Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-06 / 230. szám, ked

[ E L POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 6. Nincs hír a brit túszokról Groznij. Egyelőre semmit nem tudni arról a három brit és egy új-zélandi állam­polgárról, akiket vasárnap este raboltak el Csecsen­földön. Munkáltatójuk, a Granger Telecom cég igaz­gatója elmondta: a csecsen kormány még a munkák megkezdése előtt kezessé­get vállalt munkatársaik biztonságáért. (MTI) Letartóztatás a képernyőn Tokió. A japán hatóságok látványosan, élő helyszíni tévéközvetítés során vették őrizetbe tegnap a vaka­jamai mérgezési ügy gya­núsítottjait, egy házaspárt. Közvetlen bizonyítékok nincsenek, csak annyi, hogy a férfinál nagy meny­nyiségű arzént foglaltak le, de mivel korábban hangya­irtással foglalkozott, tart­hatott mérget. (MTI) Kormányválság Olaszországban Róma. Az olasz Kommu­nista Újraalapítás Párt úgy határozott, hogy elutasítja Romano Prodi kormányá­nakjövő évi költségvetését és visszavonja a balközép kabinetnek nyújtott támo­gatását. A döntéssel meg­szűnik a kormányzó párt többsége a parlament alsó­házában. Prodi valószínű­leg felajánlja lemondását, de elképzelhető, hogy Oscar Luigi Scalfaro elnök a kormány megtartása ér­dekében más támogatók felkutatására szólítja fel a kormányfőt. (MTI) Nem és nem és nem támo­gatjuk Prodit!. Fausto Berti­notti, az olasz újraalapítási párt főtitkára (ČTK/AP) Új szakasz a bővítésben Bécs. November 10-én megkezdődik a csatlako­zási tárgyalások érdemi szakasza az Európai Unió és a hat kiemelt tagjelölt ország között. Errői egyeztek meg tegnap az EU külügyminiszterei. A soros osztrák elnökséget képviselő Wolfgang Schüssel alkancellár beje­lentette, hogy összesen hét fejezetben folytatnak megbeszélést az EU és a tagjelölt államok minisz­terei hat külön tárgyalás keretében. (MTI) 2002-re EU-törvények Budapest. Chikán Attila gazdasági miniszter sze­rint Magyarország 2002-re kész lesz az EU-törvények átvételére és alkalmazásá­ra. A miniszter szerint az infláció idén még 11 szá­zalékos lesz, 2000-re azon­ban 10 százalék alá csök­ken. (MTI) A Kuriernak nyilatkozott a magyar külügyminiszter Martonyi Szlovákiáról Washington. Belgrádba utazik Richárd Holbrooke amerikai különmegbízott, hogy személyesen közölje Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnökkel: az Egyesült Államok és a NATO elválja, hogy haladéktalanul hajtsa végre az ENSZ Koszovóval kapcsolatos határozatát. MTI-HÍR Holbrooke-nak, a daytoni Bosz­nia-megállapodás egyik legfőbb kimunkálójának tehát ismét al­kalma nyílik megmutatni rábe­szélő képességét, persze mögöt te áll az atlanti szövetség egész hadigépezetének nyomatékosí­tó ereje is. Belgrád tegnap bejelentette, öt különleges rendőri egységet ki­vont Koszovóból, s azt is, hogy hajlandó fogadni az EBESZ­küdöttséget, Borisz Jelcin orosz elnök javaslatának megfelelő­en. Jelcin a napokban több kül­földi politikussal is felveszi a kapcsolatot a válság rendezése érdekében. Holbrooke Belgrádi útja előtt tegnap Brüsszelben tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral, s ide várják a hét közepére az Egyesült Államok védelmi- és külügyminiszterét, William Co­hant és Madeleine Albrightot is, akik a NATO-tagországok kül­ügyminisztereivel tárgyalnak majd a jugoszláv tartomány helyzetéről. Az észak-atlanti szervezet szerint még mindig jelentős szerb katonai és rendőri erők állomásoznak Koszovóban. Kofi Annan tegnap nyilvános­ságra hozta Koszovóról szóló je­lentését. Az ENSZ-főtitkár úgy ítélte meg, hogy a koszovói atro­citások túlnyomó részét a szerb biztonsági erők követték el. A Annan szerint „huma­nitárius katasztrófa" fenyeget Koszovóban. Biztonsági Tanácsnak benyúj­tott jelentésében megállapítot­ta, hogy a szerb erők „kivonulá­sa egyelőre korlátozott". Annan azt ajánlotta a BT-nek, hogy „al­kosson saját véleményt" a ko­szovói helyzetről, elismerve: nem tudott „önálló véleményt fomálni", mert nem állt módjá­ban független forrásból ellen­őrizni a helyszíni jelentéseket. Ismét rámutatott a „humanitári­us katasztrófa" veszélyére. „Me MTI-HIR Bécs. Martonyi János magyar külügyminiszter az osztrák Ku­riernak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a magyar fél haladéktalanul párbeszédet akar kezdeni az új szlovák vezetéssel. Megbeszélnivaló sok van: a há­rom éve megkötött alapszerző­dés megvalósítására szolgáló szakértői csoporttól kezdve ­amely létrehozását Vladimír Mečiar eddig makacsul akadá­lyozta - a magyar-szlovák kor­mányfői találkozóig. Ezek során elsősorban a korlátozásokat szenvedő szlovákiai magyar ki­sebbség sorsáról lenne szó. A ma­gyar miniszter úgy véli: Pozsony­nak most az eddigieknél jobbak az euroatlanti integrációs lehető­ségei. „Érdekünk, hogy Szlováki­ával együtt lépjünk az EU-ba" ­mondta. Ugyanakkor a miniszter a bős-nagymarosi vízlépcsőről folyó jogi vitában nem számít a szlovák álláspont lényeges meg­változására. Szavait idézve a lap azt írja: a politikai légkör javul­hat, de az ítélet végrehajtásáról a hágai bíróságnak természetesen döntenie kell. A magyar külügy vezetője szerint az emberi jogok érvényesülését elősegíti a lehető­ség, hogy Románia után esetleg Szlovákiában is részt vehetnek az ottani magyarok a kormányzás­ban, de ez nem feltétele a kétol­dalú kapcsolatoknak. Készülődik a NATO a koszovói beavatkozásra. Tegnap brit vadászbombázókat vezényeltek át Németor­szágból egy olasz támaszpontra (ČTK/AP) Az ENSZ-főtitkár szerint az atrocitásokat a szerb biztonsági erők követték el Bevetik Holbrooke-ot Ha valaki kisebbség, be kellene olvadnia Felhívás asszimilációra nekültek ezrei halhatnak meg a tél folyamán" - mondta, gyöke­res fordulatot szorgalmazva Belgrád „politikájában és maga­tartásában", beleértve „a rend­őri egységek visszavonását, am­nesztia hirdetését és a foglyok elengedését". Annan állást foglalt a „nemzet­közi jelenlét erősítése és haté­konyabbá tétele" mellett, és hangsúlyozta: minden borza­lom dacára, a nemzetközi kö­zösség nem tévesztheti szem elől, hogy a koszovói konfliktus végső soron átfogó politikai rendezést igényel. A szerdai nap kulcsfontosságú lehet, az ENSZ Biztonsági Taná­csa várhatóan ekkor dönt a főtit­kár jelentéséről és a követendő lépésekről. A NATO-tagállamok Belgrád­ban akkreditált diplomatái ar­ra számítanak, hogy már a hét közepén utasítást kapnak a kö­vetségek személyzetének mini­málisra való csökkentésére. Ez is megerősíteni látszik a kato­nai beavatkozás lehetőségét. Az utóbbi hetekben több or­szág is arra intette állampolgá­rait, ne utazzanak Jugoszlávia ba, vagy ha már ott tartózkod­nak, sürgősen hagyják el az or­szágot. MTI-HIR Prága. Asszimilációra szólította fel a csehországi romákat Miros­lav Macek, a Polgári Demokrati­kus Párt (ODS) alelnöke. „Ideje lenne újra bevezetni egyes fo­galmakat, mint például az asszi­miláció. Ha valaki kisebbség, és a többséggel kell együtt élnie, be kellene olvadnia" - jelentette ki. Szerinte ma divatos ugyan a ki­sebbségek védelme, de szükség van a többség védelmére is. „Is­ten őrizz attól, hogy a kisebb­ségvédők külön iskolarendszer­ről kezdjenek beszélni, ez a po­kolba vezető út lenne. Több pénzt kellene fektetni az asszi­milációba" - szögezte le. A nyi­latkozat éles bírálatokat váltott ki. Ivan David, szociáldemokra­ta egészségügy-miniszter ironi­kusan csak annyit mondott: „Sztálin valami hasonlót csinált. Úgy gondolta, ha valamelyik nemzet nem tetszik neki, akkor azt szét kell szórni. Szét is szórta őket a lehető legszélesebb terü­leten, s a problémák valóban el­tűntek." Petr Uhl, a cseh kor­mány emberi jogi biztosa szerint Macek javaslata alkotmányelle­nes. „A z asszimiláció nem jó út a nemzetiségi problémák megol­dására, mert alkotmányellenes" - mondta. Szerinte csak az ön­kéntes beolvadás elfogadható. Irán Szíriát támogatja Törökország ellenében Kurdokra vadásznak MTI-HIR Damaszkusz. Irán támogatásá­ról biztosította Szíriát a Törökor­szággal kialakult feszült légkör nyomán, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Ankara katonai erő bevetésével fenyegetőzik. Felszólította Ankarát: tanúsítson visszafogottságot a Damasz­kusszal kezdett „szóbeli háború­jában". A török hadsereg állító­lag csak parancsra vár, hogy megkezdje a Szíria elleni katonai akciókat. A törökszír viszony amiatt mérgesedett el, mert An­kara a független Kurdisztán lét­rehozásáért harcoló kurd gerilla­szervezetek támogatásával vá­dolta meg Damaszkuszt. Irak is megerősítette, hogy török csapatok nyomultak északnyu­gati területeire, és felszólította Ankarát, vonja vissza katonáit. Mintegy 10 ezer katona hatolt be október 2-án Irakba, és légi­támogatást is kapnak. Egy török napilap szerint a hadművelet a Kurd Munkáspárt (PKK) ottani támaszpontjainak felszámolásá­ra irányul, s addig tart, amíg az utolsó támaszpontot el nem fog­lalják. Török katonák állomásoz nak a szír és iráni határnál is, hogy megakadályozzák a kurdok eseüeges menekülését. Unja a világ Milosevicset GORFOL ZSUZSA Is - talán még ezt kellene hozzá­tenni a címben szereplő megál­lapításhoz, amelynek látszólag semmi köze a politikához. Pedig van. Az egyszerű emberek vilá­ga ilyen keresetlenül adja a nagypolitika tudtára, hogy eljött a cselekvés ideje. Arcátlanságban mostanság Mi­losevics a csúcstartó, már Szad­dám Husszeint is lekörözte. El­sősorban az ő rovására írható a horvátországi háború, Bosznia­Hercegovina véres feldarabolá­sa, Vajdaság nemzeti összetéte­lének megváltoztatása, s a leg­frisebb főbenjáró bűn, a koszo­vói polgárháború és népirtás ­hogy csak a legdurvább jog- és törvénysértéséket említsük. Mára reálissá vált az a veszély, hogy a NATO fegyveres büntető­akciót hajt végre Szerbia ellen, mert sorozatosan megszegi ígére­teit. Ha Richard Holbrooke-nak, Washington különleges megbí­zottjának sem sikerül jobb belá­tásra bírnia Milosevicset, akkor jön a támadás - ENSZ-felhatal­mazással vagy anélkül. Mégsem lehet tédenül szemlélni egy elva­kult nacionalista, egy hasonsző­rűek által pajzsra emelt duce vé­res tobzódásait. Brüsszelben már elrendelték a NATO-erők készültségét és a légi kötelékek összeállítását, sőt lezá­rult az előkészületek második sza­kasza, a bevetésre szánt erők ren­delkezésre bocsátása is. A beveté­si terv lényegében már hetek óta kész, csak a két utolsó mozzanat van hátra: a tagállamok katonai potenciálja feletti rendelkezési jog átruházása a NATO európai főparancsnokára és a tényleges cselekvési parancs kiadása. Tud­ják ezt Belgrádban is, ezért he­lyezték a legmagasabb készültsé­gi fokozatba a jugoszláv légvédel­met, s dugták földalatti hangárok­ba a legjobb harci repülőgépeket. Kétségtelen, hogy egy ilyen bün­tetőakció a NATO számára is ko­moly veszélyeket hordoz magá­ban, de ezt meg kell kockáztatni. Még olyan áron is, hogy a terve­zett légicsapás után esetleg még a szárazföldi csapatokat is be kell vetni. S nem rettentheti vissza a szövetséget Moszkva és Peking ellenvéleménye sem - mert édes­kevés köze van a békeszeretet­hez. Kína bevett szokása szerint az ellenszegülés kedvéért ellen­kezik, Oroszországot az elvesz­tett tekintély visszaszerzésének vágya és a nem is nagyon leple­zett szláv szolidaritás vezérli. No meg a félelem. Hiszen ha hagyja megleckéztetni Jugoszláviát, esetleg sor kerül arra, hogy rajta is számon kérik Csecsenföldet, netán kicsit visszanyúlva a balti retorziókat is. Ezzel magyaráz­ható, hogy vasárnap két minisz­tert is menesztett Moszkva Belg­rádba és bejelentette: ha a NATO megtámadja Jugoszláviát, nem fogja magára nézve kötelezőnek tekinteni a nemzetközi embar­gót. Magyarán: fegyvereket fog szállítani Szerbiának. Itt tartunk. Ha valaki, hát Holb­rooke az, ciki még képes lehet jobb belátásra bírni Milosevi­cset. Daytont is kikényszerítette belőle, s bár a megállapodás nem hibátlan, azért működik: Boszniában nincsenek friss tö­megsírok. Koszovóban vannak. A diktátorok imádják gyerekek társaságában fotóztatni magukat (ČTK/AP) HÍRHÁTTÉR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents