Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-29 / 250. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 2992. S

PORT

/TÉVÉ ÉS RÁ

DI

Ó - SZ

OM

BA

T Corgoň Dzsessznapok 1998. Egy rossz mikrofon miatt majdnem botrányba fulladt Lajkó Félix fellépése Ma Komáromban lép fel a Ľart pour ľart társulat. Hamarosan bemutatkozik az ikerpár, Zigóta és Rücsök is „Mi teljesen eredetiek vagyunk" ÁGH JÓZSEF A napokban a Csallóközben vendégszerepel a nálunk is népszerű Ľart pour ľart társulat. Lapunknak közvedenül keddi, Dunaszerdahelyen megtartott előadásuk előtt Laár András, a társulat egyik tagja nyilatkozott. Milyen műsorral léptek föl nálunk? Mely színhelyek szerepelnek még az itteni programotokban? Másorunk a Winnetou, A Besenyő család a vursdiban címet viseli. Amit a kedves nézők láthatnak, az - a mi sajátos szóhasználatunkkal élve - egy „koholmányműsor". Külön kiemelném, hogy ez - a szó minden értelmében egy teljesen eredeti műsor, amellyel egyébként tavaly ősztől szerepelünk rendszeresen odahaza, Budapesten is. Itt, nálatok még csütörtökön, (azaz ma este) Komáromban lépünk színpadra. Műfajüag milyen kategóriába sorolhatók ezek a jelenetek? A mi tréfáink a magyar abszurd humor műfajába tartoznak. Sokan úgy hiszik, hogy ti hasonlójeleneteket írtok, mint a közismert angol Monthy Python-társulat. Mi az igazság? A ti humorotoknak van valami köze az angol abszurd humorhoz? Nincs. Ez egy általánosan elterjedt tévhit. Mint már említettem, a mi műsorszámaink teljesen eredetiek. Ez azt is jelenti, hogy angolból fordított, illetve átdolgozott jeleneteket nem is játszotok? így van. Az angol jelenetek magyarításával még annak idején a Holló Színház foglalkozott. A Ľart pour ľart társulatnak ehhez semmi köze. Miként hat rátok a politika? Ad néhány ötletet, amit felhasználhattok? Jeleneteink politikamentesek, és ez a jövőben sem lesz másként! Elárulnád, hogy miben áll a humor abszurditása? Az abszurd már túlmutat a hagyományos, háromdimenziós világon. Szép fokozatosan jön egymás után a negyedik, az ötödik, a sokadik dimenzió. Én ennek alapján - sajátos szóhasználattal élve - az abszurd látásmódot multidimenzionális látásmódnak nevezném. Világos, hogy ez a fajta látásmód - természetszerűleg - illogikus látásmód is egyúttal. A mi tréfáink korántsem hétköznapi élcelődések. Messze mélyebb jelentéssel bírnak. Tudjuk, hogy a társulaton belül, nem is olyan régen, bizonyos tagcserék voltak. Ez így van. Galla Miklóstól még 1996 decemberében voltunk kénytelenek megválni. Tavaly ősztől már Nagy Natália sem tagja a társulatnak. Ugyanakkor Pethő Zsolt személyében új taggal bővült a csapat. Külön is megemlíteném, hogy a mostani és a készülő, új műsorunk forgatókönyvének egyik szerzője, Szászi Mónika nemsokára szintén szerepelni fog a színpadon. Amennyiben nem titok, elárulnád, hogy miről fog szólni az új műsor? A Besenyő család története tovább folytatódik, de másképpen. Másképpen, ugyanis a család a jövőben két új taggal, nevezetesen egy ikerpárral fog bővülni: Zigóta - akit Mónika fog játszani valamint Rücsök személyében, akinek szerepét Zsolt fogja alakítani. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rusalka 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakukk fészkére 19 a. ha SZÍNHÁZ: Zsuzsi-játék 19 KOMAROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A Trónszirt legendája (vendégjáték Somorján) 10 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (vendégjáték Szomotoron) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Zorro álarca (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Armagedon (am.) 17, 20 MLADOSŤ: A suttogó (am.) 16, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Ryan közlegény megmentése (am.) 17, 20 Radírfej (am.) 20.30 Lesz ez még így se (am.) 18 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16.30,19.30 ZSELIZ - VMK: Hat nap, hét éjszaka (am.) 19 KOMÁROM - TATRA: Őrült város (am.) 17, 19 DUNASZERDAHELY - TATRA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16,19 LÉVA - SLOVAN: A suttogó (am.) 17, 20 A remény szimbólumai a szepsi ravatalozóban A fa reneszánsza ÚJ SZÓ-TÜDÓDSlTÁS Szepsi. A képen látható három alkotás a szepsi ravatalozóban található. Középen egy „szocreál" stílusban készült nőalak, melyet két oldalán szépen ellensúlyoznak történelmi egyházaink szimbólumai. Zakariás István, a város polgármestere így nyilatkozott erről: - Három fafaragó művész vállalta ezt a fontos munkát, Ulmann István, Nagy Lajos és Baffy György. Azt szerettük volna, hogy a ravatalozóban jelen legyenek a keresztény jelképek, hogy ne csak a fájdalom, de a remény is ott legyen, a feltámadás reménye. Egy családtag elvesztésénél ez nagyon fontos, sajnos ezt jómagam is tapasztaltam, amikor ebben a ravatalozóban búcsúztam el szüleimtől. Ezek a művészek bele tudják vésni a fába saját gondolataikat, emellett fel tudják kelteni az emberekben azokat az érzéseket, melyeket feladatuk volt felkelteni. A művek nem hivalkodóak, jól idomulnak környezetükhöz. A három művész munkái egyébként több helyen is megtalálhatók Szepsiben. Jó, hogy vannak még helyek, ahol a márvány, fém, és a mesterséges anyagok helyett a „meleg és természetes" fát részesítik előnyben az emléktáblák készítésénél, (juk) Pozsonyi dzsesszmaraton Évek óta harcban állok a pozsonyi dzsessznapok szervezőivel. Mint szorgalmas látogatója a hazai dzsesszélet e csúcsrendezvényének (az idei már a 24.volt), állandóan azt tapasztalom, hogy az egyes esték kínálata meghaladja a közönség befogadóképességét. STRIEŽENEC SÁNDOR Az esténkénti négy előadó műsorideje a színpad átállításával együtt sokszor hat-hét órát tesz ki, amit már fizikailag sem könynyű elviselni, nem beszélve arról, hogy a fáradtság az esztétikai élmény rovására megy. Egy szárnyát bontogató, eredeti nevű formáció, a Poď jesť indította az idei dzsesszmaratont. A jólfésült fúziós muzsikát játszó csoport bizonyára jó ideig merít majd erőt munkájához abból az erkölcsi tőkéből, amit egy üyen rendezvényen való szereplés jelent. Utánuk Lajkó Félix következett. Megvárakoztatta közönségét, állítólag erős dohányos, s a cigaretta csak nem akart csikkig égni. Közben Peter Lipa, a dzsesszLajkó Félix, a hegedűvirtuóz. Sírt a hangszere Courtney Pine, angol-amerikai dzsessz-szaxofonos napok mindenese tartotta szóval a nagyérdeműt. Amikor aztán Félix játszani kezdett, hamarosan kiderült, baj van hangszerének hangosításával. El-eltűnt a hegedűszó a hangszórókból, nyilvánvaló volt, hibás a mikrofonja. A szabadkai hegedűvirtuóz többször megszakította játékát, de segítséget számomra érthetetlen módon senkitől sem kapott. Végül elfogyott a türelme, eldobta a hibás szerkentyűt, leugrott a színpadról, s a közönség elé állva, csak úgy „szárazon" muzsikált. Beletelt jó tíz-tizenöt percbe, mire előkerült egy másik mikrofon, s Lajkó Félix újra az egész teremnekjátszhatott. A technikusok, a szervezők nem vizsgáztak jelesre, nem úgy a közönség: fergeteges tapssal kényszerítette ráadásra a bizarr stílusú muzsikust. Ami Lajkó Félix játékát illeti, röviden így jellemezném: drámai. Néha túlságosan is az. Az est másik különlegességét a kitűnő szaxofonos, Courtney Pine jelentette. Műsora sajátos keveréke volt a dzsessz, a hip-hop és az énekelt soul . zenének. Volt discjockey, aki „lemezsmirglizéssel" tarkította a produkciót, észbontóan gyors szaxofonszólók Ami Lajkó Félix játékát illeti, röviden így jellemezném: drámai. komputeres alapokon, dobszólók, közönségénekeltetés, szóval minden, ami szem-fülnek ingere. Az idei dzsessznapok egyik csúcspontjának a New York Voices fellépését tartom. Kristálytiszta négyszólamú vokálok, precíz előadásmód, kitűnő hangszerkezelés - nem mindennapi élmény. A másik kiemelkedő teljesítményt a Larry Coryell vezette Eleventh House-tól láthattuk(Dömötör Ede felvételei) hallhattuk. Az ő szereplésük azt példázza, mi születhet abból, ha egyszerre négy igazi egyéniség lép színpadra. A dzsesszes, fúziós hangulatok mellett, a kameruni születésű basszusgitáros-énekes Richard Bona-nak köszönhetően afrikai hangillatok is terjengtek a levegőben. Volt még néhány figyelemre méltó produkció, például Michele Hedricks énekesnője. Vagy a Ray Anderson vezette Pocket Brass Band zenéje. Ők ügyesen aknázták ki a különleges hangszerfelállásuk (három fúvós, dob) adta zenei lehetőségeket. Az idén különösen jónak ítelem a dzsessznapok szereplőgárdájának kiválasztását. Leszámítva a Lajkó Félix körüli gondokat, a színpadi munkálatok is mintha gördülékenyebben folytak volna. S nem utolsó sorban: a tisztelt publikum remekül szórakozott. Akkor meg mi bajom is van a dzsessznapok szervezőivel...? Laár András: „Jeleneteink politikamentesek" (Kalászi György felvétele) IN MEMORIAM Elment Tolnay Klári KLEIN MELINDA Nyolcvanöt szép évet élt meg. Tartalmas, hosszú pályája során sok nagy szerepet eljátszhatott. - Nincsenek szerepálmaim - nyilatkozta utolsó tévéinterjújában. - Minden igazán szép női szerepet eljátszhattam. Úgy érzem, a sors kegyeltje vagyok. Húszéves volt, amikor először állt a kamerák elé. 1934-től számos magyar játékfilm főszerepét játszotta el. Kezdetben naivaszerepeket formált bájosan, természetes játékkal. Később, a komolyabb feladatokban bontakozhatott ki igazán színes egyénisége, játékossága, ezekben mutathatta meg kimeríthetetlen színészi eszköztárát. Nemrég megbetegedett, kórházi ápolásra szorult. - Sokat vállaltam - mondta utaztam ti társulattal, esténként játszottam, nappal próbáltam. Nem volt időm arra, hogy rendesen egyek és pihenjek. Legyengültem, beteg lettem. A kórházban felerősítettek, már jól vagyok. Játszani szeretnék, ameddig csak tudok. Élete utolsó pillanatáig játszott. Halála napjának délutánján még két programja lett volna. A megbeszélt találkozókra már nem érkezhetett meg. Tolnay Klári alakításaival örökre beítra nevét a magyar színjátszás nagyjai közé.