Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-12 / 262. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 12. KOMMENTÁR Jéghegynek ütközve SIDÓ H. ZOLTÁN A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű Holding Rt. alapjaiban rendült meg: annak a fránya 35 millió dolláros hitelnek a törlesztés, pontosabban: a hitel nem törlesztése végleg lerántotta a leplet a cégről és vezetőiről, tulajdonosairól. A korábban az állam az államban szerepkörében tetszelgő, az úgynevezett szlovák privatizáció fényes példájaként emlegetett óriásvállalat kapcsán most egyszeriben csődöt és végrehajtókat emlegetnek. Lehet, hogy eldől a vasmű sorsa, ugyanis Bécsben a nagy banki hitelezők döntenek a nem fizető cég további létéről. Mi történt, miként lehet az, hogy az évek óta nyereséges, óriási beruházásokat végrehajtó nagyvállalat - amely szeptember végén még közel 700 millió koronás nyereséget mutatott ki most egyszeriben összeroppant? Rezes és Smerek a világpiacon uralkodó acélipari válsággal, továbbá a pénzügyi krízissel magyarázza a vasmű nehézségeit. Ez azonban csak részben felel meg a valóságnak. A válság valódi oka: a cég vezetősége alkalmatlannak bizonyult (erre már a Beruházási és Fejlesztési Bank tönkretétele is figyelmeztetett), grandiózus vásárlásai (lásd: a Sparta Praha futballklub megvétele), túlköltekezése, a Mečiar-kormány érezhető támogatása vakká tette a tulajdonosokat. Nem először fordul elő, hogy egy cég a rossz stratégia miatt a csőd szélére kerül. Viszont a kassai acélóriás esetében azt is figyelembe kell venni, hogy mintegy 25 ezer embernek ad munkát, szerteágazó kapcsolatai révén egész Kelet-Szlovákia gazdasági életét meghatározó módon befolyásolja. A Titanic 1912 áprilisában jéghegynek ütközve néhány órán belül elsüllyedt. Szívóhatásának következtében az óriási hajótest számos mentőcsónakot is magával rántott a mélybe. A kassai vasmű korábban Szlovákia gazdaságának zászlóshajója volt. Most jéghegynek ütközött, s ha netán elsüllyedne, akkor számos kisebb-nagyobb vállalatot rántana magával, s ezzel az egész mečiari gazdaságpolitika vele merülne el. JEGYZET Gógyítsa Šagát! PÉTERFI SZONYA Téved az, aki azt hiszi, hogy a hónap elsejétől érvényes, módosított gyógyszerjegyzék valóban a hatékonyabb ellátás, a túlzott gyógyszerfogyasztás csökkentése céljából látott napvilágot. A valóság az, hogy szinte egyedüli célja a hazai gyógyszergyártók termékeinek preferálása. Ez érthető volna, ha ezek az orvosságok legalább olyan jók volnának, mint a külföldiek, illetve jóval kevesebbe kerülnének. De nem. A jegyzékben kimondottan elavult, a korszerű gyógyeljárásokból kizárt szerek szerepelnek - indokolatlanul magas áron. A külföldi gyártók mivel másutt megszokták az egyenlő versenyfeltételeket nem értik, hogy Szlovákiában miként lehet jobb a roszszabb! Ezért latolgatják, hogy kiszállnak... Ez pedig a hazai gyógyszerellátás összeomlásátjelentené. Ugyanis hiába erősködnek az itteni gyártók, mert a szükséges gyógyszereknek csupán a 30-35 százalékát tudják biztosítani. Nem titok, hogy gyógyszeréhez a beteg nem a hazai, hanem a külföldi cégeknek köszönhetően jut igaz, egyre több utánajárással. Hosszú hónapok óta nem itteni, hanem idegen cégek nyújtanak hitelt a nem fizető gyógyszerészeknek, illetve egészségbiztosítóknak. Vajon kik bábáskodtak a jegyzék összeállításánál? Sejteni lehet, hogy köze van hozzá az egészségbiztosítási lobbynak, és nyílt titok, hogy a jegyzék egyik „szerzője" a gyógyszerellenőrzési intézet igazgatója, aki egyben a legnagyobb hazai gyógyszergyár felügyelő bizottságának (fizetett) tagja. Talán neki „köszönhetően" szerepel a listán huszonegy olyan kalciumkészítmény, amelyet még nem is forgalmaznak! Az ajánlott gyógyszerek közé nem sorolták be például a reumatikus fájdalmakat enyhítő, káros mellékhatások nélküli (külföldi) szereket. Szó sincs tehát a sokat hangoztatott takarékosságról, az egészségügyi ellátás észszerűsítéséről. Pénzről van szó, egyéni érdekekről, mi több, korrupcióról. Az új egészségügyi miniszter, Tibor Šagát előtt gondhegyek tornyosulnak. Nemcsak rendet kell teremtenie a tárcán belüli rendetlenségben, hanem az egészségügy rendszertelenségében is le kell tennie a rendszeresség alapjait. Sürgősen. IWES1 £ Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), Juhász László -kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Uraim, büszkék lehetünk teljesítményünkre. Rekordidő alatt sikerült a csőd szélére juttatni a céget. (Peter Gossányi rajza) Politikai semlegesség, avagy a szakértő magyarok esete a médiatanácsokkal Már idegnyugtató lesz Remélem, hamarosan beköszönt a semleges televíziós közszolgálati unalom Szlovákiában. De talán a rádió sem marad el mögötte. DUSZA ISTVÁN Titkon még azt is remélem, hogy a rendszeres magyarellenes uszításoknak is az utolsó fázisát láttam kedden este, miközben hol jégkorongmeccset, hol a parlamenti közvetítést néztem a kettes csatornán. Akkor is mint már annyiszor - jól átvertek, amúgy közszolgálatilag, de éltetett a remény: ez az utolsó randevú. Többé már nem kell aggódva lesnem, mit tálal fel az országnak Kubiš és csapata. Megnyugodva hajthatom fejemet álomra, mert kilencen őrködnek nyugalmam fölött. A rádióval kissé nehezebb lesz a dolgom, hiszen legfeljebb a magyar - bocsánat! - „a magyar nyelvű" adást hallgatom leggyakrabban a hazafiúi lojális közszolgálatiság nevében. Semleges volt az eddig is, Pav Ilonával és Köszöntőjével egyetemben. Rádióban Szabad maradok Európában, amíg lesz, s egy ideig még lesz, mert itt a közszolgálatiságnak ez a sorsa. Külföldről sugárzik belföldre. Márpedig ehhez a kilenceknek semmi közük nincsen. Kilencen lesznek itt is, ott is. Más kérdés, hogy tanácsosok vagy komisszárok, de ez majd kiderül. Van némi különbség a kettő között, még akkor is, ha sokan öszszetévesztik. Nem, nem, nem szabad ezt tenni! Ez a csapat makulátlanul tiszta lelkű, elfogulatlan, összeférhetetlenségnek nyoma sincs. Mondják, akik jelölték őket. Még a szakmai társulások, érdekvédelmi szervezetek ajánlásait is figyelembe vették az új kormánykoalíció parlamenti klubjai. Szép dolog. Ez azonban a mi oldalunkról nézve igencsak pornográfiagyanús. Nem kell megijedni, csak amolyan politikai pornográfia, ahol kilátszik az MKP feneke a lyukas gatyából. Egy pillanatig el is gondolkodtam afölött, hogy a magyarokat diszkrimináló nyelvtörvényért turistaszalámin éhségsztrájkoló, majd a kultuszminisztériumból az Új Szót is kitiltó Marta Podhradská parlamenti közbeszólása után belemenjek-e annak taglalásába, amit mindenki tud. Még Nagy Ildikó is, a Magyar Rádió pozsonyi tudósítója. Attól azonban, hogy a magamfajta izgága pasasok nem szeretnek egy gyékényen árulni a PodhradskáMent itt ám az egyezkedés, egyet ide, egyet oda alapon. féle hejszlovákokkal, a tény még tény marad. Becsületszavamra mondom: nem a parlamenti közvetítés alatt tudtam meg, hogy attól, hogy nem írja neve elé az „A" betűt, még lehet A. Nagy László MKP-elnökhelyettes felesége. Csak úgy, politikai semlegességgel, szakértőfeleségként. Ment itt ám az egyezkedés, egyet ide, egyet oda alapon. Másképpen aligha lehetett volna kitalálva Görföl Jenő mint az MKP népnemzeti tévés szakértője. Jöhet, elvégre volt már mozgalmi aktivista, Csemadok-titkár, kétszer a rádió magyar nyelvű adásának a hírszerkesztője. Csak azt tudnám, minek alapján derül ki valakiről, hogy méltó társa lesz Július Gembickýnek vagy Miloslav Luthernak, hogy a már több csatornaprivatizációba (tévés, nem szennyvizes!) is belekeveredett Miloš Mistríket ne is emlegessem. Miközben az SZDK sajtószakértői a médiatanácsok megválasztása alatt orrba-szájba nyilatkozták, mennyire nagyvonalúan figyelembe vették a szakmai társulások javaslatait, addig az MKP meg se nyikkant. Tudom, hogy az ő szakértőjük (szakértőik?) számára más szempont, mint a pártsemlegesség - akarom mondani: az egykori párthűség - aligha létezik. Kétségtelen, a bizalmat semlegesen is ki kell érdemelni, máskülönben nincs médiatanácsi tagság. Most már jöhet a közszolgálatiság egyharmados alapon, ahogyan azt Móricka elképzeli, akinek mindenről az a bizonyos dolog jut eszébe. Egyharmad kormány, egyharmad ellenzék és egyharmad nemtudomki. Pedig csekély gyakorlati szakértelmem és sajtóelméleti tanulmányaim mintha azt súgnák, hogy a közszolgálati egyharmadok a következők lennének: igazmondás, szakmai etika és szakmai tudás. Nem kell itt sokat habratyolni kormányról, ellenzékről meg nemtudomkicsodákról. A közszolgálatiság megszületik, ha a médiumoknál dolgozó kollégák nem hazudnak és nem csúsztatnak, ha az összeférhetetlenség része lenne a politikai, családi és üzleti elkötelezettség, s a naprakész információk begyűjtésén túl a vizes fűrészpor olykor be is lobbanhat. Ennek az ellenőrzéséhez pedig mégis több kell, mint kincstári videomagnó meg tévékészülék, stopperóra és százalékot automatikuson számoló zsebszámológép. Négy év múlva újra szavazunk Mindnyájan emlékezhetünk a választások előtti időszakra akkoriban ömlött írástudóink tollából az információ: mennyire fontos, hogy szavazni menjünk, hogyan szavazzunk, s— főleg - kire szavazzunk. Ez utóbbiról nyújtott tájékoztatást a fényképpel ellátott, 20 személyből álló lista. A szavazópolgár már unja a diktálást, szeretett volna élni választójogával, ezért a listán szereplő személyek közül Kvarda Józsefre csak 2725 szavazatot adott, Hóka Lászlóra 2351-et, Balassa Zoltánra, Mázik Istvánra és Dolník Erzsébetre pedig talán még ennyit sem (őket már nem is említette az Új Szó szavazás utáni beszámolója. Kisded játékunkat, a karikázást pártunk csak Csáky Pálnak a negyedikről a második helyre való felkerülése esetében vette figyelembe. Arról ne is beszéljünk, hogy Juraj Hrabko szlovák újságíró a szavazatok alapján a lista 150. helyéről a huszadikra kerülhetett volna... Ennél cifrább már csak a pótképviselőkről tartott szavazás volt. Éjjel történt, mint Mečiarnál. Október 8-án Holop Zsolt írásából megtudhattuk, hogy a 16. helyen várakozó Balassa Zoltán 2088 szavazatot kapott, Mázik István 2965-tel a 17. helyen várakozott. Óket az MKP Országos Tanácsa nem szavazta meg a póthelyekre. Bejutott viszont a 18. helyről 6682 szavazattal Gyurovszky László, valamint a 19. helyről 4852 szavazattal Dolník Erzsébet. Nem jutott be a 20. helyről 8660 szavazattal Berényi József. Egy nyúlfarknyi cikkben másnap olvashattuk, hogy helyükbe a 21. helyről (nem tudni, hány szavazattal) Sárközi Klára, illetve TALLÓZÓ SME A Marián Labudával közölt interjúból kiderül, hogy a Szökőkút Zuzanának című film harmadik részének afrikai forgatásán a Dušan Rapoš rendező vezette stáb anyagi gondok miatt szállodát is váltott, sőt a hotel személyzete fogva tartotta Vanda Hrycovát, a film egyik szereplőjét, Andy Hrycnek, a Twist Rádió vezérigazgatójának a lányát. Labuda elmondja: Dušan Rapoš sohasem titkolta, hogy a film forgatására a Kelet-szlovákiai Vasműtől és az Általános Hitelbanktól kapott pénzt. „De az elvesztett választások után mindez veszélybe került" - tette hozzá. PRÁCA December elsejétől tilos a belépés minden olyan fenyőültetvény területére, ahol facsemeték találhatók, hogy ezzel is elejét vegyék a karácsonyfák illegális kivágásának. Erről nyilatkozott a lapnak Jozef Hikl, a Nyitrai Kerületi Hivatal osztályvezetője. A hegyvidéki falvak vezetői erre a szokásos módon figyelmeztetik a polgárokat. A tilalom december végéig tart, s megerősített őrszolgálatok és rendőrök figyelik az erdőket. A fenyőfa kivágása szabálysértésnek számít, s általában 400-600 korona bírság szabható ki. Valamennyi legális szállító köteles az említett járőröknek igazolást felmutatni. Állítólag Szlovákiában nincsenek magánültetvények, pedig a fenyőfa ára évről évre emelkedik. PRAVDA A valamikori vasútépítő vállalat privatizációs hányattatásával kapcsolatban a lap leírja: a cég sorsáról még 1991-ben a szövetségi szervek döntöttek, s bekerült a nagyprivatizáció első hullámába. Jogutódja a pozsonyi Želstav A-Z lett. Azt leggyakrabban Silvia Gašparovičovával kapcsolatban emlegették: a parlament volt elnökének felesége önmagának adta el a cég Ford Escort típusú autóját. A lap értesülései szerint azonban ez a botrány csupán töredéke az egykori cég körüli privatizációs szálhámosságoknak. Tévé - rádió Tizennyolc tanácstag Pozsony. A Szlovák Televízó Tanácsának tagjai: Štefan Bučko (SZDK) - elnök, Július Gembický (SZDK), Miloslav Luther (SZDK), Václav Mika (DBP), Leopold Moravčík (DBP), Görföl Jenő (MKP 79 szavazattal), Igor Švec (SZNP), Ladislav Kulik (PEP), Miloš Mistrík (DSZM). A Szlovák Rádió Tanácsának tagjai: Elena Antalová (SZDK), Karol Kállay (SZDK), Pavol Fábián (SZDK), Andrej Dudáš (DBP), Ján Sand (DBP), Nagy Ildikó (MKP 79 szavazattal), Iveta Lapúniková (SZNP), Helena Hulmanová (PEP), Jozef Tarčák (DSZM). (ú) Szabó Olga került be pótképviselőként a parlamentbe. Csak remélni merem, hogy a hölgykoszorú felér Petőcz Kálmánnal, a Európai Liberális Párt alelnökével, aki a szavazóktól 21 391 „karikát" kapott, és közvetlen mellettük, a 23. helyen volt a listán. Sokkal egyszerűbb lett volna a szemünkbe mondani, hogy csak szavazzunk nyugodtan - akár karikázás nélkül -, mert az arra hivatott személyek elosztják egymás között a bársonyszékeket. Nem szabadna megfeledkezniük arról, hogy négy év múlva újra szavazunk. Névery Eszter Léva OLVASÓI LEVÉL