Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-08 / 232. szám, csütörtök

[

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 8. Ideggáz iraki rakétafejeken New York. Egy francia laboratórium VX ideggáz nyomait fedezte fel iraki rakéták leszerelt robbanófejein. Már egy amerikai laboratórium is kimutatta ideggáz nyomait iraki rakétatöredékeken, viszont a svájci laboratóriumoknak ez nem sikerült. A cseppfolyósított VX ideggáz egy cseppje elég a bőrre, hogy perceken belül végezzen egy felnőttel, ugyanilyen hatású a gáz belélegzése is. A hírt hivatalos francia források cáfolták. (MTI) Megfenyegették a pápát Zágráb. II. János Pál pápa horvátországi látogatásakor 15 alkalommal fenyegették meg ismeretlenek a belügyminisztériumot azzal, hogy merényletet követnek el a katolikus egyházfő ellen. Pokolgép felrobbantásával, terrorcsoport támadásával, ületve magányos merénylő akciójával is fenyegetőztek. (MTI) Ma szavaznak Clinton sorsáról Washington. Az amerikai képviselőház csütörtökön szavaz arról, hogy folytassák-e a vizsgálatokat Bili Clinton elnök lemondatása ügyében. A ház igazságügyi bizottsága hétfőn az eljárás lefolytatását javasolta, melynek végeredménye az elnök eltávolítása is lehet. E bizottsági javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról kell ma dönteniük a képviselőháznak, ahol többségben vannak a republikánusok. (MTI) A republikánusok 15 pontban foglalták össze azelnök elleni vádjaikat (ČTK/AP) Herzog nem jelölteti magát Bonn. A német államfő végleg eldöntötte, hogy nem pályázik még egy hivatali időszakra, így szabaddá vált az út egy szociáldemokrata jelölt előtt. A 64 éves Herzogot 1994ben választották államfővé: mandátuma jövő májusban jár le. (MTI) Közel-keleti közvetítés Jeruzsálem. A Közel-Keleten közvetítő Madeleine Albright amerikai külügyminiszter jelenlétében tárgyalt tegnap Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Netanjahu és Arafat október 15-én Wahingtonban találkozik Bili Clinton elnökkel, hogy megpróbálják tető alá hozni a ciszjordániai izraeli csapatkivonást. (MTI) A NATO nem blöfföl Belgrád. Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek komolyan kell vennie a NATO fenyegetését, az észak-atlanti szövetség ugyanis nem blöfföl - hangoztatta Richard Holbrooke amerikai különmegbízott. MTI-HÍR Holbrooke a válság dúlta délszerbiai tartományban tett terepszemléjén újságíróknak elmondta: ha Milosevics úgy véli, hogy a NATO csupán fenyegetőzik, s vállalhatónak véli e kockázatot, akkor jómaga személyesen tolmácsolja az amerikai kormánynak a helyzet komolyságára vonatkozó álláspontját. Az észak-atlanti szövetség folytatja az esetleges nemzetközi beavatkozást célzó katonai tervezést - tette hozzá. A válság dúlta tartományban az amerikai különmegbízott „nem sok bátorító fejleményt" látott. Számos menekült továbbra is a hegyekben tartózkodik, s bár sokan visszatérnek otthonukba, a házakban jelentős károk estek. A rendőrség mindenütt jelen van, ami akadályozza a menekültek hazatérését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Bármikor meg tudják indítani a légicsapásokat. kedd este nyilatkozatot tett közzé Koszovóról. Megállapította, hogy a jelek szerint véget értek a jugoszláv hadsereg hadműveletei, több egységet kivontak a térségből. Viszont a biztonsági erők jelenléte továbbra is jelentős és a BT-határozat ellenére tovább folytatódnak a különleges rendőri erők akciói. A NATO arra számít, hogy napokon belül valamennyi tagország rendezi törvényes hátterét a katonai beavatkozásnak. Javier Solana főtitkár megerősítette, bármikor meg tudják indítani a légicsapásokat, de egyelőre csak 16 ország részvételében gondolkodnak. Tegnap este Richard Holbrooke még egyszer találkozott Miloseviccsei, a megbeszélés részletei egyelőre nem ismeretesek, de aligha született áttörés. Közben Belgrád hivatalosan is EBESZ-missziót kért Koszovóba, ez minden bizonnyal része azoknak a kisebb egyezményeknek, amellyel Jugoszlávia igyekszik csökkenteni a katonai beavatkozás veszélyét. HÍRHÁTTÉR Joghurt és tomahawk SINKOVITS PÉTER Újvidék. A bökkenő az, hogy a világ nem hisz Szerbiának Pedig jobban tenné. S gyakrabban nézhetné a belgrádi állami televíziót, mert abból végre hiánytalanul tájékozódhatna, miszerint a gonosz albán terroristák miatt otthonukat nélkülöző koszovóiak időközben már hazatértek a dicső szoliSzerbia méltóságteljes, ám Ingerült, mert igazságát nem méltányolják. daritásból küldött cementből és téglából helyrehozták házaikon azt a néhány horpadást - humanitárius katasztrófa csak a koszovói hegyek fáin ugrándozó mókusokat élheti. S ha a Jugoszláviával szembeni nemzetközi összeesküvés sflány cselszövői, az újabbkori imperializmus és az amerikai hegemonizmus hétpróbás bajnokai bepillantottak volna a hétfői híradóba, bizonyára eláll a lélegzetük s felülvizsgálják eddigi méltatlan magatartásukat, hiszen - lévén szó a gyermekhétről Szlobodan Milosevics szeretett elnök a legkisebbek társaságában mutatkozott. „Kívánom, hogy békében éljetek' - hangsúlyozta rövid, ám hatásos beszédében, mire az örömét visszafogni képtelen, nemzeti viseletben díszelgő gyermekhad tánccal és dallal hálálta meg a szózatot. Közülük néhányan az indiánregényekből most ismerkednek a tomahawk kifejezéssel, de eszméiésíiknek csak későbbi korszakában (napokon belül?) fedezhetik fel, hogy e szó messze hordó amerikai rakétákra is illik, de bátor népünkben ez nem kelt félelmet. A bölcsességében feledékeny szerbség önelégülten figyeli a belgrádi repülőtér forgalmát: az orosz delegáció (bejelentedenül) vasárnap érkezett, majd régi ismerősként az amerikai Holbrooke, s még az ENSZ főtitkára is meghívót kapott - közben a múlt homályába vész, hogy tavasszal sikeres referendummal utasította el az ország az EBESZ-megfigyelők odaigyekvő szándékát; minek lábadankodjanak itt, Koszovó csak ránk tartozik. De belügy sem volt ez hónapokig, a köztársasági szkupstína csak a múlt héten, a szövetségi parlament néhány napja tűzte napirendre a kérdést, ami jó alkalom volt hazafias szónoklatokkal megnyugtatni az aggódó honpolgárokat, akik a minapi földrengéskor NATO-gépek érkeztét gyanították. Rajongásukat fokozta a külön hadiadó. Ha lehet, az általános népünnepély hangulatát tovább emelte a tartalékosok várva várt mozgósítása, de az itt élő szerbek, montenegróiak magyarok és a „becsületes" albánok kéz a kézben vonulnak a kaszárnyák felé, a haza hívó szavára. Lám, a forradalmi tűz nem halványul. Szerbia méltóságteljes, ám ingerült is, mert igazságát nem méltányolják mindenütt. Éppen tíz esztendeje, amikor a sört és pálinkát maguktól eltaszító, a déli részekről érkező nemes és elszánt tüntetők megrohamozták Újvidéken a pártházat, joghurtos dobozokkal és poharakkal megdobálva márványfalát, mire a tutyimutyi vajdasági vezetés okosabbnak látta meghátrálni, nem gátolva tovább az egységes akaratot, amely egy alkotmányos húzással lenyiszszentette a két tartományra eddig tévedésből ráruházott autonóm jogokat, s megvalósult a méltán dédelgetett álom: Szerbia egységes állammá vált. Tíz éve kezdődött tehát... A szerző az Új Szó újvidéki munkatársa NATO-felvonulás. Az Eisenhower amerikai anyahajó úton az adriai vizek felé Továbbra is számos albán menekült tartózkodik a hegyekben Törvény tiltsa a fajgyűlölők megválaszthatóságát! Stop a Le Pen-féléknek MTI-HÍR Párizs. A Franciaországi Zsidó Intézmények Képviselőtanácsa üdvözölte az Európai Parlament határozatát, azaz Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának föloldását. „Az euroképviselők demonstrálták, hogy nem hajlandók szabadságjog gyanánt oltalmazni a tiszta antiszemitizmusnak azt a megnyilvánulását, amely a holocaust bagatellizálására irányul" - mutatott rá az intézmény. Emlékeztet arra, hogy a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front vezére egy müncheni rendezvényen, volt Waffen-SSek jelenlétében arról beszélt, hogy a gázkamrák, amelyekben tömegével ölték le a zsidókat, a második világháború egyik részletét képezték csupán. A fajgyűlölet ellen küzdő, SOS Rasszizmus nevű francia szervezet is elégedetten nyugtázta az Európai Parlament döntését, és követelte, hogy „a törvény tiltsa meg azon politikusok megválasztását, akik fajgyűlölő és zsidóellenes kijelentéseket tesznek". Az oktatási miniszter szembefordul kormányával Marga távozását kérik MTI-HÍR Bukarest. Andrei Marga román oktatási miniszter ismételten szembefordul a kormány programjával és döntésével. Ezért kérjük lemondását - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A román oktatási miniszter kedden Párizsban magyar kollégájával, Pokorni Zoltánnal találkozott, és kijelentette: Romániában soha nem lesz magyar oktatási nyelvű állami egyetem és a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem is csak akkor jöhet létre, ha ott a román is oktatási nyelv lesz. - A román kormány álláspontját a kormányhatározat tükrözi, amely magyar és német nyelven oktató egyetemről szól. Marga véleményeknek megvan a helye a román politikai életben, de nem ajelenlegi kormánykoalícióban, hanem a Nagy-Románia Pártban vagy a hasonló nacionalista tömörülésekben - mondta az RMDSZ elnöke. Magyarország Közép-Európa biztonságának záloga Orbán Bili Clintonnál MTI-HIR Washington. Még nem dőlt el, hogy szükség lesz-e a NATO katonai fellépésére Jugoszláviával szemben Koszovó ügyében - közölte Bili Clinton amerikai elnök szerdán a Fehér Házban újságírók előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott tárgyalása kezdetén. Clinton - mint mondta - bízik abban, hogy Szlobodan Müosevics jugoszláv elnök teljesíti az ENSZ követeléseit Koszovóval kapcsolatban. Orbán Viktor szintén azt hangoztatta, hogy még van remény a békés rendezésre, de ha szükségessé válik a nemzetközi katonai fellépés, akkor Magyarország teljesíti összes szövetségesi kötelezettségét, figyelembe véve a sajátos nemzeti korlátokat. A miniszterelnök örömét fejezte ki afölött, hogy most első ízben az Egyesült Államok de facto szövetségeseként látogathatott el magyar kormányfő a Fehér Házba. - Magyarország a közép-európai térség biztonságának és békéjének egyik záloga - szögezte le Orbán Viktor. Baloldali tiltakozó akciónap Oroszországban Húszmillió sztrájkoló MTI-HIR Moszkva. Az orosz Távol-Keleten vette kezdetét szerda reggel a független szakszervezetek által meghirdetett országos akciónap, amelyen több mint húszmillió dolgozó tartott figyelmeztető munkabeszüntetéseket, követelve a bér- és járadéktartozások törlesztését. Több mint küencezer orosz városban szerveztek, nagygyűléseket, a megmozdulásokhoz 69 párt és mozgalom csatlakozott, főként baloldaliak, amelyek Borisz Jelcin elnök lemondását is követelik. Többségük előrehozott parlamenti választásokat is követel, de ezt nem támogatja a baloldal vezető ereje, a kommunista párt. Főként a hadüpari vállalatok dolgozói vettek részt a megmozdulásokon, az ágazatban csaknem 14 hónapos bérhátralékkal tartoznak a közalkalmazottaknak. Moszkvában is munkabeszüntetések voltak, este pedig a Kreml mellett nagygyűlés. Jelcin elnök a Kremlben töltötte a napot, figyelve az eseményeket. Az orosz rendőrség már egy hete fokozott készültségben van, s a belügyi alakulatok is készen álltak arra, hogy megakadályozzák az esedeges rendbontásokat. (ČTK/AP) Táncolva sztrájkol az orosz