Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-17 / 266. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 16. Gerhard Schroder német kancellár kétnapos ismerkedő látogatása az orosz fővárosban Kipróbált kapcsolat új szereplőkkel Furcsa helyzet alakult ki Irak körül: látszólag minden érintett elégedett Indonéziában sokkal nyugodtabb a helyzet Mégis, ki győzött? Lefülelt ellenzékiek MTI-HIR Ted Turner ambíciói New York. Ted Turner mé­diamágnás, a CNN megala­pítója ringbe akar szállni az Egyesült Államok elnöki tisztéért. A The New Yor­ker magazin tegnap idézte Turnert, aki szerint „igen komolyak" a tervei, hogy jelölteti magát a 2000-ben esedékes elnökválasztáson. Feleségének, Jane Fondá­nak azonban fenntartásai vannak férje ambícióit ille­tően. A neves színésznő mindazonáltal kijelentette, hogy oda megy, ahová a férje. Ted Turner, aki no­vember 19-én tölti be 60. életévét, a múltban már nemegyszer okozott meg­lepetést. 1995-ben például vállalata, a Turner Broad­casting System (TBS) ösz­szeolvadt a Time Warner­ral, létrehozva ezzel a világ legnagyobb média- és szó­rakoztató birodalmát. Ta­valy pedig Turner egymilli­árd dollárt adományozott az ENSZ-nek. (PAN) PORTRÉ Nem tud kurdul Abdullah Öcalant, aki csak az ellenség nyelvét beszéli, a kurdok lánglelkű forradal­márnak tartják. (ČTK/AP) Róma. A Rómában őrizet­be vett 49 éves kurd gerilla­vezér nem tud kurdul. Csak annak az államnak - Török­országnak - a nyelvét érti, amely ellen kíméletlen há­borút irányít. Mi több, egy isztambuli, vagyis török fo­cicsapat, a Galatasaray lel­kes szurkolója. Sokan nem beszélik a kurd nyelvet a Kurd Munkáspárt (PKK) aktivistái közül sem. A száműzetésben működő kurd parlament szeptembe­ri római ülésén, amelyet az olasz képviselőház épületé­ben tartottak, a kurd hon­atyák a legkülönbözőbb nyelveken tették le az es­küt, az arámitól a kurdig. Abdullah Öcalan, a PKK nemzetközi körözés alatt álló, a római Fiumicino re­pülőtéren letartóztatott ve­zetője is csak törökül ért. Noha évek óta rejtőzködni kénytelen a török hatósá­gok elől, nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy megnézze a tévében kedvenc csapata, a Gala­tasaray meccsét. Egyszer még egy fontos interjút is félbeszakított, hogy láthas­sa a török focistákat játék közben. Négymillió kurd hagyta el 1984 óta négy or­szág - Törökország, Irak, Irán és Szíria - között fel­darabolt szülőföldjét. A legtöbb kurd - kb. 1 millió - Németországban telepe­dett le. Itt működik fő pro­pagándaközpontjuk is, de a legtöbb adományt Svájc­ban gyűjtik, amely 15 ezer kurdot fogadott be. A hívei által lánglelkű szabadság­harcosként istenített PKK­vezetőt a világ legveszedel­mesebb terroristájának tartják a török hatóságok. Az ő terhére róják a véres gerillaháború 30 ezer ha­lottját. (PAN) MTI-TU DÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz-német poli­tikai és gazdasági kapcsolatok­ról, illetve időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecse­rét Moszkvában Gerhard Schro­der német kancellár és Jevge­nyij Primakov orosz kormányfő. Az új német kancellár tegnap ér­kezett kétnapos „ismerkedő" lá­togatásra az orosz fővárosba, s a nap folyamán pártpolitikusok­kal is eszmecserét folytatott. Ma a Kremlben találkozik Borisz Jelcin államfővel. Schroder láto­gatásáról közvetlenül az SPD választási győzelme után szüle­tett megállapodás, s az elmúlt héten Joschka Fischer külügy­miniszter villámlátogatást tett Moszkvában, hogy előkészítse az új kancellár vizitjét. Schroder érkezésekor újság­íróknak adott nyilatkozatában megerősítette az orosz-német kapcsolatok folyamatosságát, Washington/Bagdad. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő szerint vasárnap este zöldjelzést adott a vi­lágszervezet fegyverzetel­lenőreinek az Irakba törté­nő visszatéréshez és tevé­kenységük újrakezdéséhez, miután Irak visszavonta az együttműködést megszakí­tó korábbi döntését. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Biztonsági Tanács megállapí­totta, hogy az iraki vezetés min­den feltétel nélkül kinyilvánította készségét az UNSCOM-mal és a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) ellenőreivel való teljes körű együttműködés hala­déktalan felújítására, lehetővé te­szi az ellenőrök akadálytalan munkáját. Richard Butler, az UNSCÓM vezetője közölte, hogy munkatársai Bahreinból ma reg­gel indulnak vissza Irakba. Kofi Annan ENSZ-főtitkár méltatta, hogy a felek végül hajlottak a bé­kés, diplomáciai megoldásra. Re­ményét hangoztatta, hogy a mos­tanihoz hasonló vitára többször nem kerül sor - már csak azért sem, tette hozzá, mert az iraki kö­de hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kétoldalú viszonyban új szakasz kezdődik, az új bonni vezetés szerint ugyanis az együttműködést sokkal széle­sebb társadalmi alapokra kell helyezni. (Megfigyelők emlé­keztetnek rá: Jelcin és Helmut Kohl kancellár személyes jó vi­szonya sok esetben meghatáro­zó volt a különböző problémák kezelésében.) Schroder kancellár tegnap négy­szemközti megbeszélést folyta­tott az orosz kormányfővel (Pri­makov már délután Kuala Lum­purba repült, az APEC csúcsérte­kezletére), és a találkozó idején a tárgyaló küldöttségek tagjai is megkezdték ismerkedő konzul­tációikat. Borisz Jelcin és Gerhard Schro­der egyébként idén nyáron már találkozott egymással: az orosz elnök 1998. június 8-9-i bonni látogatásakor tárgyalt az akkor még ellenzéki SPD vezetőjével. telezettségek teljesítése körüli esetleges újabb konfliktus esetén „a diplomatáknak aligha lesz módjuk és idejük bármit is tenni". A főtitkár szavai egyértelműen ar­ra utaltak, hogy az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia világosan értésre adta: Irak részéről „elég egy rossz mozdulat", a teljes körű együttműködési kötelezettség legkisebb megsértése, és minden előzetes figyelmeztetés nélkül be­következik a katonai csapás. Hogy az „angolszász hatalmak" - az amerikaiak és a britek - ko­molyan gondolják a katonai nyomás fenntartását, az is mu­tatja, hogy egyelőre nem kezdő­dik meg az Öböl térségébe indí­tott erők visszavonása. A tegnapi iraki sajtó győzelem­ként ünnepelte azt, hogy az Egyesült Államokkal kialakult legújabb szembenállás nem torkollott fegyveres összetűzés­be. Egyes lapok dühödt kiroha­násokat intéztek Bili Clinton amerikai elnök ellen, aki vasár­nap kormányváltást sürgetett Irakban. „Az iraki vezetés dön­tése, hogy felújítja együttmű­ködését az ENSZ szakértőivel, kihúzta a talajt a washingtoni törekvések alól" - írta például az asz-Szaura. A lap szerint a legújabb diadalért az iraki né­pet illeti a köszönet, amely to­vábbi győzelmeket fog aratni, egészen a büntetőintézkedések megszüntetéséig. Jakarta. Az indonéz fővárosban lecsillapodott a helyzet a diákok és katonák közötti többnapos véres összecsapások nyomán. Jakarta utcáin tegnap csupán a szokásos közlekedési zűrzavar uralkodott. Jusuf Habibie elnök szomba­ton azzal vádolt meg „bizonyos köröket", hogy meg akarták dönteni kormányát. Parancsot adott a hadseregnek, hogy minden lázadási kísérletet ha­ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Ladislav Pittner bel­ügyminiszter rendelete értelmé­ben november 15-től a cseh ál­lampolgárok Szlovákiában is kérhetnek letelepedési enge­délyt. Ez az egyik eredménye a čejkovicei találkozónak, ame­lyen a szlovák belügyminiszter és cseh kollégája, Václav Grulich a határrendszer-ellenőrzésről, a határsértésekről és a szervezett bűnözés elleni harcban való együttműködésről tárgyalt. Pitt­Belgiumi németek Saját egyetemet! Brüsszel. Független, saját egye­tem létrehozását kérik a belgiumi német kisebbség vezetői. Az első világháború után Belgiumhoz ke­rült, egykori német terület mint­egy 70 ezer lakója ma már önálló igazgatású közösséggel, saját parlamenttel és kormányzattal rendelkezik. Évente egyszer, no­vember 15-én megrendezik a kö­zösség saját ünnepét. A németek miniszterelnöke, Joseph Maraite beszédében hűségesküt tett a bel­ga állam mellett, és az ország egy­ségének megőrzésére szólította fel két másik közösséget, a fran­ciaajkú vallonokét és a holland anyanyelvű flamandokét. Ma­raite egyben állást foglalt egy né­metajkú egyetem létrehozásának szükségessége mellett, a közös­ség fővárosában, Eupenban. Ezt annál is fontosabbnak találta, mert a német kisebbség olyan hí­res egyetemvárosok szomszédsá­gában él, mint Liege, Aachen, Hasselt, Trier, Leuven, Köln, Ma­astricht, Düsseldorf. (MTI) tározottan törjön le. A rendőr­ség megkezdte az őrizetbe vett ellenzékiek kihallgatását. A rendőrség tegnap azt közölte, hogy kilenc embert vett őrizet­be. Valamennyien, köztük két nyugalmazott tábornok, ahhoz a 17 fős csoporthoz tartoznak, amely csütörtökön aláírta a Habibie lemondását követelő közleményt. Indonéz források szerint az el­múlt hét összecsapásaiban leg­kevesebb 15 ember veszítette életét, néhány diák eltűnt. ner szerint nem a szlovák-cseh, hanem a szlovák-ukrán és a szlovák-magyar határon van­nak problémák. Ezért is lenne hasznos felújítani a visegrádi négyek együttműködését, ami egyszerűsítené a magyar-szlo­vák határkérdést is. A két tárca­vezető megegyezett egy közös szakbizottság felálh'tásában, amely a toloncegyezmény mó­dosítását készíti elő. A szerve­zett bűnözés elleni harcban egy­más gyors tájékoztatása a leg­fontosabb. (gl) UCK-felhívás Pénz kell a háborúra Belgrád. A Koszovói Felszabadí­tási Hadsereg (UCK) felszólította a világ minden táján élő albáno­kat, hogy pénzadományokkal se­gítsék a többségében albánok lak­ta szerbiai tartomány függeden­ségéért vívott harcát. A gerilla­hadsereg Belgrádban ismertetett közleménye hangsúlyozta: az al­bánok .kötelesek" támogatni az UCK-t, mert a háborút segítve Ko­szovó szabadságát, függetíensé­gét és demokráciáját segítik. Meg­figyelők emlékeztetnek arra, hogy a szakadárok háborújához szük­séges pénzügyi hátteret részben a külföldön - főként Németország­ban és Svájcban élő - albánok te­remtették meg. Bujar Bukoshi, az úgynevezett emigráns koszovói kormány német földön élő veze­tője júliusban egyik nyilatkozatá­ban elismerte, hogy „adót" szed­nek külföldön élő honfitársaiktól. Németországban 1992-ben pél­dául létrehozták a Koszovó Köz­társaság Pénzügyi Alapját. (MTI) Ramadan, a látszat őrzője Az iraki köztársaság alelnöke kijelentette: országa minden eszközzel folytatni fogja a küz­delmet az ENSZ határozatai értelmében fenntartott keres­kedelmi zárlat feloldásáért. Ta­ha Jaszin Ramadan egy nép­gyűlésen elhangzott felszólalá­sában az irakiakat nyolc esz­tendeje nélkülözésekkel sújtó kereskedelmi zárlat fenntartóit több mint másfél millió ember haláláért tette felelőssé. Az ira­ki visszakozás másnapján mondott beszédében az ország második méltósága éles kiro­hanást intézett az Egyesült Államok ellen, kihívónak és egyeduralomra törekvőnek ne­vezve a washingtoni politikát. Ladislav Pittner a határkapcsolatok javításáról Visegrádra szükség van Benjamin Netanjahu kormánya akár bele is bukhat a csapatkivonás beígért megkezdésébe Sáron nem nyugszik HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálem. Izrael ígéretet tett, hogy a Kelet-Jeruzsálemről folyó vita ellenére e héten - valószínű­leg csütörtökön - megkezdi csa­patai kivonását Ciszjordániából ­közölte vasárnap Szaeb Erakat, az izraeliekkel tárgyaló palesztin küldöttség vezetője. A palesztin politikus Danni Naveh izraeli ál­lamtitkárral és Dennis Ross ame­rikai különmegbízottal folytatott tárgyalásai után újságíróknak el­mondta: az izraeli fél ígéretet tett, hogy e héten végrehajtja a csapatkivonás első szakaszát, szabadon engedi a palesztin fog­lyok első csoportját, és hozzájárul a gázai repülőtér megnyitásához. Az izraeli ígéret komolyságát tá­masztja alá, hogy Ariel Sáron iz­raeli külügyminiszter nyomban arra buzdította a radikális zsidó telepeseket: ragadjanak magun­hoz minél több területet - jelen­tette tegnap az izraeli rádió. „Mindenkinek cselekednie kell, sietve még több dombot ma­gunkhoz kell ragadni. Ki fogjuk terjeszteni a térséget. Amit el­foglalunk, a miénk lesz. Bármi, ami nincs elfoglalva, végül az ő kezükbe kerül. Ez így lesz ... Ez az, amit most tenni kell" - mon­dotta Sáron vasárnap este az ultranacionalista Comet párt egyik gyűlésén, amelyen Jichák Mordehai izraeli védelmi mi­niszter is részt vett. Mint a Jerusalem Post című izra­eli napilap tegnap megírta, a rendezvényen mutatták be elő­ször térképen a telepesek képvi­selőinek, pontosan mit fog je­lenteni méreteiben az előirány­zott izraeli csapatkivonás. Sok telepes ezt követően azzal vá­dolta a kormányt, hogy tevéke­nyen közreműködik egy palesz­tin állam létrehozásában. A fel­háborodott felszólalók új vá­lasztások kiírását követelték. Nabil Abu Rudeina, Jasszer Ara­fat palesztin elnök szóvivője lá­zításnak nevezte Sáron megnyi­latkozásait, és azt mondta: „rob­banáshoz" vezethetnek. Primakov és Schroder találkozása csupa mosoly volt (ČTK/AP) Ariel Saront egyáltalán nem zavarja, hogy álláspontja szöges ellentét­ben áll a kormány döntésével. Mégpedig nem is először. (Archívum)

Next

/
Thumbnails
Contents