Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-11 / 261. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 11. SP OrT / TÉv É ÉS R Á DIÓ - Sz OMB A t K] Nilla Axellson: „A zenészek között vannak ortodox hagyományőrzők, mi ezeket csak »folk-náciknak« hívjuk" Gyógy-ír muzsika Kassán Nyolcvannégy éves korában elhunyt Jean Marais A legjobb jutott neki Vajon érdekli-e a hazai magyar olvasót az ír nép­zene? Idén áprilisban, a Dún-an-Doras első kassai fellépése előtt még nem­mel válaszoltam saját kér­désemre. JUHÁSZ KATALIN Az akkori zajos és az októberi még zajosabb siker azonban arra kényszerített, hogy előve­gyem a diktafont, mivel úgy tűnik, rajtam kívül még soka­kat rabul ejtett ez a különös zene. A Dún-an-Doras Prágá­ban élő ír muzsikosokból áll, akik odahaza nem szoktak konszlidált, „ülő" közönség­hez, mivel többnyire táncra kel a nép. Kassán sem sok hiány­zott hozzá, csak a szigorú széksorok tarották kordában az M-klub nézőterét. Nilla Axellson hegedűs láthatóan és hallhatóan a zenekar lelke. A koncert után arról beszélget­tünk, hogy Írországban ma­napság reneszánszát éli a nép­zene, a fiatalok ugyanúgy sze­retik, mint az idősebbek. Nemrég hallottam, hogy nála­tok minden harmadik ember játszik valamilyen hangsze­ren. Igaz lehet ez a statisztika? Én is így tudom, de engem ke­vésbé lép meg a dolog. A zene Írországban természetes önkife­jezési mód, és ha nem is profi szinten, de nagyon sokan zenél­Legbelül minden em­ber vonzódik saját népének zenéjéhez. getnek odahaza, saját szórako­zásukra. Gyakran megtörténik, hogy egy pubban a hegedűs vagy a dudás megunja a játékot, és a helyére a közönségből száll be valaki. Mivel a repertoárt mindenki ismeri, az közös tulajdon. Mu­száj betartani a régi hangsze­relést a népdaloknál, vagy le­het haladni a korral? A zene állandóan változik, ahogy mi magunk is. Természe­tesnek érzem, ha az eredeti dal­struktúrát megőrizve maivá hangszereljük a régi népdalo­kat egy-egy apró ötlettel. Létez­nek persze ortodox hagyomány­őrzők, mi ezeket csak „folk-ná­ciknak" hívjuk. Ők régi hangsze­rek után kutatnak, kinyomozzák a dalok legősibb szövegváltoza­tait, és mindig egyformán igye­keznek eljátszani őket. Nem tö­rődnek a „zenei evolúcióval". Én egy bizonyos században és kul­túrkörben élek, hozzáférésem van a dzsessztől a szlovák nép­dalokon át az indiai zenéig min­denféléhez, és ez nagyon jó dolog. Mi a véleményed a manapság egyre erősebb „világzene"­mozgalomról? Vagyis arról, hogy leporolják és új megvilá­gításba helyezik a különböző népek zenéit. Pozitív dolognak tartom, mivel olyan rétegekhez is eljut így a népzene, amelyeket eddig hide­gen hagyott. Újabban sokan ke­verik a stílusokat, ki jól, ki rosz­szabbul. Érezhető, kik tisztelik a népi forrást, és kik azok, akik csak összekeverik egy Ids poppal vagy diszkóval. Szerintem leg­belül minden ember vonzódik saját népének zenéjéhez, még a legfanatikusabb technorajon­gók is. A huszadik század végén a világzene-mozgalom és a „ke­resztező-mozgalom" is a hagyo­mányőrzést szolgálja. Mivel Írországból jöttél, bizo­nyára minden riporter a poli­tikai nézeteidre kíváncsi. Mit szoktál válaszolni nekik? Ezen általában gyorsan túl­esünk, mivel nem értek a politi­kához, csak azt tudom, hogy a zene is lehet a hazafiság kifeje­zőeszköze. Aki nálunk ír népze­nétjátszik, legalább annyi meg­értő fülre talál, mint egy-egy jó politikus. Elítélek mindenfajta erőszakot, főleg a vallási viszá­lyokon alapulót. Milyen mértékben befolyásol MTI-PANORAMA 84 éves korában elhunyt Jean Marais, több mozinéző nemze­dék bálványa, aid művészfilmek­ben kezdte karrierjét, s aki a fran­cia filmművészet egyik oszlopává vált. 1937-ben megismerkedett Jean Cocteau-val, s neki köszön­heti, hogy a nemzet - és a világ ­egyik legnépszerűbb mozisztárja lett. Amikor találkoztak, Marais a megélhetésért küzdött, míg Coc­teau a francia kulturális élet egyik meghatározó alakja volt. Marais remek megjelenése és erős jelle­me vonzotta az írót, aki egyszer azt mondta neki: „Katasztrófa. Beleszerettem önbe". Ettől fogva elválaszthatatlanok voltak, s Franciaország művészvilágának egyik legnépszerűbb párját alkot­ták egészen Cocteau haláláig. Kapcsolatuk termékenyítően ha­tott Cocteau-ra, sok írását, film­jét, versét és rajzát ihlette. Jean Marais 1945-ben aratta első nagy sikerét René Clement A szép és a szörnyeteg című filmjében. Nagy sikerei között volt Cocteau Rette­netes szülők című darabja, A ki­rályasszony lovagja, a Fracasse kapitány, valamint a Fantomas­sorozat. Azt nyilatkozta: „Az élet igazság­talan. Nekem mindenből csak a legjobb jutott..." Nilla Axellson hegedűs láthatóan és hallhatóan a zenekar lelke. (Veronika lanušková felvétele) zeneileg az a tény, hogy jelen­leg Prágában élsz? Erre nem igazán tudok vála­szolni. Prága tele van különbö­ző zenékkel, melyek számomra épp olyan exotikusak, mint a csehek számára az ír zene. Imádom például Vera Bílát, a híres roma énekesnőt, vagy Iva Bittovát, de tetszik a Plastic Pe­ople is. A tényleges zenei hatá­sokat csak akkor veszem majd észre, ha odahaza valaki cso­dálkozva felkapja a fejét, és megkérdezi, honnan hoztam azt a motívumot. A kassai közönség tudta, mire jön? Egy részük igen, főleg azok, akik elkezdtek táncolni a széksorok között, méghozzá igazi ír tán­cot! Mivel ez a zene errefelé eléggé exotikus, igyekszünk a dalok között néhány mondat­ban bemutatni a hangszereinket és a soron léyő dal tartalmát is elmondjuk. Úgy vettem észre, ez legalább annyira érdekli a hallgatókat, mint maga a zene. A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 44. számában feltett kérdésre a héten 492 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Klein Melinda, a VASÁRNAP szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek ne­vét. E héten az 500-500 koronát özv. Nagy Rudolfné andódi, Czakó Józsefné rozsnyói és Vajkai Izabella keszegfalvai olva­sóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1919-ben. (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Andersen 11 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kis éji zene 19 KIS SZÍNPAD: Marcus Aurelius a Garamnál 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Agyő, kedvesem! 13 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Hangya - Z.(am.) 15.30, 17.15, A kígyó szeme (am.) 19, 21 OBZOR: Zorro álarca (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Jó Will Hunting (am.) 15.15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Suttogó (am.) 18, 19.30 Mensétek meg Harryt! (am.) 18.15, 21 Bádogbuborék (ném.) 20. Kombkötők (cseh) 17.30 Prága - Európa nyugtalan szíve (cseh) 19.30 KASS A ÚSMEV: Hangya-Z (am.) 16,18 Valami van ebben a Mary-ben 20.15 IMPULZ: Két nap a völgyben (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Jó Will Hunting (am.) 15.45,18,20.15 DRUŽBA: A varázskard (am.) 15.30,17.45 Jó Will Hunting (am.) 20 TAT­RA: A kígyó szeme (am.) 15.30 17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY: Zorro álarca (am.) 17.30 20 ROZSNYÓ -PANORÁMA: A suttogó (am.) 16.30,19.30 LÉVA-JUNIOR: Véres kezek (am.) 17,19.30 NAGYMEGYER - VMK: A kémke­dő (am.) 19 GALÁNTA-VMK: Halálos fegyver 4 (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: X-akták (am.) 18 III. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál Búcsú a XX. századtól SZUBJEKTÍV - KÖNYVJELZŐ Arcképcsarnok égi falakkal DUSZA ISTVÁN Nehéz egy életrajzi portrék sorá­ból összeállított kötetet úgy méltatni, hogy a recenzens felté­telezése szerint az olvasó nem­hogy a kötetről, de talán a ben­ne foglalt jeles Hont megyei ma­gyarok nevéről sem hallott. Márpedig Csáky Károly Honti arcképcsarnok című könyve (Li­lium Aurum, Dunaszerdahely, 1998) megérdemli a figyelmet. Elsősorban azért, mert 104 olyan történelmi, politikai, mű­velődés- és vallástörténeti sze­mélyiség kisportréját rajzolta meg, akik nemcsak a történelmi Hont, hanem a Felvidék és Ma­gyarország történelmét is for­málták. Szerzője Csáky Károly, az ismert tanár, költő, irodalomtörténész, történész nem először írt ebben a műfajban kötetet, hiszen a szé­lesebb régió irodalmi és művelő­dési hagyományainak is szorgal­mas kutatója. Magyarok, néme­tek, szlovákok legjobbjai közül azokról írt új kötetében, akik Hont megyében születtek. Ez a kötet egyetlen kritériuma. így aztán nem véletlen, hogy leg­többen a két leghíresebb város ­Ipolyság és Selmecbánya - szü­lötteiből találhatók meg az arc­képcsarnokban. De nem csak onnan, s ez igencsak fontos. Égi falai vannak ennek a csarnok­nak, hiszen nem az élőket raj­zolja elénk Csáky Károly, hanem azokat, akiknek tetteit megerő­sítette a múló idő is. így elsőként Thuróczy Jánost, a krónikaírót, akinek Chronica Hungarorum című művét a mai napig forrás­műként forgathatjuk. Sok megrajzolt arcél kapcsán közli a szerző, hogy kimaradtak az eddig tájainkon ismert lexi­konpótló kötetekből. Olvasha­tunk Hell Miksáról, a csillagász­ról, aki 1768-1769-ben eljutott az északi sarkkörön túlra is, ahol a lappokkal kapcsolatosan Saj­novics Jánossal együtt megala­pozta a finnugor nyelvrokonság kutatását. És nem utolsósorban Ipolyi Arnoldról, akinek az is­mert Magyar mythológia című művén kívül immár más műveit is olvashatjuk. Ha olvassuk. Csepreghy Ferenc író portréja kapcsán az is eszünkbe juthat, hogy az Ipolyszalkán született drámaíró népszínművei ma is népszerűek. Aligha véletlen, hogy idén a magyarországi kriti­kusok Sárga csikó című színmű­vének Bezerédi Zoltán rendezte kaposvári előadását tartották a legjobb szórakoztató darabnak. Éppen azért fontos ez a könyv, mert legalább a benne megemlí­tett falvak mai lakói kedvet kap­nak nagy szülötteik életművei­nek és könyveinek az elolvasá­sához. Nem kevésbé pedig azért, hogy általa erősödhet ön­tudatuk, a lakóhely, az anya­nyelv és a nemzeti történelem iránti hűségük. Igazából azon­ban nem vagyok biztos abban, hogy egy-egy ilyen pótolhatat­lannak tetsző könyv tömegeket akár általánosan hozzásegítene mindannak a megismeréséhez, amit nemzedékek lelkéből tö­röltek ki. Annyi azonban bizo­nyosnak látszik, hogy pedagó­gusok, lelkészek, népművelők faluközösségek tucatjait erősít­hetik általa. Bednárik Nyitrán rendez Készül a háztető Nyitra. Félidőhöz érkeztek a Hegedűs a háztetőn című mu­sical próbái a nyitrai színház­ban. Bár a rendező, Jozef Bed­nárik szigorú titoktartást ren­delt el, időnként mégiscsak ki­szivárog egy-egy új hír az elő­adást illetően - mint például a kosztümök sárga-kék színkom­pozíciója vagy legutóbb a fél­kör alakú mozgó díszlet. Amint František Pergerr dísz­lettervező elárulta, a mozgó­színpadra állított két félkör bel­ső oldalán házikók lesznek, a külsőn pedig erdő. Ezek szünte­len váltakozása, közeledése és távolodása, csukódása és nyitó­dása jelképezi majd az élet ál­landó mozgását és a zsidó jel­képrendszer fontos elemét, a folytonosságot is. A kosztümökhöz hasonlóan a díszlet színei között is a sárga és a kék dominál majd. Fran­tišek Pergerr ezzel a darabbal búcsúzik színházi pályafutásá­tól, és szerinte ez a díszlet Bednárik legeredetibb ötlete. Bizonyára a véletlen műve te­hát, hogy a budapesti Madách Színház Hegedűsének díszlete kísértetiesen hasonlít ezekhez a forgó-mozgó házikókhoz. A különbség csak annyi, hogy Kerényi Imre ott két éve ren­dezte a darabot, (vrabec) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Magyar Kultúra Alapítvány a Budapesti Tavaszi Fesztivál kere­tében rendezi meg a Karikatúra Művészeti Fesztivált, magyar ka­rikaturisták, szatirikus művészek részvételével. A kortárs magyar szatirikus és groteszk képzőmű­vészet valamennyi műfaja és i­rányzata bemutatkozik. A feszti­vált 1999. március 13-31-ig az MKA Szentháromság téri épüle­tében rendezzük meg. A követke­ző kategóriákban vátjuk a mun­kákat: Sajtókarikatúrák: 50x70 cm-es humoros-szatirikus publicisztikai rajzok, színes, fekete-fehér grafi­kák. Portrékarikatúrák: 35x50 cm-es, ismert személyiségekről. Fotókarikatúrák: 35x52 cm-es. Tárgykarikatúrák: plasztikák, tárgykcllázsok. Humoros-szatirikus képzőművé­szeti alkotások: 50x70 cm. Magyarország és az EU: a techni­ka és a műfaj határtalanJunior kategória: 16 éven aluliaknak. Humoros gyermekrajzok, 25x35 cm-es méretben. Számító-Kép: JPG vagy TIFF, for­mátumban E-mail-csatolásként, hajlékony lemezen vagy kinyom­tatva. GIF animációk, humoros web oldalak. A pályázat témája kötetlen. Vala­mennyi kategóriában legfeljebb 3 db eredeti, nem publikált pályá­zati mű küldhető. Beküldési ha­táridő: 1999. február 25. Cím: Magyar Kultúra Alapítvány, 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents