Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-16 / 265. szám, hétfő

16 tévé és rádió ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 16. POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: La traviata 19 A.HA. SZÍNHÁZ: Vadnyugati történet 19 KOMAROM JÓKAI SZÍNHÁZ:Fekete gyémántok (vendégjáték Székesfehérvárott) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kígyó szeme (am.) 17, 21 Valami van ebben a Mary-ben (am.) 15, 19 Hangya Z (am.) 13.30 OBZOR: Zorro álarca (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Hangya-Z (am.) 15.45, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A suttogó (am.) 18, 19.30 Mensétek meg Harryt! (am.) 18.15, 21 A felhők elszálltak (finn) 20. Gombkötők (cseh) 17.30 Valami másról (cseh) 19.30 KASSA ÚSMEV: Valami van ebben a Mary-ben 16,18,20.15 IMPULZ: Két nap a völgyben (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Jó Will Hunting (am.) 15.45, 18, 20.15 DRUŽBA: A kígyó szeme (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A varázskard (am.) 15.30 17.45 Jó Will Hunting (am.) 20 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Z hangya (am.) 16, 19.15 LÉVASLOVAN: Mezítelenül (am.) 19 GÚTA: Zorro álarca (am.) 18,30 A Kalligram Kiadó könyvbemutatója Prágától Budapestig ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében a Kalligram Kiadó a Bibliotéka Könyvvásár alkalmából tart bemutatót az idén megjelent könyveiből. Ezeket fiatal kritikusok és újságírók mutatják be az olvasóknak és a szakmának. A bemutatandó könyvek között lesznek Jakab István Nyelvünkről - önmagunkért, Mészáros András Idő által homályosan és Grendel Lajos Hazám, AbszurCédulajegyzet egy költészeti találkozóról Lászlóffy Pozsonyban DUSZA ISTVÁN (Versben önmagát és önmagunkat) „Üzennek régi nemzetekből / a történelmi reumák", olvastam e nyáron, úgy július közepén a horkai körtefánk alatt a bukaresti A Hét első oldalán A történelmi reumák című Lászlóffy Aladár-vers második szakászában. Júliusi forróság volt, de beleborzongtam a kegyeden iróniába. Most november közepe van, s Lászlóffy Pozsonyban járt, a két sor eszembe jutott. Bevallom, többet nem tudok könyv nélkül költészetéből, pedig hát olvastam, olvasom verseit. Olvasmányélményeim viszonylagosan aktuálisak, ha a bukaresti A Hétre vagy a budapesti Kortársra hagyatkozom. Nem jobban és nem kevésbé, mint a kortárs magyar költészet esetében. A költő lehetett avantgárd, el kell hinnem, ha Tőzsér bizonygatja, számomra mindig a civilizációnk ficamaira a szellem fintorával reagáló erdélyi világfi volt. Még akkor is, amikor bezárták oda, mint mindenkit a maga Erdélyébe a Kárpát-medencében. Tordai születésű kolozsvári költő, aid a Forrás első nemzedékének csapatát erősítette, s lett talán? - negyedik Kossuth-díjasa az erdélyi irodalomnak. Költőnk költészeti estjén a költészet is virult. Hallgatták a rácsodálkozók és a csodálkozni már semmin sem tudók. Lászlóffynak önmagáról kellett beszélnie, életéről meg a verseiről. E kettő szervesül a költőben, aki ha nem is feszeng, de mondataiból kiderül: keresi a szavakat, mert kapcsolaBeszélgetés Egyed Emesével, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem docensével Lesz-e önálló magyar egyetem? disztán című kötetei. Ugyancsak megismerhetik az olvasók a Csallóközi Kiskönyvtár legújabb darabját, Thury Etele A Dunántúli Református Egyházkerület történetének két kötetét. Valószínűleg nagy visszhangot váltanak majd ki Ludvík Vaculík, Jáchym Topol, Petr Rákos és Jirí Mencel frisen megjelent könyvei is. Nem kevésbé lesznek sokak számára érdekesek Witold Gombrowicz Kozmosz és Hevesi András Párizsi eső című kötetei. Az idén már tizenegyedik alkalommal rendezték meg a komáromi járásbeli Dunaradványon a Baróti Szabó Dávid Napokat. A rendezvényen a költő munkásságáról, életéről rendkívül érdekes előadást tartott Egyed Emese, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem docense. Vele készült az alábbi beszélgetés. KAMONCZA MÁRTA Az első kérdés szinte magától adódik: hogyan került Dunaradványra? Személyes ismeretségnek köszönhetően. Szarka László már ismerte ezt a rendezvényt, tudta rólam, hogy a XVIII. századi irodalomnak vagyok az előadója az egyetemen, és ebben az irányban kutatásokat is végzek. Egy tanulmányt már írtam Baróti Szabó Dávid életéről és munkásságáról. Az volt a célom, hogy egy olyan szót hozzak magammal, ami kevésbé ismert. Azt gondoltam, ha a hallgatók legalább egy szóval gazdagodnak, eltöprengenek az értelmén, ez számomra már azt jelenti, hogy az előadásom nem volt hiábavaló. Az új szó pedig, amivel a jelenlévők gazdagabbak lettek: a lebegés. Mit jelent ez tulajdonképpen? Baróti Szabó Dávid XVIII. században összeállított szótára különleges hangulatú szavakat tartalmaz, amelyekkel az emberek A Jókai Színházban: Bérleten kívül is Nemcsak a bérletes közönség tekintheti meg novemberben a Csók című zenés vígjátékot és a Ketten című színművet. BarčIvan művének kisszínpadi változatát a pozsonyi a.ha. színházban láthatja a magyar közönség. Dóczi-Fényes-Szenes: Csók c. zenés vígjátéka mesebeli környezetbe invitálja az érdeklődőket, ahol megtudhatjuk többek között azt is, hogy „nem csók az a csók, amit nem tilt a világ". Az előadást november 21-én láthatják (szombat), 19.00 órától, -sA szerző felvétele szürke beszéde színesebbé tehető. Ebben a gyűjteményben a lebegést úgy határozza meg, mint gyermekes, nem egészen komoly és hasznos dolgot, a lehetetlenség akarását. Véleményem szerint ez az ábrándozásnak, mint fogalomnak egy megnevezési kísérlete, amely elhalt. A szótárakba ez a szó már nem is került bele. Említette, hogy tanulmányt is írt Baróti Szabó Dávid munkásságáról. Mi az, ami megragadta, nagy hatással volt önre a költő életének kutatása során? A hétköznapi élet dolgainak és az élménynek az összekapcsolása vers formájában. Tehát egy kellemes érzés, vagy egy megrágzó élmény, esetleg lelki probléma, különleges látvány, alkalom pl. megérkezés, búcsúzás, névnap és hasonló alkalmak nála verssé változnak. Ez a XVIII. században újszerű volt, a költészet szabadsága felé való elmozdulást jelentette. A költő nemcsak megnevezhető témákról ír, hanem versbe önti az álmait is. Az álmokról jut eszembe: milyenek a legújabb fejlemények a kolozsvári önálló magyar egyetem ügyében? Sajnos, az egyetem keserves politikai csatározások témája lett. Ezt sok román párt igyekszik saját politikai céljaira kihasználni. Ez a kérdés még a romániai magyarságot is megosztja. Nem mindenki képes lépést tartani az események változásával, nehéz elkülönböztetni, mi a provokáció és mit kell elhinni, komolyan venni. Tervezni is nagyon nehéz ebben a helyzetben, mert hiszen tervezni szeretnénk ennek az önálló intézménynek a létét. Az biztos, hogy egyik napról a másikra, nem lehet egy egyetemet létrehozni, de lemondani sem lehet olyan jogos igényről, hogy a romániai magyarságnak teljes oktatási rendszere legyen, hiszen értelmiség nélkül elpusztul az ott élő magyarság. Véleménye szerint mikor esedékes az, hogy Romániának önálló magyar egyeteme lesz? A nagyon közeli jövőben nem látok erre reménységet. Romániában az önálló magyar egyetem létrehozását egyelőre sem a kormány, sem a román értelmiség nem támogatja. Még abban a fázisban vagyunk, hogy mentegetőznünk kell. Egyfolytában igazolni azt, hogy ez az igényünk nem a románság jogainak az eltiprása és nem ellenük irányul. Ebben a helyzetben azt tudjuk tenni, hogy törekszünk arra, minél több magyar diák és oktató legyen az egyetemünkön, s természetesen figyelemmel kísérjük az eseményeket és várjuk azt az alkalmas pillanatot, amikor az egyetemet létre lehet hozni. Már kapható a Katedra novemberi száma - szülőknek is Kulcsszó a hatékonyság „Vége lesz tehát a frontharcos érának. Remélhetően egy olyan oktatási koncepció érvényesül majd, amely nem silányítja a politikai ágyútöltelék szerepébe a szellemiség apostolait." Barak László írásának - amely a havilap novemberi számában jelent meg - ez a mondata. Setényi János, a neves magyarországi szakember a Korszerű pedagógus-továbbképzés módszereit és lehetőségeit elemzi, könyvében - amelyről a lapban Héder Ágnes írt recenziót - a kilencvenes évek iskolájánakjellemzőit ismertetve a haté• VI. évfolyam X XMMtm ATEDRA Imákéi majtyar konyságot és a minőséget tartja kulcsszónak. Sok tanulsággal szolgál Székely Győzőnek, az ismert erdélyi magyar oktatási szakértőnek a tanulmánya is, amelyben a romániai közoktatási reformot elemzi. Nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők számára is tanulságos olvasmány Iványi Éva Segélykérés vagy bűnöző hajlam? című dolgozata, amelyben arra keresi a választ, hogy aranyos, kedves gyermek miként és miért válhat felnőtt korára önző, lelkiismeretien, deformált egyéniséggé. (Sz. J.) Veronica Porumbacu rajza Lászlóffy Aladárról tok nincsenek. Ha mégis, akkor alig egy-két találkozás. Nem jár a sajtó, nem érkezik a könyv. Legfeljebb írók, költők jönnek és mennek. így néha a közönség is kedvet kap a költészet fogyasztásához is, s ha lenne könyv a találkozásokkor, talán mégis eladható lenne a költészet. Nem áruként, csak könyvként, hogy tudjuk így ír a költő a Borogyinóra hull ragyogva versében: „A város párnáin zokogva / emlékszem piros alkonyokra, / a téli füst már napok óta / puskapor-kormot hint a hóra." Lászlóffy Aladár 1998. november 11-én járt Pozsonyban, s vagy hat tucatnyian a Védcölöp utcai Magyar Házban kerestük egymást, mindmind őszi lázban vergődve. Verseket hozott a költő, s volt költőtárs - Tőzsér - ki verseiről beszélt, s a másik - Hizsnyai - zavartan kérdezett, s mi, kik némán hallgattuk a választ, keresgéltük önmagunkban az összeköthető szálakat. Ha vannak még ilyenek, ha fonjuk még azo70 ÉVES A RÁDIÓ MAGYAR ADÁSA H. Rudas Dóra - tanárból hírszerkesztő JUHÁSZ LÁSZLÓ Egy pici bodrogközi faluból, Szinyérből származom, a kassai gimnáziumban érettségiztem, és a pozsonyi bölcsészkar elvégzése után ide is jöttem vissza tanítani. Nagy lendülettel vetettem bele magam a munkába. Ezután azonban megismerkedtem párommal, miatta és születendő kisfiam miatt visszatértem Pozsonyba. Az anyasági szabadság után hogyan találtál rá a rádió magyar adására? Állást kerestem. Biztos voltam benne, csak egyetlen dolgot tehetek: ismét tanítani kezdek. Pozsonyban azonban nagyon korlátozottak egy pedagógus lehetőségei, a magyar-történelem szakpárosításommal csak a Duna utcai gimnáziumban helyezkedhettem el, itt tanítottam néhány hétig. Azután egyik nap a magyar adás szerkesztője, Haraszti Mária meglátogatott. Felajánlotta, külső munkatársént készítsek könyvajánlatokat a műsorába. Kiencvenháromban tehát már külsőztem, cseh és szlovák városokat mutattam be a hallgatóknak, könyvekről mondtam el a véleményemet. 1994 februátjában a rádió hírszerkesztőt keresett, csakhamar be is léptem a szerkesztőség kötelékébe. Polák Laci azt is kiharcolta, hogy az akkori vasárnapi ifjúsági műsort, a Vasárnapi randevút vezethessem. Így kezdődött. Ha a sok-sok interjú, műsor közül most ki kellene választanod egyet, melyikre emlékeznél vissza a legszívesebben? Talán azt az összeállítást említeném, amely a drogfüggőségről szólt. Sok riport, beszélgetés, vallomás, vélemény és elenvélemény hangzott el ebben a műsorban, köztük egy kábítószerfüggő valóban megdöbbentő vallomása. Mit szeretsz a rádiózásban? Szeretek az emberek mindennapi életével foglalkozni. Szeretem, ha a rádió fontos információkat közöl, olyasmit, amivel jobbá, kellemesebbé tehetjük a hallgatók életét. Jó lenne, ha még több mélyinterjút, tény- és problémafeltáró műsort, beszélgetést készíthetnék, erre azonban alig van időm. Hírszerkesztő vagyok, a Napi krónikában is dolgozom. Ez a mi legnagyobb problémánk: kevesen vagyunk, sokat követelnek tőlünk, és a feladatok végrehajtásához nincsenek meg a jó feltételek. Egyszerűen nincs időnk jobban belemenni egy-egy problémába. A szerkesztőségben legalább kétszer ennyien kellene dolgoznunk. Most, az októberi „rendszerváltás" után változik a ti munkátok is? Nem. Meggyőződésem, hogy a magyar adás egyes munkatársai, főleg a hírműsorok szerkesztői, eddig is nagyon komolyan vették a közszolgálatiságot, tudatosították, hogy ez a feladatuk. Csak azt sajnálom, hogy nagyon kevés visszajelzést kapunk a hallgatóktól. Jó lenne, ha megírnák, mit csináljunk másképp, mivel foglalkozzunk, mit hallgatnak szívesen, és így tovább. Mióta a magyar adásnál dolgozom, sajnos, nagyon kevés az olyan visszajelzés, levél, ami el is jut a szerkesztőkhöz. Ezen kellene változtatni. ,Több visszajelzés kellene" (Somogyi Tibor felvétele) SZÍNHÁZ