Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-17 / 266. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 17. KOMMENTÁR Ez a gyár eladó PAKOZDI GERTRÚD Jóllehet az új kormánytagok nem választási kampányfogásként beszéltek másfél hónapja az ország rossz gazdasági helyzetéről, talán maguk sem gondolták, hogy a vártnál jóval rosszabb a helyzet. A miniszterelnök válságról beszél, s az újabbnál újabb vállalatok kapuinak bezárásáról érkező hírek hallatán szavai egyáltalán nem tűnnek túlzásnak. Határozott kormányintézkedésre volt szükség ahhoz, hogy a költségvetésben keletkezett legnagyobb lyukakat úgy-ahogy betömhessék. Még az államadósság növelésének árán is. A kormányjavaslata, hogy az eredetileg tervezett ötmilliárdról 19,2 milliárd koronára növeljék az idei költségvetési hiányt. Ha a kényszerintézkedésben valami dicséretre méltó, akkor az a gyorsaság és a határozottság. Ez az, amire a jövőben is nagy szüksége lesz a kormánynak és az országnak. Mert bármennyire is örvend az EU és Amerika a szlovákiai fordulatnak, a külföld magatartása akkor változik meg gyökeresen, ha látja: az új kormány nem torpan meg az előző garnitúra által hátrahagyott csődtömeg felszámolásában. Még akkor sem, ha átmenetileg romlik a lakosság szociális helyzete. Több mint valószínű, hogy ezt nem kerüljük el. Peter Magvaši szociális és munkaügyi miniszter bejelentette: lehetséges, hogy a jövő év derekára a munkanélküliség 17 százalékra ugrik. Indoklás: az új tulajdonosok jó része megfeledkezett a fejlesztésről, az előző kormány meg a programjában tett ígéretéről, a munkanélküliség 10 százalék alá szorításáról. Távozásakor 14 százalékos volt a mutató, ami mindent elárul az általa agyondicsért privatizációs politika kudarcáról. A munkanélküliség kezelésének módja a gazdaságélénkítés. Ehhez pénz kell. Sok pénz. A hazai források viszont kiapadóban vannak, csak külföldire számíthatunk. Ennek idecsábítása sem lesz azonban olyan könnyű, ahogy az a parlamenti választások eredményei láttán tűnhetne. A jelenlegi ellenzék még most is azzal ijesztgeti a lakosságot, hogy az új kormány ki akatja árusítani az országot. Az igazság az, hogy ha akarná, se tehetné, mert a vevők nem tolonganak az országhatáron. Majd akkor, ha a jelenlegi országvezető garnitúrának sikerül a mostaninál lényegesen bizalomgerjesztőbb és csábítóbb gazdasági környezetet teremteni a számításba vehető külföldi befektetők számára is. A valóban dolgozni akaró munkanélkülinek általában mindegy, hogy hazai vagy külföldi a neki munkát adó gyár többségi tulajdonosa. Őt csak egy érdekli: teremtsen munkalehetőséget. JEGYZET Micsoda tészta! VOJTEK KATALIN Először azt hittem, rosszul látok Előkotortam a szemüvegemet, és kiderült, hogy nem tévedtem. A polcon olasz ünnepi kalácsok sorakoztak, a dobozon ott a felirat: Panettone di Milano. Aki csak egyszer is kóstolta ezt a jellegzetes milánói csemegét, soha nem felejti el ízét és illatát, amely képes betölteni az egész lakást. A tésztája olyan könnyű, mint a hab, hetekig eláll, anélkül, hogy vesztene mennyei aromájából. Büszkék is rá az olaszok, akik karácsonyi és újévi üdvözletként ezt a mi kuglófunkhoz hasonló ínyencséget küldözgetik rokonaiknak. A pozsonyi Tesco áruház egyik polcán fedeztem fel a híres panettonét, ám a viszondátás öröme elpárolgott, amikor szemüveggel is meggyőződhettem, hogy több mint négyszáz koronába kerül. Atyaúristen, vajon mit sütöttek bele? Aranyat? Füstölögve és üres kézzel távoztam, de a panettonét nem tudtam elfelejteni. Azért is megkóstoltatom a családommal, fogadkoztam. Van egy eredeti olasz szakácskönyvem, megcsinálom. A receptet olvasva kissé lelohadtam. így kezdődött: Aki nem tud egy egész napot áldozni a panettone elkészítésére, jobb, ha bele sem kezd. Pedig minden könynyűnek tűnt. A tészta semmi olyat nem tartalmaz, ami nálunk ne lenne kapható, csupán a kelesztési fázisok hosszadalmasak, három-négy-öt órásak. Semmit nem hagytam ki. A kalács alakja, illata hasonlított is az eredetihez, csak miután megkóstoltam, hiányoltam a könnyű foszlósságot, amelytől az eredeti panettone elolvad az ember szájában. Rájöttem, mi az, amit oly drágán fizettetnek meg készítői: az idő. Az erjedés, érlelés láthatatlan folyamatai rengeteg időt igényelnek, de kitűnő eredményt hoznak. Úgy hasonlított az én kalácsom az olasz eredetihez, mint a nyugati állapotok a mi posztszocialista viszonyainkhoz. A „hozzávalók", az alkotóelemek ugyan azonosak, csak nálunk még nem értek össze. Nem volt rá idő. Nem engedték, hogy legyen. S úgy látszik, még nagyon sokáig és nagyon drágán fizetünk, amíg a „keletlenség" álllapotából kikecmergünk. Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), Juhász László - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel SÍezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk Fiam, ekkora hülyeséget utoljára Ján Cuper parlamenti felszólalásakor hallottam (Peter Gossányi karikatúrája) Az előző kormány az Államért volt. Talán eljutunk oda, hogy a Polgár lesz az első Végre fellélegezhetnek a civil szervezetek „Négy évig kellett várnunk a mai napra: a kormány és a harmadik szektor képviselőinek találkozójára." Az idézett mondatot Stefan Markuš, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke mondta Csáky Pál miniszterelnökhelyettessel folytatott tárgyalása után. KÓSIK ANDREA A polgári szervezetek az elmúlt négy évben nem tartoztak a kormány kegyeltjei közé. A hatalom eleinte egyszerűen igyekezett tudomást sem venni róluk, majd amikor „túlságosan" aktivizálódtak, ellentámadásba lendült. A Polgári Kampány (OK) '98 létrejötte után a „közszolgálati" Szlovák Televízió ontotta tényként beállított rágalmait. A kampány szervezői nem győzték hangsúlyozni, hogy céljuk a polgárok részvételi arányának növelése a választásokon - mindennemű pártpropaganda nélkül -, közben az SZTV és a Slovenská republika azt hajtotta, hogy az OK '98 politikai pártokat - természetesen ellenzékieket - támogat, s működését ezek a pártok és persze Szlovákia külföldi ellenségei finanszírozzák. Ezek után nem meglepő, hogy az OK '98 szervezői az ötvenes évek retorikájához hasonlították a két média támadásainak hangvételét. A józan polgár nem vette be a „közszolgálati" maszlagot, s azokra szavazott, akik nem a múlttal rémisztgették, hanem a jövőbe néznek. Ha már a jövőnél tartunk, érdemes megemlíteni, hogyan képzelik az egyes politikai szubjektumok a polgárok bevonását az orFalánk masinák Leszállva a vonatról a vágsellyei vasútállomáson rögtön szemembe ötlött a kékre mázolt telefonfülke. A készülék működik, jelezte a rajta olvasható szöveg. Bedobtam egy tizest, és hívtam (volna) Rimaszombatot. A masina azonban bemondta az unalmast: gyanús recsegés hallatszott a dobozból. Már éreztem, hogy valami nincs rendben, és a végén persze se pénz, se posztó, ugrott a szág irányításába. A kormánykoalíciót alkotó pártok választási programjukban kellő figyelmet szentelnek a nonprofit szervezeteknek, s a szektort komplex módon kezelik. A kormányon kívüli szervezetekre partnerként számítanak a hatalom és a demokratikus elvek betartásának ellenőrzésében. Ezzel szemben az ellenzékbe került DSZM a civil szervezeteket csupán az állam kiszolgálóinak, a politikai tevékenység támogatóinak tartja: A polgári szervezetek tiltakoznak ez ellen, mert feladatuk a polgári jogok érvényesítése. A Mečiar-vezette mozgalom négyéves kormányzása alatt tudomást sem vett a harmadik szektorról. A jogalkotás során is mellőzték a polgári szervezetek kérését: vagy meg sem születtek a szükséges törvények, vagy vajmi kevés hasznuk volt. A józan polgár nem vette be a „közszolgálati" maszlagot. Az alapítványokról szóló törvény hatályba lépésével pedig drasztikusan csökkent a bejegyzett alapítványok száma: 2634-ből mindössze 422 maradt. Helena Voleková, a Harmadik Szektor Grémiuma jogalkotási csoportjának vezetője kimondta: a kormány csupán azért fogadtatta el a törvényt, mert ellenőrzése alá akarta vonni a függeden alapítványok tevékenységét, és sikerült is elérnie, hogy áttekintése legyen a külföldről érkező pénzforrásokról. A harmadik szektor számtalanszor hangoztatta az adótörvény módosításának szükségességét is, hogy az motiválja az adományozókat. A Mečiartizesem. Sebaj, vontam le a szomorú következtetést, talán a városban nagyobb szerencsével járok. A következő utamba eső készülék szintén szabad. Nosza rajta, ismét két darab ötkoronással enyhítem a masina éhét, sajnos az eredmény ugyanaz, mint az állomáson, a bolond masina előbb vonít, utána meg mintha vonatindulást jelezne, harang hallatszik a kagylóból újabb tízesem úszott el. Dühösen rácsapok a masinára, mindhiába, nem adja vissza a pénzt. Talán a postán több szerencséveljárok, gondoltam, és elbalkormány a civil szervezeteket az állam ellenségeinek tartotta mondta František Broček, a Szlovákiai Helsinki Polgári Társulás elnöke a Csáky Pállal folytatott megbeszélés után, kiemelve, megváltozott ez az álláspont az új kormány felállása óta. Pavol Demeš, a Harmadik Szektor Grémiumának szóvivője szerint a változás előszelét a korábbi ellenzéki pártok demokratikus kerekasztalai jelentették, amelyekre a harmadik szektor is meghívót kapott. Kitűnt, hogy Szlovákiában az eddigitől eltérő polgári-politikai párbeszéd van születőben. Az új kabinet közvedenül megalakulása után máris keresi a civil szervezetek képviselőivel való találkozást, és igyekszik őket bevonni az össztársadalmi folyamatokba. Csáky Pál megígérte, hogy a kormányhivatalban szerkezeti változást eszközölnek, s a kabinet állandó kapcsolatban lesz a polgári szervezetekkel. Az emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnökhelyettessel folytatott találkozón természetesen az emberi jogok is terítékre kerültek. Robert Fico, aki az Európai Emberi Jogi Bíróságon képviseli Szlovákiát, többször hangoztatta, hogy ezen jogok betartása terén Szlovákiában kielégítőnek mondható a helyzet, hiszen tőlünk - az Európa Tanács tagállamaival összevetve - kevesebb panasz érkezik a strasbourgi bírósághoz. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy mindez csupán a felszín, ugyanis Szlovákia polgárai tájékozatlanok e tekintetben, s nem tudják, hova forduljanak, ha sérelem éri őket.. Az emberi jogokra való nevelés is a kabinet feladata lesz, hogy méltó legyen a „polgárok kormánya" címre. lagtam a postahivatalba. Az épület falán elhelyezett készüléket már óvatosan szemlélgetem, leakasztom a kagylót (pénzt nem dobok bele), nézem a kijelzőn ugráló pontokat, csillagokat (a méregtől már én is csillagokat látok), egyszer csak megjelenik a kísérőszöveg is: csak vészhelyzet esetén használandó, kérem a kagylót a helyére akasztani, jő a figyelmeztetés. Nofene, mordulok rá, rosszabb vagy, mint az adószedők - dühösen visszaakasztom a kagylót. Felballagok a postaépületbe, és megkérem a teleSME Ján Figeľ külügyi államtitkár a napilapnak adott interjúban megerősítette, hogy felülvizsgálják a szlovák-orosz államközi szerződéseket. Ugyanakkor szerinte korai arról beszélni, hogy valamelyik szerződést felmondja-e a szlovák fél. A lap idézi Szergej Jastrzsembszkij volt szlovákiai orosz nagykövetet, aki 1996-ban kijelentette: „országaink az utóbbi 40 hónapban több, mint 70 államközi szerződést kötöttek". A kormány több tagja rámutatott, hogy az előző kabinet Oroszországgal szemben vállalt kötelezettségei Szlovákia NATO-csadakozását is akadályozhatják. Ján Figeľ szerint a kölcsönös kapcsolatok tisztázása és az utóbbi években kötött szerződések felülviszgálata Oroszország számára is előnyös lehet, hiszen ezek a kapcsolatok gyakran nem az állam, hanem szűkebb csoportok érdekeit szolgálták. František Šebej, a parlament európai integrációs bizottságának elnöke a szerződések felülvizsgálását indokoltnaktartja, hiszen a Washingtoni Szerződés 8. cikkelye kötelezi a NATO-tagállamokat, hogy nem köthetnek az említett dokumentummal ellenkező államközi szerződéseket. Szerinte a szlovák-orosz szerződések között lehet olyan, amely ellentmond a Washingtoni Szerződésnek. Šebej arra is rámutatott, hogy valószínű széles körű együttműködés, és talán szerződés is létezik a Szlovák Információs Szolgálat és az orosz titkosrendőrség között. PRAVDA Miloš Zeman reméli, hogy az új szlovák kormány, Mikuláš Dzurinda vezetésével kijut a nemzetközi elszigteltségből ahova az előző kormány juttatta. A lapnak adott interjúban a cseh kormányfő elmondta, örül a szlovákiai meghívásnak s reméli, látogatására novenber 23-án sor kerül. A cseh államfő szerint a két ország kapcsolatainak javítása elsősorban a felesleges akadályok eltávolításának függvénye. PRÁCA A lap Gabriel Palacka közlekedési és távközlési miniszter információira hivatkozva közli, hogy a tárcához tartozó szervezeteknek összesen 53 milliárd korona tartozásuk van. Ebből 39 milliárd korona hitelre vállalt garanciát az állam, az összeg felét autópálya-építésre fordították. Az Útgazdálkodási Állami Alap 19 milliárd korona hitelt kapott, ugyanakkor az idei költségvetésben sok egyéb kiadás, például a tömegközlekedés veszteségeinek fedezése nem is szerepelt. A vasúti közlekedésben 3,3 milliárd, az autóbuszközlekedésben 0,75 milliárd korona a fedezetlen veszteség. A vasutak modernizálására 1,4 milliárd, az autóbuszpark felújítására 1,3 milliárd koronára lenne szükség, de a jövö évi költségvetésben nem számíthatnak a juttatások növelésére, ezért az elosztás terén kell megoldást találni. fonos kiszasszonyt, hogy hívja fel már végre Rimaszombatot. Bárcsak ne kértem volna tőle ilyet! Ugyanis a hívott mobiltelefon díja körülbelül egyperces beszélgetésért (vagy még kevesebb volt) 34 korona 50 fillért tett ki. Gratulálok a telekommunikációnak: csak így tovább, három nekifutásra körülbelül hatvan koronával kopasztottak meg. Az már egyszer biztos, hogy legközelebb postagalambot küldök Gömörbe, így biztosan olcsóbban megúszom. Szabó Sándor Királyrév