a világ gabonakereskedelme az 1998/99-es szezonban -jósolja a FAO. Enyhén emelkedett viszont a búza árfolyama a világpiacon, de még így is jóval elmarad az 1997-es áraktól. (MTI) Tilos a fenyőfák kivágása Pozsony. A földművelésügyi minisztérium 394/1995- 700as rendelete alapján december elsejétől az évvégéig idegenek számára tilos a belépés a Nyitrai kerület azon erdeibe, amelyben tűlevelű facsemeték nőnek. Az illegális fakivágást pénzbírsággal büntetik; ennek nagysága a fácskák karácsony előtti piaci árának két-háromszorosa lehet. A Nyitrai kerületben 95 595 hektár erdő található, de ennek csak 10 százaléka a fenyőerdő. (TA SR) Illésháza, Nagymagyar. A kitartó őszi esőzések közepette könnyen megfeledkezünk róla, hogy az idei nyarat, főleg augusztust szélsőségesen száraz időjárás jellemezte és bizony gyakran öntözni kellett. V. KRASZNICA MELITTA Az idén az öntözővíz, valamint az energia árának támogatási rendszere megváltozott, és közvedenül a felhasználó igényelhette az állami dotációt, amely az irányelvek alapján a felhasznált víz és energia árának 70 százaléka. Csakhogy - a többi támogatási tételhez hasonlóan erre sincs jogigényük a gazdálkodóknak. Vagyis nyáron elvégezték az öntözést, az előírásoknak megfelelően benyújtották támogatási kérelmüket, de a pénz a mai napig nem érkezett meg számláikra. - Felső-Csallóközben az öntözés nem intenzifikációs tényező, hanem létkérdés - nyilatkozta lapunknak Földes Tibor, az illésházai Bizakodtunk, legkésőbb októberig megkapjuk az ígért pénzt. központú mezőgazdasági szövetkezet elnöke. - Az itteni sekély, homokos talajokon egyszerűen elképzelhetetlen a termelés öntözés nélkül. Szövetkezetünk egész területén, vagyis 1200 hektáron ki van építve az öntözőrendszer és teljes mértékben ki is használjuk azt. Az idén mintegy 1,8 millió köbméter vizet öntöztünk ki - hektáronként átlagosan 60 mm-t -, ami az energiára fordított költségeket is figyelembe véve négymillió koronájába került a szövetkezetnek. Bíztunk benne, hogy legkésőbb október folyamán az összeg 70 százalékát állami támogatás formájában megkapjuk, de nem így történt. Sőt, semmi jóval nem biztatnak bennünket, mondván, nincs pénz. Sajnos addig, amíg nem kapjuk meg a dotációt, mi sem tudunk fizetni a vízgazdálkodási vállalatnak. Jelenleg az öntözővíz köbméterenkénti ára 1,90 korona. Még ennek a harminc százaléka is - amit ugye nekünk kell állnunk - óriási megterheléstjelent számunkra, nem még az egész összeg kifizetése. Ez egyszerűen meghaladja lehetőségeinket. Elfogadható megoldásnak azt tartanánk, ha az állami támogatás alanyi jogon járna azoknak, akik teljesítik az irányelvekben előírt feltételeket. Valahogy úgy, mint a tej esetében, esedeg ahogyan a gázolaj fogyasztói adójának visszaigénylése működik. Az öntözővíz esetében azt a megoldást is elfogadhatónak tartanánk, ha annak árát az illetékes minisztérium koronában állapítaná meg. A nyár folyamán a Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara közreműködésével a környező mezőgazdasági üzemekkel közösen tettünk is már ilyen irányú javaslatot az ágazatvezetésnek, de az ügyben nem történt előrelépés. Nincs irigylésre méltó helyzetben a szivattyútelepeket, csapokat és a föld alatti csőrendszert üzemeltető nagymagyari Varia Kft. sem. Farkas László ügyvezető szerint a legnagyobb probléma az, hogy az állami támogatás nem jár alanyi jogon. Nekik viszont más bevételi forrásuk nincs, csak az, amit az állam az üzemeltetésre, a karbantartásra támogatás formájában nyújt. - Tarthatatlan az állapot, hogy míg mi a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal kötjük a szerződéseket, nekik vagyunk kötelesek elszámolni a vízzel, a villannyal, a javítási munkálatokkal, addig az elvégzett munkákértjáró fizetséget állami támogatás formájában kapjuk. A szivattyúház kezelésért, a víz eljutFarkas László: „Tarthatatlan az az állapot, hogy míg mi a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal kötjük a szerződéseket, addig az elvégzett munkákért járó fizetséget állami támogatás formájában kapjuk." (Fotó: vas) tatásáért a termelőkhöz stb. köbméterenként legfeljebb 35 fillért, az éves karbantartásért, az őrzésért, a berendezéseknek a téli időszakra történő felkészítéséért stb. hektáronként évente 150 koronát kellene kapnunk. A feltételes mód nagyon is indokolt, hiszen pillanatnyilag is 7,5 millió koronával tartozik az állam. Behajtani azonban nem tudjuk kinnlévőségeinket, mivel, a földművelésügyi minisztérium dotációs alapjából kellene átutalni ezt az összeget. A támogatásra meg ugye nincs jogigényünk. Nézetem szerint állami költségvetési tételként kellene kezelni ezekre a minden évben elvégzett munkálatokra fordítót kiadásokat. A pénz a velünk szerződéses viszonyban álló Állami Vízgazdákodási Vállalat számlájára érkezne, amely aztán a szerződések alapján kifizetné az általunk elvégzett munkákért járó pénzt. Így világos viszonyok alakulnának ki. Egy köbméter víz eljuttatása a szivattyúktól a csapokig 50 fillérbe kerül számunkra, a 35 filléres állami támogatás mellett a fennmaradó 15 fillért a termelőknek számlázzuk. A Varia Kft. mintegy 50 ezer hektárnyi területen üzemelteti a szivattyútelepeket, csapokat és a föld alatti csőrendszert, és ez a terület közigazgatásilag két kerülethez, a Pozsonyihoz és a Nagyszombatihoz tartozik. Farkas László elárulta, az előbbiből sokkal nagyobb arányban megkapták az állami támogatást, mint a másikból. Azáltal, hogy a mezőgazdsasági termelők nem jutottak hozzá a beígért támogatáshoz, és ebből kifolyólag tartoznak a vízgazdálkodási vállalatnak, amely állami cég, veszélyben forog a jövő évi támogatási igényük is. Hasonló a helyzet a Varia kft.vel is: amennyiben nem kapja meg a támogatást, nem fog tudni eleget tenni valamennyi kötelezettségének az adóhivatal, a biztosítók felé, ezért ők sem kérhetnek majd dotációt. Azok a gazdálkodók, társaságok ugyanis amelyek állami vállalatnak tartoznak, nem igényelhetnek állami támogatást. Az új kormánynak sürgősen megoldást kell találnia erre a problémára, különben kilátástalan helyzetbe hozza a termelőket és a szivatytyútelepek üzemeltetőit. Mészáros Győző államtitkár: a termelők már a napokban megkapják az öntözési támogatást A mezőgazdasági tárca már intézkedett VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. november 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 60,727 Osztrák schilling 3,093 Francia frank 6,490 Svájci frank 26,425 Kanadai dollár 23,420 USA-dollár 36,308 Német márka 21,764 ECU, EU 42,827 Olasz líra (1000) 21,996 Cseh korona 1,216 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,150 17,850 ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A mezőgazdasági üzemek már a napokban maradéktalanul megkapják az öntözővízrejáró állami támogatást-jelentette ki lapunknak nyilatkozva Mészáros Győző, a földművelésügyi minisztérium államtitkára. Megerősítette, hogy az új tárcavezetés gondolt a szivattyútelepeket, csapokat és a föld alatti csőrendszereket üzemeltetőkre is. Elmondta, „már történtek lépések ez ügyben is", s a napokban e kérdésre is sort kerítenek. Mészáros Győző, az Új Szónak nyilatkozva megerősítette, hogy az új tárcavezetés a jövőre nézve gyökeresen „át akarja értékelni az öntözési dotációs rendszert". - Egy új koncepcióval akarunk előállni, amely új filozófián alapszik majd - mondta az államtitkár. Reményei szerint az anyagot egy hónapon belül papírra is vetik. - Nem elégséges az állapot, amely az öntözés területén uralkodik. Tudatosítani kell, hogy az intenzív gazdálkodáshoz víz kell. Viszont azon mezőgazdasági termelőkre, akik öntözni akarnak, nagy megterhelés hárul, annak ellenére, hogy az állami támogatás 70 százalékos. A támogatást ugyanis a termelők csak akkor kapták meg, ha már megfizették az előző számlákat. A mezőgazdasági tárca új vezetése intézkedett, hogy a termelők napokon belül megkapják maradéktalanul a igényelt pénzösszeget az állami támogatásból 70 százalék magasságában. A termelőknek tehát alkalmuk lesz arra, hogy saját tartozásaikat kifizessék, 30 százalékot ugyanis nekik kell megtéríteniük szögezte le az államtitkár. Öntöző berendezések 330 ezer hektáron vannak, ezek értéke 500 millió korona. Mészáros Győző meglátása szerint az állami meliorációs vállalatok felszámolása után „ez a terület is nagyon mostohán volt kezelve". Az államtitkár nem zárja ki a privatizáció lehetőségét sem. (gágyor) A Dunaszerdahelyi járásban a kombájnokat és a szállítójárműveket a legtöbb helyen elnyeli a mély talaj Az esőzések miatt késnek a munkával KRASCSENICS GÉZA Nyárasd. Az ismétlődő esőzések következtében mindenütt ádáz csata folyik az idővel és az időjárással. Rendldvül lassan, veszteséggel, többletkiadással végzik a betakarítást és jelentősen osúszik a vetés agrotechnikai határideje. Sidó Miklós, a Dunaszer dahelyi Regionális és Információs Szolgálat agronómusa elmondta: október 25-ig kellett volna végezni a búza vetésével, ennek ellenére november elsejéig csupán a vetésterület 70 százalékán került földbe a mag. Az eladhatatlan búzakészletek, a gabonapiacon kialakult válsághelyzet arra kényszerítette a termelőket, hogy a korábban jelzett 2500 hektárral szemben a valóságban 5000 hektárral csökkentsék a búza vetésterületét. Ahol idejében vethettek, ott szép, egyenletes a kelés, ahol az esőszünetekben hullajtják a földbe a magot, gyenge kelésre és bokrosodásra vagy még roszszabb áttelelésre számíthatnak. 17 500 hektáron rendkívüli körülmények között végzik a szemes kukorica betakarítását. A kombájnokat, főként a szállítójárműveket legtöbb helyen elnyeli a mély talaj, soha nem tapasztalt lassúsággal halad a munka. November elsejéig a vetésterület 40%-ról került biztonságba a termés. Magas, 30-35%os a nedvességtartalom. A szárítás magas többletköltséget jelent. A nehézségek ellenére a termés jó, járási méretben 6,5 tonnás hozamátlagra számítanak. A tonnánkénti 2800-3000 koronás felvásárlási ár nem fedezi a kukorica termelési költségeit sem. Ahhoz, hogy némi haszonnal zárhassanak, kukoricából 8-9 tonnás hektárhozamot kellene betakarítani. Ráadásul baj van az értékesítéssel, sok esetben a feletetésre sincs mód, mivel vészesen csökken az állatállomány. A szarvasmarha-tenyésztés megcsappanása után a sertésállomány létszáma is drasztikusan visszaesett a járás területén. Olyan gazdaságok is vannak, ahol a sertésistállók üresen állnak, miközben az ország sertéshús-behozatalra szorul. A sok csapadék nemcsak hátráltatja a cukorrépa betakarítását (3-4 hetes késésre számítanak), hanem rohamosan csökkenti a minőségét is. A cukortartalom 13-14%-ra esett vissza, ami jóval gyengébb a tavalyinál, ám a mennyiség nagyjából elfogadható (42 tonnás átlagra számítanak). Viszont az alacsony, tonnánkénti 700 koronás felvásárlói ár mellett a répa nem tartozik a haszonnövények közé.